Ennyire sarkosan nem fogalmaznék, hiszen ott van az N1 szupernehéz-rakéta (igen, Glusko lelőtte, de ettől még megépítették), az Enyergia (elkészült, megépült, de aztán kihasználatlansága és a pénztelenség miatt széthullott a rendszer) vagy a Zenyit rakéta-család (ami az Orosz-Ukrán konfliktus áldozata lett végül).
A kisebb rakétákat pedig nem is említettük akkor még (Ciklon-család, Rokot, stb.).
A javaslat mögött valóban a gazdasági hatás állhat, de egyszerűen amiatt, mert Oroszország pénzügyileg nem tudná megoldani a saját SLS programjának véghezvitelét (a Jenyiszei ugyanis kb. egy Orosz SLS lenne, annyi különbséggel, hogy nekik nincs kereskedelmi cégek által elérhető alternatívájuk, mint az amerikaiaknak a Falcon Heavy, vagy a fejlesztés alatt álló New Glenn és Starship).
Újrafelhasználás nélküli hordozójármű fejlesztésbe fogni ma egyszerűen az öntökönlövés esete...
Pontosan erről beszélek. Helybenjárás az egész. Az N1-es megépült? Totál alulfinanszírozott presztízsprogram volt, annak minden hibájával és rá nehezedő nyomásával. Mind a négy felrobbant, a rendszer elemei meg szinte alig, vagy egyátalán nem mentődtek át sehova. Mintha nem is lett volna. Az USA-nak évtizedekkel később adták el alkalmi alamizsnáért a titokban rejtegetett pár darab hajtóművet.
Enyergija/Zenyit. Amennyit ezekből profitáltak, az kb a nullával ér fel. Semmi se mentődött át belőlük a gyakorlatba, a Zenyit rendszer is csak pár startot ért meg.
Ugyanez igaz a többi típusra is.
Csak Szojuz van és Proton.
Meg a folyamatos alulfinanszírozás.
A Jenyiszej drága lenne, de nélküle az orosz űrprogram beleragad az évtizedes mocsárba.
A különféle Hold-rakéták legnagyobb problémája, hogy addig a pontig vállalhatatlanul drágák, amíg el nem jutnak velük a Holdig. Egy biztonságosnak minősített emberes Hold misszióig legalább négy-öt üres, vagy emberes, de Föld körüli SLS/Starship/Nagy Menetelés 9/Jenyiszej start kell, ami politikai oldalról nehezen vállalható fel.
Ezért nem jártunk a Holdon 1972 óta.
Mert minden más küldetéshez ezek túl nagyok.
A szovjetek ezért rakták fel a méregdrága Poljusz-Szkif műholdat egyből az első Enyergijára és az üres Buran-t a másodikra. Ezekből az első út (igaz, nem az Enyergija hibájából) kudarc lett, míg a Buran repülés a Szovjetúnió végóráinak árnyékában csak egy soha meg nem ismételt, elfelejtett siker.
Pedig akár fel is robbanhatott volna.
Az is csoda, hogy egyetlen Saturn V se veszett oda.
Szóval igen, a most már végre rendelkezésre álló Angara A5 olcsóbb, mint a Jenyiszej és földkörüli pályára kisebb ráfordítással viszi fel a terhet, de a Holdig nem jut el.