Űrkutatás

[Törölt tag 4082]

Tényleg nem értem közlekedésmérnökként milyen újításokat hozott az "Autopilot" márkanéven futó szoftver amiért a gyártó semmilyen felelősséget nem vállal.

Hogy mersz nem hinni a szent messiás szavaiban. Az mindennél újabb, és jobb pont.
Az hogy amúgy korábban akár egy autóban is megvolt minden eleme, úgy, hogy fel is ismerte az úton lévő kamiont, az nem számít. A szent megmondta, hogy ez új, és pont. Innentől semmi helye vitának.
Áwomen testvérek

 

[kamov]

Itt biztosan nem elírás? A rokonság inkább a New Shepard és a Delta Clipper között áll fenn, nem?

Elírás.
Helyesen: A DC-X-hez a Blue Origin New Shepardja áll közel.

 

[kamov]

Hogy mersz nem hinni a szent messiás szavaiban. Az mindennél újabb, és jobb pont.
Az hogy amúgy korábban akár egy autóban is megvolt minden eleme, úgy, hogy fel is ismerte az úton lévő kamiont, az nem számít. A szent megmondta, hogy ez új, és pont. Innentől semmi helye vitának.
Áwomen testvérek

Intelligens válasz helyett játszhatod tovább a hiúságában sértettet, hátha attól okosabbnak fogsz tünni.
De nem fogsz.

 

[gafzhu]

A spacex szerintem semmi mást nem csinált, mint az addigi csúcstechnikás és drága, emiatt hamvában holt terveket megcsinálta régi technikával olcsón és használhatóan. Ez nevezhető forradalminak is.
Musk ehez max. az irányelveket meg a pént meg a marketinget hozta, semmi főmérnöki hozzáértés, de ezen tevékenysége elvitathatatan. És a gyök2 embereket (ez kérem a néptömeg) az ő marketingjével lehet megfogni, nem kőkemény tudománnyal.

 

[speziale]

Tényleg nem értem közlekedésmérnökként milyen újításokat hozott az "Autopilot" márkanéven futó szoftver amiért a gyártó semmilyen felelősséget nem vállal.
Jahh haltak meg alkatrészhiba miatt. Utána repültek is a $ milliók kártérítésre meg járművisszahívásra.

Tablet olcsó, ezért állnak át rá sokan.
Cserébe már volt baleset is amiatt, mert a légkondit nem hagyományos kattogós tekerővel érzésből szabályozta hanem le kellett vennie a szemét az útról, hogy a menüben navigáljon...
Új funkciókat autóba rakni... az igen. Biztos 4 kerékhajtású lesz télen az új frissítés hatására

akkor közlekedésmérnökként kicsit fejleszthetnéd magad:

„A Tesla 6 évvel jár a Toyota és a Volkswagen előtt"

Szétszedtek egy Tesla Model 3-at

e-cars.hu

tablet olcsó? olcsóbb mint egy műanyag/fém kapcsoló???

vagy arról van-e inkább szó, hogy a szoftware upgrade-ekkel egy ilyen infotainment rendszert szabadon bővíthetsz/konfigurálhatsz (a Totalcar-on volt erről egy hosszabb írás)

"Új funkciókat autóba rakni... az igen. Biztos 4 kerékhajtású lesz télen az új frissítés hatására

"

édes istenem....
tudod majd ha 5-6 év múlva lesz valódi önvezetés, akkor mondjuk lehet egy 300 km-es pályázás során nem a vezetéssel fogsz foglalkozni, hanem mondjuk munkahelyi ügyeket intézel, tőzsdei árfolyamokat nézegetsz, vagy éppen a kedvenc játékodat fogod csapatni

 

[gafzhu]

Tudod majd ha 5-6 év múlva lesz valódi önvezetés, akkor mondjuk lehet egy 300 km-es pályázás során nem a vezetéssel fogsz foglalkozni, hanem mondjuk munkahelyi ügyeket intézel, tőzsdei árfolyamokat nézegetsz, vagy éppen a kedvenc játékodat fogod csapatni

De nem a mai autókkal a mai szenzorrendszerrel, hanem majd az új modellel. Az 5-6 év is igen optimistának tűnik.
Az infotainmet meg egy vicc. Mi kell egy kocsiba? Rádió meg navigáció meg telefonkihangosító. Ezekhez lehet telepíteni normális kezelőszerveket. Az utasoknak meg játszadozni úgyis van telefojuk/tabletjük. Imho.

