A pályán tartás még ennyibe se kerülne. Tehát ha a Bríz a helyükre tette volna őket, legalább 56 nappal előbre volnának. Nem?
Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
.
.
Az oroszok komolyan gondolják, hogy az űrturizmussal próbálkoznak pénzhez jutni. Pl most azért tudott a háromfős Szojuz-MS-ben két turista is menni, és csak egy űrhajós, mert az elmúlt években az űrhajó az eredeti, MS-sé fejlesztések után is kapott újabb upgradeket! A Szojuz MS-10-től kezdődően az ősrégi TsVM101 számitógépet lecserélték egy újabb, TsP3081 tipusra, de ami fontosabb, hogy az MS-11-től fejlesztették a SUBK repülésvezérlő rendszert is, ami kapott egy kábeles távvezérlő lehetőget, igy egy pilóta a teljes vezérlőpultot egymaga is irányithatja.
Az MS-12-től megjelent egy vezetéknélküli adatátviteli rendszer, igy az űrhajósok vezetéknélküli kapcsolattal, tabletekkel is irányithatják a Neptun ME vezérlőpanelt! Jelentős software upgrade is történt.
Az MS-14-nél a műszerfal vezetékezését fejlesztették tovább, ill javitották a vezetéknélküli tabletes rendszert az első tapasztalatok alapján.
Kell a pénz, hiszen a NASA már nem rendel ürhajós helyeket. Ezért is utasította Rogozin a Pregress céget, hogy évi 2 helyett évi 4 Szojuz rakétát építsenek.
Ez sajnos nem ennyire egyszerű.
A műholdak tervezett élettartama egyébként 15-17 év, tehát ez a két hónap nem oszt, nem szoroz.
A Bríz-M így is megtette a dolgát, 18 óra során, öt manőver követően 18700/52800km pályára állította a műholdakat.
A raketák végfokozatának limitált az élettartama, hiszen nincsenek energiaforrásai, (napelemek) akkumulátorról működnek és jó esetben tudnak 5 gyújtást. A végleges pályát mikro-nano műholdak kivételével szinte mindíg a űreszköz maga éri el, sokszor komplex honapokon át tartó manőverekkel.
Egy sokkal jobban dokumentált esetet ajánlanák, ha jobban bele akarod ásni magad az orbitális mehanikába, a NASA explorer osztályú TASS műholdját.
A mindössze 363 kg-os műhold 2018-ban egy Falcon 9-en indult, és mivel ezúttal tényleg kevés üzemanyag állt rendelkezésre, bonyolult, de üzemanyag kímélő manőverekkel vitték két hónap alatt a végleges pályára.
A manőverek teljes delta-v költsége 215 m/s volt, ami a küldetés rendelkezésre álló tartalékának 80%-a. Az okos tervezésnek köszönhetően a műhold így mégis 15-20 évig stabil pályán marad..
TESS Orbit Design – TESS | Spaceflight101
spaceflight101.com
Az orosz műholdak jó ha a felét hozzák a tervezett élettartamnak.Ez sajnos nem ennyire egyszerű.
A műholdak tervezett élettartama egyébként 15-17 év, tehát ez a két hónap nem oszt, nem szoroz.
A Bríz-M így is megtette a dolgát, 18 óra során, öt manőver követően 18700/52800km pályára állította a műholdakat.
A raketák végfokozatának limitált az élettartama, hiszen nincsenek energiaforrásai, (napelemek) akkumulátorról működnek és jó esetben tudnak 5 gyújtást. A végleges pályát mikro-nano műholdak kivételével szinte mindíg a űreszköz maga éri el, sokszor komplex honapokon át tartó manőverekkel.
Egy sokkal jobban dokumentált esetet ajánlanák, ha jobban bele akarod ásni magad az orbitális mehanikába, a NASA explorer osztályú TASS műholdját.
