Űrkutatás

[gafzhu]

A kettő mi? Az ISS a Tiangonghoz? Mert arról volt szó.
Átfogalmazva kicsit a hasonlatot. A kettő úgy viszonyúl egymáshoz, mint egy Lada Niva, amibe modern hifit raktak, egy 1998-as Ford Focushoz.
Viszont itt a hangsúly az űrbe telepített laborokon van.
Ha jól értem az a lényege az egésznek a kísérleti projekteken van, nem a "terepjáróképességen".

Arra ment az utalás, hogy a modulok felépítése szerkezeti szinten azonos/nagyon hasoló belelértve a méreteket. Csak az elektronika korszerűbb 20-25 évvel. A Niva meg azért volt példa, mert kezdetektől szinte azonos szerkezettel gyártják. Az Escortot/Focust már többször újratervezték azóta.
Már mindezt értve az ISS orosz moduljaira/Mírre/Szaljutra/Almazra

 

[Zaphod Beeblebrox]

A kettő mi? Az ISS a Tiangonghoz? Mert arról volt szó.
Átfogalmazva kicsit a hasonlatot. A kettő úgy viszonyúl egymáshoz, mint egy Lada Niva, amibe modern hifit raktak, egy 1998-as Ford Focushoz.
Viszont itt a hangsúly az űrbe telepített laborokon van.
Ha jól értem az a lényege az egésznek a kísérleti projekteken van, nem a "terepjáróképességen".

Ha a kísérleti projekteket állítjuk párhuzamba ott aztán végképp alul marad a Tiangong. Nem lebecsülve a kinait de ezen a területen márcsak a kora okán nagy előnye van az ISS-nek.
De gondolj csak bele átlagosan 3x annyi űrhajós dolgozik az ISS-en. Csak ez alapján is érzékelni lehet az elvégzett tudományos munka mennyiségét. De maga az állomás is harmada az ISS-nek vagyis fizikailag is több tér/tudományos modulnak van helye a nemzetközin.
Ráadásul a kínai meg így sincs tele mert több tervezett nemzetközi együttműködés idővel meghiúsult.
Ezek a tudomanyos munka állomások;

Nem találtam olyan képet ami egybe össze szedvele mutatja az iSS kutató muduljait. De elég megnézni a Wiki ezen tudományos cikkét, ahol látható az egyes modulok tudományos műszerezettsege.

Scientific research on the International Space Station - Wikipedia

en.m.wikipedia.org

Az ISS-en kb két modulban van annyi cucc mint a kínai állomáson!

És igen, a Lada Niva jó hasonlat, mert arra amire terveztèk kiváló, függetlenül attól hány èves konstrukció. A kínaiak pedig a főbb szerkezeti felépítésen nem változtattak az orosz terveken. Csak kapott egy új belsőt, meg modern elektronikát.

 

[Mackensen]

Ha a kísérleti projekteket állítjuk párhuzamba ott aztán végképp alul marad a Tiangong. Nem lebecsülve a kinait de ezen a területen márcsak a kora okán nagy előnye van az ISS-nek.
De gondolj csak bele átlagosan 3x annyi űrhajós dolgozik az ISS-en. Csak ez alapján is érzékelni lehet az elvégzett tudományos munka mennyiségét. De maga az állomás is harmada az ISS-nek vagyis fizikailag is több tér/tudományos modulnak van helye a nemzetközin.
Ráadásul a kínai meg így sincs tele mert több tervezett nemzetközi együttműködés idővel meghiúsult.
Ezek a tudomanyos munka állomások;

Nem találtam olyan képet ami egybe össze szedvele mutatja az iSS kutató muduljait. De elég megnézni a Wiki ezen tudományos cikkét, ahol látható az egyes modulok tudományos műszerezettsege.

Scientific research on the International Space Station - Wikipedia

en.m.wikipedia.org

Az ISS-en kb két modulban van annyi cucc mint a kínai állomáson!

És igen, a Lada Niva jó hasonlat, mert arra amire terveztèk kiváló, függetlenül attól hány èves konstrukció. A kínaiak pedig a főbb szerkezeti felépítésen nem változtattak az orosz terveken. Csak kapott egy új belsőt, meg modern elektronikát.

