Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 177
14 801
113
Asparagus-fokozatkezelésről beszélsz. Nem, sehol nem használják, a Falcon Heavy-nél először felmerült, hogy megcsinálják (a korai CGI videókban le is animálták a technikai megoldást), de aztán gyorsan ki is dobták. Nagyon megbonyolítja ugyanis az üzemanyag-csőhálózatot, és így a gyártás folyamatát, plusz extra hibalehetőségeket fog hozzáadni a rendszerhez. Így csak mint lehetséges technikai érdekességként marad fent, úgy tűnik.
Ez most egy hülye kérdés és ötlet lesz, de kíváncsi vagyok...
A Delta rakéta kapcsán jutott az eszembe, hogy használják-e azt a trükköt az ilyen Delta meg Falcon Heavy szerű (értsd, 2 v. több, a központi 1. fokozat körül elhelyezett folyékony hajtóanyagú gyorsítókkal rendelkező) konstrukciók, ami a Kerbal Space Programban ragyogóan működő megoldás? Azaz, a boosterek üzemanyagrendszere össze van kötve a központi egységgel, és az indítás után folyamatosan pumpálják a saját tartályaikból az üzemanyagot a központi első fokozat tartályaiba. Azaz nem csak a hajtóműveik fogyasztják az üzemanyagot, de ők pótolják a központi egység hajtóműve által folyamatosan elégetett üzemanyagot is.
Ennek eredmény, hogy a boosterek hamarabb kiürülnek, viszont akkor le is dobhatók, és így hamarabb lehet tömegcsökkenést elérni. Ezzel csökken ugyan a tolóerő, de jóval kevesebb tömeget is kell mozgatni. Ráadásul, mire kiürülnek a boosterek, a rakéta már a felső légkörbe jut, ahol meg elég lehet az egyetlen hajtómű is.
Előnye, hogy a boosterek leválása után a központi tartály továbbra is csurig van, és még rengeteg ideig üzemeltethető.

Nem alkalmazzák, de nem azért mert ne lehetne megoldani, ugye a SpaceShuttle is egy külső tankból táplálja a hajtóműveket.
Az ok szerintem, szimplán nincs szükség rá. Inkább a tömeg/tolóerővel variálnak az aktuális repülési profilhoz igazodva. A core fokozat a szélsők levállásáig csak visszafogottan üzemel, így marad még benne üzemanyag a szétvállás után is.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 532
10 171
113
Szerintem ehez hasonlóan működik a Szojúz, Shuttle, Ariane 5, Atlas V vagy akár a SLS, csak nem kell ide-oda szívattyúzni a hajtóanyagot, ott van az a másfeledik fokozatban eredetileg. Csak az első és második fokozat így nem egyforma :) Asparahus módszerel sem lehetnének eléggé egyformák a másfél fokozat elemei, így gondolom már nem éri meg.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 177
14 801
113
Szerintem ehez hasonlóan működik a Szojúz, Shuttle, Ariane 5, Atlas V vagy akár a SLS, csak nem kell ide-oda szívattyúzni a hajtóanyagot, ott van az a másfeledik fokozatban eredetileg. Csak az első és második fokozat így nem egyforma :) Asparahus módszerel sem lehetnének eléggé egyformák a másfél fokozat elemei, így gondolom már nem éri meg.
Az Ariane 5, az Atlas, és az SLS-nél, ha akarnák se lehetne, mert azok szilárd hajtóanyagú boostereket használnak, így ezek rossz példák.
A soyuz meg relative "kis" rakéta, értelme se lenne.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 148
113
Asparagus-fokozatkezelésről beszélsz. Nem, sehol nem használják, a Falcon Heavy-nél először felmerült, hogy megcsinálják (a korai CGI videókban le is animálták a technikai megoldást), de aztán gyorsan ki is dobták. Nagyon megbonyolítja ugyanis az üzemanyag-csőhálózatot, és így a gyártás folyamatát, plusz extra hibalehetőségeket fog hozzáadni a rendszerhez. Így csak mint lehetséges technikai érdekességként marad fent, úgy tűnik.
Igen ebben lehet valami. Mármint a hibalehetőségben és az olcsóbb gyártásban. Mert a nagyon bonyolult csőrendszerben nem nagyon hiszek.
Jobban belegondolva, ez akkor lenne igazán hatékony, ha csak az üzemanyagot pumpálnák át, az oxigént nem. Tehát asszimmetrikusra kellene megcsinálni a rendszert. A boosterekben nagyobb üzemanyaf tartályok kellenének, mint LOX tartályok, míg a központi egységben pont fordítva. Az arányokat le kellene modellezni.
Ez lenne a leghatékonyabb megoldás. Viszont nagyobb lenne a hibalehetőség, ugyanis a megfelelő működéshez minden elemnek tökéletesen kellene működni. Mert ha valamelyik szivattyú problémázik, akkor az egész mehet a levesebe. A jelenlegi rendszerben egy asszimmetrikus hajtóanyag fogyás maximum egy korai burnoutot és leválást okozna. De a central stage működését nem befolyásolja.
Abban biztos vagyok, hogy ez nem véletlenül lett kitalálva, de gondolom a hatékonyságot nem akarták feláldozni a biztonság oltárán...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 177
14 801
113
Igen ebben lehet valami. Mármint a hibalehetőségben és az olcsóbb gyártásban. Mert a nagyon bonyolult csőrendszerben nem nagyon hiszek.
Jobban belegondolva, ez akkor lenne igazán hatékony, ha csak az üzemanyagot pumpálnák át, az oxigént nem. Tehát asszimmetrikusra kellene megcsinálni a rendszert. A boosterekben nagyobb üzemanyaf tartályok kellenének, mint LOX tartályok, míg a központi egységben pont fordítva. Az arányokat le kellene modellezni.
Ez lenne a leghatékonyabb megoldás.
Eltekintve az indokolatlan bonyolultságtól, mitől lenne hatékonyabb egy ilyen rendszer? Alacsonyabb magasságban és kisebb sebbességnél oldanának a szélső fokozatok, és ok hogy több nafta van a core-ban, de többet is kell dolgoznia, hogy behozza a hátrányt egy normál 3egyforma booster verzihoz képest.

