Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 683
17 276
113
Asparagus-fokozatkezelésről beszélsz. Nem, sehol nem használják, a Falcon Heavy-nél először felmerült, hogy megcsinálják (a korai CGI videókban le is animálták a technikai megoldást), de aztán gyorsan ki is dobták. Nagyon megbonyolítja ugyanis az üzemanyag-csőhálózatot, és így a gyártás folyamatát, plusz extra hibalehetőségeket fog hozzáadni a rendszerhez. Így csak mint lehetséges technikai érdekességként marad fent, úgy tűnik.
Ez most egy hülye kérdés és ötlet lesz, de kíváncsi vagyok...
A Delta rakéta kapcsán jutott az eszembe, hogy használják-e azt a trükköt az ilyen Delta meg Falcon Heavy szerű (értsd, 2 v. több, a központi 1. fokozat körül elhelyezett folyékony hajtóanyagú gyorsítókkal rendelkező) konstrukciók, ami a Kerbal Space Programban ragyogóan működő megoldás? Azaz, a boosterek üzemanyagrendszere össze van kötve a központi egységgel, és az indítás után folyamatosan pumpálják a saját tartályaikból az üzemanyagot a központi első fokozat tartályaiba. Azaz nem csak a hajtóműveik fogyasztják az üzemanyagot, de ők pótolják a központi egység hajtóműve által folyamatosan elégetett üzemanyagot is.
Ennek eredmény, hogy a boosterek hamarabb kiürülnek, viszont akkor le is dobhatók, és így hamarabb lehet tömegcsökkenést elérni. Ezzel csökken ugyan a tolóerő, de jóval kevesebb tömeget is kell mozgatni. Ráadásul, mire kiürülnek a boosterek, a rakéta már a felső légkörbe jut, ahol meg elég lehet az egyetlen hajtómű is.
Előnye, hogy a boosterek leválása után a központi tartály továbbra is csurig van, és még rengeteg ideig üzemeltethető.

Nem alkalmazzák, de nem azért mert ne lehetne megoldani, ugye a SpaceShuttle is egy külső tankból táplálja a hajtóműveket.
Az ok szerintem, szimplán nincs szükség rá. Inkább a tömeg/tolóerővel variálnak az aktuális repülési profilhoz igazodva. A core fokozat a szélsők levállásáig csak visszafogottan üzemel, így marad még benne üzemanyag a szétvállás után is.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 840
10 905
113
Szerintem ehez hasonlóan működik a Szojúz, Shuttle, Ariane 5, Atlas V vagy akár a SLS, csak nem kell ide-oda szívattyúzni a hajtóanyagot, ott van az a másfeledik fokozatban eredetileg. Csak az első és második fokozat így nem egyforma :) Asparahus módszerel sem lehetnének eléggé egyformák a másfél fokozat elemei, így gondolom már nem éri meg.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 683
17 276
113
Szerintem ehez hasonlóan működik a Szojúz, Shuttle, Ariane 5, Atlas V vagy akár a SLS, csak nem kell ide-oda szívattyúzni a hajtóanyagot, ott van az a másfeledik fokozatban eredetileg. Csak az első és második fokozat így nem egyforma :) Asparahus módszerel sem lehetnének eléggé egyformák a másfél fokozat elemei, így gondolom már nem éri meg.
Az Ariane 5, az Atlas, és az SLS-nél, ha akarnák se lehetne, mert azok szilárd hajtóanyagú boostereket használnak, így ezek rossz példák.
A soyuz meg relative "kis" rakéta, értelme se lenne.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 889
47 335
113
Asparagus-fokozatkezelésről beszélsz. Nem, sehol nem használják, a Falcon Heavy-nél először felmerült, hogy megcsinálják (a korai CGI videókban le is animálták a technikai megoldást), de aztán gyorsan ki is dobták. Nagyon megbonyolítja ugyanis az üzemanyag-csőhálózatot, és így a gyártás folyamatát, plusz extra hibalehetőségeket fog hozzáadni a rendszerhez. Így csak mint lehetséges technikai érdekességként marad fent, úgy tűnik.
Igen ebben lehet valami. Mármint a hibalehetőségben és az olcsóbb gyártásban. Mert a nagyon bonyolult csőrendszerben nem nagyon hiszek.
Jobban belegondolva, ez akkor lenne igazán hatékony, ha csak az üzemanyagot pumpálnák át, az oxigént nem. Tehát asszimmetrikusra kellene megcsinálni a rendszert. A boosterekben nagyobb üzemanyaf tartályok kellenének, mint LOX tartályok, míg a központi egységben pont fordítva. Az arányokat le kellene modellezni.
Ez lenne a leghatékonyabb megoldás. Viszont nagyobb lenne a hibalehetőség, ugyanis a megfelelő működéshez minden elemnek tökéletesen kellene működni. Mert ha valamelyik szivattyú problémázik, akkor az egész mehet a levesebe. A jelenlegi rendszerben egy asszimmetrikus hajtóanyag fogyás maximum egy korai burnoutot és leválást okozna. De a central stage működését nem befolyásolja.
Abban biztos vagyok, hogy ez nem véletlenül lett kitalálva, de gondolom a hatékonyságot nem akarták feláldozni a biztonság oltárán...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 683
17 276
113
Igen ebben lehet valami. Mármint a hibalehetőségben és az olcsóbb gyártásban. Mert a nagyon bonyolult csőrendszerben nem nagyon hiszek.
Jobban belegondolva, ez akkor lenne igazán hatékony, ha csak az üzemanyagot pumpálnák át, az oxigént nem. Tehát asszimmetrikusra kellene megcsinálni a rendszert. A boosterekben nagyobb üzemanyaf tartályok kellenének, mint LOX tartályok, míg a központi egységben pont fordítva. Az arányokat le kellene modellezni.
Ez lenne a leghatékonyabb megoldás.
Eltekintve az indokolatlan bonyolultságtól, mitől lenne hatékonyabb egy ilyen rendszer? Alacsonyabb magasságban és kisebb sebbességnél oldanának a szélső fokozatok, és ok hogy több nafta van a core-ban, de többet is kell dolgoznia, hogy behozza a hátrányt egy normál 3egyforma booster verzihoz képest.