Najójóó...!!!
Erről beszélek. Igen. A két űrállomás nem egy súlycsoport Ezt a dolgot végig lehet reszelgetni.
Sőt közel harminc év alatt mennyivel több kísérletet lehetett végigcsinálni az ISS-en?

 

[Zaphod Beeblebrox]

Najójóó...!!!
Erről beszélek. Igen. A két űrállomás nem egy súlycsoport Ezt a dolgot végig lehet reszelgetni.
Sőt közel harminc év alatt mennyivel több kísérletet lehetett végigcsinálni az ISS-en?

Oké, csak a korábbi kommented miatt tartottam fontosnak kicsit tisztába rakni a dolgot, mert az sugallta mintha a ISS valami elavult lenne az új Kína állomáshoz képest! A valóság pedig az, hogy azon aspektusától eltekintve, hogy újabb építésű nem más érdemben mint egy tovább fejlesztett MIR/mostani Orosz ISS szegmens. (Szerkezet, föbb berendezesek, stb, de még az épitesi séma is megeggyezett a MIR-el) Ami pedig a fedélzeten lévő tudományos munkát/kisérletet-berendezéseket illeti lehet Kína nagy meg szépen jönnek fel, de aligha vannak paliban az ISS-en egyszerre működő nemzetközi jelenléttel.
Ezzel nem akarom leminősiteni őket, sőt nagyon jó látni ahogy haladnak önerőből mégha az kiindulási alapokat az Oroszoktól is vették.

Már ez a tény is meg a mostani Orosz barátság (közös hold projekt) okán is furcsa nekem, hogy anno az állomásnak ezt a lapos, alacsony inklanácios pályát választották amivel pont kizárták egy esetleges Bajkonuri orosz űrhajó csatlakozását..

 

[gergo55]

"Köhécsel" a MIRI, de a James Webb működik - Spacejunkie.hu

Tavasz óta rakoncátlankodik a MIRI. A NASA elemzésének részleteiről és a hiba lehetséges okairól megkérdeztük Detre Örs véleményét

spacejunkie.hu

 

[Öregtankos]

https://twitter.com/i/web/status/1699647436887556560

 

[cirqle]

SpaceX kőkeményen amerikai állami pénzeken csüng, a korai rakétáikat a pentagon pénzelte brutálisan túlárazott műholdindításokon keresztül, az egész Starlink (mint az ábra is mutatja) a hadsereg és hárombetűsök kiszolgálására épült.

Nekem az az infóm, hogy a komplett rakétafejlesztésük (a korai szakasz főleg) saját zsebből ment, és csődközelbe is került a cég miatta.
Utána meg, mivel továbbra is ők tudnak olcsón keringési pályára állítani kb bármit, nyilván egyre inkább fogják az ő hordozóikat használni, az amerikai állam is (az, amelyik pl az ULA-t is használja, a mai napig).

Ezt validálja az a tény is, hogy rengeteg megrendelést zsebeltek be amerikai állami szervezeteken kívülről is. Mára megkerülhetetlenel lettek hordozórakéták terén.

A Starlink más kérdés, ott én hajlok arra, hogy a meglévő know-howt felhasználva akart Musk olyat lépni, amit (igaz jóval kezdetlegesebben, de) pl az Iridium is meglépett anno. Utána/közben meglátták benne a lehetőséget az általad említett hárombetűsök is, igen.

 

[Törölt tag 1711]

Nekem az az infóm, hogy a komplett rakétafejlesztésük (a korai szakasz főleg) saját zsebből ment, és csődközelbe is került a cég miatta.
Utána meg, mivel továbbra is ők tudnak olcsón keringési pályára állítani kb bármit, nyilván egyre inkább fogják az ő hordozóikat használni, az amerikai állam is (az, amelyik pl az ULA-t is használja, a mai napig).

Ezt validálja az a tény is, hogy rengeteg megrendelést zsebeltek be amerikai állami szervezeteken kívülről is. Mára megkerülhetetlenel lettek hordozórakéták terén.