 

[speziale]

Musk egyszerűen egy marketing zseni, ex-programozó.
Mindig bedob valamit, amivel Molnit (és a hasonlóakat) felhúzza, akik folyamatosan a felszínen tartják az ipsét a fórumokban.
Ezután a semleges olvtársak csak annyit látnak, miután Molni pár kirohanását más szakértők (Cifu) megcáfolják, hogy "mégiscsak lehet az ipsében valami".
'There is no such thing as bad publicity'

Pont az a gond, hogy itt sokan csak azt hiszok, hogy a marketingje miatt sikeres...
leírtam fentebb, hogy pl. a Tesla esetében milyen kurvára átgondolt/felépített üzleti stratégia van....a Theranos vagy a Nikola csak a marketingre épült...nézd meg, hogy azok most hol vannak...
a csávó 3 tök eltérő iparágba szállt be és forgatta fel az ottani status quo-t...
magyarázhatjuk jobbról balról, de a valóság az, hogy jelenleg az összes nagy autógyártó több területen is lohol a Tesla után, és az űrhajózás terén is ugyanez van a spaceX-el...

megjegyezném, hogy miért is olyan magától értetődő, hogy Musk villanyautónak csinálta a Tesla-t? Miért nem üzemanyagcellával próbálkozott? vagy miért nem valami forradalmi ICE megoldással (pl.: opposite piston-os megoldás)...de nyilván ez csak véletlen, gondolom?
Miért van az, hogy a SpaceX az újrahasználható rakétára épít? miért nem mondjuk valami 3d printig megoldással a hagyományos rakétákat akarta olcsóbbá tenni (amerre pl. az arianespace ment?)...de a magánszektor próbálkozásai között is elég sokféle megoldás van (már nem tudom melyik cég, amelyik 2 B747-et épített össze és azt használja rakétaindító platformnak)...gondolom ez is csak marketing, meg szerencse kérdése...

 

[speziale]

De nem a mai autókkal a mai szenzorrendszerrel, hanem majd az új modellel. Az 5-6 év is igen optimistának tűnik.
Az infotainmet meg egy vicc. Mi kell egy kocsiba? Rádió meg navigáció meg telefonkihangosító. Ezekhez lehet telepíteni normális kezelőszerveket. Az utasoknak meg játszadozni úgyis van telefojuk/tabletjük. Imho.

lehet a saját igényeidet nem kellene általánosítani...mert szemmel láthatóan az embereknek van másra is igénye

 

[gafzhu]

lehet a saját igényeidet nem kellene általánosítani...mert szemmel láthatóan az embereknek van másra is igénye

Vezetés közben?

 

[Törölt tag 4082]

A spacex szerintem semmi mást nem csinált, mint az addigi csúcstechnikás és drága, emiatt hamvában holt terveket megcsinálta régi technikával olcsón és használhatóan. Ez nevezhető forradalminak is.
Musk ehez max. az irányelveket meg a pént meg a marketinget hozta, semmi főmérnöki hozzáértés, de ezen tevékenysége elvitathatatan. És a gyök2 embereket (ez kérem a néptömeg) az ő marketingjével lehet megfogni, nem kőkemény tudománnyal.

