Űrkutatás

[kamov]

Nem 440m/s a Soyuz?
üzemanyag: 892kg (maximumra töltve)
fogyasztás: 2kg per m/s

Max. 7250 kg indulótömeggel, 892 kg üzemanyagtömeggel, 305 s fajlagos impulzussal a KDTU-80 főhajtóműre, 392m/s delta v jön ki.
Tehát a Szojuz TM-től ennyi.
Ez persze egy elméleti érték, mivel a Szojuz-T óta ezen az üzemanyagmennyiségen osztozik a főhajtómű a manőverhajtóművekkel, amik szintén elhasználnak pár m/s-nek megfelelő hajtóanyagot alacsonyabb fajlagos impulzussal. egy repülés során.

 

[kamov]

Csak hogy kontextusba helyezzük mostanság a kb. 400 km magasan keringő ISS-re egy Szojuz kb. 120m/s delta-v után dokkol be és kb. 140-150m/s delta-v amivel visszajön (ebből 130-135m/s a deorbit).
Plusz némi üzemanyagot arra is tartalékolni kell, ha bedöglik a főhajtómű és a DPO-B manőverhajtóművekkel kell visszajönni, amik alacsonyabb (291s) fajlagos impulzussal rendelkeznek, meg 20 fokkal eltérnek az űrhajó hossztengelyétől és a sokkal kisebb össztolóerejük miatt a jóval tovább tartó fékezés is kevésbé hatékony.

 

[Roni]

Szerintem ezt az űrutazást nem érdemes erőltetni mert drága és kockázatos.

Várjanak még erre inkább https://ujvilagtudat.blogspot.com/2018/04/a-lockheed-martin-egy-vilagot.html
Railgun-nal ellátott tankok lézeres légvédelem

 

[gergo55]

 

[Törölt tag 1945]

Csak hogy kontextusba helyezzük mostanság a kb. 400 km magasan keringő ISS-re egy Szojuz kb. 120m/s delta-v után dokkol be és kb. 140-150m/s delta-v amivel visszajön (ebből 130-135m/s a deorbit).
Plusz némi üzemanyagot arra is tartalékolni kell, ha bedöglik a főhajtómű és a DPO-B manőverhajtóművekkel kell visszajönni, amik alacsonyabb (291s) fajlagos impulzussal rendelkeznek, meg 20 fokkal eltérnek az űrhajó hossztengelyétől és a sokkal kisebb össztolóerejük miatt a jóval tovább tartó fékezés is kevésbé hatékony.

Kevesebb.
Szoyuz-TM esetén a pillanatnyi föld fölötti repülési pálya magasságtól függ a deorbit burn ΔV:
H=200-300km ΔV=89.6m/s
H=300-330km ΔV=102.4m/s
H>330km ΔV=115.2m/s

 

[kamov]

Kevesebb.
Szoyuz-TM esetén a pillanatnyi föld fölötti repülési pálya magasságtól függ a deorbit burn ΔV:
H=200-300km ΔV=89.6m/s
H=300-330km ΔV=102.4m/s
H>330km ΔV=115.2m/s

A Szojuz MS-1 fékezése figyelembe véve hogy a fékezőmanőver közben több mint 9 km-el került lejjebb 128m/s volt.
Plusz mivel a manőver 277s-ig tartott abból is keletkezett pár százalék veszteség ezen felül.

 

[kamov]

Pár régebbi adat az NSF-ről:

Soyuz TMA-09M - 128 m/s
Soyuz TMA-08M - 128 m/s
Soyuz TMA-07M - 128 m/s
Soyuz TMA-06M - 128 m/s
Soyuz TMA-05M - 128 m/s
Soyuz TMA-04M - 115 m/s
Soyuz TMA-03M - 115 m/s

Az ISS magasságától függően a 128m/s fékezéseknél a több perces fékezésekből eredő pár százalék veszteséggel az üzemanyagigény kicsivel már 130m/s delta-v-nek megfelelő érték fölé kúszik.

