Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Az indiai rover sikeresen legurult a szonda rampajan, es lent van a talajon!
Maga a rover legurulasa videon:
.
.
Jo kerdes, hogy a nagyon kis rover a nagyon kis kerekeivel nem akad-e el egyböl jobb oldalt abba hozza kepest nem kicsi kraterben, amibe a film szerint szinte belegurult, es fog-e tudni tenylegesen haladni
.
.
Jo kerdes, hogy a nagyon kis rover a nagyon kis kerekeivel nem akad-e el egyböl jobb oldalt abba hozza kepest nem kicsi kraterben, amibe a film szerint szinte belegurult, es fog-e tudni tenylegesen haladni
Azt írják már megtettek vele 8 métert gond nélkül.
A Chandrayaan-2 orbiter pedig már le is fényképezte Chandrayaan-3 Landoló modult;
...
Volt egy Észak-Koreai rakéta indítás is.
A végül kudarcot vallott küldetés a második kísérlet volt a Manrigyong1 katonai teleszkópa pályára állitására a Chollima1 rakétával. A hivatalos közlemény szerint a 3.fokozat küldetesmegszakitó töltete hibásan elműködött megsemmisítve a fokozatot..
(A kép még a korábbi indításról)
...
Rájár a rúd a Viasatra! A legutóbb a vadiúj műholdjuk antennája nem nyílt ki. Az a küldetés $700M értékű, most pedig a szintén fiatal februári indítású Inmarsat-6 F2 $350M kommunikációs műhold energia ellátása miatt vesztették el a holdat.
...
Az ISS-en se Unatkoztak. Előbb egy vészhelyzeti törmelék elkerülő manővert hajtottak végre méghozzá a Zvezda modul hajtóműveivel, amire már igen régen nem volt példa. Később pedig az Érkező Progressz teherhajó dokkolt be.
Ritka felvétel az ISS Zvezda moduljáról amint a fúvókákat használja!
Úgy fest, a Luna-25 körüli vélemények a eltitkolható hibák eltitkolásáról, és a politikai nyomásról reálisak lehetnek, legalábbis a legújabb hirek arról szólnak, hogy a Luna-25 vezérlőrendszere már jóval a végzetes leszállási manőver előtt is elkezdte rosszul értelmezni a hajtóműműködési parancsokat. Viszont politkai nyomásra ahelyett hogy logikusan elhalasztották volna a leszállást, kivizsgálni a problémát, ők meg akarták verni az indiaiakat, és a leszállás mellett döntöttek.
A kivizsgálás eddig eredménye szerint a Földről felküldött rádióparancs helyes volt, és a hajtómű 84 másodperces működési idejét is helyesen küldték fel, de a vezérlés (vagy a hajtómű maga) ezt nem jól hajtotta végre, és 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amikor szintén nem a vezérlés állitotta be, hanem egy a hajtóműbe épitett, a vezérléstől független, analóg (!) vészhelyzeti időzitő, de akkor már rég késő volt.
.
Ez nyilván valahol egy konkrét műszaki hiba volt igy, de azt is felveti, hogy a szonda elektronikája, software-e elég primitiven lehett kialakitva, alacsony szinvonalú fedélzeti diagnosztikai és hibahelyzeteket menedzselő autonómiával.
A kivizsgálás eddig eredménye szerint a Földről felküldött rádióparancs helyes volt, és a hajtómű 84 másodperces működési idejét is helyesen küldték fel, de a vezérlés (vagy a hajtómű maga) ezt nem jól hajtotta végre, és 84 másodperc helyett 127 másodpercig működött, amikor szintén nem a vezérlés állitotta be, hanem egy a hajtóműbe épitett, a vezérléstől független, analóg (!) vészhelyzeti időzitő, de akkor már rég késő volt.
.
Ez nyilván valahol egy konkrét műszaki hiba volt igy, de azt is felveti, hogy a szonda elektronikája, software-e elég primitiven lehett kialakitva, alacsony szinvonalú fedélzeti diagnosztikai és hibahelyzeteket menedzselő autonómiával.
A nyomok alapján simán átküldték a Rovert azon a kis kráteren..
Még ha eléggé valószínűsíthető is ez a szenárió, azért ez mèg eléggé spekuláció szagú..
Meg kell várni a hivatalos jelentést, mert ez így egyáltalán egyértelmű. Nekem speciel ez inkább a fedelzeti számítógépes irányító rendszer szoftveres hibájának tűnik.
Megismételhetik a Luna-25 küldetését - Spacejunkie.hu
Jurij Boriszov hangsúlyozta, hogy az orosz tervezők és tudósok égnek a Hold-projekt folytatásának vágyától.
spacejunkie.hu
Itt az alsó kép. Ez 21. Századi űrkutatás?
.
.
Az irányitórendszerrel nagy valószinűséggel már a korábbi napokban is gond volt
.Megismételhetik a Luna-25 küldetését - Spacejunkie.hu
Jurij Boriszov hangsúlyozta, hogy az orosz tervezők és tudósok égnek a Hold-projekt folytatásának vágyától.
