Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Ne felejtsd el, hogy jelenleg éppen a landerük kezdeti tesztjeit nézzük röhögve, amikor felrobbannak... ;)

Amelyik a Földre száll le. Légkörben, Földi gravitáció mellett.

Ha nem lenne, akkor nem nyújtottak volna be terveket a landerre, és nem kértek volna rá pénzt.

Fordítva: ott volt a Starship, hát benyújtották, hátha kapnak pénzt. Csak gondolj bele, hogy az eredeti koncepció szerint a Landernek a Gateway űrállomásra kellene bedokkolnia. Na most mókás lenne, ha a Lander maga többször nagyobb, mint maga a Gateway...
Ráadásul valószínűleg nem is kellene rá teljes konfigurációs hajtóműkészlet. Lehet hogy Raptor helyett elegendő lenne rá pár Merlin is.

A Merlin teljesen más hajtómű és a Starship üzemanyag-rendszere és -tartályai metánhoz készülnek jelenleg, nem kerozinhoz.

Ö éppen most robbanak fel sorba kísérleti járműveik puha landolást szimulálva. A Booster nem aero lassítással fog leszállni, hanem a F9-hez hasonlóan hajtóműves lassítással.

A Super Heavy is aerodinamikai irányítással vezérlik, a hajtóművek csak a fékezésben játszanak szerepet.
A Holdraszálláshoz vagy semlegesgáz, de ilyen méreteknél inkább manőverező segédhajtóművek (Draco / SuperDraco) lenne szükség.

Ugye mostanában nem olvasgattál az F-35 topicban?!? :D
[irónia]
Nem szokásom.
[/irónia]
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Még nem tudják mi okozta a Raptor tolóerő vesztését..
És úgy tűnik új repülési protokollra is szüksés lesz. Min két motorral landolnak majd, és ha egy leállna, gyújt a harmadik.
Azt gondoltam volna, hogy ezeket szenáriókat azért előre végigjátszák, kidolgozzák, de ezek szerint mégse..
Szerintem - ahogy írtam is már korábban - a jelenlegi konfiguráció tömegadatai egy olyan határmezsgyén mozognak, amikor a rendelkezésre álló tolóerővel egyszerűen nem lehet egyértelműen leszimulálni a landolási protokollt. A Raptorok alsó terhelési teljesítménye befolyásolja a sikerességet.
Szerintem túl sok a változó és a pillanatnyi körülmények a határértéken billegtetik a manőver sikerességét. Ahogy Musk is írja előre kell menekülniük a helyzetből. Akár plusz terhelés is szükséges lesz, de inkább feljebb mennek 2 hajtóműre.
És ahogy írtam is, a manőver kivitelezésénél az SN10-nél is ragaszkodtak ahhoz, hogy csak a legutolsó pillanatban csinálják meg a talpra fordulást.
Szerintem ez rossz megközelítés. Mert mindenáron a legköltséghatékonyabb módszert akarták az elejétől kezdve kikísérletezni. Csakhát a műszaki bizonytalanság ebben a roham tempójú tesztelésben ezt nem engedi meg.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Amelyik a Földre száll le. Légkörben, Földi gravitáció mellett.
Pont emiatt a Holdra sokkal egyszerűbb lesz a leszállás. Nincs szél. Nincs légkör. Pusztán tolóerő vektorálással és szabályzással megoldható.
Fordítva: ott volt a Starship, hát benyújtották, hátha kapnak pénzt. Csak gondolj bele, hogy az eredeti koncepció szerint a Landernek a Gateway űrállomásra kellene bedokkolnia. Na most mókás lenne, ha a Lander maga többször nagyobb, mint maga a Gateway...
Ettől - a súlytalanság miatt - még lehetséges a bedokkolás.
A Merlin teljesen más hajtómű és a Starship üzemanyag-rendszere és -tartályai metánhoz készülnek jelenleg, nem kerozinhoz.
Viszont szerintem kis problémát sem jelent átemelni a Falcon 9-ből a szükséges rendszereket. Mi több, a Merlin kisebb teljesítményű hajtóművekből összeállított stackje sokkal alkalmasabb a finomabb manőverekre. Elvileg a 3 Raptor egy picivel nagyobb hajtást ad, mint a Falcon 9, 9 Merlinje. Cserében viszont 1/9-ed részben (persze túlzok) szabályozható.
Én tényleg csak a kisebb és emiatt a jobban skálázható hajtás miatt mondanám megfontolandónak a tervet.
Elvileg a Hold lander terveikben az oldalt felrakott hajtóművek adnák a leszálláshoz szükséges fékező erőt. De ki tudja...

