Űrkutatás

[Nemerson]

Roscosmos vezérigazgatója Rogozin megköszönte az Egyesült Államok dömpingjét

Гендиректор "Роскосмоса" Рогозин поблагодарил США за демпинг

Гендиректор "Роскосмоса" Дмитрий Рогозин поблагодарил США за "пинок" — демпинг на рынке пусковых услуг стимулировал сокращение затрат в российской... РИА Новости, 06.03.2021

ria.ru

 

[Zaphod Beeblebrox]

A baj az, hogy ez az értelmezésem szerint csak koncepció, útkeresés, merre tovább a H3 után.

Valahol nekik is el kell kezdeni. Sok kérdést felvet a vázolt koncepciók.

A Hidrogénes megoldást az eddigi rakéták tapasztalataira építve választhatnák, de ott pont az üzemanyag miatt ütköznek problémákba, visszatérő fokozat szigetelés, a motorok technológiájából kifolyólagos magas ár, a hatékonyabb de alacsony tolóerő probléma a startnál.
Ezért jönne a Metán a képbe, de azt meg ugye a nulláról kell kezdeniük. Két különböző de hasonló képességű rakétát fejleszteni meg nem a leg gazdaságosabb.

Azokkal a repülős modellekkel elképzelésem sincs mi a cél.

Fura, hogy a szervezeti felépítésében sokkal bürökratikusabb ESA is előbb tudott lépni, itt legalább már megvannak a tervek, leosztva a lapok, és kidolgozott az időrend.
Az, hogy minimum 2030 mire bármi is ezekből repülne, kicsit fájdalmas, látva a SpaceXet.

 

[hayate]

Már posztoltam egyszer, de lehet elsikkadt a Japán ürkutatás feldolgozó, az első műholdjuk 50. évfordulójára készült videót!

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Ritkán vagy talán sose látott felvételekkel, nagyon jó képet ad az elért teljesítményükről. Nem tudok betelni vele, talán mert hajlamosak vagyunk elsiklani felettük, és csak a nagyokra koncentrálni, pedig ahhoz képest, a nulláról indulva (ex náci mérnökök nélkül) hova jutottak.

Csak érdekességként pl. nekik is volt egy kis vertikális leszállni képes technológiai demonstrátoruk. RVT9

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Igen, elkepesztő hova jutottak 1945 után mindössze 25 év alatt. A Hayabusa missziók is viszonylag alul vannak értékelve szerintem, hiába na nem volt akkoriban twitter facebook és egyéb csoda.
Egyébként 2024-re újabb mintavevő küldetést terveznek Martian Moons eXploration (MMX) néven. Cél a Mars és holdjai lesznek, majd a Phobos-on fog landolni a szonda és 2029-re várják vissza a mintát.

MMX - Martian Moons eXploration

MMX - Martian Moons eXploration mission will travel to Mars and survey the red planet’s two moons; Phobos and Deimos.

mmx.isas.jaxa.jp

Amúgy elég érdekes ez a függőlegeshez képest kissé megdöntött indítóállás. Földrajzi helyzet vagy valami más indokolta vajon?

 

[Cifu]

Valahol nekik is el kell kezdeni. Sok kérdést felvet a vázolt koncepciók.

Pont ez a baj, koncepciókat gyártanak, nem terveket. Mint az ESA / ArianeSpace...

A Hidrogénes megoldást az eddigi rakéták tapasztalataira építve választhatnák, de ott pont az üzemanyag miatt ütköznek problémákba, visszatérő fokozat szigetelés, a motorok technológiájából kifolyólagos magas ár, a hatékonyabb de alacsony tolóerő probléma a startnál.

Egyik sem vállalhatatlan probléma, a HidroLox hajtómű pedig hatékonyság szempontjából a legjobb megoldás, igazából jobb, mint a metán. Csak a metánt egyszerűbb tárolni...

Ezért jönne a Metán a képbe, de azt meg ugye a nulláról kell kezdeniük. Két különböző de hasonló képességű rakétát fejleszteni meg nem a leg gazdaságosabb.

