Űrkutatás

140_screenshot_20181014_081601.png


A Falcon 9 Block 5 rakéta orrán indult Saocom-1a műhold indításának hosszú expozíciós fényképe.
A hosszú narancs vonal az indulás, a "csúcson" az első fokozat leválása, és ott a narancs fény ahogy az első fokozat végrehajtja a fékező manővert, a folytatólagos kék vonal a második fokozat útja tovább a világűrbe, a felettük visszakunkorodó az első fokozat útja, és látható, hogy egy vékonyabb narancs vonalba hajlik, amikor a fokozat a magaslégköri fékező manővert hajtja végre. A visszatérő fokozat leszállását a vékonyabb narancs csík jelöli ki, amely az indítás pozíciójától jobbra látható...
 
Rakétás-kozmikus központ "Progressz" Szamara

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero and fishbed
Itt meg nem pont egy kém műholdat tesztelnek, nagy lelkesen?
:D

Szerintem inkább a Bion-M 2 biológiai műhold lesz az, ami majd 2020-ban indulna. Felismerhető a tetején lévő négy tartókarról.
Mondjuk "picit" durva, hogy az 1960-as évek elejéről származó Vosztok / Zond visszatérő egységére építenek a mai napig műholdakat, még ha a Zenyit buszt már le is cserélték a másfél évtizeddel fialatabb Jantarra.
 
Új Blue Origin videó (főleg a New Shepard-ról, meg a terveikről):

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gergo55
Szerintem inkább a Bion-M 2 biológiai műhold lesz az, ami majd 2020-ban indulna. Felismerhető a tetején lévő négy tartókarról.
Mondjuk "picit" durva, hogy az 1960-as évek elejéről származó Vosztok / Zond visszatérő egységére építenek a mai napig műholdakat, még ha a Zenyit buszt már le is cserélték a másfél évtizeddel fialatabb Jantarra.
Na az micsoda?Miért nevezik így?o_O
 
Na az micsoda?Miért nevezik így?o_O

Biológiai kísérleteket hajtanak végre rajta, első sorban állatkísérleteket. Különféle állatokat visznek fel, majd adott ideig adott körülmények között kering a műhold a Föld körül, megfigyelik az állatok reakcióit, viselkedését, hogy alkalmazkodnak, majd aztán visszatér a műhold (általában az utasok tekintélyes hányada halottan tér vissza).

A Bion M1 fedélzetén például mongol futóegerek, különféle egerek, gekkók, halak is voltak, de még mikroorganizmusok is utaztak, illetve sejttenyésztésre irányuló kísérletek is zajlottak.

Itt például a Foton-M műholdon használt "gekkóház":

iRTvjDjobDc.jpg


Egerek a Bion-M-nél használt "házakban":

Bion_Mice.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: minszk2 and fishbed
Szerintem inkább a Bion-M 2 biológiai műhold lesz az, ami majd 2020-ban indulna. Felismerhető a tetején lévő négy tartókarról.
Mondjuk "picit" durva, hogy az 1960-as évek elejéről származó Vosztok / Zond visszatérő egységére építenek a mai napig műholdakat, még ha a Zenyit buszt már le is cserélték a másfél évtizeddel fialatabb Jantarra.
Én se dobok ki semmit! Jó lesz az még valamire! :-)
 
Én se dobok ki semmit! Jó lesz az még valamire! :)

Heveny kétségeim vannak afelől, hogy a Foton-M vagy Bion-M műholdak visszatérő moduljai a hidegháborúban fel nem használt Zond vagy Jantar-1F szondákból származnának. Azokat az 1990-es években már elhasználták (pardon, a Jantar-1F-ből még 2005-ben volt egy indítás - na az még valóban elfekvő készletekből származhatott). Egyszerűen ezek gyártásához megvan minden, van tapasztalat, nem kell kifejleszteni semmit. Vagyis ez a legolcsóbb megoldás...
 