A Super Heavy is aerodinamikai irányítással vezérlik, a hajtóművek csak a fékezésben játszanak szerepet.
A Holdraszálláshoz vagy semlegesgáz, de ilyen méreteknél inkább manőverező segédhajtóművek (Draco / SuperDraco) lenne szükség.
Pont erről beszélek, a Super Heavy nem fog bellyflop manőverrel bohóckodni. Ugyan ez lesz a Holdra érkezéskor is, csak sokkal kevesebb (légköri) problémával. Ott a legkomolyabb problémát a felvert por/törmelék fogja jelenteni.

[irónia]
Nem szokásom.
[/irónia]
:D
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
De kit és hogyan előz be?
Azt az SLSt amit már végszerelnek?
Mióta is? És még nem repült. Egyáltalán.
A Dinetics koncepciója egy már leszállított prototius modullal épp a minap esett at az első Nasa tervezési vizsgálatán.
Mégegyszer! Még nincs repülő prototípus sem. Az oroszoknak is volt annak idején kész leszálló egységük. Aztán meg...
Jelenleg a Blue Origin prototipusán végzi ugyanezt a tesztet a Nasa, miközben a SpaceX semmit nem tudott eddig felmutatni, pár CGI fotón kívül.

Az, hogy kaptak pénzt, az a kiválasztási folyamat része, ahol a legjobb 3 koncepció további fejlesztését támogatták. A februári döntéshozást áprilisra tolták, de jelen állás szerint remény sincs a SpaceX győzelmére annyira le vannak maradva.
Ugyan az mint fentebb. Ráadásul a NG is újrahasznosuló projekt - annak minden lehetséges problémájával.
Önerőből nem hinném, hogy beleállnak egy Holdra szálló küldetésbe, mert Musknak nem ez a célja,ez csak egy mellékprojekt, a NASA tenderen meg aligha győznek így.
Musk célja, hogy kurv@ sok pénzt keressen. Ezt a legkönnyebben a vetélytársak megsemmisítésével érheti el. Lásd még 60M USD/Falcon 9 indítás. Lehetne több is ugye. De most konkrétan a versenytárak (Roscosmos, ULA) kivéreztetése folyik.
Milyen alapon perelnének? Ne vicceljünk már. Pont tavaly született eredmény egy korábbi ilyen pereskedésnek ahol az AirForce tenderből kimaradt SpaceX probálkozott. El is vesztették a pert..
Ott tulajdonképpen csak azért vesztettek, mert kaptak támogatást. És a kiírónak meghagyta a tender a differenciálás lehetőségét.
Ha viszont kizárják a Hold programból őket, annak ellenére, hogy mondjuk maguktól le tudnak szállni a Holdra és vissza is térnek onnan, akkor már lehet eljárást indítani...
Lehet széllel szembe (Lockheed, Boeing, stb) hugyozni, de sok értelme nincs. Pont a kongresszus nem fog kivenni pénzt ezeknek a nagy cégeknek a zsebéből.
Nem beszélve arról, hogy sok szerződés már le van kötve. A SpaceX max a F9 SuperHeavy-vel, majd kap pár cargo küldetést.
Mondom, neked is javaslom, hogy nézz be az F-35 topicba! :cool:
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 530
16 479
113
Szerintem - ahogy írtam is már korábban - a jelenlegi konfiguráció tömegadatai egy olyan határmezsgyén mozognak, amikor a rendelkezésre álló tolóerővel egyszerűen nem lehet egyértelműen leszimulálni a landolási protokollt. A Raptorok alsó terhelési teljesítménye befolyásolja a sikerességet.
Oké, de pont nem ez a helyzet, direkt azért használtak volna egy raptort, mert azt akkor nagyobb teljesítményen pörgethetik, ahol a szabályozása is pontosabb mint több motor alacsonyabb tolóerőn.