De ezzel semmi baj sincs, nem véletlenül hagytam ki a space-xet a nyitó hszmből, és ha valaki ezt így leírja arra megy az egyetértek. Nekem a Musk mint messiással van bajom, és nem azzal, hogy space-xben elvitathatatlan érdemei vannak. Mert vannak.
(Am kb @Allesmor Obranna is ezt írta le, ha jól veszem ki. Csak neki is neki kellett ugrani.

 

[pöcshuszár]

Az SN 7.2, a módosított (1mm-rel csökkentett) falvastagságú tartály sikeresen átesett a tesztelésen.

Hogy pontosan mekkora nyomást kapott, azt nem adták meg, elvileg az SN 7.1 elérte a 9bar-t, és afelett pukkant el. Ha a 7.2 nyomástesztjét sikeresnek minősítették, akkor szerintem ez most magasabbnak kellett legyen.

Mellesleg az SN10 is kiért az indító állványra. Ennek azt kell jelentenie, hogy az SN9 szerintem legkésőbb 1-2 napon belül fel kell szálljon. Bár nekem ez egy kicsit így is elég magabiztos hozzáállás, ha azt nézzük, hogy az SN9 felrobbanása esetén sérülhet a mellé szállított SN10
Egyben ez azt is jelenti, hogy nagyon akarják már nyomni a programot.

 

[pöcshuszár]

hja ezt az 1-2 napot abból gondolom, hogy az SN10 statikus teszteléseit is el kell kezdeni. Ott meg azért egyel nagyobb a kockázat, mint a már több statikus teszten átesett SN9 esetén.

 

[ozymandias]

Az SN 7.2, a módosított (1mm-rel csökkentett) falvastagságú tartály sikeresen átesett a tesztelésen.

Hogy pontosan mekkora nyomást kapott, azt nem adták meg, elvileg az SN 7.1 elérte a 9bar-t, és afelett pukkant el. Ha a 7.2 nyomástesztjét sikeresnek minősítették, akkor szerintem ez most magasabbnak kellett legyen.

Mellesleg az SN10 is kiért az indító állványra. Ennek azt kell jelentenie, hogy az SN9 szerintem legkésőbb 1-2 napon belül fel kell szálljon. Bár nekem ez egy kicsit így is elég magabiztos hozzáállás, ha azt nézzük, hogy az SN9 felrobbanása esetén sérülhet a mellé szállított SN10
Egyben ez azt is jelenti, hogy nagyon akarják már nyomni a programot.

Akkor Musk kamu újra...

Érdemes megnézni, hogy milyen szépek az edényfenekek (1:45) semmi deformáció a ráhegesztett emelőfületől, aztán 4:18-nál, hogy semmi horpadás a paláston.1mm-es anyagon a hegesztésből származó hőfeszültség kiflit csinál mindenből. Alaptézis, hogy 4mm-nél vékonyabb tartályt nem építünk, pont a deformációk miatt. Eddig a ránézésre megmondom, hogy nem 1mm vastag.

És most a bizonyítás - héjelméleti számolásból:

Tegyük fel, hogy a belső átmérő 9000mm, a nyomás, amire méretezünk legyen 7,6 bar, a hegesztés jósági tényezője 1 (amit mondjuk nem tudok értelmezni, mert 1mm-es anyagvastagságnál a kimutatható hibaméret ugyanúgy 0,5 mm, vagyis hiába vizsgálod 100%-os hosszban röntgennel a varratokat, egy 0,5mm alatti hiba egyrészt detektálatlan marad, másrészt a teherbíró keresztmetszet fele eltűnik...). Tegyük fel, hogy a nagyon alacsony hőmérsékletre engedélyezett - akár Amerikában, akár máshol - anyagok közül a legerősebbet teszi be, ekkor 304L-es ötvözetet használ.

Tegyük fel, hogy a vizsgálati hőmérséklet -195,5 fokon zajlik.