For the Record: nem nulláról, még 2003-ban kezdetek el fejleszteni egy 100kN szintű folyékony földgáz üzemanyagú rakétahajtóművet (LE-8). A programot 2009-ben elkaszálták és egy kisebb, 30kN-os hajtóművön dolgoztak azóta, de csak takaréklángon.

Azokkal a repülős modellekkel elképzelésem sincs mi a cél.

Hiperszonikus RAMJET hajtóműves repülőgép, a japánok is évtizedek óta álmodoznak róla. Egyszerűen képben tartják, hátha sikerül rá forrást találni.

Fura, hogy a szervezeti felépítésében sokkal bürökratikusabb ESA is előbb tudott lépni, itt legalább már megvannak a tervek, leosztva a lapok, és kidolgozott az időrend.
Az, hogy minimum 2030 mire bármi is ezekből repülne, kicsit fájdalmas, látva a SpaceXet.

A lapok leosztása még azért ne legyen kőbe vésve. Az Ariane Next kapcsán koncepciók vannak csak, meg hogy majd a Prometheus-t használják az első fokozatban. Ennyi az, ami úgy tűnik nagyjából el van döntve...

 

[Cifu]

Igen, elkepesztő hova jutottak 1945 után mindössze 25 év alatt. A Hayabusa missziók is viszonylag alul vannak értékelve szerintem, hiába na nem volt akkoriban twitter facebook és egyéb csoda.
Egyébként 2024-re újabb mintavevő küldetést terveznek Martian Moons eXploration (MMX) néven. Cél a Mars és holdjai lesznek, majd a Phobos-on fog landolni a szonda és 2029-re várják vissza a mintát.

MMX - Martian Moons eXploration

MMX - Martian Moons eXploration mission will travel to Mars and survey the red planet’s two moons; Phobos and Deimos.

mmx.isas.jaxa.jp

Amúgy elég érdekes ez a függőlegeshez képest kissé megdöntött indítóállás. Földrajzi helyzet vagy valami más indokolta vajon?

Amennyire én tudom, kettős oka van ennek.

1.: A rakéta eleve nem függőlegesen indul, így ha rögtön az indulás után lenne probléma, nem az indítóállásra hull vissza.
2.: Az indítóállás szöge szabályozható, 72,5° a legalacsonyabb, amiről tudok, de vannak 76°-os és 81°-os indítások is. Ezzel szabályozható, hogy hol fog a szuborbitális pálya végén becsapódni a rakéta.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Amennyire én tudom, kettős oka van ennek.

1.: A rakéta eleve nem függőlegesen indul, így ha rögtön az indulás után lenne probléma, nem az indítóállásra hull vissza.
2.: Az indítóállás szöge szabályozható, 72,5° a legalacsonyabb, amiről tudok, de vannak 76°-os és 81°-os indítások is. Ezzel szabályozható, hogy hol fog a szuborbitális pálya végén becsapódni a rakéta.

A nagyobb rakéták is meglepően hamar szinte a torony elhagyását követően látványos kitérést végeznek.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Pont ez a baj, koncepciókat gyártanak, nem terveket. Mint az ESA / ArianeSpace...

Legalább van min elmélkednünk..

Egyik sem vállalhatatlan probléma, a HidroLox hajtómű pedig hatékonyság szempontjából a legjobb megoldás, igazából jobb, mint a metán. Csak a metánt egyszerűbb tárolni...

Én se mondtam, hogy vállalhatatlan lenne egy Hidrogénes verzió. De a tulajdonságai végett, szeri tem nagyobb kompromisszumot igényel, tárolása, szigetelése, a motorok, turbopumpáinak spéci csapágyazását nem lehet megúszni. Persze egy működő újrahasznosított rendszernél az egyszeri hardver bekerülési ár is kevésbé számít.