A másik meg, nem leszimulálni kell, hanem a specifikációjuk szerinti működési tartományon belül kontroll alatt tartani a motorokat, és leszállni! Lehet, hogy a nagyobb tömeggel repült több motoros tesztel előbb leszállnának, de akkor meg nem jönnének ki a hibák, a kényelmesebb repülésprofil miatt. Ezek a tesztek is azt mutatják, hogy próbapadon mutatott teljesítményértékeket nem olyan egyszerű a repképes hardveren is produkálni.
Szerintem túl sok a változó és a pillanatnyi körülmények a határértéken billegtetik a manőver sikerességét.
A több raptor, nagyobb súly, több üzemanyag, mégtöbb változó, de persze nagyobb a redundancia is.
Ahogy Musk is írja előre kell menekülniük a helyzetből. Akár plusz terhelés is szükséges lesz, de inkább feljebb mennek 2 hajtóműre.
És ahogy írtam is, a manőver kivitelezésénél az SN10-nél is ragaszkodtak ahhoz, hogy csak a legutolsó pillanatban csinálják meg a talpra fordulást.
Egyik teszt esetében sem a manőverrel volt a gond. SN8 üzemanyag nyomás hiba, SN9 Raptor hiba, SN10 még kérdőjel miért de tolóerő vesztés.
Szerintem ez rossz megközelítés. Mert mindenáron a legköltséghatékonyabb módszert akarták az elejétől kezdve kikísérletezni. Csakhát a műszaki bizonytalanság ebben a roham tempójú tesztelésben ezt nem engedi meg.
Roham tempó ebben egyetértünk.
Nem volt semmi tervük, ha leállna egy motor.. és már nem először! WTF!
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 530
16 479
113
Mióta is? És még nem repült. Egyáltalán.
Részegységeiben már kipróbált repült hardverről beszélünk, a tényleges végszerelés pár hónapja indult. A boosterek gyakorlatilag készen, ahogy a Centaur és az Orion is.
Mégegyszer! Még nincs repülő prototípus sem. Az oroszoknak is volt annak idején kész leszálló egységük. Aztán meg...
Mert még nem történt meg a kiválasztás. De teljes arányú modelleket mutattak be a Nasanak amin az alkalmazott terveket validálják. Az Oroszokat meg ne keverjük már ide.
Ugyan az mint fentebb. Ráadásul a NG is újrahasznosuló projekt - annak minden lehetséges problémájával.

Musk célja, hogy kurv@ sok pénzt keressen. Ezt a legkönnyebben a vetélytársak megsemmisítésével érheti el. Lásd még 60M USD/Falcon 9 indítás. Lehetne több is ugye. De most konkrétan a versenytárak (Roscosmos, ULA) kivéreztetése folyik.
Alájuk vágott igen, de egyiket sem fogja kivéreztetni, hadjuk már ezt.
Ott tulajdonképpen csak azért vesztettek, mert kaptak támogatást. És a kiírónak meghagyta a tender a differenciálás lehetőségét.
Ha viszont kizárják a Hold programból őket, annak ellenére, hogy mondjuk maguktól le tudnak szállni a Holdra és vissza is térnek onnan, akkor már lehet eljárást indítani...
Értem a logikád, de te meg azt értsd meg ha nem nyernek, márpedig nem fognak, Musk nem fog milliókat költeni egy Hold leszálló verzióra csak, hogy flexeljen vele. Ő a Marsra akar menni.. Kapnak majd pár kargo küldetést oszt jónapot. Aztán meg nem fog abba a kézbe harapni ami enni is ad.
 
