Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 114
113
Ebből, meg amit Rogozin is Tweetelt, nekem az jön le, hogy az Angarát további két évig kell még reszelniük mire alkalmas lehet a Protonok leváltására.
Tipikus orosz "sikersztori"

Ez alapvetően amiről eddig is beszéltünk, nemdebár?
Az Angara-A5 egyszerűen túl drága, közben nem elég erős a kitűzött célokra. Szóval szükséges az A5M, és addig a Proton-M.
Ebben inkább a durva az, ha az A5M megcsúszik. Ha 2022-ben tényleg leállítják a Proton-M gyártását, akkor ennyi, nincs visszaút, és ha az A5M valamiért siklik, akkor Oroszország nehéz hordozórakéta nélkül marad - azt a tündérmesét, hogy a Szojuz-5 elkészülne 2024-re, inkább nem tenném az asztalra...

Közben az USA-ban két 100%-osan újrafelhasználható rakétát fejlesztenek párhuzamosan...
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
14 223
9 476
113
Ez alapvetően amiről eddig is beszéltünk, nemdebár?
Az Angara-A5 egyszerűen túl drága, közben nem elég erős a kitűzött célokra. Szóval szükséges az A5M, és addig a Proton-M.
Ebben inkább a durva az, ha az A5M megcsúszik. Ha 2022-ben tényleg leállítják a Proton-M gyártását, akkor ennyi, nincs visszaút, és ha az A5M valamiért siklik, akkor Oroszország nehéz hordozórakéta nélkül marad - azt a tündérmesét, hogy a Szojuz-5 elkészülne 2024-re, inkább nem tenném az asztalra...

Közben az USA-ban két 100%-osan újrafelhasználható rakétát fejlesztenek párhuzamosan...
Addig csak a döglődést fogjuk látni, amig agyon nem lőnek pár embert. Komolyan.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

Zapp Brannigan

Well-Known Member
2020. április 1.
1 411
3 752
113
Ez alapvetően amiről eddig is beszéltünk, nemdebár?
Az Angara-A5 egyszerűen túl drága, közben nem elég erős a kitűzött célokra. Szóval szükséges az A5M, és addig a Proton-M.
Ebben inkább a durva az, ha az A5M megcsúszik. Ha 2022-ben tényleg leállítják a Proton-M gyártását, akkor ennyi, nincs visszaút, és ha az A5M valamiért siklik, akkor Oroszország nehéz hordozórakéta nélkül marad - azt a tündérmesét, hogy a Szojuz-5 elkészülne 2024-re, inkább nem tenném az asztalra...

Közben az USA-ban két 100%-osan újrafelhasználható rakétát fejlesztenek párhuzamosan...
Na igen! Mondjuk 24-ig legyárthatnak annyi Protont amivel kihúzzák talán akák 26-ig is ha nagyon muszály.
De 26-ra màr nagyon kell majd az A5M mert beigérték a Kínaiaknak a közös programba a Luna 25-öt.
1624082444303941-1.png

Persze a Panda is adós még a CZ9-el.
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
5 101
13 437
113
Na igen! Mondjuk 24-ig legyárthatnak annyi Protont amivel kihúzzák talán akák 26-ig is ha nagyon muszály.
De 26-ra màr nagyon kell majd az A5M mert beigérték a Kínaiaknak a közös programba a Luna 25-öt.
1624082444303941-1.png

Persze a Panda is adós még a CZ9-el.
2022-ben befejezik a Proton M gyártását
"Jelenleg tíz Proton-M hordozórakéta készült el és a Khrunichev központ és a Bajkonur kozmodrom moszkvai gyártóüzemében tárolják őket ", írja a TASZSZ. A megadottak szerint négy rakéta gyártási folyamatban van, a tervezett befejezési dátum 2022."
10+4=14 Proton M-et kell ellövöldözniük 2025-ig, mivel megállapodtak a kazakokkal, hogy nem használják tovább a Proton M-et a mérgező üzemanyag miatt. A Proton M-nek csak Bajkonurban van indítóállása.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
2 480
4 886
113
Ez alapvetően amiről eddig is beszéltünk, nemdebár?
Az Angara-A5 egyszerűen túl drága, közben nem elég erős a kitűzött célokra. Szóval szükséges az A5M, és addig a Proton-M.
Ebben inkább a durva az, ha az A5M megcsúszik. Ha 2022-ben tényleg leállítják a Proton-M gyártását, akkor ennyi, nincs visszaút, és ha az A5M valamiért siklik, akkor Oroszország nehéz hordozórakéta nélkül marad - azt a tündérmesét, hogy a Szojuz-5 elkészülne 2024-re, inkább nem tenném az asztalra...