Tegyük fel, hogy az alapanyag folyáshatára ezen a hőmérsékleten 233MPa, a szakítószilárdsága pedig 1516MPa (ez a brutális eltérés az alacsony hőmérséklet miatt és az ausztenites acél szövetszerkezete miatt van, mélyebben nem akarok belemenni ebbe a témába, közönséges halandó számára érhetetlen még a legegyszerűbb magyarázat is..). Nyomástartó edényt a világ minden táján folyáshatárra méreteznek, de itt vigyázni kell, mert az alacsony hőmérséklet az anyagot elridegíti - ezért igyekeznek az anyagvastagságot lecsökkenteni - mert azonos körülmények között egy vastagabb anyagban következik be előbb a ridegtörés, a legegyszerűbb magyarázat erre az, hogy egy vastagabb anyagban statisztikailag jóval több olyan anyaghiba van, aminek a környezetében olyan feszültségi állapot jön létre a terhelés alatt, ami azonnali ridegtörést okoz.

Tehát engedjük meg, hogy szakítószilárdságra méreteznek, vagyis:

7,6bar belső nyomás, 9000mm belső átmérő, 1-es varrattényező és 1516MPa-s szakítószilárdság, ekkor a héjelméletből 22,61mm-es anyagvastagság következik - kivágások nélkül, ami ugye megint nem helytálló, mert valahol illik betölteni és kiengedni az üzemanyagot, meg nem árt, ha van pár hőmérsékletszenzor, illetve biztonsági szelep.

Ha ragaszkodunk az 1mm-es anyagvastagsághoz és ahhoz, hogy ez egy full tartály, akkor az anyagnak úgy 34200MPa körül kellene lennie - ilyen anyag nem létezik (a köbös bórnitrid vagy a kerámia whisker van ebben a tartományban, de azok mérete körömhegyni).

Az 1mm-es anyagvastagság úgy jöhetne ki, ha szekciónált tartályt építene, de sehol nem láttam ilyen fényképet. Ekkor kb 400mm átmérőjű egyedi tartályokat kellene beépítenie és azokat csővezetékekkel összenyitni és egy szabályzással ellátni, hogy mindegyikből egyszerre ürüljön az üzemanyag - de ez megint megint tömeg és hibaforrás. De ezt megint nem láttuk.

Plusz azt is megnézném, hogy milyen alaktartása van a gyártás közben meg a beszerelésnél.

Valahogy már megint nem stimmel a matek és ha jól emlékszem, a héjelméleti mechanika a héten mér érvényben volt...

 

[gafzhu]

Érdemes megnézni, hogy milyen szépek az edényfenekek (1:45) semmi deformáció a ráhegesztett emelőfületől, aztán 4:18-nál, hogy semmi horpadás a paláston. Alaptézis, hogy 4mm-nél vékonyabb tartályt nem építünk, pont a deformációk miatt. Eddig a ránézésre megmondom, hogy nem 1mm vastag.

És most a bizonyítás - héjelméleti számolásból:

Tegyük fel, hogy a belső átmérő 9000mm, a nyomás, amire méretezünk legyen 7,6 bar, a hegesztés jósági tényezője 1 (amit mondjuk nem tudok értelmezni, mert 1mm-es anyagvastagságnál a kimutatható hibaméret ugyanúgy 0,5 mm, vagyis hiába vizsgálod 100%-os hosszban röntgennel a varratokat, egy 0,5mm alatti hiba egyrészt detektálatlan marad, másrészt a teherbíró keresztmetszet fele eltűnik...). Tegyük fel, hogy a nagyon alacsony hőmérsékletre engedélyezett - akár Amerikában, akár máshol - anyagok közül a legerősebbet teszi be, ekkor 304L-es ötvözetet használ.

Tegyük fel, hogy a vizsgálati hőmérséklet -195,5 fokon zajlik.

