Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 373
24 746
113
A feltételezett tettes.

40931153_9c789f11bff3f6025c08bcec8141fd10_wm.jpg


Az oroszok feljelentik az űrállomás megfúrásával vádolt űrhajóst.

A NASA asztronautája állítólag egészségügyi probléma miatt omlott össze, de más pletykák is lábra keltek.
Oroszország űrvállalata, a Roszkozmosz lezárta a Nemzetközi Űrállomáson 2018-ban bekövetkezett incidens kivizsgálását, és az eredményeket átadta az bűnüldöző szerveknek, akik eldöntik, hogy eljárást indítanak-e az ügyben.
Mint ismert, 2018 augusztusában a Nemzetközi Űrállomáson csökkenni kezdett a nyomás, mert valahogy két milliméter átmérőjű lyuk keletkezett az állomáshoz kapcsolódó orosz űrhajó, a Szojuz MS-09 falán. A legénység epokittal sikeresen lezárta a sérülést, és küldetésük végén épségben visszatértek az űrhajóval a Földre.
Az esetről annyit lehetett tudni, hogy a mikrometeorit-becsapódást nagyon hamar kizárták, az amerikaiak pedig úgy vélték, hogy az oroszok hibáztak az egyébként megbízható igáslóként ismert űrhajó gyártása során.

A vizsgálat lezárása előtt idén nyáron robbant ki a nemzetközi botrány, amikor az orosz fél a NASA űrhajósát, Serena Auñón-Chancellort vádolta meg azzal, hogy mivel fellövését követően trombózisa lett a nyaki vénájában, pánikba esett, és vészhelyzet előidézésével próbálta elérni, hogy korábban visszatérhessen.


Az amerikaiak akkor közölték, hogy a vádaknak nincs semmilyen valóságalapjuk. Az oroszok most a vizsgálat hírével együtt még egy lapáttal rátettek: a RIA Novosti tudósítása szerint egy olyan összeesküvés-elmélet is felröppent, hogy Auñón-Chancellor „a legénység egy másik tagjával folytatott romantikus viszony kudarca miatti stressz” hatása alatt cselekedett.

A NASA közölte, hogy pontos ismereteik vannak arról, mikor kezdett esni a nyomás a Nemzetközi Űrállomáson, és tudják, hol tartózkodtak ebben az időpontban az űrhajósaik. Eszerint az eset idején nem tartózkodott amerikai űrhajós az orosz szegmens közelében.

 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 373
24 746
113
Látványos bolygóegyüttállás várható december 10-én Látványos égi jelenség várható december 10-én, amikor egyszerre négy égitest: a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a Hold együttálása figyelhető meg a téli égbolton.
Forrás: https://kuruc.info/r/6/236812/
Köszi. :)

A látványosság már korábban, dec. 6-án elkezdődik a Hold megjenésével.

Sajnos az alábbi képen a Jupiter pont lemaradt, ami kb. a kép bal felső sarkában lenne.

WEBvic21_Dec07ev.jpg


 

jani22

Well-Known Member
2016. augusztus 31.
12 373
24 746
113
Korábban már többször volt szó a Proxima Centauri nevű a Földtől 4,24 fényév távolságra elhelyezkedő legközelebbi csillagról.
Az Alfa Centauri hármascsillag-rendszer tagja.

Csak érdekességképpen, hogy mekkora is:

star_sizes_600px.jpg


Az Alpha és a Beta Centauri szerepel az alábbi képen. A halvány Proxima Centauri pirossal van bekarikázva.