  • Tetszik
Reactions: pöcshuszár

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Wáúuuuuuowww!
Már akkor volt fedélzeti külső visszanéző kamera! Mikrofonnal! :)
És már tudjuk, hogy honnan vette Hans Zimmer az Interstellar témáját! :)

Vagy egy nagy hoaxot látunk???

Nem tudom, hogy mennyiben írónia a hozzászólás, de a Rombus projekt a Philip Bono féle Douglas, majd McDonnel-Douglas tervek sorában található.

A ROMBUS egy 1964-es koncepció volt Bono-tól, amely 1975-ös céldátummal egy teljesen újrahasznosítható űrjárművet álmodott meg. Az indulótömeg 6400 tonna, és 450 tonnát vihetett volna 185km maga LEO pályára. Számításai szerint a kifejlesztés nagyjából 4 milliárd dollár lett volna, egy indítás költsége pedig cirka 25 millió dollár (@1964-es árakon). A Saturn V. áraihoz képest nagyjából tized-tizenötöd áron lett volna képes nagy méretű terhet a világűrbe vinni.

A hajtómű 32 égőfejes aerospike-alapú hajtómű, amely folyékony hidrogént és oxigént éget. A hidrogént a hajótest külső oldalán körben elhelyezett, ledobható tartályokban lett volna, amelyeket ejtőernyővel ejtettek volna a tengerbe. A visszatéréskor az aerospike "fúvócső" (fúvótüske?) aktív hűtéssel viselkedett volna hővédő pajzsként, aztán ejtőernyővel fékezték volna tovább, végül 750 méter magasban négy hajtómű beindulva tompította volna a talajfogást.

Rombus.jpg
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 530
16 479
113
Már posztoltam egyszer, de lehet elsikkadt a Japán ürkutatás feldolgozó, az első műholdjuk 50. évfordulójára készült videót!


Ritkán vagy talán sose látott felvételekkel, nagyon jó képet ad az elért teljesítményükről. Nem tudok betelni vele, talán mert hajlamosak vagyunk elsiklani felettük, és csak a nagyokra koncentrálni, pedig ahhoz képest, a nulláról indulva (ex náci mérnökök nélkül) hova jutottak.

Csak érdekességként pl. nekik is volt egy kis vertikális leszállni képes technológiai demonstrátoruk. RVT9
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113

gergo55

Well-Known Member
2014. július 16.
4 356
11 347
113
Nem tudom, hogy mennyiben írónia a hozzászólás, de a Rombus projekt a Philip Bono féle Douglas, majd McDonnel-Douglas tervek sorában található.

A ROMBUS egy 1964-es koncepció volt Bono-tól, amely 1975-ös céldátummal egy teljesen újrahasznosítható űrjárművet álmodott meg. Az indulótömeg 6400 tonna, és 450 tonnát vihetett volna 185km maga LEO pályára. Számításai szerint a kifejlesztés nagyjából 4 milliárd dollár lett volna, egy indítás költsége pedig cirka 25 millió dollár (@1964-es árakon). A Saturn V. áraihoz képest nagyjából tized-tizenötöd áron lett volna képes nagy méretű terhet a világűrbe vinni.

A hajtómű 32 égőfejes aerospike-alapú hajtómű, amely folyékony hidrogént és oxigént éget. A hidrogént a hajótest külső oldalán körben elhelyezett, ledobható tartályokban lett volna, amelyeket ejtőernyővel ejtettek volna a tengerbe. A visszatéréskor az aerospike "fúvócső" (fúvótüske?) aktív hűtéssel viselkedett volna hővédő pajzsként, aztán ejtőernyővel fékezték volna tovább, végül 750 méter magasban négy hajtómű beindulva tompította volna a talajfogást.