 

[Törölt tag 1945]

Pár régebbi adat az NSF-ről:

Soyuz TMA-09M - 128 m/s
Soyuz TMA-08M - 128 m/s
Soyuz TMA-07M - 128 m/s
Soyuz TMA-06M - 128 m/s
Soyuz TMA-05M - 128 m/s
Soyuz TMA-04M - 115 m/s
Soyuz TMA-03M - 115 m/s

Az ISS magasságától függően a 128m/s fékezéseknél a több perces fékezésekből eredő pár százalék veszteséggel az üzemanyagigény kicsivel már 130m/s delta-v-nek megfelelő érték fölé kúszik.

Én Szojuz TM-ről írtam, nem az MS-ről.

 

[kamov]

Ezt írtam:
"Csak hogy kontextusba helyezzük mostanság a kb. 400 km magasan keringő ISS-re egy Szojuz kb. 120m/s delta-v után dokkol be és kb. 140-150m/s delta-v amivel visszajön (ebből 130-135m/s a deorbit)."

Csakhogy a Szojuz TM nem ment 400km magasra, mert vagy a Mirre vagy az építése legelején járó ISS-re ment, amik nagyjából 330 és 360km között keringtek legtöbbször.

Az ISS meg most már kb. 405km közepes magasságban kering.

 

[Cifu]

Én Szojuz TM-ről írtam, nem az MS-ről.

Kamov sem az MSz-ről, hanem a TMA-ról. A TM és a TMA cirka ugyanakkora tömeggel bírt és pontosan ugyan olyan műszaki egységgel. Vagyis a Delta-V terén nincs közöttük különbség.

A TM anno ugye a Szaljut-6, -7 majd a Mir űrállomáshoz ment, amelyek alacsonyabb pályán keringtek. Az első pár Szojuz úton az ISS is még viszonylag alacsonyan keringett, de aztán általános lett a 400km feletti pálya, ezért stimmel a TMA-03M és -04M értéke az általad írt H>330km ΔV=115.2m/s sorral. Aztán az ISS magasabbra emelkedett, így a bevett fékező manőver már 128-130 m/s delta-V-t igényelt, ahogy aztán az MSz-nél is.

Szerk.: Na közben Kamov is leírta ugyanezt.

 

[Roni]

https://24.hu/tudomany/2018/10/17/mesterseges-hold-vilagithat-meg-egy-kinai-varost/
Ide rakom

Azért elég ijesztő lenne nem?

 

[Cifu]

https://24.hu/tudomany/2018/10/17/mesterseges-hold-vilagithat-meg-egy-kinai-varost/
Ide rakom

Azért elég ijesztő lenne nem?

1.: Hiszem, ha látom.
2.: LEO pályán keringő műholddal nem megoldható, leginkább GEO műholddal képzelhető el.
3.: Az élőlények életritmusát biztosan meg fogja zavarni.
4.: Meg többek között megzavarja a fénysugáron áthaladó műholdakat is (milyen jó lesz a napelemeket forgató fényérzékelő szenzoroknak és az űrtávcsöveknek )

 

[molnibalage]

https://24.hu/tudomany/2018/10/17/mesterseges-hold-vilagithat-meg-egy-kinai-varost/
Ide rakom

Azért elég ijesztő lenne nem?

Az ijesztő az, hogy ilyen faszság műszaki képtelenségét nem látják és az ötlet és a cikk is idáig eljut.
Elképesztő szellemi nívótlanság.

 

[Törölt tag 1945]

Az ijesztő az, hogy ilyen faszság műszaki képtelenségét nem látják és az ötlet és a cikk is idáig eljut.
Elképesztő szellemi nívótlanság.

Ráadásul egyszerű számítással igazolhatóan ökörség.