For the Record: nem nulláról, még 2003-ban kezdetek el fejleszteni egy 100kN szintű folyékony földgáz üzemanyagú rakétahajtóművet (LE-8). A programot 2009-ben elkaszálták és egy kisebb, 30kN-os hajtóművön dolgoztak azóta, de csak takaréklángon.

Jó tudni, hogy akkor mégse a totál nulláról indulnának.

A lapok leosztása még azért ne legyen kőbe vésve. Az Ariane Next kapcsán koncepciók vannak csak, meg hogy majd a Prometheus-t használják az első fokozatban. Ennyi az, ami úgy tűnik nagyjából el van döntve...

Igazad van, érdemben csak a techdemo gyártását, teszteléseinek menetét rögzítették.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Hiperszonikus RAMJET hajtóműves repülőgép, a japánok is évtizedek óta álmodoznak róla. Egyszerűen képben tartják, hátha sikerül rá forrást találni.

Kiváncsivá tett a dolog, szóval kicsit utána kerestem.
Érdekes tanulmányok születtek a koncepció keresés közben.
A fentebb említett kétfokozatú 300kg-ot LEOra koncepció már egy alaposan lekicsinyített változat.

Eredetileg egy vizszintesen felszálló, etanolt használó
rakéta alapú kombinált ciklusú
(RBCC) motorral terveztek. Az RBCC motor kettős üzemmódú ramjet / scramjet hordozó repülőgépből, és egy arra erősitett kisebb szintén etanolt használó orbiterről áll.

Ambíciózus tervek voltak, talán túlságosan is. 534t+47t (orbiter) felszálló tömeg, 800kg LEOra






Érdekes, hogy a vízszintesen felszálló koncepciót nem vetnék el, csak kicsiben csinálnák meg, egy kisebb rakétával a hátán...


Az új tervekben szereplő 'mini' Starship - et, viszont nem tudom hova tenni az ábrázolt formájában.

Az egy boosteres metán rakétán, ami 20tonnát tud LEOra, van egy fémes Cargo, és külön emberes hajó ábrázolva.
Ebben a kategóriában a CrewDragon kapszula ~12tonna, a Starliner 13tonna, a DreamChaser már megpakolva 20tonna.
És ezek ugye Aluminium+kompozit anyagokból készülnek. A szárnyak elhelyezése a Japán hajón Starships féle függőleges leszállásra utal, de hogy akarnak a 20tonnába beférni ezzel a megoldással? Van realitása egy ilyen kicsi starshipnek?

Persze simán lehet, csak figyelemfelkeltésre készült ez a koncepció.

 

[Cifu]

Az új tervekben szereplő 'mini' Starship - et, viszont nem tudom hova tenni az ábrázolt formájában.

Az egy boosteres metán rakétán, ami 20tonnát tud LEOra, van egy fémes Cargo, és külön emberes hajó ábrázolva.
Ebben a kategóriában a CrewDragon kapszula ~12tonna, a Starliner 13tonna, a DreamChaser már megpakolva 20tonna.
És ezek ugye Aluminium+kompozit anyagokból készülnek. A szárnyak elhelyezése a Japán hajón Starships féle függőleges leszállásra utal, de hogy akarnak a 20tonnába beférni ezzel a megoldással? Van realitása egy ilyen kicsi starshipnek?

Persze simán lehet, csak figyelemfelkeltésre készült ez a koncepció.

Starship méretű megoldásra úgy sem tudnának pénzt kikönyörögni, tehát leskálázták egy "átlagos" űrhajó méretre, amely az ISS szintű űrállomásokig eljuthat. Japán is részt vesz a Gateway / Artemis programban, de ilyen rakétákkal nem tudnának eljutni a Holdhoz. Viszont ha sikerülne a törpe-Starship, akkor abból kiindulva már lehetne abba az irányba is nyitni.

Mint említettem, ez útkeresés...

