Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 150
113
A kereskedelmi űrállomásnak van halvány esélye?
Még az űrugarásokra is alig van rentábilis kereslet a piacon.

Ketté kell választani a témát. Az, hogy a Virgin Galacticnak 2009-ben kb. 300 ember fizetett 200 000 USD-t előre, hogy lefoglalják a helyüket egy űrugrásra, nálam nem azt jelenti, hogy nincs rentábilis kereslet a kereskedelmi űrugrásokra.
A Virgin Galactic egy eleve handycapes koncepciót vásárolt meg Burt Rutan-tól, pocsék projektvezetéssel nyakonöntve.
A Blue Origin pedig a New Shepard-ot inkább azért csinálta meg, mert éppen ez jött ki a legókockákból, nem pedig azért, mert ez volt a céljuk az elejétől (ki tervezne űrugró rakétafokozatot vajon LH2/LOX hajtóműpárosra?).

A kereskedelmi űrállomás jó ideje ott van a kanyarban, és paradox módon nem is az űrállomás maga, mint inkább a hiányzó űrhajók miatt volt a megvalósítása akadályoztatva, lásd Genesis 1 és Genesis 2 tesztűrállomás.

Van már olyan eladható termék, ami az ISS-en végzett kutatásoknak köszönhető?

Proteinkristály-kutatás, Colloid-kutatás, űrbéli optikai föld-megfigyelések...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 150
113
Igen, és ezt az előnyt csak a Falconokkal is fenn tudnák tartani, a Starshippel meg letarolhatják úgy a piacot, hogy piaci alapon gyakorlatilag senki nem akar majd ilyen jellegű szolgáltatást indítani.

Miután a Falcon 9-et másolja a Rocket Lab-tól CNES-át a Roszkoszmosz-ig mindenki, az előnyüket úgy tarthatják fent, ha előre menekülnek. Ez a Starship...
Az, hogy nekiálltak fejleszteni, nagyjából megalapozta azt, hogy aztán megnyerték a HLS-t. Mert rajtuk kívül senki sem állt ennyire előrehaladott állapotban...

Mi több a Starlink befuccsolásának megakadályozása, és a Starlink fejlesztése az amerikai állam érdeke is.
Amellett, hogy a hazai infrastruktúrális fejlesztéshez hozzájárul. (a civilizációtól messzebb eső területek is elláthatók információs fejlesztésekkel)
A világhatalmi helyzet fentartásához is hozzájárulhat.

A műholdas kommunikáció kényelmes mocsara volt a GEO műholdak időszaka. Senki sem akart igazán rizikózni egy MEO vagy LEO kommunikációs rendszerrel. Sokan próbálkoztak, sokan bele is buktak. Szóval nem a Starlink az első fecske, egyszerűen olyan időszakban érkezett, amikor ez már reálisan megvalósítható, közben az igény is megnőtt rá - az már csak plusz pont, hogy olyan agresszív csapat tolja a szekerét, mint a SpaceX...

Igazából mindenkinek az érdeke a globális kommunikáció, ez nem egy adott ország világhatalmi érdeke, legfeljebb a bezárkozó országok számára probléma, ahol az információ veszélyt jelenthet politikailag...
 
M

molnibalage

Guest
Ketté kell választani a témát. Az, hogy a Virgin Galacticnak 2009-ben kb. 300 ember fizetett 200 000 USD-t előre, hogy lefoglalják a helyüket egy űrugrásra, nálam nem azt jelenti, hogy nincs rentábilis kereslet a kereskedelmi űrugrásokra.
Az űrugrás egy eladható kész termék.
Proteinkristály-kutatás, Colloid-kutatás, űrbéli optikai föld-megfigyelések...
Ok, de lett ebből kereskedelmi forgalomban vehető technológia és abból kész termék?
Mert azt nézve, hogy mibe kerül egy űrállomás, hogy abból valódi profitot mikor lehet kivenni...
 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
2 431
9 933
113
Miért ne lenne?
A Starship indítási procedúrájának a fő neuralgikus pontjai elsősorban a visszatérést érintik.
Különben, hogyhogy nem lesz mivel indítani őket? A Falcon 9 16+ tonnát tud LEO-ra felvinni. Az új V2-es műholdak meg olyan 800-1000kg körül lesznek.
Csakhogy évente több milliót szeretnének legyártani belőle, ez már akkora volumen ami gazdaságosan nem a Falcon világa.
Musk ezt írta:
The consequences for SpaceX if we can not get enough reliable Raptors made is that we then can’t fly Starship, which means we then can’t fly Starlink Satellite V2 (Falcon has neither the volume nor the mass to orbit needed for satellite V2). Satellite V1, by itself, is financially weak, while V2 is strong.
In addition, we are spooling up terminal production to several million units per year, which will consume massive capital, assuming that satellite V2 will be on orbit to handle the bandwidth demand. These terminals will be useless otherwise.
 