Rombus.jpg

Akkor nem hoax.


Köszi a pontosítást.
Ez a koncepció még ma is megállja a helyét, érdekes, hogy azt az aerospike hajtóművet nem fejlesztették tovább.
Persze von Braunnal szemben nem lehet ...
 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
2 128
8 698
113
Még nem tudják mi okozta a Raptor tolóerő vesztését..
És úgy tűnik új repülési protokollra is szüksés lesz. Min két motorral landolnak majd, és ha egy leállna, gyújt a harmadik.
Azt gondoltam volna, hogy ezeket szenáriókat azért előre végigjátszák, kidolgozzák, de ezek szerint mégse..
Szerintem - ahogy írtam is már korábban - a jelenlegi konfiguráció tömegadatai egy olyan határmezsgyén mozognak, amikor a rendelkezésre álló tolóerővel egyszerűen nem lehet egyértelműen leszimulálni a landolási protokollt. A Raptorok alsó terhelési teljesítménye befolyásolja a sikerességet.
Szerintem túl sok a változó és a pillanatnyi körülmények a határértéken billegtetik a manőver sikerességét. Ahogy Musk is írja előre kell menekülniük a helyzetből. Akár plusz terhelés is szükséges lesz, de inkább feljebb mennek 2 hajtóműre.
És ahogy írtam is, a manőver kivitelezésénél az SN10-nél is ragaszkodtak ahhoz, hogy csak a legutolsó pillanatban csinálják meg a talpra fordulást.
Szerintem ez rossz megközelítés. Mert mindenáron a legköltséghatékonyabb módszert akarták az elejétől kezdve kikísérletezni. Csakhát a műszaki bizonytalanság ebben a roham tempójú tesztelésben ezt nem engedi meg.
Nyilván könnyű a monitor elől okoskodni, de szerintem már a leszállás előtt megnyílhatott valami hegesztés a szoknya alatt és folyni kezdett az üzemanyag, ami be is gyulladt, ez volt az a tűz. A kriogén anyag ráfolyt az elektronikára is, az okozta a lábak megzavarodását. (Valójában nem csak nem nyíltak ki, hanem szabálytalanul ki-be csukódtak.) Persze gondolom látszana a nyomáscsökkenés a törzsben a telemetrián. Lehetséges, hogy nem volt/nem működött az adó a tartályban? Vagy esetleg valami miatt nem vallják be? Ez már a vékonyított falú szerkezet volt?
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Nyilván könnyű a monitor elől okoskodni, de szerintem már a leszállás előtt megnyílhatott valami hegesztés a szoknya alatt és folyni kezdett az üzemanyag, ami be is gyulladt, ez volt az a tűz. A kriogén anyag ráfolyt az elektronikára is, az okozta a lábak megzavarodását. (Valójában nem csak nem nyíltak ki, hanem szabálytalanul ki-be csukódtak.) Persze gondolom látszana a nyomáscsökkenés a törzsben a telemetrián. Lehetséges, hogy nem volt/nem működött az adó a tartályban? Vagy esetleg valami miatt nem vallják be? Ez már a vékonyított falú szerkezet volt?
Ha megnézed, akkor az összes eddigi gép (SN8-SN10) esetén amikor indították avagy állítottak le egy-egy hajtóművet akkor észlelni lehetett többször is, a törzsön kívül berobbanó kisebb nagyobb gázfelhőket.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 530
16 479
113
Na csak emlegetni kellett a Japánokat! Hivatalos forrást még nem találtam rá ugyan, de valódi anyagnak tűnik a JAXA ambiciózus újrafelhasználható hordozó rakéta projektek


A fordítóból kihámozva, 3 rakétakonceptet terveznek.