A Starlink más kérdés, ott én hajlok arra, hogy a meglévő know-howt felhasználva akart Musk olyat lépni, amit (igaz jóval kezdetlegesebben, de) pl az Iridium is meglépett anno. Utána/közben meglátták benne a lehetőséget az általad említett hárombetűsök is, igen.

Itt is írva volt anno, hogy a Pentagon műholdjait 3-4-5* drágábban lövik fel, mint a kereskedelmieket, hivatalos duma az volt, hogy azért mert ahhoz mindig új rakétát kell legyártani, nem használhatnak régit.
Magyarul kifizette a Pentagon a rakétát, utána mehetett nyomott áron tarolni a civil piacot.
Ugyanígy a Starlink is hivatalosan civil fejlesztésekre szánt közpénzekből (is) épült, hogy USA gyéren lakott vidékein is legyen internetkapcsolat. Ezért terítették be az egész Földet a műholdakkal.

FCC awards SpaceX $886 million for satellite internet network

The funding will be spread out over the next 10 years.

www.theverge.com

 

[cirqle]

a Pentagon műholdjait 3-4-5* drágábban lövik fel, mint a kereskedelmieket

A kérdés az, hogy a többi contractor (pl ULA) mennyiért lőtte volna fel ugyanazt?
A Starlinkes dolgot nem vitatom, de azt továbbra is tartom, hogy (a rendszer skálázhatóságából kiindulva) a koncepció szerintem kizárólag a SpaceX-é, csak utána találtak alternatív felhasználási módot a rendszernek.
Egész egyszerűen egy ilyen, globális internetszolgáltatás egyrészt megélne piaci alapokon is (szerintem, ld az említett Iridiumot), másrészt meg gyakorlatilag házon belül megvolt nekik minden know-how, hogy ki tudják fejleszteni.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Nekem az az infóm, hogy a komplett rakétafejlesztésük (a korai szakasz főleg) saját zsebből ment, és csődközelbe is került a cég miatta.
Utána meg, mivel továbbra is ők tudnak olcsón keringési pályára állítani kb bármit, nyilván egyre inkább fogják az ő hordozóikat használni, az amerikai állam is (az, amelyik pl az ULA-t is használja, a mai napig).

Ezt validálja az a tény is, hogy rengeteg megrendelést zsebeltek be amerikai állami szervezeteken kívülről is. Mára megkerülhetetlenel lettek hordozórakéták terén.

A Starlink más kérdés, ott én hajlok arra, hogy a meglévő know-howt felhasználva akart Musk olyat lépni, amit (igaz jóval kezdetlegesebben, de) pl az Iridium is meglépett anno. Utána/közben meglátták benne a lehetőséget az általad említett hárombetűsök is, igen.

Ez így nagy vonalakban igaz, de nem pontos.
A kezdetekkor valóban saját pénzből fejlesztették az Falcon1-et, bár már akkor is előfizetett egy fuvarra a hadsereg.
Aztán meg a NASA ISS cargo pályázata húzta ki őket a szarból, pedig akkor még nem volt F9!
Azóta is jelentős állami előrendeléseket kapnak. Ilyen volt az emberes kapszula fejlesztés is. De a már említett Rural programból is milliárdos nagyságrendben részesültek. Még az indító állások fejlesztéseire is kaptak külön lóvét, hogy a szolgálatok titkos műholdjainak függőleges integrációját is tudják kezelni.
Aztán meg már akkora szereplővé nőttek ki magukat, és olyan áron dolgoznak kiváló megbízhatóság mellett, hogy mára megkerülhetetlenek.
Szóval sok esetben úgy fizettek ki komoly összegeket előre, hogy még nem volt kész termék. Persze ez még így is egy nagyon is megtérülő állami támogatás forma, de nem jutottak volna ilyen gyorsan ilyen messzire ezek a pénzek nélkül, tisztán piaci alapon.