Tegyük fel, hogy az alapanyag folyáshatára ezen a hőmérsékleten 233MPa, a szakítószilárdsága pedig 1516MPa (ez a brutális eltérés az alacsony hőmérséklet miatt és az ausztenites acél szövetszerkezete miatt van, mélyebben nem akarok belemenni ebbe a témába, közönséges halandó számára érhetetlen még a legegyszerűbb magyarázat is..). Nyomástartó edényt a világ minden táján folyáshatárra méreteznek, de itt vigyázni kell, mert az alacsony hőmérséklet az anyagot elridegíti - ezért igyekeznek az anyagvastagságot lecsökkenteni - mert azonos körülmények között egy vastagabb anyagban következik be előbb a ridegtörés, a legegyszerűbb magyarázat erre az, hogy egy vastagabb anyagban statisztikailag jóval több olyan anyaghiba van, aminek a környezetében olyan feszültségi állapot jön létre a terhelés alatt, ami azonnali ridegtörést okoz.

Tehát engedjük meg, hogy szakítószilárdságra méreteznek, vagyis:

7,6bar belső nyomás, 9000mm belső átmérő, 1-es varrattényező és 1516MPa-s szakítószilárdság, ekkor a héjelméletből 22,61mm-es anyagvastagság következik - kivágások nélkül, ami ugye megint nem helytálló, mert valahol illik betölteni és kiengedni az üzemanyagot, meg nem árt, ha van pár hőmérsékletszenzor, illetve biztonsági szelep.

Ha ragaszkodunk az 1mm-es anyagvastagsághoz és ahhoz, hogy ez egy full tartály, akkor az anyagnak úgy 34200MPa körül kellene lennie - ilyen anyag nem létezik (a köbös bórnitrid vagy a kerámia whisker van ebben a tartományban, de azok mérete körömhegyni).

Az 1mm-es anyagvastagság úgy jöhetne ki, ha szekciónált tartályt építene, de sehol nem láttam ilyen fényképet. Ekkor kb 400mm átmérőjű egyedi tartályokat kellene beépítenie és azokat csővezetékekkel összenyitni és egy szabályzással ellátni, hogy mindegyikből egyszerre ürüljön az üzemanyag - de ez megint megint tömeg és hibaforrás. De ezt megint nem láttuk.

Plusz azt is megnézném, hogy milyen alaktartása van a gyártás közben meg a beszerelésnél.

Valahogy már megint nem stimmel a matek és ha jól emlékszem, a héjelméleti mechanika a héten mér érvényben volt...

Nem 1 mm-es az anyag, hanem 4 nél 1-el vékonyabb azaz 3 mm. Már ha jól értelmeztem.

 

[ozymandias]

Nem 1 mm-es az anyag, hanem 4 nél 1-el vékonyabb azaz 3 mm. Már ha jól értelmeztem.

akkor félre értettem a számot, de igazából mindegy, mert a 4 mm sem működik ebben a méretben.

 

[dudi]

Akkor Musk kamu újra...

Érdemes megnézni, hogy milyen szépek az edényfenekek (1:45) semmi deformáció a ráhegesztett emelőfületől, aztán 4:18-nál, hogy semmi horpadás a paláston.1mm-es anyagon a hegesztésből származó hőfeszültség kiflit csinál mindenből. Alaptézis, hogy 4mm-nél vékonyabb tartályt nem építünk, pont a deformációk miatt. Eddig a ránézésre megmondom, hogy nem 1mm vastag.

És most a bizonyítás - héjelméleti számolásból:

Tegyük fel, hogy a belső átmérő 9000mm, a nyomás, amire méretezünk legyen 7,6 bar, a hegesztés jósági tényezője 1 (amit mondjuk nem tudok értelmezni, mert 1mm-es anyagvastagságnál a kimutatható hibaméret ugyanúgy 0,5 mm, vagyis hiába vizsgálod 100%-os hosszban röntgennel a varratokat, egy 0,5mm alatti hiba egyrészt detektálatlan marad, másrészt a teherbíró keresztmetszet fele eltűnik...). Tegyük fel, hogy a nagyon alacsony hőmérsékletre engedélyezett - akár Amerikában, akár máshol - anyagok közül a legerősebbet teszi be, ekkor 304L-es ötvözetet használ.