A - helyben leszállni képes rakétával indulnak (SpaceX F9, és SuperHeavy koncepció) a narancs színű Hidrogén, a fekete Metán alapú. (A H2 gondolom a már meglévő nagyobb tapasztalat miatt) késöbb teljesen karbonsemleges LNGre váltanak.
Ezek első repülési 2030tól



B - Csak említi de nem részletezi a légköri? repülők fejlesztését. A jobb oldali gép jól láthatóan emberes repülőgép.



C - egy újrafelhasználható leszállni képes záró fokozat, aminek emberes verziója is lenne (hasonlóan a Starshiphez). Várható céldátum 2040

Aki érti a Japánt ne legyen rest kijavítani a pontatlanságokat!

Vajon mi akar lenni a két rakéta közti jármű?



Közben a Decemberben induló SoyuzSM20 fedélzetén is helyet kap egy Japán űrturista. Már rendelik neki a Japán űrkaját.

 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 149
113
Akkor nem hoax.


Köszi a pontosítást.
Ez a koncepció még ma is megállja a helyét, érdekes, hogy azt az aerospike hajtóművet nem fejlesztették tovább.
Persze von Braunnal szemben nem lehet ...

Philip_Bono_%281921-1993%29.jpg


A Philip Bono (1921-1993) féle SSTO (egy fokozattal a világűrbe, illetve a ROMBUS és folyományai esetén másfél fokozat, hiszen a hajtóanyag-tartályokat ledobja) család innováció terén zseniális, nekem nagy kedvencem.

history_of_the_phoenix_vtol_ssto_and_recent_developments_in_single_stage_launch_systems.1.gif


Az első SSTO terve az OOST ( One-stage Orbital Space Truck, Egy-fokozatú Orbitális Űrkamion ) volt, majd ezt némileg tovább dolgozta a visszatérés képességével, hogy újrafelhasználható legyen - ez volt a ROOST (R = Reusable, újrafelhasználható). Az OOST úgy nézett ki, mintha egy ATLAS ballisztikus rakéta lett volna (csak picit nagyobb: 8500 tonnás indulótömeg 450 tonnás hasznos teher mellett), és Hidrogén-Oxigén hajtóanyagot égetett volna 410 Isp képességű hajtóműveivel. A visszatéréskor felfújható áramvonalazó kúpot használt volna ami a tengerbe való visszatéréskor a felszínen tartotta volna.

A Douglasnál azonban aggódtak a projekt kivitelezhetősége miatt: ahhoz, hogy az SSTO koncepció működjön az adott feltételek mellett, az öntömegnek a hasznos teherrel együtt maximum a induló tömeg 14%-a lehetett (ie.: 450 tonnás hasznos teher esetén 740 tonnás üres tömeggel lehet csak számolni). Ezzel annyi volt a gond, hogy a korszakban általános tapasztalatok szerint az elméletben kiszámolt üres tömegnél eleve egy 20%-al magasabb tömeggel számoltak, mivel ennyivel nehezebbek voltak a gyakorlatilag megépült rakéták. Na most ez 888 tonnás öntömeget jelentett volna, vagyis a 450 tonnás hasznos teherből rögtön csak cirka 300 tonna maradt volna. Ha esetleg napszinkron pályára kellett volna terhet indítani, ez még tovább romlik, vagyis a gigászi indulótömeg ellenére az elvárt hasznos terhet nem tudja felvinni (a NASA ekkoriban a "NOVA" óriásrakéta bűvöletében élt, ezért volt 450 tonna megnevezve szükséges hasznos tehernek).

Bono közben kidolgozta a NEXUS koncepcióját, amely egy kúpos testbe, aerospike hajtóművel valósította volna meg a ROOST koncepcióját, és a szárazföldre szállt volna le, ejtőernyő és talajfogás előtt hajtómű-begyújtással. A NEXUS viszont továbbra is szenvedett a fenti ürestömeg-aggodalmaktól, ezért ezt gyorsan kukázta.

