A Jupiter koncepciót ( alias DIRECT ) alapvetően a szükségesnek beállított igények alapján állították össze, igazán komoly elemzés nélkül (tehát nem álltak neki azon rágódni, hogy működne-e, a lényeg az volt, hogy a kéznél lévő technológiával minél nagyobb rakétát építsenek, amely a műszaki adatok alapján akár működhetne is), és eleve a NASA-n belül az volt az általános vélekedés, hogy túlságosan optimista, főleg a költségek terén.Háát ez egy igen nagy marhaságnak tűnik.
Túl nagy légellenállás túl kevés tolóerőre.
Annak meg külön semmi értelme, hogy tulajdonképpen a külső üzemanyag tartályok ledobásakor eldobja az első fokozat hajtóművét. És CSAK AZT!
Nem véletlenül lett az SLS ehelyett...
Igazság szerint ennek akkor lett volna létjogosultsága, ha mindkét ledobható üzemanyag tartálya nem csak szállítja az üzemanyagot, hanem aktívan el is égeti. Azaz, az aljára kellett volna minimum 1-1 hajtóműmodult akasztani. Ezzel megnőhetett volna a tolóerő, miközben nem nő a légellenállás.
Gondolom itt a tervekben azért szerepelt a hajtóművek eldobása, mert a második fokozat hajtóművei már a vákuumra lettek optimalizálva.
Ha az üzemanyag tankok kapták volna meg a légköri hajtóműveket, a központi modul meg eredetileg is a vákuum hajtóművekkel van felszerelve, akkor azok már besegíthettek volna akar a starttól is a gyorsításba. Ráadasul a több hajtómű nem csak hamarabb emeli ki a légkörből a monstrumot, de hamarabb fogyasztja is el az oldalsó tartály üzemanyagát. Ez meg azt jelenti, hogy hamarabb lehet megszabadulni a már felesleges súlytól.
Az meg, hogy a vákuum hajtóművek már a légkörben működjenek, nem ördögtől való. Nem lesz olyan hatékony, mintha a saját közegében tolna, de attól még hozzátehet a "kiemeléshez". Még ha üzemidő és üzemanyag kímélés képpen nem is fog 100%-on menni, de szerintem még mindig hatékonyabb, mint ahogy az animáció mutatja, hogy csak holtsúlyként utazzon.
Persze optimalizáció miatt ezt le kellene modellezni.
Abban viszont biztos vagyok, hogy az animációban szereplő valami nem a legjobb megoldás lett volna. Ezért is írtam, hogy nem véletlenül az SLS valósult meg, és nem ez a marhaság.
Igazság szerint abban sem vagyok biztos, hogy ez egyáltalán eljutott-e volna a világűrbe.
Mert OK, hogy olyan, mintha 2 STS konfigból rakták volna össze, de szerintem a középső modul hajtóművei nem tudták volna az STS tolóerejének 2,5-3-4x -esét.
A DIRECT koncepciót egy NASA és nem-NASA mérnökökből és űrrajongókból összeállt kis "Think Thank" csoport vetette papírra, mert úgy vélték, hogy az Orion / ARES koncepció nem elég ambiciózus, és egy komolyabb Hold- vagy Mars-programhoz amúgy is kevés az ARES IV illetve később az ARES V teherbírása (a Jupiter I. esetében 35 tonna @TLI (Trans-Lunar Injection, vagyis Hold-hoz induló pálya), a Jupiter II. esetén 85 tonna, a Jupiter III. esetén 160 tonna lett volna).
Érdemes megjegyezni, hogy a Jupiter esetén sem lett volna komolyabb újrafelhasználás, illetve már a Jupiter II.-höz is komolyan át kellett volna építeni a meglévő infrastruktúrákat (pl. az indítópad és a kúszók teherbírása is elégtelen lett volna a 3917 tonnás rakétához). Szóval hogy miben lett volna jobb, mint az ARES V. , az nem egészen egyértelmű. A Jupiter III. meg egy szimpla agyrém...