Tegyük fel, hogy a vizsgálati hőmérséklet -195,5 fokon zajlik.

Tegyük fel, hogy az alapanyag folyáshatára ezen a hőmérsékleten 233MPa, a szakítószilárdsága pedig 1516MPa (ez a brutális eltérés az alacsony hőmérséklet miatt és az ausztenites acél szövetszerkezete miatt van, mélyebben nem akarok belemenni ebbe a témába, közönséges halandó számára érhetetlen még a legegyszerűbb magyarázat is..). Nyomástartó edényt a világ minden táján folyáshatárra méreteznek, de itt vigyázni kell, mert az alacsony hőmérséklet az anyagot elridegíti - ezért igyekeznek az anyagvastagságot lecsökkenteni - mert azonos körülmények között egy vastagabb anyagban következik be előbb a ridegtörés, a legegyszerűbb magyarázat erre az, hogy egy vastagabb anyagban statisztikailag jóval több olyan anyaghiba van, aminek a környezetében olyan feszültségi állapot jön létre a terhelés alatt, ami azonnali ridegtörést okoz.

Tehát engedjük meg, hogy szakítószilárdságra méreteznek, vagyis:

7,6bar belső nyomás, 9000mm belső átmérő, 1-es varrattényező és 1516MPa-s szakítószilárdság, ekkor a héjelméletből 22,61mm-es anyagvastagság következik - kivágások nélkül, ami ugye megint nem helytálló, mert valahol illik betölteni és kiengedni az üzemanyagot, meg nem árt, ha van pár hőmérsékletszenzor, illetve biztonsági szelep.

Ha ragaszkodunk az 1mm-es anyagvastagsághoz és ahhoz, hogy ez egy full tartály, akkor az anyagnak úgy 34200MPa körül kellene lennie - ilyen anyag nem létezik (a köbös bórnitrid vagy a kerámia whisker van ebben a tartományban, de azok mérete körömhegyni).

Az 1mm-es anyagvastagság úgy jöhetne ki, ha szekciónált tartályt építene, de sehol nem láttam ilyen fényképet. Ekkor kb 400mm átmérőjű egyedi tartályokat kellene beépítenie és azokat csővezetékekkel összenyitni és egy szabályzással ellátni, hogy mindegyikből egyszerre ürüljön az üzemanyag - de ez megint megint tömeg és hibaforrás. De ezt megint nem láttuk.

Plusz azt is megnézném, hogy milyen alaktartása van a gyártás közben meg a beszerelésnél.

Valahogy már megint nem stimmel a matek és ha jól emlékszem, a héjelméleti mechanika a héten mér érvényben volt...

Mennyire lehetetlen,hogy valamilyen technológiai újdonság létezzen amivel működhet az 1 vagy 4mm?

 

[deze75]

akkor közlekedésmérnökként kicsit fejleszthetnéd magad:

„A Tesla 6 évvel jár a Toyota és a Volkswagen előtt"

Szétszedtek egy Tesla Model 3-at

e-cars.hu

tablet olcsó? olcsóbb mint egy műanyag/fém kapcsoló???

vagy arról van-e inkább szó, hogy a szoftware upgrade-ekkel egy ilyen infotainment rendszert szabadon bővíthetsz/konfigurálhatsz (a Totalcar-on volt erről egy hosszabb írás)

"Új funkciókat autóba rakni... az igen. Biztos 4 kerékhajtású lesz télen az új frissítés hatására

"

édes istenem....
tudod majd ha 5-6 év múlva lesz valódi önvezetés, akkor mondjuk lehet egy 300 km-es pályázás során nem a vezetéssel fogsz foglalkozni, hanem mondjuk munkahelyi ügyeket intézel, tőzsdei árfolyamokat nézegetsz, vagy éppen a kedvenc játékodat fogod csapatni

