Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Valahol nekik is el kell kezdeni. Sok kérdést felvet a vázolt koncepciók.A baj az, hogy ez az értelmezésem szerint csak koncepció, útkeresés, merre tovább a H3 után.
Igen, elkepesztő hova jutottak 1945 után mindössze 25 év alatt. A Hayabusa missziók is viszonylag alul vannak értékelve szerintem, hiába na nem volt akkoriban twitter facebook és egyéb csoda.Már posztoltam egyszer, de lehet elsikkadt a Japán ürkutatás feldolgozó, az első műholdjuk 50. évfordulójára készült videót!
Ritkán vagy talán sose látott felvételekkel, nagyon jó képet ad az elért teljesítményükről. Nem tudok betelni vele, talán mert hajlamosak vagyunk elsiklani felettük, és csak a nagyokra koncentrálni, pedig ahhoz képest, a nulláról indulva (ex náci mérnökök nélkül) hova jutottak.
Csak érdekességként pl. nekik is volt egy kis vertikális leszállni képes technológiai demonstrátoruk. RVT9
Valahol nekik is el kell kezdeni. Sok kérdést felvet a vázolt koncepciók.
A Hidrogénes megoldást az eddigi rakéták tapasztalataira építve választhatnák, de ott pont az üzemanyag miatt ütköznek problémákba, visszatérő fokozat szigetelés, a motorok technológiájából kifolyólagos magas ár, a hatékonyabb de alacsony tolóerő probléma a startnál.
Ezért jönne a Metán a képbe, de azt meg ugye a nulláról kell kezdeniük. Két különböző de hasonló képességű rakétát fejleszteni meg nem a leg gazdaságosabb.
Azokkal a repülős modellekkel elképzelésem sincs mi a cél.
Fura, hogy a szervezeti felépítésében sokkal bürökratikusabb ESA is előbb tudott lépni, itt legalább már megvannak a tervek, leosztva a lapok, és kidolgozott az időrend.
Az, hogy minimum 2030 mire bármi is ezekből repülne, kicsit fájdalmas, látva a SpaceXet.
Igen, elkepesztő hova jutottak 1945 után mindössze 25 év alatt. A Hayabusa missziók is viszonylag alul vannak értékelve szerintem, hiába na nem volt akkoriban twitter facebook és egyéb csoda.
Egyébként 2024-re újabb mintavevő küldetést terveznek Martian Moons eXploration (MMX) néven. Cél a Mars és holdjai lesznek, majd a Phobos-on fog landolni a szonda és 2029-re várják vissza a mintát.
MMX - Martian Moons eXploration
MMX - Martian Moons eXploration mission will travel to Mars and survey the red planet’s two moons; Phobos and Deimos.mmx.isas.jaxa.jp
Amúgy elég érdekes ez a függőlegeshez képest kissé megdöntött indítóállás. Földrajzi helyzet vagy valami más indokolta vajon?
A nagyobb rakéták is meglepően hamar szinte a torony elhagyását követően látványos kitérést végeznek.Amennyire én tudom, kettős oka van ennek.
1.: A rakéta eleve nem függőlegesen indul, így ha rögtön az indulás után lenne probléma, nem az indítóállásra hull vissza.
2.: Az indítóállás szöge szabályozható, 72,5° a legalacsonyabb, amiről tudok, de vannak 76°-os és 81°-os indítások is. Ezzel szabályozható, hogy hol fog a szuborbitális pálya végén becsapódni a rakéta.
Legalább van min elmélkednünk..Pont ez a baj, koncepciókat gyártanak, nem terveket. Mint az ESA / ArianeSpace...
Én se mondtam, hogy vállalhatatlan lenne egy Hidrogénes verzió. De a tulajdonságai végett, szeri tem nagyobb kompromisszumot igényel, tárolása, szigetelése, a motorok, turbopumpáinak spéci csapágyazását nem lehet megúszni. Persze egy működő újrahasznosított rendszernél az egyszeri hardver bekerülési ár is kevésbé számít.Egyik sem vállalhatatlan probléma, a HidroLox hajtómű pedig hatékonyság szempontjából a legjobb megoldás, igazából jobb, mint a metán. Csak a metánt egyszerűbb tárolni...
Jó tudni, hogy akkor mégse a totál nulláról indulnának.For the Record: nem nulláról, még 2003-ban kezdetek el fejleszteni egy 100kN szintű folyékony földgáz üzemanyagú rakétahajtóművet (LE-8). A programot 2009-ben elkaszálták és egy kisebb, 30kN-os hajtóművön dolgoztak azóta, de csak takaréklángon.