Közben az USA-ban két 100%-osan újrafelhasználható rakétát fejlesztenek párhuzamosan...
Melyik a 2. teljesen újrahasználható?
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 114
113
Bővebben: tavaly nyáron a Blue Origin cég rájött, hogy a Starship fejlesztése túl jól halad, nekik meg úgy sem kell annyira sietni a New Glenn-nel, mivel a DoD batch tenderét elbukták, a OneWeb elhagyta őket, szóval akkor inkább alkalmazkodnak a körülményekhez, és nekiálltak egy újrafelhasználható második fokozat kifejlesztésének, amiről annyit tudunk, hogy Project Jarvisnak hívnak és dolgoznak rajta.

Korábban nem volt szó a második fokozat újrafelhasználásáról, szóval ez egyértelműen a Starship hatása...
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
14 902
23 208
113
Bővebben: tavaly nyáron a Blue Origin cég rájött, hogy a Starship fejlesztése túl jól halad, nekik meg úgy sem kell annyira sietni a New Glenn-nel, mivel a DoD batch tenderét elbukták, a OneWeb elhagyta őket, szóval akkor inkább alkalmazkodnak a körülményekhez, és nekiálltak egy újrafelhasználható második fokozat kifejlesztésének, amiről annyit tudunk, hogy Project Jarvisnak hívnak és dolgoznak rajta.

Korábban nem volt szó a második fokozat újrafelhasználásáról, szóval ez egyértelműen a Starship hatása...
Ezzel meg frankón tökön is lövik magukat. A New Glennel szerintem villámgyorsan el kellett volna kezdeni payload-ot felvinni.
A New Glenn még nem repült. Azt sem tudjuk, hogy eljut-e majd egy LEO pályára, vagy sem, vagy hogy a leszállás menni fog-e nekik. Azaz 1-2 bigbadabumm még simán benne van a pakliban. Ha ehhez jó sok pénzt beletolnak a felső fokozatba, akkor legalább drágább dolog fog megsemmisülni.
Én szurkolok azért nekik, mert nem jó, ha teljesen egypólusúvá válik a piac, de nekem egyre inkább Star Citizen érzésem van a projekttel kapcsolatban.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 114
113
Nem láttam a topicban a RocketLab Neutron "update" bemutató videóját, szóval aki esetleg lemaradt róla, annak érdemes megnéznie:


A RocketLab jövőképénél először vissza kell menni márciusig, akkor mutatták be a Neutron-t először. A rakéta akkor egy Falcon 9 redux koncepció volt - sokadik a sorban. 8 tonna @ LEO, újrafelhasználható első fokozat, 4.5 méteres átmérő és az első fokozaton lehajtható leszállólábak, pont úgy, ahogy a Falcon 9 esetén, és az óceánon egy hajóra vagy bárkára szállhat le - pont úgy, ahogy a Falcon 9. Csak 2024-ben fog először repülni...
Mindezt tették a mellett, hogy több lépcsőben sikerült bő 1 milliárd dollárnyi tőkét bevonniuk, így anyagilag kellően stabil alapokat biztosítani a továbblépéshez. Csak hát mégis... akkor már a StarShip feltehetően túl lesz az első orbitális repülésén, sőt, lehet, hogy a New Glenn-el már két 100%-osan újrafelhasználható rakéta lesz a piacon.