A legkisebb mértékben sem kutakodva a pénztárcádban, de voltál tulajdonosa egy S...Merci ....7-s Bmw-nek....E ,5-s...,mert akkor nem írnál ilyet hogy le vannak maradva...ha neked az a szubjektív véleményed ,hogy i loveTesla...semmi gond.De abban biztos vagyok ,hogy nem voltál Tesla összeszerelő üzemben....Menj el Kecsora és nézd meg a Mercit mennyire van lemaradva .

 

[ozymandias]

Mennyire lehetetlen,hogy valamilyen technológiai újdonság létezzen amivel működhet az 1 vagy 4mm?

eléggé lehetetlen ebben a dimenzióban. A héjelmélet alapján alakul ki a hosszirányú és a kerületirányú feszültség az anyagban. Ha növeled az átmérőt, akkor a hosszirányú feszültség és növekszik változatlan belső nyomás mellett, plusz a hosszirányú feszültség egy henger esetében mindig a duplája a kerületi feszültségnek.

-196 fokon, 9000mm-es átmérőjű hengeres tartályt 3mm-ből tudsz építeni 1 bar-ra, ekkor pont ennyi a minimális falvastagság gyártási ráhagyás és korróziós pótlék nélkül. Nem tudom, hogy mennyire üzemállapot a 7-bar, vagy hogy kell-e. Aztán azon is el lehet gondolkodni, hogy ez a tartály szobahőmérsékleten már 0,16-bar esetén határállapotba kerül - vagyis ennyire minimális a tartalék.

aztán ezt a tartály még érik külső terhelések (kompresszor, csőcsonkokról adódó terhelés, csőcsonkról adód terhelés a repülés során, stb...).

 

[kamov]

Akkor Musk kamu újra...

Érdemes megnézni, hogy milyen szépek az edényfenekek (1:45) semmi deformáció a ráhegesztett emelőfületől, aztán 4:18-nál, hogy semmi horpadás a paláston.1mm-es anyagon a hegesztésből származó hőfeszültség kiflit csinál mindenből. Alaptézis, hogy 4mm-nél vékonyabb tartályt nem építünk, pont a deformációk miatt. Eddig a ránézésre megmondom, hogy nem 1mm vastag.

És most a bizonyítás - héjelméleti számolásból:

Tegyük fel, hogy a belső átmérő 9000mm, a nyomás, amire méretezünk legyen 7,6 bar, a hegesztés jósági tényezője 1 (amit mondjuk nem tudok értelmezni, mert 1mm-es anyagvastagságnál a kimutatható hibaméret ugyanúgy 0,5 mm, vagyis hiába vizsgálod 100%-os hosszban röntgennel a varratokat, egy 0,5mm alatti hiba egyrészt detektálatlan marad, másrészt a teherbíró keresztmetszet fele eltűnik...). Tegyük fel, hogy a nagyon alacsony hőmérsékletre engedélyezett - akár Amerikában, akár máshol - anyagok közül a legerősebbet teszi be, ekkor 304L-es ötvözetet használ.

Tegyük fel, hogy a vizsgálati hőmérséklet -195,5 fokon zajlik.

Tegyük fel, hogy az alapanyag folyáshatára ezen a hőmérsékleten 233MPa, a szakítószilárdsága pedig 1516MPa (ez a brutális eltérés az alacsony hőmérséklet miatt és az ausztenites acél szövetszerkezete miatt van, mélyebben nem akarok belemenni ebbe a témába, közönséges halandó számára érhetetlen még a legegyszerűbb magyarázat is..). Nyomástartó edényt a világ minden táján folyáshatárra méreteznek, de itt vigyázni kell, mert az alacsony hőmérséklet az anyagot elridegíti - ezért igyekeznek az anyagvastagságot lecsökkenteni - mert azonos körülmények között egy vastagabb anyagban következik be előbb a ridegtörés, a legegyszerűbb magyarázat erre az, hogy egy vastagabb anyagban statisztikailag jóval több olyan anyaghiba van, aminek a környezetében olyan feszültségi állapot jön létre a terhelés alatt, ami azonnali ridegtörést okoz.