Igazad van, érdemben csak a techdemo gyártását, teszteléseinek menetét rögzítették.A lapok leosztása még azért ne legyen kőbe vésve. Az Ariane Next kapcsán koncepciók vannak csak, meg hogy majd a Prometheus-t használják az első fokozatban. Ennyi az, ami úgy tűnik nagyjából el van döntve...
Kiváncsivá tett a dolog, szóval kicsit utána kerestem.Hiperszonikus RAMJET hajtóműves repülőgép, a japánok is évtizedek óta álmodoznak róla. Egyszerűen képben tartják, hátha sikerül rá forrást találni.
Az új tervekben szereplő 'mini' Starship - et, viszont nem tudom hova tenni az ábrázolt formájában.
Az egy boosteres metán rakétán, ami 20tonnát tud LEOra, van egy fémes Cargo, és külön emberes hajó ábrázolva.
Ebben a kategóriában a CrewDragon kapszula ~12tonna, a Starliner 13tonna, a DreamChaser már megpakolva 20tonna.
És ezek ugye Aluminium+kompozit anyagokból készülnek. A szárnyak elhelyezése a Japán hajón Starships féle függőleges leszállásra utal, de hogy akarnak a 20tonnába beférni ezzel a megoldással? Van realitása egy ilyen kicsi starshipnek?
Persze simán lehet, csak figyelemfelkeltésre készült ez a koncepció.
Ez világos, a kérdésem, inkább arra irányul, hogy megoldható-e ebben a méretkategóriában ez a koncepció? Mert abból indulok ki, hogy a DreamChaser spaceplane ami leginkább kompozitot használ 20tonna utra készen felpakolva, ugye az siklással tér vissza, (az orrfutón így is spóroltak), amihez nem kell érdemi mennyiségű üzemanyag, a függőleges leszállással szembe. Ha kompozitot, vagy alumíniumot használnának akkor kell a szigetelés, akkor meg mire fel a fémes szín választás? Valamint a szárnyfelületek elhelyezése is érdekes.Starship méretű megoldásra úgy sem tudnának pénzt kikönyörögni, tehát leskálázták egy "átlagos" űrhajó méretre, amely az ISS szintű űrállomásokig eljuthat. Japán is részt vesz a Gateway / Artemis programban, de ilyen rakétákkal nem tudnának eljutni a Holdhoz. Viszont ha sikerülne a törpe-Starship, akkor abból kiindulva már lehetne abba az irányba is nyitni.
Mint említettem, ez útkeresés...
Szerintem ez koncepcionális dolog.Amennyire én tudom, kettős oka van ennek.
1.: A rakéta eleve nem függőlegesen indul, így ha rögtön az indulás után lenne probléma, nem az indítóállásra hull vissza.
2.: Az indítóállás szöge szabályozható, 72,5° a legalacsonyabb, amiről tudok, de vannak 76°-os és 81°-os indítások is. Ezzel szabályozható, hogy hol fog a szuborbitális pálya végén becsapódni a rakéta.
Verseny van, valamint kell a saját független hordozórakéta képesség, ezért ezen nem fognak közösködni.Újra és újra az jön fel, hogy az űrtechnikában -is- mindenki egyedül akar okos lenni!
Hány helyen folyik/tervezik a visszatérő-ujrafelhasználható hordozórakétát?
Ahogy nézem mindenhonnan visszaköszön a Space-X koncepció.
Mennyivel költség/erőforrás/szellemi kapacitás, stb. takarékosabb lenne, ha elosztanák egymás közt a fejleszteni-kisérletezni valókat, és kialakítanának egy néhány teljesítmény lépcsőből álló moduláris hordozó rakéta családot az "űrmeghódiccsa" szellemében!
Jójó... majd felébredek...
Különben honnan kapna a babzsákfoteles garázs-sztártáp pénzt, ha nem "egyedi, innovatív és egyedülálló lenne.."Újra és újra az jön fel, hogy az űrtechnikában -is- mindenki egyedül akar okos lenni!
Hány helyen folyik/tervezik a visszatérő-ujrafelhasználható hordozórakétát?
Ahogy nézem mindenhonnan visszaköszön a Space-X koncepció.
Mennyivel költség/erőforrás/szellemi kapacitás, stb. takarékosabb lenne, ha elosztanák egymás közt a fejleszteni-kisérletezni valókat, és kialakítanának egy néhány teljesítmény lépcsőből álló moduláris hordozó rakéta családot az "űrmeghódiccsa" szellemében!