A mindössze 363 kg-os műhold 2018-ban egy Falcon 9-en indult, és mivel ezúttal tényleg kevés üzemanyag állt rendelkezésre, bonyolult, de üzemanyag kímélő manőverekkel vitték két hónap alatt a végleges pályára.
A manőverek teljes delta-v költsége 215 m/s volt, ami a küldetés rendelkezésre álló tartalékának 80%-a. Az okos tervezésnek köszönhetően a műhold így mégis 15-20 évig stabil pályán marad..
TESS Orbit Design – TESS | Spaceflight101
A 90-es évek 2000-es évek elején az orosz kommunikációs muholdaknál volt ez előforduló probléma, amikor ahhoz, hogy profitot is termeljenek min 6 év működés kelett, és volt, hogy 5 év körül megadták magukat. (nem az üzemanyag elfogyása miatt) Akkoriban az átlag élettartan valahol 8év körül volt, amikor a nyugat 12évet tudott. Mára a 15 év egy átlagos elvárt minimum élettartam, és nem tudok róla, hogy az Oroszok le lennének nagyon maradva.
A Glonass műholdak élettartamát nézegettem, és katasztrófális volt. Ez a műhold is francia, nem?
Csakhogy ez nem annyira a Roszkoszmosztól függ, hanem a Space Adventures-től, akik rendelik az űrturista utat a Roszkoszmosztól.
Az SA pedig csúnyán lemaradásban van, mert bár 2020-ban megrendeltek egy Crew Dragon opciót 2022-re, de kifutottak a határidőből a lehíváshoz. Az Axiom Space ellenben kvázi simán leszervezte az Ax-1 küldetést 55 millió $ per ülés áron, szintén a Crew Dragon-al. Tehát az SA-n csúszott el egy olcsó és jó lehetőség.
A Space Adventures a Maezava - Hirano út esetén a feltételezések szerint 70+ millió dollár per ülés árat tudott kínálni a Szojuzon, tehát drágábban, mint az Axiom Space, így pedig egy árverseny lehet kialakulóban.
A SpaceX kvázi erőlködés nélkül tud rugalmasan indításokat szervezni, amennyiben a megrendelő intézi az ISS (esetleg más űrállomás, avagy csak sima űrutazás) hozzáférést. A Space Adventures itt futhatott szűk keresztmetszetbe, mert Ők az orosz modulok és azok ellátási képességeitől függenek, amelyek korlátozottak, és nyilván nem fognak egy Crew Dragon útnál jófejek lenni. Az Axiom pedig e téren jól áll, hiszen saját moduljai vannak az ISS-en...
A SpaceX meg röhög a markába, Falcon 9 első fokozatból még akad elég, a második fokozatok gyártása is gördülékenynek tűnik, és Crew Dragonnal is jól állnak. Vagyis a teoretikus évi két Axiom Space út problémamentesen bővíthető, ha van rá fizetőképes kereslet.
Itt jöhet képbe az, hogy mennyi Szojuz rakéta állhat készen indításra az oroszoknál, mert feltehetően Rogozin inkább a Space Adventures megrendeléseinek megőrzésére hajt, az pedig évi két Szojuz rakétával nehéz lesz. Igazából néggyel is, mert ebben az árversenyben az elavult Szojuz rendszer egyszerűen csak úgy rúghat labdába, ha elkezdenek engedni az árból. Viszont úgy meg csökken a nyereségi ráta...
.
.
A SpaceX mellett szólhat később az is, hogy a Crew Dragonban potenciálisan több személy is elfér, igy jobban oszolhat az egy ülésre eső költség. Egyelőre NASA utak, de kb 55 millió dollárra esik egy Dragon ülés.
.
Az Axiom kapcsán azért legyünk őszinték, nekik inkább csak MAJD lesznek moduljaik. Esetleg, ha nem jön semmi közbe, stb
Érdekes kérdéskör, hogy vajon mikor jutunk el oda, hogy nem 4, hanem 6 vagy 7 ember ül majd a Crew Dragonba
Az Axiom kapcsán azért legyünk őszinték, nekik inkább csak MAJD lesznek moduljaik. Esetleg, ha nem jön semmi közbe, stb
Jogos az 5 pont.