 

[Zaphod Beeblebrox]

Starship méretű megoldásra úgy sem tudnának pénzt kikönyörögni, tehát leskálázták egy "átlagos" űrhajó méretre, amely az ISS szintű űrállomásokig eljuthat. Japán is részt vesz a Gateway / Artemis programban, de ilyen rakétákkal nem tudnának eljutni a Holdhoz. Viszont ha sikerülne a törpe-Starship, akkor abból kiindulva már lehetne abba az irányba is nyitni.

Mint említettem, ez útkeresés...

Ez világos, a kérdésem, inkább arra irányul, hogy megoldható-e ebben a méretkategóriában ez a koncepció? Mert abból indulok ki, hogy a DreamChaser spaceplane ami leginkább kompozitot használ 20tonna utra készen felpakolva, ugye az siklással tér vissza, (az orrfutón így is spóroltak), amihez nem kell érdemi mennyiségű üzemanyag, a függőleges leszállással szembe. Ha kompozitot, vagy alumíniumot használnának akkor kell a szigetelés, akkor meg mire fel a fémes szín választás? Valamint a szárnyfelületek elhelyezése is érdekes.
Én is csak spekulálok, de nem vagyok meggyőződve, hogy ilyen kicsiben is életképes lehet ez a megoldás, főleg egy kis siklóval szemben!

 

[Törölt tag]

Amennyire én tudom, kettős oka van ennek.

1.: A rakéta eleve nem függőlegesen indul, így ha rögtön az indulás után lenne probléma, nem az indítóállásra hull vissza.
2.: Az indítóállás szöge szabályozható, 72,5° a legalacsonyabb, amiről tudok, de vannak 76°-os és 81°-os indítások is. Ezzel szabályozható, hogy hol fog a szuborbitális pálya végén becsapódni a rakéta.

Szerintem ez koncepcionális dolog.
Az is lehet, hogy azért kezdenek nagy oldal irányú sebességgel, mert a rakétájuk első és második fokozatának a teljesítményaránya el van tolva az első fokozat javára. Mivel így több utat tesz meg a sűrűbb légkörben, az első fokozatnak erősebbnek kell lennie arányaiban, mint a második fokozatnak. Tehát a második fokozatnak már a vízszintes irányú gyorsításból is kevesebb jut.
Esetleg magát a szerkezetet kevesebb terhelés éri, mivel a nagyok sebességű irányváltásnak kisebbnek kell lennie.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Spekuláció folyt köv.

Ha végleges koncepciót még nem is látunk, az irány, hogy merre szeretnének elindulni, az megvan az ESA és JAXAnál is. ~10 éven belül ujrahasználható orbitális első fokozatú rakéta kell. Itt mindkét ügynökség megy majd a maga utján, ami a fejlesztéseket illeti, de szerintem nem tévedek nagyot, ha egy kb. a SpaceX F9 képességeivel számolo hordozórakétára számítok.

Önmagában ez se lessz kis feladat, jó eséllyel le is köti majd az erőforrások egy jelentős részét, de nem is megugorhatatlan a két ügynökségnek.

Ha komolyan gondolják az újrahasznosítást, akkor tényleg kelleni fog, egy mini Starships, vagy Spaceplane. Mert remek, hogy itt lesz a szuper hatékony Vinchi második fokozat, ami a tetejébe még többszöri indításra is lett tervezve, de nem hinném, hogy használható lehet vertikális leszálláshoz, az expander-cycle megoldás miatt, ha csak nem kis űrsiklóra esne a választás. És ugye ilyen tervek már korábban is voltak. Továbbá, ha tényleg berobban az űrturizmis, vagy csak az olcsóbb indítások miatt több asztronautára lesz szükség, sem ártana az önálló személyszállító űrhajó képesség. Jelenleg Oroszoknál vagy Amerikaiaknál kell kilincselni egy ülésért.

Ezekből kiindulva el tudnék képzelni egy ESA-JAXA közös projektet ami ezt célozza meg! Megoszlanának a költségek, fejleszteni való így is bőven jutna mindkét félnek, a célok is kb ugyanazok. Presztízsnek se lenne utolsó a Japánoknak, és nekünk se egy saját 'DreamChaser'!