Alpha_Beta_and_Proxima_Centauri_1.jpg


 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
1 819
7 227
113
El is olvastad, ami le van írva? :rolleyes:
Tényleg abba fognak tönkremenni, ha nem tudnak 2 hetente újabb indításokat csinálni? Ez egy kamu. Az FAA hónapokig ül 1-1 indításon. Hogy tudnának egy még nem végleges rakétát 2 hetente indítani? :cool:
Nem. Azért kerülhet közel a csőd, mert iszonyú pénzt nyel el a Starlink V2 tömeggyártása, ami elsüllyedt költség, ha nem lesz mivel föllőni.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 422
46 290
113
Nem. Azért kerülhet közel a csőd, mert iszonyú pénzt nyel el a Starlink V2 tömeggyártása, ami elsüllyedt költség, ha nem lesz mivel föllőni.
Miért ne lenne?
A Starship indítási procedúrájának a fő neuralgikus pontjai elsősorban a visszatérést érintik.
Különben, hogyhogy nem lesz mivel indítani őket? A Falcon 9 16+ tonnát tud LEO-ra felvinni. Az új V2-es műholdak meg olyan 800-1000kg körül lesznek.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
A kereskedelmi űrállomásnak van halvány esélye?
Még az űrugarásokra is alig van rentábilis kereslet a piacon.

Ketté kell választani a témát. Az, hogy a Virgin Galacticnak 2009-ben kb. 300 ember fizetett 200 000 USD-t előre, hogy lefoglalják a helyüket egy űrugrásra, nálam nem azt jelenti, hogy nincs rentábilis kereslet a kereskedelmi űrugrásokra.
A Virgin Galactic egy eleve handycapes koncepciót vásárolt meg Burt Rutan-tól, pocsék projektvezetéssel nyakonöntve.
A Blue Origin pedig a New Shepard-ot inkább azért csinálta meg, mert éppen ez jött ki a legókockákból, nem pedig azért, mert ez volt a céljuk az elejétől (ki tervezne űrugró rakétafokozatot vajon LH2/LOX hajtóműpárosra?).

A kereskedelmi űrállomás jó ideje ott van a kanyarban, és paradox módon nem is az űrállomás maga, mint inkább a hiányzó űrhajók miatt volt a megvalósítása akadályoztatva, lásd Genesis 1 és Genesis 2 tesztűrállomás.

Van már olyan eladható termék, ami az ISS-en végzett kutatásoknak köszönhető?

Proteinkristály-kutatás, Colloid-kutatás, űrbéli optikai föld-megfigyelések...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Igen, és ezt az előnyt csak a Falconokkal is fenn tudnák tartani, a Starshippel meg letarolhatják úgy a piacot, hogy piaci alapon gyakorlatilag senki nem akar majd ilyen jellegű szolgáltatást indítani.

Miután a Falcon 9-et másolja a Rocket Lab-tól CNES-át a Roszkoszmosz-ig mindenki, az előnyüket úgy tarthatják fent, ha előre menekülnek. Ez a Starship...
Az, hogy nekiálltak fejleszteni, nagyjából megalapozta azt, hogy aztán megnyerték a HLS-t. Mert rajtuk kívül senki sem állt ennyire előrehaladott állapotban...

Mi több a Starlink befuccsolásának megakadályozása, és a Starlink fejlesztése az amerikai állam érdeke is.
Amellett, hogy a hazai infrastruktúrális fejlesztéshez hozzájárul. (a civilizációtól messzebb eső területek is elláthatók információs fejlesztésekkel)
A világhatalmi helyzet fentartásához is hozzájárulhat.

A műholdas kommunikáció kényelmes mocsara volt a GEO műholdak időszaka. Senki sem akart igazán rizikózni egy MEO vagy LEO kommunikációs rendszerrel. Sokan próbálkoztak, sokan bele is buktak. Szóval nem a Starlink az első fecske, egyszerűen olyan időszakban érkezett, amikor ez már reálisan megvalósítható, közben az igény is megnőtt rá - az már csak plusz pont, hogy olyan agresszív csapat tolja a szekerét, mint a SpaceX...

Igazából mindenkinek az érdeke a globális kommunikáció, ez nem egy adott ország világhatalmi érdeke, legfeljebb a bezárkozó országok számára probléma, ahol az információ veszélyt jelenthet politikailag...
 