Most decemberben jött a fenti update videó, ami bizonyos szintig válasz erre a problémára. Az új Neutron alapvetően egy olyan első fokozat, amely a Falcon 9 első fokozatához hasonlóan tér vissza, ám a kialakításából fakadóan fix lábakkal bír, valamint az áramvonalazó kúpot nem leválasztja, hanem négyfelé nyílik, és miután a raktérben lévő második fokozat elindult, bezáródik. Vagyis a "rakéta" külső burkolata végig azonos az induláskor és a visszatéréskor. A visszatérésnél még annyi csavar van, hogy nem bárkát vagy hajót képzelnek el, hanem hogy az indítóállásra térnek vissza.

Az újrafelhasználható első fokozat hét új Archemedes hajtóművel bír, amelyek egyenként cirka 1075kN tolóerőt adnak le tengerszinten. A hajtómű (szemben az Electron rakéta Rutherford hajtóműveivel) teljesen "hétköznapi", gázgenerátoros üzemanyag-ellátással bír (a Rutherford ugyebár egy elektromotort és akkumulátorokat használt erre a célra), hajtóanyaga pedig folyékony oxigén és metán. A cél a megbízhatóság, sokszori újra-felhasználhatóság és az egyszerű gyárthatóság.

A videón szemlélteti a rakétatest anyagválasztását is: egy lengőinga szerű kalapáccsal megütnek egy rozsdamentes acél (fricska a SpaceX Starship felé), egy alumínium és egy szénszálas kompozit műanyag lapot. A fémlemezek (amelyek semmiféle merevítéssel nem bírtak) természetesen behorpadtak, míg a szénszálas műanyag lap elnyelte az ütést. Elmondása szerint a RocketLab féle szénszálas kompozit nagyon könnyű és mégis igen erős.

A Neutron újrafelhasználható módban 8 tonnát tud LEO-ra feljuttatni, míg egyszer használatos módban 15 tonnát. Amit nem győznek hangoztatni, hogy az elejétől fogva minél gyorsabban újra indítható rakétát szerettek volna építeni, amely azt jelenti, hogy az indítás után 24 órával már újra bevetésre kész a Neutron első fokozata, amelyet például egy tengerre visszatérő fokozattal nem lehetne megvalósítani.

Külön érdekesség, hogy a bemutató videóban elhangzik, hogy embereket szállító járműveket is indíthatnak. Amivel csak annyi a probléma, hogy jelenleg a Szojuzon és a SzenCsou-n túl nincs már olyan űrhajó, amely 8 tonnánál könnyebb lenne, így marad az, hogy a RocketLab még lehet, hogy dolgozik egy űrhajósokat szállítani képes űrhajón is. Vagy legalábbis tervez ilyesmit...
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
1 615
2 972
113
Bővebben: tavaly nyáron a Blue Origin cég rájött, hogy a Starship fejlesztése túl jól halad, nekik meg úgy sem kell annyira sietni a New Glenn-nel, mivel a DoD batch tenderét elbukták, a OneWeb elhagyta őket, szóval akkor inkább alkalmazkodnak a körülményekhez, és nekiálltak egy újrafelhasználható második fokozat kifejlesztésének, amiről annyit tudunk, hogy Project Jarvisnak hívnak és dolgoznak rajta.

Korábban nem volt szó a második fokozat újrafelhasználásáról, szóval ez egyértelműen a Starship hatása...
.
.
A Blue Origin másik érdekes irányváltása, hogy összebútoroznak a Sierra Nevadaval, és az űrturizmus célozzák meg egy Orbital Reef nevü űrállomás koncepcióval, ahová az SNC Dream Chasere lenne az egyik szállitóeszköz.
.
Nem bánnám, ha a Blue Origin és a SNC külön-külön, vagy együtt, de lassan felmutatna már valami tényleges eredményt is a világűrben. Igyekeznek létező szereplőnek pozicionálni magukat a piacon, Bezos aktivan ügyvédkedik, pályáznak, Holdraszállásról projektelnek, de egyelőre az van, hogy az USA űrhajózását a SpaceX viszi egymaga. Az SNC meg csak úgy van a háttérben csendesen, néha egy-egy hir, épitgernek egy prototipust, de egyre inkább adósak az eredménnyel.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 114
113
.
.
A Blue Origin másik érdekes irányváltása, hogy összebútoroznak a Sierra Nevadaval, és az űrturizmus célozzák meg egy Orbital Reef nevü űrállomás koncepcióval, ahová az SNC Dream Chasere lenne az egyik szállitóeszköz.
.
Nem bánnám, ha a Blue Origin és a SNC külön-külön, vagy együtt, de lassan felmutatna már valami tényleges eredményt is a világűrben. Igyekeznek létező szereplőnek pozicionálni magukat a piacon, Bezos aktivan ügyvédkedik, pályáznak, Holdraszállásról projektelnek, de egyelőre az van, hogy az USA űrhajózását a SpaceX viszi egymaga. Az SNC meg csak úgy van a háttérben csendesen, néha egy-egy hir, épitgernek egy prototipust, de egyre inkább adósak az eredménnyel.