Ekkor jött a fent említett ROMBUS koncepció, amely a ledobható üzemanyag-tartályokkal egész korrekt biztonsági tartalékkal bírt, cserébe a némileg bonyolultabb megoldásért (a ROOST és a NEXUS esetén sokkal egyszerűbb a hajtóanyag-vezetékek és szelepek rendszere, hiszen nem szükséges leválasztani szemmit).

A ROMBUS két irányba tovább lett fejlesztve, miután egyre nyilvánvalóbb lett, hogy nincs igény 450 tonnás hasznos terhet a világűrbe juttatni képes giga-rakétára. Az egyik irány a Pegasus lett, ami a Saturn V. volumenű képességet hozta volna el újrafelhasználható megoldásként, 560km-es LEO pályára 90 tonnás hasznos terhet tudott volna feljuttatni, illetve pontról-pontra való személy- és teherszállításra is képes lehetett volna, az amúgy 22 órás New York - Bombay utat 40 perc alatt letudni 172 utassal és 13 tonnányi rakománnyal (rövidebb távon akár 260 utas és 33 tonnányi teher is lehetséges). A Pegasus 1520 tonnás indulótömeggel és 148 tonnás leszálló tömeggel bírt volna, amiben nincs benne a 8 kiürült és ledobott hidrogén-tartály.

140_bono_1.jpg


A Pegasusnak kidolgozták (khhmm... szerintem csak ötleteltek egyet) a katonai verzióját, ez volt az ITHACUS, amelynek a kisebbik verziója (ITHACUS Junior) 260 katonát vagy 33,6 tonnát juttathatna el a világ bármelyik pontjára egy órán belül, a nagyobb verzió (ITHACUS Senior) viszont már 1200 katonát vagy 450 tonnát. A koncepció ezer sebből vérzet, például mi akadályozta volna meg az ellenséges légvédelmet, hogy lelője a relatíve kiszámítható pályán érkező, komoly manőverekre nem képes monstrumot. Vagy hogy szállnak ki a cirka 40 méteres magasságból a katonák és a járművek (a fenti képen látható felfújható "híd" kb. kabaré kategória). Végül pedig hogy a fenébe fog a jármű valahogy visszatérni, lévén fel kell tankolni hajtóanyaggal, a ledobott hidrogén-tartályait pótolni kell, és eleve szükség lenne zajcsillapító vízfüggönyre és indítási segédberendezésekre, hogy felszálljon.

A Pegasus-ból lett egy továbbgondolt verzió, amely rakétameghajtású gyorsító-platformról indult volna (tehát ez inkább "két fokozatú") a Hyperion, egy egy mérföld (1.6km) magas hegység lábától.

hyperionref.jpg


(Folyt. köv majd egyszer)...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 530
16 479
113
Nem hagyott nyugodnin a dolog, és csak sikerült megtalálni a forrást a Japán újrafelhasználható rakétakonceptekkel kapcsolatos terveket illetően.
A jó hír, legitim az anyag. A JAXA 12oldalas .pdf tervezetének része.
Persze full Japán nyelven..
Letölthető verzió a Tweet linkjében.

Van benne érdekesség,és pár konkrétum is a képességeket illetően.


5.2m átmérő
64m magas Hidrogén, 61m Metán core.

Az egy boosteres H2 verzió
15t LEO és 4.2t GTO
A metán verzió
20t LEO és 6.8t GTO

Képességeiben így a SpaceX Falcon9 hasonló, a Metán annál valamivel erősebb alacsonyabb, de vastagabb rakétáról beszélhetünk.

A 3core 'SuperHeavy' válltozat
Hidrogén LEO 26t GTO 8.1
A metán LEO 54t GTO 21t
Lunar Transfer Orbit 16t


Kétfokozatú 300kg hasznos teherrel LEOra újrafelhasználható repülő.

Aztán említik az ESA együttműködését is annak kapcsán az Ariane next-et


És még sokmonden mást elsősorban az újrafelhasználhatósággal a középpontban, 3Dnyomtatás,stb stb..