T

Törölt tag

Guest
Csakhogy évente több milliót szeretnének legyártani belőle, ez már akkora volumen ami gazdaságosan nem a Falcon világa.
Musk ezt írta:
Valamit félreértettél. Műholdból nincs szükség több millióra. :cool:
A több milliós mennyiség a felhasználókhoz kerülő antenna/adó-vevő egységre értendő.
De ezek is csak a jövőre vonatkozó tervek. Ez a probléma még nem áll fenn. Még tudtommal a V2 sincs kész teljesen.
 

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
2 431
9 933
113
Valamit félreértettél. Műholdból nincs szükség több millióra. :cool:
A több milliós mennyiség a felhasználókhoz kerülő antenna/adó-vevő egységre értendő.
De ezek is csak a jövőre vonatkozó tervek. Ez a probléma még nem áll fenn. Még tudtommal a V2 sincs kész teljesen.
Igazad van, félreértettem, viszont Musk ettől függetlenül maga mondja, hogy a Falcon nem lesz elég a V2-re. Gondolom 100 tonna hasznos tömeggel LEO-ra csak ötöd annyi indítás kell.
 
  • Tetszik
Reactions: Törölt tag
T

Törölt tag

Guest
Igazad van, félreértettem, viszont Musk ettől függetlenül maga mondja, hogy a Falcon nem lesz elég a V2-re. Gondolom 100 tonna hasznos tömeggel LEO-ra csak ötöd annyi indítás kell.
Persze, de emiatt nem fognak tönkremenni. Egyszerűen csak lassabban tolják ki a user terminálokat, hogy lassabban terhelődjön le a rendszer.
Ha megtartják a fokozatosságot, akkor a befektetők nem fognak tiplizni.
Igazság szerint, szerintem ez a műsor elsősorban a kormányzatnak és az FAA-nak szólt. 2 éve folyamatosak a baszakodások velük. Ahol tudják, lassítják a SpaceX programját.
Ami inkább szorítja szerintem Muskot, az az Artemis program.
2025-re (ha jól emlészem) le kell szállnia a Starship lunár iterációjának a Holdon. Merthogy a SpaceX nyerte ugye a tendert. De ahhoz elöször még földkörüli pályára kellene pakolni egy rendes Starshipet. Meg párszor legalább elmenni a Holdig. Ez viszont sok fellövést igényel, ami meg nettó veszteség, és a Booster igensok Raptort igényel.
És még a Booster sem repült, nemhogy leszállt volna. És az is benne van, hogy jópár Booster fog felrobbanni, mire le tud szállni.
Abban is van valami, hogy a Booster tesztek egyben Starlink indítások is lesznek. Így lenne a legköltséghatékonyabb...
Szóval feszített a tempó, Musk meg nem normális. :rolleyes: Érdekes 2-3-5 év lesz ez az amerikai űrkutatás életében...
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 150
113
Az űrugrás egy eladható kész termék.

Ha kész termék lenne, akkor miért tartott a Virgin Galacticnak és a Scaled Composites-nek 16 évébe, hogy a SpaceShipOne sikeres űrugrásától eljussanak az első fizető utasok feljuttatásáig egy SpaceShipTwo-n?

Ok, de lett ebből kereskedelmi forgalomban vehető technológia és abból kész termék?
Mert azt nézve, hogy mibe kerül egy űrállomás, hogy abból valódi profitot mikor lehet kivenni...

Az ISS nem kereskedelmi űrállomásnak készült, tehát ha egy államilag finanszírozott űrállomásból akarsz profitot kivenni, akkor rossz helyen kapirgálsz.
Pont arról van szó most is, hogy a NASA (ahogy a CRS és a CC esetén) kereskedelmi partnereknek fizetne a jövőben esetleg. Erre pályázik most az Axiom Space és a Blue Origin.

De visszatérve az eredeti kérdésedre, szerinted a rengeteg kereskedelmi Föld-megfigyelő műhold optikája hol lenne a Mir-en és az ISS-en végrehajtott kísérletek, Földmegfigyelések nélkül?
 