Ebbe a körmondatba beleszőhetted volna a NASA "saját" SLS-ét és az Orion-ját is. :)
Esetleg az európai szereplőket is.

A Blue Origin szvsz jó irányba lép. Azzal, ha egy Falcon 9 reusable képességű New Glenn-t kihoznak, azzal nem lesznek hosszú távon életképesek.
Tavaly egyébként felmutattak valamit: valós kereskedelmi űrugrást szolgáltatnak.

Az SNC helyzete azért is faramuci, mert a Vulcan-tól függenek. Ami meg a Blue Origin Be-4-esétől... A kör bezárul. :)
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55

Zapp Brannigan

Well-Known Member
2020. április 1.
1 411
3 752
113
...Külön érdekesség, hogy a bemutató videóban elhangzik, hogy embereket szállító járműveket is indíthatnak...
Szerintem ez, netto marketing. Nem akarom alábecsülni őket, de jelenleg még túl kicsik egy ilyen projekthez +anyagilag sem állnak úgy.

Egyébként tetszik a Neutron koncepció, làtszik, hogy alapossan átgondoltàk, a Falcon9 tapasztalataira támaszkodva.
Mondjuk az a lemez vs. Karbon is sántít kicsit, hiszen ahogy írtad is a lemezek merevítés nélküliek, pedig nyilván ahol kell a nagyfokú oldalmerevség ott ezt alkalmazzák a mérnökök.

A BlueOrigine gyakorlatilag végtelen forrása miatt nem kell kapkodnia, főleg mióta megnyerték a ULA Vulcant a hajtóművüknek.
Ezzel szerintem a Boeing/Lockheed veszít majd a legtöbbet hosszútávon, mert pont a közepes hordozórakéta szegmensben (@10t LEO) szinte versenytárs nélkül hadják a SpaceX-et, a nehéz hordozóknál meg versenyezhetnek majd két teljesen ujrahasznàlható rakétával.. (nyilvàn a szövetségi/katonai megrendelésekre a kövőben is számíthatnak majd)
Az külön poén, hogy a maradék Atlas rakéta indítást meg lekötötte a BO.

Kicsit az az érzésem, hogy a ULA elkényelmesedett a monopol helyzetében, és ezért a több fura döntés, mint a Lockheed megveszi az Aerojet Rocketdynt, de ők a saját rakétájukhoz a konkurenstől vesznek motort...

Az ok, hogy politikailag kellemetlen volt az Atlas orosz RD180 motorja, de arra kidolgozott koncepció volt, hogy haladnak majd tovább, és akàr maguk is gyárthatták volna, hiszen a terveket és a gyártási technológiát is megvették anno.
IMG-20220112-192415.jpg

Mondjuk a elképzelés itt is egy Vulcan tipusú rakéta volt.

Mindenesetre az Atlas kivezetésével, az Falcon9 egyedüluralkodóvà válik az amerikai piacon, és vilàgviszonylatban is csak a Soyuz marad alternatíva abban a szegmensben. (A beigért olcsóbb Ariane6 vagy H3 meg kérdéses, hogy bele tud szólni majd a meccsbe)

Többek között ezért is tetszik a 8t Neutron. A Light kategóriàban sok új szereplő várható és nagy verseny, a Heavy hordozóknál meg tőkeerős óriások fenik a fogukat.
 