Jójó... majd felébredek...
Szuper! De ez nem Űrkutatás."Egy 48 éve tartó óriási nemzetközi versenyben négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült először döntő bizonyítékot találnia a rendkívül tünékeny részecske, az Odderon létezésére. Az Odderon felfedezése új fejezetet nyithat az atommagon belüli úgynevezett erős kölcsönhatás vizsgálatában.
..
Az Odderon létezését 1973-ban javasolta először L. Lukaszuk és B. Niculescu, a részecske felfedezésére, kimutatására azonban 2021-ig, 48 évet kellett várni. Az Odderon megtalálásáért folyó óriási nemzetközi versenyben végül magyar-svéd kutatócsoport találta meg először az Odderon létezésének egyértelmű jelét kísérleti adatokban. Csörgő Tamás, Novák Tamás, Ster András és Szanyi István, illetve a svéd Roman Pasechnik a kísérletek által már korábban közölt mérési adatokat rostálták át, elemezték újra, egy új, innovatív, a magyar kutatók által kitalált, úgynevezett önhasonlóság módszerrel: így érhettek célba elsőként."
..
"Sokféle úton és módon, elméleti és kísérleti úton is kerestük az Odderont. Bizonyításunk megfelel a felfedezés kritériumainak. A következő lépés annak igazolása, hogy az Odderon tulajdonságainak egyes elméleti eredményei kijönnek a kísérleti adatokból. Ez alapján a tulajdonságait is meghatározhatjuk. Az Odderon fontos mérföldkő az erős kölcsönhatások rejtélyeinek feltárásában. – nyilatkozta a hétfői sajtótájékoztatón Roman Pasechnik, a Lundi Egyetem Csillagászati és Elméleti Fizikai Tanszékének docense.
..
Az eredmény azért is különösen jelentős, mert a cikk szerzőinek ismeretei szerint ez az első teljesen meglepetésszerű, váratlan felfedezés a CERN LHC méréseiben, és mindez új fejezetet nyithat az erős kölcsönhatás vizsgálatában. Ster András szerint itt a meglepetésszerű jelzőn van a hangsúly, hiszen szintén az LHC segítségével sikerült bizonyítani a Higgs-bozon létezését, de azt várták a szakemberek."
Magyar és svéd kutatók megtalálták a rejtélyes odderon részecskét
Egy 48 éve tartó óriási nemzetközi versenyben négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült először döntő bizonyítékot találnia a rendkívül tünékeny részecske, az odderon létezésére. Az odderon felfedezése új fejezetet nyithat az atommagon belüli úgynevezett erős kölcsönhatás vizsgálatában.magyarnemzet.hu
Beszállok befefektetőként, egy esztergával! Összedobunk egy honlapot, csináltatunk pár cgi grafikát a megálmodott rakétáról, és elindítunk egy GoFound oldal! Már épp ideje hogy elinduljon a Magyar űripar!Különben honnan kapna a babzsákfoteles garázs-sztártáp pénzt, ha nem "egyedi, innovatív és egyedülálló lenne.."
Lassan ott tartok, felskálázom a robotkart (a kinematikát át kellene írni meg pontosabb szervók kellenének), rakok rá egy fogyóelektródast hegesztőgépet, csinálok egy jútúbcsatornát és leszek "űripari sztártáp egy mannheim-i társasház pincéjéből", és hogy testhezálló legyek, speciális fémötvözetek bányászata és gyártása az űrben...
Lehet csengetni a pénzt.
Ha felosztod a munkát, akkor hol lesz a megtérülésed? Hogy tudod forintasítani pl. 3i384o-jelű rakéta alkatrészed pénztermelő képességét, amit beépítenek a Térdig Érő Rakétába? Sehogy. Ha viszont "önerőből" tudsz valamit kivinni és még tart a műhold-fétis abból a még lehet pénzt csinálni.
Idővel majd ez a piac is kitisztul, mert túl sok a selejt/salak a könnyű pénz miatt. Ugyanez lesz az "elektromos" autókkal is...
Scud ra raberhelunk egy tochka t es megoldottuk a kis terhek feljuttatasat. Cserebe a seregnek lessz egy csomo ballisztikus raketaly. De s 200 assal is jatszhatnank csokorbakotve van belolle eleg a vilagonBeszállok befefektetőként, egy esztergával! Összedobunk egy honlapot, csináltatunk pár cgi grafikát a megálmodott rakétáról, és elindítunk egy GoFound oldal! Már épp ideje hogy elinduljon a Magyar űripar!