Űrkutatás

Szerintem ehez hasonlóan működik a Szojúz, Shuttle, Ariane 5, Atlas V vagy akár a SLS, csak nem kell ide-oda szívattyúzni a hajtóanyagot, ott van az a másfeledik fokozatban eredetileg. Csak az első és második fokozat így nem egyforma :) Asparahus módszerel sem lehetnének eléggé egyformák a másfél fokozat elemei, így gondolom már nem éri meg.
 
gafzhu said:
Szerintem ehez hasonlóan működik a Szojúz, Shuttle, Ariane 5, Atlas V vagy akár a SLS, csak nem kell ide-oda szívattyúzni a hajtóanyagot, ott van az a másfeledik fokozatban eredetileg. Csak az első és második fokozat így nem egyforma :) Asparahus módszerel sem lehetnének eléggé egyformák a másfél fokozat elemei, így gondolom már nem éri meg.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Az Ariane 5, az Atlas, és az SLS-nél, ha akarnák se lehetne, mert azok szilárd hajtóanyagú boostereket használnak, így ezek rossz példák.
A soyuz meg relative "kis" rakéta, értelme se lenne.
 
Cifu said:
Asparagus-fokozatkezelésről beszélsz. Nem, sehol nem használják, a Falcon Heavy-nél először felmerült, hogy megcsinálják (a korai CGI videókban le is animálták a technikai megoldást), de aztán gyorsan ki is dobták. Nagyon megbonyolítja ugyanis az üzemanyag-csőhálózatot, és így a gyártás folyamatát, plusz extra hibalehetőségeket fog hozzáadni a rendszerhez. Így csak mint lehetséges technikai érdekességként marad fent, úgy tűnik.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Igen ebben lehet valami. Mármint a hibalehetőségben és az olcsóbb gyártásban. Mert a nagyon bonyolult csőrendszerben nem nagyon hiszek.
Jobban belegondolva, ez akkor lenne igazán hatékony, ha csak az üzemanyagot pumpálnák át, az oxigént nem. Tehát asszimmetrikusra kellene megcsinálni a rendszert. A boosterekben nagyobb üzemanyaf tartályok kellenének, mint LOX tartályok, míg a központi egységben pont fordítva. Az arányokat le kellene modellezni.
Ez lenne a leghatékonyabb megoldás. Viszont nagyobb lenne a hibalehetőség, ugyanis a megfelelő működéshez minden elemnek tökéletesen kellene működni. Mert ha valamelyik szivattyú problémázik, akkor az egész mehet a levesebe. A jelenlegi rendszerben egy asszimmetrikus hajtóanyag fogyás maximum egy korai burnoutot és leválást okozna. De a central stage működését nem befolyásolja.
Abban biztos vagyok, hogy ez nem véletlenül lett kitalálva, de gondolom a hatékonyságot nem akarták feláldozni a biztonság oltárán...
 
pöcshuszár said:
Igen ebben lehet valami. Mármint a hibalehetőségben és az olcsóbb gyártásban. Mert a nagyon bonyolult csőrendszerben nem nagyon hiszek.
Jobban belegondolva, ez akkor lenne igazán hatékony, ha csak az üzemanyagot pumpálnák át, az oxigént nem. Tehát asszimmetrikusra kellene megcsinálni a rendszert. A boosterekben nagyobb üzemanyaf tartályok kellenének, mint LOX tartályok, míg a központi egységben pont fordítva. Az arányokat le kellene modellezni.
Ez lenne a leghatékonyabb megoldás.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Eltekintve az indokolatlan bonyolultságtól, mitől lenne hatékonyabb egy ilyen rendszer? Alacsonyabb magasságban és kisebb sebbességnél oldanának a szélső fokozatok, és ok hogy több nafta van a core-ban, de többet is kell dolgoznia, hogy behozza a hátrányt egy normál 3egyforma booster verzihoz képest.

pöcshuszár said:
Viszont nagyobb lenne a hibalehetőség, ugyanis a megfelelő működéshez minden elemnek tökéletesen kellene működni. Mert ha valamelyik szivattyú problémázik, akkor az egész mehet a levesebe. A jelenlegi rendszerben egy asszimmetrikus hajtóanyag fogyás maximum egy korai burnoutot és leválást okozna. De a central stage működését nem befolyásolja.
Abban biztos vagyok, hogy ez nem véletlenül lett kitalálva, de gondolom a hatékonyságot nem akarták feláldozni a biztonság oltárán...
Kattints ide a kinyitáshoz...
Szinte minden folyékony üzemanyagot használó indító fokozat használ turbopumpát, még a problémás hidrogénnél is megoldották, szóval már rég nem az üzemanyag szivattyúk a szűk keresztmetszet. Ha csak ez lenne a gond a koncepcióval már lenne ilyen rakéta.
Sokkal valószínűbb a vezetékezés bonyolultsága, ezáltal a gyártás és a költségek növekedése egyszerűen nem hoz annyit, hogy megérné.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
Zapp Brannigan said:
Szinte minden folyékony üzemanyagot használó indító fokozat használ turbopumpát, még a problémás hidrogénnél is megoldották, szóval már rég nem az üzemanyag szivattyúk a szűk keresztmetszet. Ha csak ez lenne a gond a koncepcióval már lenne ilyen rakéta.
Sokkal valószínűbb a vezetékezés bonyolultsága, ezáltal a gyártás és a költségek növekedése egyszerűen nem hoz annyit, hogy megérné.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Természetesen nem csak a szivattyúra gondoltam, hanem a komplett rendszerre, csövestül, szelepestül.
Milyen bonyolult csőrendszerre gondolsz?
Egy szelep, 1 cső, meg egy szivattyú. Ez utóbbi kivehetö, ha a boosterek saját pumpáját használnák. Azért ezt már az atmoszférikus repülésben is alkalmazzák egy ideje, póttartály/nedves pillon néven.
Zapp Brannigan said:
Eltekintve az indokolatlan bonyolultságtól, mitől lenne hatékonyabb egy ilyen rendszer? Alacsonyabb magasságban és kisebb sebbességnél oldanának a szélső fokozatok, és ok hogy több nafta van a core-ban, de többet is kell dolgoznia, hogy behozza a hátrányt egy normál 3egyforma booster verzihoz képest.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Egyrészt ezzel a módszerrel mind a central stage, mind a boosterek 100% mehetnek. Ugyanakkor hamarabb lehet leoldani a boostereket. Pedig ez szempont, mert ha nem lenne, akkor pl. a Falcon Heavynek a boostereinek ugyan akkor kellett volna leválniuk, mint central stagenek. Pedig nagyon nem így volt.
A SpaceX visszatérő boosteres koncepciója esetén meg kimondottan hasznos lenne, mert az alacsonyabb visszatérés miatt kevesebb sebességről kell lelassítani. Magyarán több üzemanyag maradna gyorsításra, és kevesebb kellene a visszatérésre.
A felső légkörben tulajdonképpen már feleslegesek a boosterek. De amíg mennek, addig minden hajtómű 100%-on mehet.
 