Cifu

Well-Known Member
2010. július 12.
3 047
10 114
113
Szerintem ez, netto marketing. Nem akarom alábecsülni őket, de jelenleg még túl kicsik egy ilyen projekthez +anyagilag sem állnak úgy.

Több, mint 1 milliárd dollárt kalapoztak össze az elmúlt évben, plusz 21 darab Electron-ra van megrendelésük.
Még kicsik, de én már az ULA mellé tenném őket. Szemben az ULA-val van életképes jövőképük...

A BlueOrigine gyakorlatilag végtelen forrása miatt nem kell kapkodnia, főleg mióta megnyerték a ULA Vulcant a hajtóművüknek.

A baj az, hogy a BO is pályázott a Nemzetbiztonsági Rakétaindítási tender 2. fázisában, és alulmaradt - az ULA-val és a SpaceX-el szemben. Ez alsó hangon is 3-4 milliárd dollár bevételkiesés. A hajtómű-üzlet nem rossz pénz, de a nagy zsozsó a hordozórakéta-szegmensben lett volna, ott pedig jelenleg még nincsenek...

Ezzel szerintem a Boeing/Lockheed veszít majd a legtöbbet hosszútávon, mert pont a közepes hordozórakéta szegmensben (@10t LEO) szinte versenytárs nélkül hadják a SpaceX-et, a nehéz hordozóknál meg versenyezhetnek majd két teljesen ujrahasznàlható rakétával.. (nyilvàn a szövetségi/katonai megrendelésekre a kövőben is számíthatnak majd)
Az külön poén, hogy a maradék Atlas rakéta indítást meg lekötötte a BO.

Nem a BO kötötte le, hanem az Amazon. Noha mindkét cégnek Jeff Bezos az igazgatója, azért nem egy cég. :)
A 10 tonnás LEO kategória kb. nem létezik a SpaceX-nél, hiszen újra felhasználva is 15 tonna feletti a teherbírásuk. Ezért léptek ők is a rideshare piacra minél inkább kihasználva a teherbírást.

A 10 tonna @ LEO egy olyan szegmens, amit szerintem kb. nagyon nehéz lenne kihasználni. Aki apró műholdakból akar sokat felvinni, annak a minél hatékonyabb költség lenne a lényeg. Az meg nagy rakétát jelent, a OneWeb is a New Glenn-t nézte ki magának, nem a Szojuzt, csak az NG csúszik, mint csiga a takonyban...

A személyszállító űrhajóknak megint nem jó, mert azok (a SzenCsou-t és a Szojuzt leszámítva) inkább 12-14 tonnásak...

Kicsit az az érzésem, hogy a ULA elkényelmesedett a monopol helyzetében, és ezért a több fura döntés, mint a Lockheed megveszi az Aerojet Rocketdynt, de ők a saját rakétájukhoz a konkurenstől vesznek motort...

Rossz az időrendiség.
Az ULA-nak 2014-ben nagyon kellett egy amerikai hajtómű. Ment a verseny az AR-1 és a Be-4 között, és az előrehaladottabb állapot miatt nyert a Be-4. Az Aerojet Rocketdyne-t a Lockheed Martin 2020-ban próbálta felvásárolni, de a tranzakciót 2021 elején a Raytheon megtámadta.
Ha az ULA vagy valamelyik anyavállalata valóban saját hajtóműfejlesztést akart volna, akkor 2014-2015-ben kellett volna az AR-t megvásárolni és arra építeni a Vulcan-t. Most már más a helyzet, nehéz lenne az elnyert Nemzetbiztonsági tendert teljesíteni, ha hajtóművet váltanának...

Az ok, hogy politikailag kellemetlen volt az Atlas orosz RD180 motorja, de arra kidolgozott koncepció volt, hogy haladnak majd tovább, és akàr maguk is gyárthatták volna, hiszen a terveket és a gyártási technológiát is megvették anno.
IMG-20220112-192415.jpg

Mondjuk a elképzelés itt is egy Vulcan tipusú rakéta volt.

Ez még a pre-ULA koncepció volt, amikor volt verseny :)
Az ULA létrejötte megölte a versenyt, az Atlas V. felfele való bővítése nem volt opció, mert felosztották, hogy a Lockheed-féle Atlas V. lesz a közepes, a Boeing féle Delta IV Heavy pedig a nehéz hordozórakéta. Egységes rakétacsaládot nem állt szándékukba kifejleszteni, mert akkor sérült volna a két cég érdeke.