M

molnibalage

Guest
Ketté kell választani a témát. Az, hogy a Virgin Galacticnak 2009-ben kb. 300 ember fizetett 200 000 USD-t előre, hogy lefoglalják a helyüket egy űrugrásra, nálam nem azt jelenti, hogy nincs rentábilis kereslet a kereskedelmi űrugrásokra.
Az űrugrás egy eladható kész termék.
Proteinkristály-kutatás, Colloid-kutatás, űrbéli optikai föld-megfigyelések...
Ok, de lett ebből kereskedelmi forgalomban vehető technológia és abból kész termék?
Mert azt nézve, hogy mibe kerül egy űrállomás, hogy abból valódi profitot mikor lehet kivenni...
 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
1 819
7 227
113
Miért ne lenne?
A Starship indítási procedúrájának a fő neuralgikus pontjai elsősorban a visszatérést érintik.
Különben, hogyhogy nem lesz mivel indítani őket? A Falcon 9 16+ tonnát tud LEO-ra felvinni. Az új V2-es műholdak meg olyan 800-1000kg körül lesznek.
Csakhogy évente több milliót szeretnének legyártani belőle, ez már akkora volumen ami gazdaságosan nem a Falcon világa.
Musk ezt írta:
The consequences for SpaceX if we can not get enough reliable Raptors made is that we then can’t fly Starship, which means we then can’t fly Starlink Satellite V2 (Falcon has neither the volume nor the mass to orbit needed for satellite V2). Satellite V1, by itself, is financially weak, while V2 is strong.
In addition, we are spooling up terminal production to several million units per year, which will consume massive capital, assuming that satellite V2 will be on orbit to handle the bandwidth demand. These terminals will be useless otherwise.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 422
46 290
113
Csakhogy évente több milliót szeretnének legyártani belőle, ez már akkora volumen ami gazdaságosan nem a Falcon világa.
Musk ezt írta:
Valamit félreértettél. Műholdból nincs szükség több millióra. :cool:
A több milliós mennyiség a felhasználókhoz kerülő antenna/adó-vevő egységre értendő.
De ezek is csak a jövőre vonatkozó tervek. Ez a probléma még nem áll fenn. Még tudtommal a V2 sincs kész teljesen.
 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
1 819
7 227
113
Valamit félreértettél. Műholdból nincs szükség több millióra. :cool:
A több milliós mennyiség a felhasználókhoz kerülő antenna/adó-vevő egységre értendő.
De ezek is csak a jövőre vonatkozó tervek. Ez a probléma még nem áll fenn. Még tudtommal a V2 sincs kész teljesen.
Igazad van, félreértettem, viszont Musk ettől függetlenül maga mondja, hogy a Falcon nem lesz elég a V2-re. Gondolom 100 tonna hasznos tömeggel LEO-ra csak ötöd annyi indítás kell.
 
  • Tetszik
Reactions: pöcshuszár

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 422
46 290
113
Igazad van, félreértettem, viszont Musk ettől függetlenül maga mondja, hogy a Falcon nem lesz elég a V2-re. Gondolom 100 tonna hasznos tömeggel LEO-ra csak ötöd annyi indítás kell.
Persze, de emiatt nem fognak tönkremenni. Egyszerűen csak lassabban tolják ki a user terminálokat, hogy lassabban terhelődjön le a rendszer.
Ha megtartják a fokozatosságot, akkor a befektetők nem fognak tiplizni.
Igazság szerint, szerintem ez a műsor elsősorban a kormányzatnak és az FAA-nak szólt. 2 éve folyamatosak a baszakodások velük. Ahol tudják, lassítják a SpaceX programját.
Ami inkább szorítja szerintem Muskot, az az Artemis program.
2025-re (ha jól emlészem) le kell szállnia a Starship lunár iterációjának a Holdon. Merthogy a SpaceX nyerte ugye a tendert. De ahhoz elöször még földkörüli pályára kellene pakolni egy rendes Starshipet. Meg párszor legalább elmenni a Holdig. Ez viszont sok fellövést igényel, ami meg nettó veszteség, és a Booster igensok Raptort igényel.
És még a Booster sem repült, nemhogy leszállt volna. És az is benne van, hogy jópár Booster fog felrobbanni, mire le tud szállni.
Abban is van valami, hogy a Booster tesztek egyben Starlink indítások is lesznek. Így lenne a legköltséghatékonyabb...
Szóval feszített a tempó, Musk meg nem normális. :rolleyes: Érdekes 2-3-5 év lesz ez az amerikai űrkutatás életében...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 154
113
Az űrugrás egy eladható kész termék.