Itt az alsó kép. Ez 21. Századi űrkutatás?
.
Kizárt, hogy 2025-re épitenek egy új szondát, pláne úgy, hogy előbb a terveket is javitani kéne, tesztelni.... Szerintem nem is gondolták komolyan ezt az igéretet, minimum a dátumot belőle, csak kárenyhitésként nyilatkoztak egyet.
A Holdra szállás hype árnyékában, egy érdekesebb küldetésre is érdemes figyelmet szentelni.
Ugyanis ha minden jól megy hamaroaan indul a Japánok XRISM Röntgen teleszkópja!
XRISM egy Röntgen tartományban dolgozó távcső. Nem az első ebben a kategóriában, és az alkalmazott technológia se új, de a legérzékenyebb készülék lesz ami kimaxolja azt.
A röntgen- és gammacsillagászat az asztrofizika egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A legújabb csillagászati eredmények igen nagy része a röntgen- és gammasugárzás, vagyis a nagy energiájú elektromágneses tartományában végzett megfigyeléseken alapul.
De mitől oly érdekes a csillagászok számára a röntgensugárzás? A válasz, hogy a legizgalmasabb, legaktívabb pontokat jelöli a Világegyetemben. A röntgenfotonok több százszor, akár több ezerszer nagyobb energiájúak, mint az optikai társaik, továbbá a röntgenszínkép ezerszer szélesebb energiasávot fog át, mint a szivárvány színeivel kijelölt optikai tartomány. A röntgensugarakat általában olyan kataklizmikus események keltik, mint a csillagok robbanásai, vagy az anyag közel fénysebességű örvénylése egy szélsőségesen erős gravitációs térben. A nagy energiájú röntgenfotonok ráadásul a galaxisok magját körülvevő porfelhőkön is át tudnak hatolni, amire a látható fény nem képes.
Ha nem lenne egyértelmű a kihívást pont ezek a nagy energiájú részecskék èszlelése adja. Amíg a látható fény, az infravörös és a rádió hullámok összegyűjtéséhez főleg homorú felületű tükröket illetve parabolaantennákat használunk. A nagy energiájú fotonok ezeken áthaladnának, ezért kimutatásukra más módszereket kellett kitalálni.
A röntgensugarak fókuszálhatók, ha a fotonok kis szög alatt, súroló beeséssel érkeznek egy jól felpolírozott fémfelületre. Az ilyen Wolter-féle távcsövekben koncentrikusan egymásba ágyazott, enyhén paraboloid és hiperboloid felületű vékony fémlemezek gyűjtik az érzékelőre a sugárzást. Erre a technológiára épül Japán vezette nemzetközi összefogással közösen fejlesztett XRISM is.
A szerkezet tükörrendszere.
Az XRISM széles látószögű röntgen képalkotó képessége mellett egy kriogén -nagy felbontású röntgenspektrométerrel is fel van szerelve, pontos plazmaviszony méréseket hajt majd végre a kiválasztott célpontokon.
..
Az egyébként megvan, hogy az ISS-en is van telepítve egy kisebb röntgen távcső? Ez a NICER. Hasonló elven működik az is csak sokkal kisebb tubusokkal.
Ugyanis ha minden jól megy hamaroaan indul a Japánok XRISM Röntgen teleszkópja!
XRISM egy Röntgen tartományban dolgozó távcső. Nem az első ebben a kategóriában, és az alkalmazott technológia se új, de a legérzékenyebb készülék lesz ami kimaxolja azt.
A röntgen- és gammacsillagászat az asztrofizika egyik legdinamikusabban fejlődő területe. A legújabb csillagászati eredmények igen nagy része a röntgen- és gammasugárzás, vagyis a nagy energiájú elektromágneses tartományában végzett megfigyeléseken alapul.
De mitől oly érdekes a csillagászok számára a röntgensugárzás? A válasz, hogy a legizgalmasabb, legaktívabb pontokat jelöli a Világegyetemben. A röntgenfotonok több százszor, akár több ezerszer nagyobb energiájúak, mint az optikai társaik, továbbá a röntgenszínkép ezerszer szélesebb energiasávot fog át, mint a szivárvány színeivel kijelölt optikai tartomány. A röntgensugarakat általában olyan kataklizmikus események keltik, mint a csillagok robbanásai, vagy az anyag közel fénysebességű örvénylése egy szélsőségesen erős gravitációs térben. A nagy energiájú röntgenfotonok ráadásul a galaxisok magját körülvevő porfelhőkön is át tudnak hatolni, amire a látható fény nem képes.
Ha nem lenne egyértelmű a kihívást pont ezek a nagy energiájú részecskék èszlelése adja. Amíg a látható fény, az infravörös és a rádió hullámok összegyűjtéséhez főleg homorú felületű tükröket illetve parabolaantennákat használunk. A nagy energiájú fotonok ezeken áthaladnának, ezért kimutatásukra más módszereket kellett kitalálni.