Tehát engedjük meg, hogy szakítószilárdságra méreteznek, vagyis:

7,6bar belső nyomás, 9000mm belső átmérő, 1-es varrattényező és 1516MPa-s szakítószilárdság, ekkor a héjelméletből 22,61mm-es anyagvastagság következik - kivágások nélkül, ami ugye megint nem helytálló, mert valahol illik betölteni és kiengedni az üzemanyagot, meg nem árt, ha van pár hőmérsékletszenzor, illetve biztonsági szelep.

Ha ragaszkodunk az 1mm-es anyagvastagsághoz és ahhoz, hogy ez egy full tartály, akkor az anyagnak úgy 34200MPa körül kellene lennie - ilyen anyag nem létezik (a köbös bórnitrid vagy a kerámia whisker van ebben a tartományban, de azok mérete körömhegyni).

Az 1mm-es anyagvastagság úgy jöhetne ki, ha szekciónált tartályt építene, de sehol nem láttam ilyen fényképet. Ekkor kb 400mm átmérőjű egyedi tartályokat kellene beépítenie és azokat csővezetékekkel összenyitni és egy szabályzással ellátni, hogy mindegyikből egyszerre ürüljön az üzemanyag - de ez megint megint tömeg és hibaforrás. De ezt megint nem láttuk.

Plusz azt is megnézném, hogy milyen alaktartása van a gyártás közben meg a beszerelésnél.

Valahogy már megint nem stimmel a matek és ha jól emlékszem, a héjelméleti mechanika a héten mér érvényben volt...

Ott hibáztál, hogy nem valós bementi adatokat vettél figyelembe.

A tartály falvastagságát mát említették.
Amit a kolléga belinkelt az az "Initial Cryo Test" volt, ami azt jelent hogy kezdeti kriogenikus teszt.
Azaz ez még nem a teljes nyomásteszt volt. Ilyenkor még csak minimális nyomással ellenőrzik elsősorban a csatlakozásokat.
Hogy mekkora volt a nyomás, arról tehát nincs pontos adat.

Úgyhogy csak óvatosan a nagyívű kijelentésekkel.

 

[kamov]

eléggé lehetetlen ebben a dimenzióban. A héjelmélet alapján alakul ki a hosszirányú és a kerületirányú feszültség az anyagban. Ha növeled az átmérőt, akkor a hosszirányú feszültség és növekszik változatlan belső nyomás mellett, plusz a hosszirányú feszültség egy henger esetében mindig a duplája a kerületi feszültségnek.

-196 fokon, 9000mm-es átmérőjű hengeres tartályt 3mm-ből tudsz építeni 1 bar-ra, ekkor pont ennyi a minimális falvastagság gyártási ráhagyás és korróziós pótlék nélkül. Nem tudom, hogy mennyire üzemállapot a 7-bar, vagy hogy kell-e. Aztán azon is el lehet gondolkodni, hogy ez a tartály szobahőmérsékleten már 0,16-bar esetén határállapotba kerül - vagyis ennyire minimális a tartalék.

aztán ezt a tartály még érik külső terhelések (kompresszor, csőcsonkokról adódó terhelés, csőcsonkról adód terhelés a repülés során, stb...).

A mostani tervek szerint 3-6 bar között lesz valahol a repülési nyomás.

Amit még figyelembe kell venni,azok a lezáróelemek és a magassággal változó falvastagság a tesztjárművek tartályainál (lejjebb vastagabb).

Nem mellesleg a spotterek minden bemenő anyag falvastagságát lefotózzák manapság.