Kérdés, hogy létre jöhet-e egy ilyen megállapodás!?

 

[gergo55]

Újra és újra az jön fel, hogy az űrtechnikában -is- mindenki egyedül akar okos lenni!
Hány helyen folyik/tervezik a visszatérő-ujrafelhasználható hordozórakétát?
Ahogy nézem mindenhonnan visszaköszön a Space-X koncepció.
Mennyivel költség/erőforrás/szellemi kapacitás, stb. takarékosabb lenne, ha elosztanák egymás közt a fejleszteni-kisérletezni valókat, és kialakítanának egy néhány teljesítmény lépcsőből álló moduláris hordozó rakéta családot az "űrmeghódiccsa" szellemében!

Jójó... majd felébredek...

 

[Zaphod Beeblebrox]

Újra és újra az jön fel, hogy az űrtechnikában -is- mindenki egyedül akar okos lenni!
Hány helyen folyik/tervezik a visszatérő-ujrafelhasználható hordozórakétát?
Ahogy nézem mindenhonnan visszaköszön a Space-X koncepció.
Mennyivel költség/erőforrás/szellemi kapacitás, stb. takarékosabb lenne, ha elosztanák egymás közt a fejleszteni-kisérletezni valókat, és kialakítanának egy néhány teljesítmény lépcsőből álló moduláris hordozó rakéta családot az "űrmeghódiccsa" szellemében!

Jójó... majd felébredek...

Verseny van, valamint kell a saját független hordozórakéta képesség, ezért ezen nem fognak közösködni.
A rakéták mögött nagy cégek állnak, Airbus, Mitsubishi.

Ezért is írtam a kis űrsiklót, vagy kis Starshipset, mert a rakétát fejlesztése mellett is elindítható lehetne egy ilyen közös nagy projekt, és 2040helyett a 30as évekre ki is futhatna.

 

[ozymandias]

Újra és újra az jön fel, hogy az űrtechnikában -is- mindenki egyedül akar okos lenni!
Hány helyen folyik/tervezik a visszatérő-ujrafelhasználható hordozórakétát?
Ahogy nézem mindenhonnan visszaköszön a Space-X koncepció.
Mennyivel költség/erőforrás/szellemi kapacitás, stb. takarékosabb lenne, ha elosztanák egymás közt a fejleszteni-kisérletezni valókat, és kialakítanának egy néhány teljesítmény lépcsőből álló moduláris hordozó rakéta családot az "űrmeghódiccsa" szellemében!

Jójó... majd felébredek...

Különben honnan kapna a babzsákfoteles garázs-sztártáp pénzt, ha nem "egyedi, innovatív és egyedülálló lenne.."

Lassan ott tartok, felskálázom a robotkart (a kinematikát át kellene írni meg pontosabb szervók kellenének), rakok rá egy fogyóelektródast hegesztőgépet, csinálok egy jútúbcsatornát és leszek "űripari sztártáp egy mannheim-i társasház pincéjéből", és hogy testhezálló legyek, speciális fémötvözetek bányászata és gyártása az űrben...

Lehet csengetni a pénzt.

Ha felosztod a munkát, akkor hol lesz a megtérülésed? Hogy tudod forintasítani pl. 3i384o-jelű rakéta alkatrészed pénztermelő képességét, amit beépítenek a Térdig Érő Rakétába? Sehogy. Ha viszont "önerőből" tudsz valamit kivinni és még tart a műhold-fétis abból a még lehet pénzt csinálni.

Idővel majd ez a piac is kitisztul, mert túl sok a selejt/salak a könnyű pénz miatt. Ugyanez lesz az "elektromos" autókkal is...