Viszont nagyobb lenne a hibalehetőség, ugyanis a megfelelő működéshez minden elemnek tökéletesen kellene működni. Mert ha valamelyik szivattyú problémázik, akkor az egész mehet a levesebe. A jelenlegi rendszerben egy asszimmetrikus hajtóanyag fogyás maximum egy korai burnoutot és leválást okozna. De a central stage működését nem befolyásolja.
Abban biztos vagyok, hogy ez nem véletlenül lett kitalálva, de gondolom a hatékonyságot nem akarták feláldozni a biztonság oltárán...
Szinte minden folyékony üzemanyagot használó indító fokozat használ turbopumpát, még a problémás hidrogénnél is megoldották, szóval már rég nem az üzemanyag szivattyúk a szűk keresztmetszet. Ha csak ez lenne a gond a koncepcióval már lenne ilyen rakéta.
Sokkal valószínűbb a vezetékezés bonyolultsága, ezáltal a gyártás és a költségek növekedése egyszerűen nem hoz annyit, hogy megérné.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 148
113
Szinte minden folyékony üzemanyagot használó indító fokozat használ turbopumpát, még a problémás hidrogénnél is megoldották, szóval már rég nem az üzemanyag szivattyúk a szűk keresztmetszet. Ha csak ez lenne a gond a koncepcióval már lenne ilyen rakéta.
Sokkal valószínűbb a vezetékezés bonyolultsága, ezáltal a gyártás és a költségek növekedése egyszerűen nem hoz annyit, hogy megérné.
Természetesen nem csak a szivattyúra gondoltam, hanem a komplett rendszerre, csövestül, szelepestül.
Milyen bonyolult csőrendszerre gondolsz?
Egy szelep, 1 cső, meg egy szivattyú. Ez utóbbi kivehetö, ha a boosterek saját pumpáját használnák. Azért ezt már az atmoszférikus repülésben is alkalmazzák egy ideje, póttartály/nedves pillon néven.
Eltekintve az indokolatlan bonyolultságtól, mitől lenne hatékonyabb egy ilyen rendszer? Alacsonyabb magasságban és kisebb sebbességnél oldanának a szélső fokozatok, és ok hogy több nafta van a core-ban, de többet is kell dolgoznia, hogy behozza a hátrányt egy normál 3egyforma booster verzihoz képest.
Egyrészt ezzel a módszerrel mind a central stage, mind a boosterek 100% mehetnek. Ugyanakkor hamarabb lehet leoldani a boostereket. Pedig ez szempont, mert ha nem lenne, akkor pl. a Falcon Heavynek a boostereinek ugyan akkor kellett volna leválniuk, mint central stagenek. Pedig nagyon nem így volt.
A SpaceX visszatérő boosteres koncepciója esetén meg kimondottan hasznos lenne, mert az alacsonyabb visszatérés miatt kevesebb sebességről kell lelassítani. Magyarán több üzemanyag maradna gyorsításra, és kevesebb kellene a visszatérésre.
A felső légkörben tulajdonképpen már feleslegesek a boosterek. De amíg mennek, addig minden hajtómű 100%-on mehet.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 832
47 148
113
Szia,