 

[cirqle]

Ez így nagy vonalakban igaz, de nem pontos.
A kezdetekkor valóban saját pénzből fejlesztették az Falcon1-et, bár már akkor is előfizetett egy fuvarra a hadsereg.
Aztán meg a NASA ISS cargo pályázata húzta ki őket a szarból, pedig akkor még nem volt F9!
Azóta is jelentős állami előrendeléseket kapnak. Ilyen volt az emberes kapszula fejlesztés is. De a már említett Rural programból is milliárdos nagyságrendben részesültek. Még az indító állások fejlesztéseire is kaptak külön lóvét, hogy a szolgálatok titkos műholdjainak függőleges integrációját is tudják kezelni.
Aztán meg már akkora szereplővé nőttek ki magukat, és olyan áron dolgoznak kiváló megbízhatóság mellett, hogy mára megkerülhetetlenek.
Szóval sok esetben úgy fizettek ki komoly összegeket előre, hogy még nem volt kész termék. Persze ez még így is egy nagyon is megtérülő állami támogatás forma, de nem jutottak volna ilyen gyorsan ilyen messzire ezek a pénzek nélkül, tisztán piaci alapon.

Annyit tennék ehhez hozzá, hogy a lehetőség ott volt a többi kereskedelmi szereplő előtt is, amelyek közül nem egy már létező hordozóval operált a F1 előtt is.
Nem tűnik logikusnak, hogy ne az akkori “nagyokba” lapátolják a pénzt, hanem egy, az összes addigi szabály felrúgó jàtékosba.

Kaptak pénzt a fejlesztésre, de ez meg bevett szokás ha pl diverzifikálni akar a Pentagon. Ahogy kaptak mások is.
Oda akarok kilyukadni, hogy a dolgok jelenlegi állásából én azt olvasom ki, hogy az állami pénz mindenképp segített átvészelni a nehéz időszakukat, de nem amiatt tart ott most a SpaceX, ahol.

Ahogy pl a Tesla se amiatt lett világelső (!) villanyautógyártó, mert történetesen állami dotáció volt villanyautókra - ugyanis azt az összes többi gyártó villanyos modelljeire is meg lehetett kapni. De ez messzire vezet.

 

[jani22]

https://twitter.com/i/web/status/1699233677979390280

Elon Musk ismét tesztelné szuperrakétáját, de még nem kapott rá engedélyt - Liner.hu

Az áprilisi Starship-teszt nem sikerült túl jól.

liner.hu

 

[gafzhu]

Nem egyszerű a tesztelők élete.
Még akkor sem, ha ők sikeresnek ítélik meg a tesztet, mindenki más meg balesetnek. Na meg ha a környezetvédelmi tanulmányba hibák csúsztak.

 

[Törölt tag 1711]

Ahogy pl a Tesla se amiatt lett világelső (!) villanyautógyártó, mert történetesen állami dotáció volt villanyautókra - ugyanis azt az összes többi gyártó villanyos modelljeire is meg lehetett kapni. De ez messzire vezet.

Nem is a dotáció miatt, kellett hozzá egy "dízelbotrány", hogy megrendüljön az emberek bizalma a hagyományos gyártók felé, állami pénzből rohamtempóban kiépült töltőhálózat, hogy az ő szabványukhoz kelljen mindenkinek idomulni, hatóságok rendszeresen szemet hunytak olyan balesetek, műszaki hiányosságok fölött amiért más gyártókat milliárdos büntetésekkel, visszahívásokkal büntettek volna, na meg évekig a csapból is tesla folyt.
Olyan apróságokról már nem is beszélve, hogy az amerikai diplomácia kőkeményen befenyített pár Afrikában országot, nehogy nyersanyaghiányban szenvedjenek.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Nem is a dotáció miatt, kellett hozzá egy "dízelbotrány", hogy megrendüljön az emberek bizalma a hagyományos gyártók felé, állami pénzből rohamtempóban kiépült töltőhálózat, hogy az ő szabványukhoz kelljen mindenkinek idomulni, hatóságok rendszeresen szemet hunytak olyan balesetek, műszaki hiányosságok fölött amiért más gyártókat milliárdos büntetésekkel, visszahívásokkal büntettek volna, na meg évekig a csapból is tesla folyt.
Olyan apróságokról már nem is beszélve, hogy az amerikai diplomácia kőkeményen befenyített pár Afrikában országot, nehogy nyersanyaghiányban szenvedjenek.