 

[milagro]

"Egy 48 éve tartó óriási nemzetközi versenyben négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült először döntő bizonyítékot találnia a rendkívül tünékeny részecske, az Odderon létezésére. Az Odderon felfedezése új fejezetet nyithat az atommagon belüli úgynevezett erős kölcsönhatás vizsgálatában.
..
Az Odderon létezését 1973-ban javasolta először L. Lukaszuk és B. Niculescu, a részecske felfedezésére, kimutatására azonban 2021-ig, 48 évet kellett várni. Az Odderon megtalálásáért folyó óriási nemzetközi versenyben végül magyar-svéd kutatócsoport találta meg először az Odderon létezésének egyértelmű jelét kísérleti adatokban. Csörgő Tamás, Novák Tamás, Ster András és Szanyi István, illetve a svéd Roman Pasechnik a kísérletek által már korábban közölt mérési adatokat rostálták át, elemezték újra, egy új, innovatív, a magyar kutatók által kitalált, úgynevezett önhasonlóság módszerrel: így érhettek célba elsőként."
..
"Sokféle úton és módon, elméleti és kísérleti úton is kerestük az Odderont. Bizonyításunk megfelel a felfedezés kritériumainak. A következő lépés annak igazolása, hogy az Odderon tulajdonságainak egyes elméleti eredményei kijönnek a kísérleti adatokból. Ez alapján a tulajdonságait is meghatározhatjuk. Az Odderon fontos mérföldkő az erős kölcsönhatások rejtélyeinek feltárásában. – nyilatkozta a hétfői sajtótájékoztatón Roman Pasechnik, a Lundi Egyetem Csillagászati és Elméleti Fizikai Tanszékének docense.
..
Az eredmény azért is különösen jelentős, mert a cikk szerzőinek ismeretei szerint ez az első teljesen meglepetésszerű, váratlan felfedezés a CERN LHC méréseiben, és mindez új fejezetet nyithat az erős kölcsönhatás vizsgálatában. Ster András szerint itt a meglepetésszerű jelzőn van a hangsúly, hiszen szintén az LHC segítségével sikerült bizonyítani a Higgs-bozon létezését, de azt várták a szakemberek."

Magyar és svéd kutatók megtalálták a rejtélyes odderon részecskét

Egy 48 éve tartó óriási nemzetközi versenyben négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült elÅször döntÅ bizonyÃtékot találnia a rendkÃvül tünékeny részecske, az odderon létezésére. Az odderon felfedezése új fejezetet nyithat az atommagon belüli úgynevezett erÅs...

magyarnemzet.hu

 

[Zaphod Beeblebrox]

"Egy 48 éve tartó óriási nemzetközi versenyben négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült először döntő bizonyítékot találnia a rendkívül tünékeny részecske, az Odderon létezésére. Az Odderon felfedezése új fejezetet nyithat az atommagon belüli úgynevezett erős kölcsönhatás vizsgálatában.
..
Az Odderon létezését 1973-ban javasolta először L. Lukaszuk és B. Niculescu, a részecske felfedezésére, kimutatására azonban 2021-ig, 48 évet kellett várni. Az Odderon megtalálásáért folyó óriási nemzetközi versenyben végül magyar-svéd kutatócsoport találta meg először az Odderon létezésének egyértelmű jelét kísérleti adatokban. Csörgő Tamás, Novák Tamás, Ster András és Szanyi István, illetve a svéd Roman Pasechnik a kísérletek által már korábban közölt mérési adatokat rostálták át, elemezték újra, egy új, innovatív, a magyar kutatók által kitalált, úgynevezett önhasonlóság módszerrel: így érhettek célba elsőként."
..
"Sokféle úton és módon, elméleti és kísérleti úton is kerestük az Odderont. Bizonyításunk megfelel a felfedezés kritériumainak. A következő lépés annak igazolása, hogy az Odderon tulajdonságainak egyes elméleti eredményei kijönnek a kísérleti adatokból. Ez alapján a tulajdonságait is meghatározhatjuk. Az Odderon fontos mérföldkő az erős kölcsönhatások rejtélyeinek feltárásában. – nyilatkozta a hétfői sajtótájékoztatón Roman Pasechnik, a Lundi Egyetem Csillagászati és Elméleti Fizikai Tanszékének docense.
..
Az eredmény azért is különösen jelentős, mert a cikk szerzőinek ismeretei szerint ez az első teljesen meglepetésszerű, váratlan felfedezés a CERN LHC méréseiben, és mindez új fejezetet nyithat az erős kölcsönhatás vizsgálatában. Ster András szerint itt a meglepetésszerű jelzőn van a hangsúly, hiszen szintén az LHC segítségével sikerült bizonyítani a Higgs-bozon létezését, de azt várták a szakemberek."