  • Tetszik
Reactions: jimkirk and gergo55
M

molnibalage

Guest
Ha kész termék lenne, akkor miért tartott a Virgin Galacticnak és a Scaled Composites-nek 16 évébe, hogy a SpaceShipOne sikeres űrugrásától eljussanak az első fizető utasok feljuttatásáig egy SpaceShipTwo-n?



Az ISS nem kereskedelmi űrállomásnak készült, tehát ha egy államilag finanszírozott űrállomásból akarsz profitot kivenni, akkor rossz helyen kapirgálsz.
Pont arról van szó most is, hogy a NASA (ahogy a CRS és a CC esetén) kereskedelmi partnereknek fizetne a jövőben esetleg. Erre pályázik most az Axiom Space és a Blue Origin.

De visszatérve az eredeti kérdésedre, szerinted a rengeteg kereskedelmi Föld-megfigyelő műhold optikája hol lenne a Mir-en és az ISS-en végrehajtott kísérletek, Földmegfigyelések nélkül?
Felreertetted
Maga az élmény a termék.
Bearazhato. Ha van hajód, akkor a befektetés és üzemi költségek után remélhető profit.

De egy űrállomás esetén ez nem all fent. Beteszed a pénzt, és aztán a tevékenység rajta mikor fog profitot szülni?
 
  • Vicces
Reactions: jimkirk

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
10 323
41 124
113
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Cifu

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
10 323
41 124
113
A NASA három kereskedelmi űrállomás-koncepciónak ítél oda pénzforrást
1.Orbital Reef

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
2.Starlab

3.A harmadik koncepciónak jelenleg még nincs neve, a Northrop Grumman fejleszti a Dynetics-el közösen
 
  • Tetszik
Reactions: Cifu

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
5 140
19 236
113
Felreertetted
Maga az élmény a termék.
Bearazhato. Ha van hajód, akkor a befektetés és üzemi költségek után remélhető profit.

De egy űrállomás esetén ez nem all fent. Beteszed a pénzt, és aztán a tevékenység rajta mikor fog profitot szülni?
Sok kereskedelmi szereplő érdeklődik a mikrogravitációs kutatások iránt, csak az ISSre felvinni-lehozni valamit baromi drága, és egyre drágul. Nem véletlen, hogy a kínai állomásra is azonnal tobb EU-s kísérlet is beszállt, valószínűleg az olcsobb ar miatt.
A kereskedelmi állomasok megjelenésével és a direkt kereskedelmi repülesekkel valószínűleg az ár is csökken valamelyest, ami olyan szereplők előtt is megnyithatja ezt a piacot, akik eddig nem fértek hozzá. És a nemzeti űrhivatalok meg viszonylag stabil előfizetői lehetnek..
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
10 323
41 124
113

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 150
113
A NASA három kereskedelmi űrállomás-koncepciónak ítél oda pénzforrást
1.Orbital Reef

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
2.Starlab

3.A harmadik koncepciónak jelenleg még nincs neve, a Northrop Grumman fejleszti a Dynetics-el közösen

Az Orbital Reef 130 millió USD, a Starlab 130 millió USD-t, az NG-Dynatics féle űrállomás 125,6 millió USD-t kap.
11 induló volt, az Axiom nem volt közöttük, mivel 2024-re Ők már saját űrállomást szeretnének, a NASA támogatás pedig az előzetes munkálatokról szól, amin az Axiom már túlvan...
 
M

molnibalage

Guest
De visszatérve az eredeti kérdésedre, szerinted a rengeteg kereskedelmi Föld-megfigyelő műhold optikája hol lenne a Mir-en és az ISS-en végrehajtott kísérletek, Földmegfigyelések nélkül?
Egyébként erre mi a válasz? Mert ezek előtt is voltak durva kémműholdak.
Miért pont ezeken levő kamerák fontosak?
Amikor sok képet kb. állványról high end kereskedelmi kamerákkal csinálták?
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 043
10 150
113
Egyébként erre mi a válasz? Mert ezek előtt is voltak durva kémműholdak.
Miért pont ezeken levő kamerák fontosak?
Amikor sok képet kb. állványról high end kereskedelmi kamerákkal csinálták?

A kémműholdak optikája egy másik történet.
A MIR és az ISS esetében volt lehetőség több féle űrbéli optikát tesztelni, adott esetben űrbéli környezetben.