Viszont nagyobb lenne a hibalehetőség, ugyanis a megfelelő működéshez minden elemnek tökéletesen kellene működni. Mert ha valamelyik szivattyú problémázik, akkor az egész mehet a levesebe. A jelenlegi rendszerben egy asszimmetrikus hajtóanyag fogyás maximum egy korai burnoutot és leválást okozna. De a central stage működését nem befolyásolja.
Abban biztos vagyok, hogy ez nem véletlenül lett kitalálva, de gondolom a hatékonyságot nem akarták feláldozni a biztonság oltárán...
Szinte minden folyékony üzemanyagot használó indító fokozat használ turbopumpát, még a problémás hidrogénnél is megoldották, szóval már rég nem az üzemanyag szivattyúk a szűk keresztmetszet. Ha csak ez lenne a gond a koncepcióval már lenne ilyen rakéta.
Sokkal valószínűbb a vezetékezés bonyolultsága, ezáltal a gyártás és a költségek növekedése egyszerűen nem hoz annyit, hogy megérné.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 889
47 335
113
Szinte minden folyékony üzemanyagot használó indító fokozat használ turbopumpát, még a problémás hidrogénnél is megoldották, szóval már rég nem az üzemanyag szivattyúk a szűk keresztmetszet. Ha csak ez lenne a gond a koncepcióval már lenne ilyen rakéta.
Sokkal valószínűbb a vezetékezés bonyolultsága, ezáltal a gyártás és a költségek növekedése egyszerűen nem hoz annyit, hogy megérné.
Természetesen nem csak a szivattyúra gondoltam, hanem a komplett rendszerre, csövestül, szelepestül.
Milyen bonyolult csőrendszerre gondolsz?
Egy szelep, 1 cső, meg egy szivattyú. Ez utóbbi kivehetö, ha a boosterek saját pumpáját használnák. Azért ezt már az atmoszférikus repülésben is alkalmazzák egy ideje, póttartály/nedves pillon néven.
Eltekintve az indokolatlan bonyolultságtól, mitől lenne hatékonyabb egy ilyen rendszer? Alacsonyabb magasságban és kisebb sebbességnél oldanának a szélső fokozatok, és ok hogy több nafta van a core-ban, de többet is kell dolgoznia, hogy behozza a hátrányt egy normál 3egyforma booster verzihoz képest.
Egyrészt ezzel a módszerrel mind a central stage, mind a boosterek 100% mehetnek. Ugyanakkor hamarabb lehet leoldani a boostereket. Pedig ez szempont, mert ha nem lenne, akkor pl. a Falcon Heavynek a boostereinek ugyan akkor kellett volna leválniuk, mint central stagenek. Pedig nagyon nem így volt.
A SpaceX visszatérő boosteres koncepciója esetén meg kimondottan hasznos lenne, mert az alacsonyabb visszatérés miatt kevesebb sebességről kell lelassítani. Magyarán több üzemanyag maradna gyorsításra, és kevesebb kellene a visszatérésre.
A felső légkörben tulajdonképpen már feleslegesek a boosterek. De amíg mennek, addig minden hajtómű 100%-on mehet.
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
10 030
40 029
113
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 889
47 335
113
Szia,