Magyar és svéd kutatók megtalálták a rejtélyes odderon részecskét

Egy 48 éve tartó óriási nemzetközi versenyben négy magyar és egy svéd kutatónak sikerült elÅször döntÅ bizonyÃtékot találnia a rendkÃvül tünékeny részecske, az odderon létezésére. Az odderon felfedezése új fejezetet nyithat az atommagon belüli úgynevezett erÅs...

magyarnemzet.hu

Szuper! De ez nem Űrkutatás.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Különben honnan kapna a babzsákfoteles garázs-sztártáp pénzt, ha nem "egyedi, innovatív és egyedülálló lenne.."

Lassan ott tartok, felskálázom a robotkart (a kinematikát át kellene írni meg pontosabb szervók kellenének), rakok rá egy fogyóelektródast hegesztőgépet, csinálok egy jútúbcsatornát és leszek "űripari sztártáp egy mannheim-i társasház pincéjéből", és hogy testhezálló legyek, speciális fémötvözetek bányászata és gyártása az űrben...

Lehet csengetni a pénzt.

Ha felosztod a munkát, akkor hol lesz a megtérülésed? Hogy tudod forintasítani pl. 3i384o-jelű rakéta alkatrészed pénztermelő képességét, amit beépítenek a Térdig Érő Rakétába? Sehogy. Ha viszont "önerőből" tudsz valamit kivinni és még tart a műhold-fétis abból a még lehet pénzt csinálni.

Idővel majd ez a piac is kitisztul, mert túl sok a selejt/salak a könnyű pénz miatt. Ugyanez lesz az "elektromos" autókkal is...

Beszállok befefektetőként, egy esztergával! Összedobunk egy honlapot, csináltatunk pár cgi grafikát a megálmodott rakétáról, és elindítunk egy GoFound oldal! Már épp ideje hogy elinduljon a Magyar űripar!

 

[Szittya]

Beszállok befefektetőként, egy esztergával! Összedobunk egy honlapot, csináltatunk pár cgi grafikát a megálmodott rakétáról, és elindítunk egy GoFound oldal! Már épp ideje hogy elinduljon a Magyar űripar!

Scud ra raberhelunk egy tochka t es megoldottuk a kis terhek feljuttatasat. Cserebe a seregnek lessz egy csomo ballisztikus raketaly. De s 200 assal is jatszhatnank csokorbakotve van belolle eleg a vilagon

 

[Szittya]

Egyebkent jekbol nem lehetne valami hasznosat alkotni kint az urbe? Marmint nem hogy az egesz szerkezet jegbol aljon hanem csak egy kulso borito resze mondjuk mikrometeorok ellen. Gazformaba feljuttatni majd fent a kello formaba tolteni ami lehet egy szimpla nejlon zsak ?

 

[Kim Philby]

Egyebkent jekbol nem lehetne valami hasznosat alkotni kint az urbe? Marmint nem hogy az egesz szerkezet jegbol aljon hanem csak egy kulso borito resze mondjuk mikrometeorok ellen. Gazformaba feljuttatni majd fent a kello formaba tolteni ami lehet egy szimpla nejlon zsak ?

Mint az amcsik a jéganyahajót?

GyártásTrend - JégbÅl készült anyahajók

Egyes kortárs kísérletek szerint működÅképes lett volna a Habakkuk-projekt (vagy Habbakuk-projekt), amelyben jégbÅl készült anyahajók megépítésén dolgoztak a szövetségesek. A prototípust még a második világháború során vízre bocsátották.

gyartastrend.hu

Szóljak Musknak?