bel said:
Szia,

Szerintem meg a landolas utanra is maradt uzemanyag. :)
Kattints ide a kinyitáshoz...
Háát a roncsokat elnézve (inkább egy összeomlott házra emlékeztetett, mint egy szarrárobbant rakétára), valamint a lezuhanás okát (Musk nyilatkozta, hogy kicsi volt a nyomás a tartályban) nézve, szerintem nem volt ott már szinte semmi...
Állítólag a zöld színt a túl magas hőmérsékletű égés (relatíve sok oxigén) okozta, a fúvókákban lévő réz kiégése miatt. Aztán ki tudja.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
Cifu said:
Asparagus-fokozatkezelésről beszélsz. Nem, sehol nem használják, a Falcon Heavy-nél először felmerült, hogy megcsinálják (a korai CGI videókban le is animálták a technikai megoldást), de aztán gyorsan ki is dobták. Nagyon megbonyolítja ugyanis az üzemanyag-csőhálózatot, és így a gyártás folyamatát, plusz extra hibalehetőségeket fog hozzáadni a rendszerhez. Így csak mint lehetséges technikai érdekességként marad fent, úgy tűnik.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ha sokáig kitart még a rakétakorszak, meg fogják csinálni. Galamb József is csak egy halom hibalehetőséget, és gyártási nehézséget látna egy mai Ford motorban.
 
Végre valami jó hír az Európai űrszektorból.

image001-879x485.jpg


Az Európai Űrügynökség 167 millió eurós (200 millió dolláros) szerződést kötött a Thales Alenia Űr Olaszországgal és az Avióval a Space Rider - Európa első orbitális robot űrrepülőgépének - legyártására, méghozzá belátható, 2023 második felében történő indítással.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Az eddig csak terveken létező Space Rider egy körülbelül kisbusz méretű robotlaboratórium. Miután elindult egy a Vega-C rakéta fedélzetén, körülbelül két hónapig alacsony föld pályán marad. A rakományterében végzett kísérletek hasznosak lesznek a gyógyszerészet, a biomedicina, a biológia és a fizika területén.

Spacerider-ESA.jpg


Küldetésének végén az Space Rider visszatér a Földre, és leszáll egy kifutópályán, hogy kirakják és felújítsák egy újabb repüléshez.

https://spacenews.com/e167-million-...truction-of-europes-first-orbital-spaceplane/
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero, misinator, fishbed and 3 others
"
Az év végéhez közeledve a Naprendszer megtisztel bennünket egy kozmikus karácsonyi csodával, ami közel 800 évente egyszer fordult elő. December 21-én, a napforduló éjszakáján a Jupiter és a Szaturnusz olyan közel kerül egymáshoz, hogy látszólag szinte ütköznek, létrehozva egy sugárzó fényes helyet a téli éjszakában. A jelenséget hagyományosan ′′ Betlehem csillagnak ′′ vagy ′′ A karácsonyi csillagának" is szokás hívni.


A Nagy Együttállást, ami Kr.e. 7-ben, a Jézus születésekor is bekövetkezett, néhány napon belül mi is láthatjuk!
A Jupiter már szorgosan és vészesen közelít a Szaturnuszhoz, hogy végül december 21-én, az év legrövidebb és legsötétebb napján megismétlődik a csoda: a két bolygó pompás és igen szoros égi együttállása. A 20 évente bekövetkező konjukció most kivételesen szoros lesz: a két bolygó mindössze 6 ívpercre közelíti meg egymást, amihez foghatót 1623 óta nem láthattunk, és 2080-ig nem is fogunk újra"

https://www.hellovidek.hu/kert/2020...urce=projectagora&utm_medium=contentdiscovery



To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed, fip7, Nemerson and 1 other person
Nemerson said:
Oroszországban megkezdődött a nukleáris űrvontató fejlesztése a távoli kozmoszba történő repüléshez
https://ria.ru/20201211/kosmos-1588827682.html
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Kattints ide a kinyitáshoz...
Az 1 MW az a hőteljesítménye, nem? Hogy akarnak abból villanyt csinálni? És végül hány N tolóerőre számítanak?
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back