Szerintem meg a landolas utanra is maradt uzemanyag. :)
Háát a roncsokat elnézve (inkább egy összeomlott házra emlékeztetett, mint egy szarrárobbant rakétára), valamint a lezuhanás okát (Musk nyilatkozta, hogy kicsi volt a nyomás a tartályban) nézve, szerintem nem volt ott már szinte semmi...
Állítólag a zöld színt a túl magas hőmérsékletű égés (relatíve sok oxigén) okozta, a fúvókákban lévő réz kiégése miatt. Aztán ki tudja.
 
  • Tetszik
Reactions: bel

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Asparagus-fokozatkezelésről beszélsz. Nem, sehol nem használják, a Falcon Heavy-nél először felmerült, hogy megcsinálják (a korai CGI videókban le is animálták a technikai megoldást), de aztán gyorsan ki is dobták. Nagyon megbonyolítja ugyanis az üzemanyag-csőhálózatot, és így a gyártás folyamatát, plusz extra hibalehetőségeket fog hozzáadni a rendszerhez. Így csak mint lehetséges technikai érdekességként marad fent, úgy tűnik.
Ha sokáig kitart még a rakétakorszak, meg fogják csinálni. Galamb József is csak egy halom hibalehetőséget, és gyártási nehézséget látna egy mai Ford motorban.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 683
17 276
113
Végre valami jó hír az Európai űrszektorból.

image001-879x485.jpg


Az Európai Űrügynökség 167 millió eurós (200 millió dolláros) szerződést kötött a Thales Alenia Űr Olaszországgal és az Avióval a Space Rider - Európa első orbitális robot űrrepülőgépének - legyártására, méghozzá belátható, 2023 második felében történő indítással.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Az eddig csak terveken létező Space Rider egy körülbelül kisbusz méretű robotlaboratórium. Miután elindult egy a Vega-C rakéta fedélzetén, körülbelül két hónapig alacsony föld pályán marad. A rakományterében végzett kísérletek hasznosak lesznek a gyógyszerészet, a biomedicina, a biológia és a fizika területén.

Spacerider-ESA.jpg


Küldetésének végén az Space Rider visszatér a Földre, és leszáll egy kifutópályán, hogy kirakják és felújítsák egy újabb repüléshez.

https://spacenews.com/e167-million-...truction-of-europes-first-orbital-spaceplane/
 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 668
26 876
113
"
Az év végéhez közeledve a Naprendszer megtisztel bennünket egy kozmikus karácsonyi csodával, ami közel 800 évente egyszer fordult elő. December 21-én, a napforduló éjszakáján a Jupiter és a Szaturnusz olyan közel kerül egymáshoz, hogy látszólag szinte ütköznek, létrehozva egy sugárzó fényes helyet a téli éjszakában. A jelenséget hagyományosan ′′ Betlehem csillagnak ′′ vagy ′′ A karácsonyi csillagának" is szokás hívni.


A Nagy Együttállást, ami Kr.e. 7-ben, a Jézus születésekor is bekövetkezett, néhány napon belül mi is láthatjuk!
A Jupiter már szorgosan és vészesen közelít a Szaturnuszhoz, hogy végül december 21-én, az év legrövidebb és legsötétebb napján megismétlődik a csoda: a két bolygó pompás és igen szoros égi együttállása. A 20 évente bekövetkező konjukció most kivételesen szoros lesz: a két bolygó mindössze 6 ívpercre közelíti meg egymást, amihez foghatót 1623 óta nem láthattunk, és 2080-ig nem is fogunk újra"

https://www.hellovidek.hu/kert/2020...urce=projectagora&utm_medium=contentdiscovery



To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 641
113
Oroszországban megkezdődött a nukleáris űrvontató fejlesztése a távoli kozmoszba történő repüléshez
https://ria.ru/20201211/kosmos-1588827682.html
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Az 1 MW az a hőteljesítménye, nem? Hogy akarnak abból villanyt csinálni? És végül hány N tolóerőre számítanak?