Szerintem inkább a Bion-M 2 biológiai műhold lesz az, ami majd 2020-ban indulna. Felismerhető a tetején lévő négy tartókarról.
Mondjuk "picit" durva, hogy az 1960-as évek elejéről származó Vosztok / Zond visszatérő egységére építenek a mai napig műholdakat, még ha a Zenyit buszt már le is cserélték a másfél évtizeddel fialatabb Jantarra.

A régebbi egység beszállítói láncának elhalása a legvalószínűbb eset ilyenkor.
 
Az IAC 2018 egyik előadásán a Lockheed bemutatott egy saját koncepciót arról, hogy képzelik el a Gateway űrállomásról induló újrafelhasználható Holdkompot, amelyben az amúgy álltaluk épített Orion űrhajó legtöbb elemét is igyekeztek újrahasználni. Mivel nincs leszálló- és felszálló fokozat, vagyis semmit sem dob el út közben (hogy ezzel csökkentse saját tömegét), így gigászi lett, még úgy is, hogy 4 űrhajós mellett 1 tonna hasznos terhet vihet le a Hold felszínére, illetve hozhat vissza. Itt jön ki amúgy a Gateway űrállomás koncepciójának problémája - olyan messzire van a Holdtól, hogy egy Gateway-Hold feszín-Gateway út 5000 m/s Delta-V igénnyel bír. Hogy ez mennyi? Viszonyításképpen: Szojuz űrhajók cirka 300 m/s; Apollo űrhajó: 2804 m/s; Apollo holdkomp: 2220 + 2500 m/s (leszálló + felszálló fokozat).


Ez bizony azt jelenti, hogy folyékony hidrogén és folyékony oxigén hajtóanyag-párosra lesz szükség, mert ez a legjobb tömeg-hatékonyságú. Még így is 40 tonna hajtóanyagra lesz szükség, és a Holdkomp száraz tömege 22 tonna körüli lenne. A koncepcióban persze van ráció, ám ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ez csak a Lockheed saját verziója a lehetséges Holdraszálló-jármű terén. Az viszont ebből is látszik, hogy nem lesz egyszerű és pláne nem olcsó egy-egy Holdraszállás...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
Az IAC 2018 egyik előadásán a Lockheed bemutatott egy saját koncepciót arról, hogy képzelik el a Gateway űrállomásról induló újrafelhasználható Holdkompot, amelyben az amúgy álltaluk épített Orion űrhajó legtöbb elemét is igyekeztek újrahasználni. Mivel nincs leszálló- és felszálló fokozat, vagyis semmit sem dob el út közben (hogy ezzel csökkentse saját tömegét), így gigászi lett, még úgy is, hogy 4 űrhajós mellett 1 tonna hasznos terhet vihet le a Hold felszínére, illetve hozhat vissza. Itt jön ki amúgy a Gateway űrállomás koncepciójának problémája - olyan messzire van a Holdtól, hogy egy Gateway-Hold feszín-Gateway út 5000 m/s Delta-V igénnyel bír. Hogy ez mennyi? Viszonyításképpen: Szojuz űrhajók cirka 300 m/s; Apollo űrhajó: 2804 m/s; Apollo holdkomp: 2220 + 2500 m/s (leszálló + felszálló fokozat).


Ez bizony azt jelenti, hogy folyékony hidrogén és folyékony oxigén hajtóanyag-párosra lesz szükség, mert ez a legjobb tömeg-hatékonyságú. Még így is 40 tonna hajtóanyagra lesz szükség, és a Holdkomp száraz tömege 22 tonna körüli lenne. A koncepcióban persze van ráció, ám ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy ez csak a Lockheed saját verziója a lehetséges Holdraszálló-jármű terén. Az viszont ebből is látszik, hogy nem lesz egyszerű és pláne nem olcsó egy-egy Holdraszállás...

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Ez a Gateway nem a Hold körül keringene? Ezek a deltaV értékek nekem nem világosak? Ez nem arányos a szükséges energiával?