Oroszország a harmadik és egyben utolsó Angara A5 bemutató küldetésére készül
www.nasaspaceflight.com
Russia launches third and final Angara A5 demonstration mission - NASASpaceFlight.com
Russia has launched its third and final demonstration flight of the Angara A5 rocket on…
www.nasaspaceflight.com
K
kamm
Guest
Ha minden igaz, hosszú szünet után ma inditják az Angara-5 újabb tesztrepülését, csak súlymakettel, valódi műholdat nem visz. A megbizhatatlan, bár modernebb Briz helyett az ősrégi eredetű, bár valamennyire modernizált Block-DM3 végfokozattal fog repülni, amit jelen kiépitésében Perseinek neveznek.
Ez a harmadik Angara-5 inditás, az első 2014-ben volt, a második 2020 végén, szóval nem kapkodós a program. Állitólag a tavalyi út után azért volt ilyen hosszú újabb szünet, mert Pleszeckben nem volt meg a kellő műszaki infrastruktúra a régi-új Block-DM fokozat kezeléséhez.
Ez a harmadik Angara-5 inditás, az első 2014-ben volt, a második 2020 végén, szóval nem kapkodós a program. Állitólag a tavalyi út után azért volt ilyen hosszú újabb szünet, mert Pleszeckben nem volt meg a kellő műszaki infrastruktúra a régi-új Block-DM fokozat kezeléséhez.
Erről nem hallottam, és eléggé nehezen hihető.
Mondjuk azt sem értem, hogy akarják a jelenlegi $100m indítási költséget leszoritani, hogy versenyképes is legyen. Ebben a kategóriában $65m egy F9, és a Japánok az új H3 rakétát is 65m alá igérik, az Ariane 62 pedig $75m..
Ok, hogy hét embert is szállíthatna, de nem hiszem, hogy egyhamar szükség is lenne rá. Az ISS-re nem kell, a turisták sem mennek egyszerre négynél többen..Érdekes kérdéskör, hogy vajon mikor jutunk el oda, hogy nem 4, hanem 6 vagy 7 ember ül majd a Crew Dragonba
Azt ígérik, hogy az indítási költségek olyan 5 milliárd rubel ( ~67 millió USD ) szintre süllyednek 2024-re, amire a sorozatgyártás felfut. De idővel akár a 4 milliárd rubeles ( ~54 millió dollár ) árszintet is elérhetik.
Azzal indokolják a jelenlegi magas árakat, hogy egyszerűen ezek az indítások még kísérleti szinten mozogtak. Ami diplomatikusan szerintem azt próbálja takarni, hogy a fejlesztési költségeket is magukba foglalják.
A kérdés, hogy mire alapozzák az optimizmust.
Kereskedelmi szinten a kutya nem foglalkozik velük, az Angara 1.2-nek lesz a politikai hátszelű dél-koreai KompSat-6 indítása és ennyi.
Az orosz Orel és más tudományos célú indítások háttere kérdőjeles, esélyesen csúszni fognak orrba-szájba, a nemzetközi programok (mint a Szpektr-UV) pedig még csak formálódnak...
Márpedig úgy lehetne a költségeket tovább szalámizni...
Lehet, 7 fővel már nem lenne igazi élményűrutazás a helyszűke miatt... Kereskedelmi űrállomás ha jól tudom meg még csak tervezés alatt.
.
.
Hát, a mai inditási kisérlet nem jött össze, utolsó percbeni automatikus leállás, halasztás van:
Russia launches third and final Angara A5 demonstration mission - NASASpaceFlight.com
Russia has launched its third and final demonstration flight of the Angara A5 rocket on…
www.nasaspaceflight.com