A röntgensugarak fókuszálhatók, ha a fotonok kis szög alatt, súroló beeséssel érkeznek egy jól felpolírozott fémfelületre. Az ilyen Wolter-féle távcsövekben koncentrikusan egymásba ágyazott, enyhén paraboloid és hiperboloid felületű vékony fémlemezek gyűjtik az érzékelőre a sugárzást. Erre a technológiára épül Japán vezette nemzetközi összefogással közösen fejlesztett XRISM is.
A szerkezet tükörrendszere.
Az XRISM széles látószögű röntgen képalkotó képessége mellett egy kriogén -nagy felbontású röntgenspektrométerrel is fel van szerelve, pontos plazmaviszony méréseket hajt majd végre a kiválasztott célpontokon.
..
Az egyébként megvan, hogy az ISS-en is van telepítve egy kisebb röntgen távcső? Ez a NICER. Hasonló elven működik az is csak sokkal kisebb tubusokkal.
Azt nem értem, ha már ott van fenn az a benga űrállomás személyzettel, energiaellátással, stabilizálással, miért nem telepítettek rá egy Hubble szerű távcsövet? Nagyon nem volna gond a szervizelése. Vagy akár az infradetektor hűtőközegének pótlása.
Ezér':
"A Hubble pályája 350 mérföldre van a Föld felett, és 28,5 fokos szöget zár be az egyenlítőhöz képest. Ha a távcsövet az ISS 52 fokos tájolására hozzuk, óriási rakétaerőre lenne szükség, de ha az állomás 150 mérfölddel lejjebb lévő pályájára kerülne, az megölné. A leereszkedés elegendő légköri ellenállást generálna ahhoz, hogy károsítsa a távcső napelemeit. //mondjuk, amit felvetettél, annál ez nem játszana, de://
Ami még rosszabb, az ISS körüli tér tele van gázokkal, folyadékokkal és más, az állomásról kikerülő törmelékkel, amelyek megsérthetik a Hubble optikáját. John Grunsfeld, a Hubble főmérnöke szerint, ha azt feltételezzük, hogy túléli az utat, az állomáshoz rögzítve szinte használhatatlanná tenné. Azért készít ilyen rendkívül részletgazdag képeket, mert mentes mindenféle, légköri vagy egyéb zavartól. Úgy tervezték, hogy nagyon-nagyon mozdulatlan maradjon. „Miután a kamerája ráakad egy tárgyra, rendíthetetlen” – mondja Grunsfeld. A fogaskerekek rezgései az ISS-en lehetetlenné tennék az ilyen megfigyeléseket."
Ha mondjuk az ISS az L2-n lenne, talán lenne értelme.
Következő amatőr 5letem: az ISShez nagyon közeli keringési pályára állítani egy távcsövet, szervíz esetén randevúznak majd ismét elválnak. Kb. mint amikor az egyik Szojúz ingázott a Mir meg a Szaljut-7 közt.
Merre közeli pálya? Feljebb, vagy előrébb-hátrébb? Utóbbi eset nem jó a fentiek miatt. A magasabb pálya szvsz működhetne, viszont akkor egyrészt kellene a teleszkópnak meghajtó rendszer (a Hubble-nak nincs), jókora üzemanyagtartály,valamint az ISS-t fel kellene szerelni "benzinkúttal", ahonnan meg lehetne etetni egy esetleges karbantartás-pályára visszatérés után.
Én mondjuk erre várok nagyon: https://en.wikipedia.org/wiki/Lunar_Crater_Radio_Telescope
Szvsz e mellé simán lehetne egy optikai teleszkópot is pattintani, csak hát ehhez mondjuk a holdbázis sem ártana...
Én mondjuk erre várok nagyon: https://en.wikipedia.org/wiki/Lunar_Crater_Radio_Telescope
Szvsz e mellé simán lehetne egy optikai teleszkópot is pattintani, csak hát ehhez mondjuk a holdbázis sem ártana...
A Kínaiak valami ilyen űrállomás+távcső combót terveznek
Az üzemanyag-utánpótlást mondjuk meg lehetne oldani egy cserélhető meghajtóegységgel (ami felviszi a pályára majd lehozza, ha szervízelni kell). Lehet, egyszerűbb volna a távcsövet szervízbe vinni mint a szervizet a távcsőhöz.
Bár gyanakszom, nem vagyok világmegváltó, gondolom a NASAnál már gondoltak erre de mégsem valósították meg valami miatt.
+Az állomás állandóan forgásban van, orientálódva a Föld felé a kommunikáció miatt azaz 90percenként fordul egyet ez megint bekavarna a teleszkópnak.
Űrhajók jönnek mennek dokkolnak, olyankor is elforgatják az állomást.
A kínaiak a saját Hubble osztályú távcsövét a Tiangong állomás pályára tervezik, az egyszerűbb szervizelés miatt, de az is attól függetlenül fog keringeni.
egyébként nem is feltétlenül az üzemanyag a probléma, foleg a magasabb pályán, hanem a giroszkopok ugyanis azok csapágyai egy idő után beadják kulcsot. Egy IR vagy az alatti távcsövet meg leginkább a szerkezetet hűtő folyadék közeg elfogyás korlátoz.