Akkor Musk kamu újra...
Érdemes megnézni, hogy milyen szépek az edényfenekek (1:45) semmi deformáció a ráhegesztett emelőfületől, aztán 4:18-nál, hogy semmi horpadás a paláston.1mm-es anyagon a hegesztésből származó hőfeszültség kiflit csinál mindenből. Alaptézis, hogy 4mm-nél vékonyabb tartályt nem építünk, pont a deformációk miatt. Eddig a ránézésre megmondom, hogy nem 1mm vastag.
És most a bizonyítás - héjelméleti számolásból:
Tegyük fel, hogy a belső átmérő 9000mm, a nyomás, amire méretezünk legyen 7,6 bar, a hegesztés jósági tényezője 1 (amit mondjuk nem tudok értelmezni, mert 1mm-es anyagvastagságnál a kimutatható hibaméret ugyanúgy 0,5 mm, vagyis hiába vizsgálod 100%-os hosszban röntgennel a varratokat, egy 0,5mm alatti hiba egyrészt detektálatlan marad, másrészt a teherbíró keresztmetszet fele eltűnik...). Tegyük fel, hogy a nagyon alacsony hőmérsékletre engedélyezett - akár Amerikában, akár máshol - anyagok közül a legerősebbet teszi be, ekkor 304L-es ötvözetet használ.
Tegyük fel, hogy a vizsgálati hőmérséklet -195,5 fokon zajlik.
Tegyük fel, hogy az alapanyag folyáshatára ezen a hőmérsékleten 233MPa, a szakítószilárdsága pedig 1516MPa (ez a brutális eltérés az alacsony hőmérséklet miatt és az ausztenites acél szövetszerkezete miatt van, mélyebben nem akarok belemenni ebbe a témába, közönséges halandó számára érhetetlen még a legegyszerűbb magyarázat is..). Nyomástartó edényt a világ minden táján folyáshatárra méreteznek, de itt vigyázni kell, mert az alacsony hőmérséklet az anyagot elridegíti - ezért igyekeznek az anyagvastagságot lecsökkenteni - mert azonos körülmények között egy vastagabb anyagban következik be előbb a ridegtörés, a legegyszerűbb magyarázat erre az, hogy egy vastagabb anyagban statisztikailag jóval több olyan anyaghiba van, aminek a környezetében olyan feszültségi állapot jön létre a terhelés alatt, ami azonnali ridegtörést okoz.
Tehát engedjük meg, hogy szakítószilárdságra méreteznek, vagyis:
7,6bar belső nyomás, 9000mm belső átmérő, 1-es varrattényező és 1516MPa-s szakítószilárdság, ekkor a héjelméletből
22,61mm-es anyagvastagság következik - kivágások nélkül, ami ugye megint nem helytálló, mert valahol illik betölteni és kiengedni az üzemanyagot, meg nem árt, ha van pár hőmérsékletszenzor, illetve biztonsági szelep.
Ha ragaszkodunk az 1mm-es anyagvastagsághoz és ahhoz, hogy ez egy full tartály, akkor az anyagnak úgy 34200MPa körül kellene lennie - ilyen anyag nem létezik (a köbös bórnitrid vagy a kerámia whisker van ebben a tartományban, de azok mérete körömhegyni).
Az 1mm-es anyagvastagság úgy jöhetne ki, ha szekciónált tartályt építene, de sehol nem láttam ilyen fényképet. Ekkor kb 400mm átmérőjű egyedi tartályokat kellene beépítenie és azokat csővezetékekkel összenyitni és egy szabályzással ellátni, hogy mindegyikből egyszerre ürüljön az üzemanyag - de ez megint megint tömeg és hibaforrás. De ezt megint nem láttuk.
Plusz azt is megnézném, hogy milyen alaktartása van a gyártás közben meg a beszerelésnél.
Valahogy már megint nem stimmel a matek és ha jól emlékszem, a héjelméleti mechanika a héten mér érvényben volt...