Ha kész termék lenne, akkor miért tartott a Virgin Galacticnak és a Scaled Composites-nek 16 évébe, hogy a SpaceShipOne sikeres űrugrásától eljussanak az első fizető utasok feljuttatásáig egy SpaceShipTwo-n?

Ok, de lett ebből kereskedelmi forgalomban vehető technológia és abból kész termék?
Mert azt nézve, hogy mibe kerül egy űrállomás, hogy abból valódi profitot mikor lehet kivenni...

Az ISS nem kereskedelmi űrállomásnak készült, tehát ha egy államilag finanszírozott űrállomásból akarsz profitot kivenni, akkor rossz helyen kapirgálsz.
Pont arról van szó most is, hogy a NASA (ahogy a CRS és a CC esetén) kereskedelmi partnereknek fizetne a jövőben esetleg. Erre pályázik most az Axiom Space és a Blue Origin.

De visszatérve az eredeti kérdésedre, szerinted a rengeteg kereskedelmi Föld-megfigyelő műhold optikája hol lenne a Mir-en és az ISS-en végrehajtott kísérletek, Földmegfigyelések nélkül?
 
  • Tetszik
Reactions: jimkirk and gergo55
M

molnibalage

Guest
Ha kész termék lenne, akkor miért tartott a Virgin Galacticnak és a Scaled Composites-nek 16 évébe, hogy a SpaceShipOne sikeres űrugrásától eljussanak az első fizető utasok feljuttatásáig egy SpaceShipTwo-n?



Az ISS nem kereskedelmi űrállomásnak készült, tehát ha egy államilag finanszírozott űrállomásból akarsz profitot kivenni, akkor rossz helyen kapirgálsz.
Pont arról van szó most is, hogy a NASA (ahogy a CRS és a CC esetén) kereskedelmi partnereknek fizetne a jövőben esetleg. Erre pályázik most az Axiom Space és a Blue Origin.

De visszatérve az eredeti kérdésedre, szerinted a rengeteg kereskedelmi Föld-megfigyelő műhold optikája hol lenne a Mir-en és az ISS-en végrehajtott kísérletek, Földmegfigyelések nélkül?
Felreertetted
Maga az élmény a termék.
Bearazhato. Ha van hajód, akkor a befektetés és üzemi költségek után remélhető profit.

De egy űrállomás esetén ez nem all fent. Beteszed a pénzt, és aztán a tevékenység rajta mikor fog profitot szülni?
 
  • Vicces
Reactions: jimkirk

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
8 831
35 399
113
A NASA három kereskedelmi űrállomás-koncepciónak ítél oda pénzforrást
1.Orbital Reef

2.Starlab

3.A harmadik koncepciónak jelenleg még nincs neve, a Northrop Grumman fejleszti a Dynetics-el közösen
 
  • Tetszik
Reactions: Cifu

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
3 978
13 991
113
Felreertetted
Maga az élmény a termék.
Bearazhato. Ha van hajód, akkor a befektetés és üzemi költségek után remélhető profit.

De egy űrállomás esetén ez nem all fent. Beteszed a pénzt, és aztán a tevékenység rajta mikor fog profitot szülni?
Sok kereskedelmi szereplő érdeklődik a mikrogravitációs kutatások iránt, csak az ISSre felvinni-lehozni valamit baromi drága, és egyre drágul. Nem véletlen, hogy a kínai állomásra is azonnal tobb EU-s kísérlet is beszállt, valószínűleg az olcsobb ar miatt.
A kereskedelmi állomasok megjelenésével és a direkt kereskedelmi repülesekkel valószínűleg az ár is csökken valamelyest, ami olyan szereplők előtt is megnyithatja ezt a piacot, akik eddig nem fértek hozzá. És a nemzeti űrhivatalok meg viszonylag stabil előfizetői lehetnek..