Szerintem meg a landolas utanra is maradt uzemanyag. :)
Háát a roncsokat elnézve (inkább egy összeomlott házra emlékeztetett, mint egy szarrárobbant rakétára), valamint a lezuhanás okát (Musk nyilatkozta, hogy kicsi volt a nyomás a tartályban) nézve, szerintem nem volt ott már szinte semmi...
Állítólag a zöld színt a túl magas hőmérsékletű égés (relatíve sok oxigén) okozta, a fúvókákban lévő réz kiégése miatt. Aztán ki tudja.
 
  • Tetszik
Reactions: bel

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 690
14 653
113
Asparagus-fokozatkezelésről beszélsz. Nem, sehol nem használják, a Falcon Heavy-nél először felmerült, hogy megcsinálják (a korai CGI videókban le is animálták a technikai megoldást), de aztán gyorsan ki is dobták. Nagyon megbonyolítja ugyanis az üzemanyag-csőhálózatot, és így a gyártás folyamatát, plusz extra hibalehetőségeket fog hozzáadni a rendszerhez. Így csak mint lehetséges technikai érdekességként marad fent, úgy tűnik.
Ha sokáig kitart még a rakétakorszak, meg fogják csinálni. Galamb József is csak egy halom hibalehetőséget, és gyártási nehézséget látna egy mai Ford motorban.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 177
14 801
113
Végre valami jó hír az Európai űrszektorból.

image001-879x485.jpg


Az Európai Űrügynökség 167 millió eurós (200 millió dolláros) szerződést kötött a Thales Alenia Űr Olaszországgal és az Avióval a Space Rider - Európa első orbitális robot űrrepülőgépének - legyártására, méghozzá belátható, 2023 második felében történő indítással.


Az eddig csak terveken létező Space Rider egy körülbelül kisbusz méretű robotlaboratórium. Miután elindult egy a Vega-C rakéta fedélzetén, körülbelül két hónapig alacsony föld pályán marad. A rakományterében végzett kísérletek hasznosak lesznek a gyógyszerészet, a biomedicina, a biológia és a fizika területén.

Spacerider-ESA.jpg


Küldetésének végén az Space Rider visszatér a Földre, és leszáll egy kifutópályán, hogy kirakják és felújítsák egy újabb repüléshez.

https://spacenews.com/e167-million-...truction-of-europes-first-orbital-spaceplane/
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 600
25 903
113
"
Az év végéhez közeledve a Naprendszer megtisztel bennünket egy kozmikus karácsonyi csodával, ami közel 800 évente egyszer fordult elő. December 21-én, a napforduló éjszakáján a Jupiter és a Szaturnusz olyan közel kerül egymáshoz, hogy látszólag szinte ütköznek, létrehozva egy sugárzó fényes helyet a téli éjszakában. A jelenséget hagyományosan ′′ Betlehem csillagnak ′′ vagy ′′ A karácsonyi csillagának" is szokás hívni.


A Nagy Együttállást, ami Kr.e. 7-ben, a Jézus születésekor is bekövetkezett, néhány napon belül mi is láthatjuk!
A Jupiter már szorgosan és vészesen közelít a Szaturnuszhoz, hogy végül december 21-én, az év legrövidebb és legsötétebb napján megismétlődik a csoda: a két bolygó pompás és igen szoros égi együttállása. A 20 évente bekövetkező konjukció most kivételesen szoros lesz: a két bolygó mindössze 6 ívpercre közelíti meg egymást, amihez foghatót 1623 óta nem láthattunk, és 2080-ig nem is fogunk újra"

https://www.hellovidek.hu/kert/2020...urce=projectagora&utm_medium=contentdiscovery