Mindenesetre az Atlas kivezetésével, az Falcon9 egyedüluralkodóvà válik az amerikai piacon, és vilàgviszonylatban is csak a Soyuz marad alternatíva abban a szegmensben. (A beigért olcsóbb Ariane6 vagy H3 meg kérdéses, hogy bele tud szólni majd a meccsbe)

Beta, GSLV Mark III., és a Hosszú Menetelés - 8... Azért van itt mi közül szemezgetni :)
 

Zapp Brannigan

Well-Known Member
2020. április 1.
1 411
3 752
113
Több, mint 1 milliárd dollárt kalapoztak össze az elmúlt évben, plusz 21 darab Electron-ra van megrendelésük.
Még kicsik, de én már az ULA mellé tenném őket. Szemben az ULA-val van életképes jövőképük...
Ez szép és jó, és drukkolok is nekik, de nem úgy tűnik, hogy annyira nagy üzlet lenne a Electronok indítása, eddig minden évben veszteséges volt a cég, és ez még így is marad egy darabig, persze ha a befektetők kitartanak...
Nem a BO kötötte le, hanem az Amazon. Noha mindkét cégnek Jeff Bezos az igazgatója, azért nem egy cég. :)
Jogos!
A 10 tonnás LEO kategória kb. nem létezik a SpaceX-nél, hiszen újra felhasználva is 15 tonna feletti a teherbírásuk. Ezért léptek ők is a rideshare piacra minél inkább kihasználva a teherbírást.
A 10 tonna @ LEO egy olyan szegmens, amit szerintem kb. nagyon nehéz lenne kihasználni. Aki apró műholdakból akar sokat felvinni, annak a minél hatékonyabb költség lenne a lényeg. Az meg nagy rakétát jelent, a OneWeb is a New Glenn-t nézte ki magának, nem a Szojuzt, csak az NG csúszik, mint csiga a takonyban...

A személyszállító űrhajóknak megint nem jó, mert azok (a SzenCsou-t és a Szojuzt leszámítva) inkább 12-14 tonnásak...
A 10 tonnát mint középértéket gondoltam, de ha már szóba került, hogyan kategóriáznád a hordozórakétákat?
Én kb így; payload to LEO
<500kg - szuperlight pl. Electron
500kg - 2t - light? Pl.Vega, Firefly
2t - 15t - Medium Falcon9, Szojúz
15t - 30t Heavy pl. Ariane 5-6, CZ5
30t szuperheavy pl. New Glenn

Mondjuk a saját starlink küldetésektől eltekintve ritkàn használják ki a Falcon9 kapacitását.
Rossz az időrendiség.
Az ULA-nak 2014-ben nagyon kellett egy amerikai hajtómű. Ment a verseny az AR-1 és a Be-4 között, és az előrehaladottabb állapot miatt nyert a Be-4. Az Aerojet Rocketdyne-t a Lockheed Martin 2020-ban próbálta felvásárolni, de a tranzakciót 2021 elején a Raytheon megtámadta.
Ha az ULA vagy valamelyik anyavállalata valóban saját hajtóműfejlesztést akart volna, akkor 2014-2015-ben kellett volna az AR-t megvásárolni és arra építeni a Vulcan-t. Most már más a helyzet, nehéz lenne az elnyert Nemzetbiztonsági tendert teljesíteni, ha hajtóművet váltanának...
Ok, de ha jól tudom a Rd180 gyártási tehnológiája ekkor már a Lockheedhoz került a a General Dynamicstól akik a Pratt & Whitney-vel tervezték gyártatni...
Ez ismerjük, hogy végül miért hiusúlt meg?
Beta, GSLV Mark III., és a Hosszú Menetelés - 8... Azért van itt mi közül szemezgetni :)
Persze, de a komolyabb pénzeket és technikàt mozgató Nyugati cégeknek aligha engedik meg hogy Indiai, pláne Kínai rakétára tegyék a hardverüket.