Egy 80km átmérőjű város nappali bevilágításához 80km átmérőjű tükörre lenne szükség az űrben.
Ha kisebb tükröt használunk, akkor gyengébb lesz a megvilágítás szintje.

Egy 80km átmérőjű tükör felülete:
At = 40'000² * π = 5026 millió m²

Ha egy 100m átmérőjű tükröt küldenek fel a kínaiak (akkorát mint az ISS), akkor annak felülete:
Ai = 50² * π = 7'853 m²

Ha ezzel a tükörrel világítjuk meg a 80km átmérőjű várost, és a napsütést Ls=120'000 lux -nak vesszük, akkor egyszerű aránypárral kiszámolhatjuk mekkora lesz a mesterséges megvilágítás szintje (Lm).

Lm = (Ai / At) * Ls = (7'853m² / 5026 millió m²) * 120'000lux = 0.19lux

0.1-0.3 lux között van a telihold fényereje, 3lux környékén kezd az ember színeket látni, és úgy 10lux az éjszakai közvilágítás szintje.

Persze a Kínai azt mondta hogy: kiegészítse a Hold éjszakai fényét
A hülye fejcímet meg gondolom az újságíró írta: az utcai lámpák fényét helyettesíthetik majd

 

[Cifu]

Jah, hogy akkor a kínaiak a Znamja kísérletet akarják megismételni. Az teljesen más leányzó így már....

 

[Roni]

 

[Törölt tag 1945]

Jah, hogy akkor a kínaiak a Znamja kísérletet akarják megismételni. Az teljesen más leányzó így már....

Gondolom, hogy ennek lehet realitása.

 

[jani22]

https://24.hu/tudomany/2018/10/17/mesterseges-hold-vilagithat-meg-egy-kinai-varost/
Ide rakom

Azért elég ijesztő lenne nem?

Köszi a hírt!

Szerintem riogatás, vagy figyelem felhívása, hogy

1 harcteret meg fogunk tudni világítani!

Más kérdés, hogy mit is akarnak, mert a cikkből nem derül ki.
Egy adott területet GEO pályáról zseblámpázni, vagy alacsonyabb pályaszakaszról átmenetileg megvilágítani. Az elsőnél mindenképpen igen nagy, míg a másodiknál kisebb energia bevitel a lényeg, de technikailag hol tartanak, azt a jövő dönti el, mert Thing_thaó_Ping_pong már produkált érdekességeket.

A hírhez tartozik - riogatásképpen - hogy rövidesen van megfelelő energia forrás. Vagy legalábbis ezt próbálják elhinteni.

/Ha lehetne, ne oktassanak egyesek szánalmas bonyolult nyelvtani szavakkal. /

 

[jani22]

Szerintem ez fontos.

Az űreszköz pálya sebességének változtatása hinta manőverrel, amely lehet gyorsítás, vagy lassítás.

(egy égitest gravitációs mezejének és sebességkülönbségének felhasználása egy űreszköz pályájának és sebességének megváltoztatására)

Gyorsítás

Lassítás

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hintamanőver

Ha nem jön be a gif, akkor a wiki szócikk jobb oldalán látható.

 

[jani22]

Szerintem ez fontos.

Az űreszköz pálya sebességének változtatása hinta manőverrel, amely lehet gyorsítás, vagy lassítás.

(egy égitest gravitációs mezejének és sebességkülönbségének felhasználása egy űreszköz pályájának és sebességének megváltoztatására)

Gyorsítás

Lassítás

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hintamanőver

Ha nem jön be a gif, akkor a wiki szócikk jobb oldalán látható.

Pont aktuális, mert elindult a Merkúrra a következő űrszonda.

A Földöl a Nap irányába indításoknak nagyobb energia igényük van, mint kifelé.

A pályája során több hinta manőver is lesz amit a cikkben animáció részletez.

http://www.esa.int/Our_Activities/S...blasts_off_to_investigate_Mercury_s_mysteries