Èrdekes logikai kapcsolat, bár szerintem nem erről volt szó.
A döntés az Obama admisztráció alatt született meg a kereskedelmi szállító képesség megteremtèsére, ami akkor egy forradalmi koncepció volt abban a tekintetben, hogy nem nyitott végű szerződéseket kötöttek hanem fix árút. Ennek pedig több faktor ágyazott meg. Az űrsikló kivezetèsèvel nem maradt amerikai teherhajó/űrhajó képesség, és a kezdeti orosz összeborulás is idővel politikai vonalon megromlott. Vagyis jó adag amerikai büszkeség fortyogott, hogy az űrhajósoknak Szojuzokra vannak utalva. Erre mindenképp megoldás kellett. A próba pedig a teherszállítás képesség volt. Ugye itt volt egy rakat pályázó vegül a SpaceX és az OrbitalATK nyert később belőlük lett a Northrop Antares-Cygnus.
Már ez annyira bevállt és kitermelte ugye a Falcon9-et, hogy adta magát az emberes repülés projekt, ma meg már szinte csak ilyen fix árú szerződéseket kötnek. (A regieket SLS nem számítva)

Szóval nagy adag nemzeti büszkeség +jó konstrukciós pályázati rendszer ágyazott meg a sikereknek. Nyilván közben az ULA igyekezett gáncsolni, de ahogy egyre megbízhatóbban teljesített a SpaceX úgy vált egyre elavultabbá a régi ráadásul egyre nyilvánvalóbban túlárazott drága modell. A többi meg már adta magát.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Úgy tűnik jól halad az európai fejlesztésű kapszula, mert szerződést kötöttek az Axiommal 2027-re cargo küldetésre az Axiom állomáshoz ami ekkor még az ISS része lesz.
Jövőre pedig egy Falcon9-el vegrehajtják az első èles visszatérő tesztet!

https://twitter.com/i/web/status/1701484087075037397

...
Lezárult a Trabant tervezési fázisa, a következő év az építésé és a tesztelèsé, ha pedig minden jól megy 2024 után az ISS-ről pályára is állithatják!
Na most akinek a Trabant név kapcsán nem az ELTE oroszokkal közös eddigi legkomolyabb műholdas fejlesztő projekte jutott eszébe, szégyelheti magát!

A Trabantra kerülő, hazai fejlesztésű és gyártású tudományos és szolgálati fedélzeti eszközök számát és tudását tekintve a Trabant lesz a leghangsúlyosabb szerepű magyar részvétel űrmisszióban.​

https://sas2.elte.hu/urfiz_hullamkiserletek_1HU.html

 

[cirqle]

Nem láttam itt linkelve, pedig jó videó (már amennyire egy ilyen tragédiáról készülhet jó videó) - a Columbia utolsó negyed órája, real-time, a releváns videókat szinkronba hozva és az egészet a NASA, az esetről készült prezentációjával annotálva (úgymint: melyik szenzor, mikor pukkant el, stb):

 

[Zaphod Beeblebrox]

No, a Roszkoszmosz szerint fedélzeti hardver hiba miatt veszett oda a Luna-25. Szerintük a parancs rendben volt, és a gyorsulás mérő meghibásodása miatt nem állt le időben a hajtómű! A accelerometer szenzor 16 féle meghibásodása lehetséges.

https://twitter.com/i/web/status/1702884427142250954

Ez a videó még a Firefly VICTUS NOX 24óra alatti küldetését mutatja be;

https://twitter.com/i/web/status/1702782757741502842

 

[jani22]

Becsapódás a Jupiteren. A másik képen, hogy mekkora a Föld hozzá képest.

https://twitter.com/i/web/status/1702937258809028875

 

[jani22]

Expanded Station Crew Works Together Before Next Trio Departs

Ten people are living aboard the International Space Station following Friday’s arrival of three crewmates aboard the Soyuz MS-24 spacecraft.

blogs.nasa.gov

New ISS crew arrives on Soyuz

A Soyuz spacecraft delivered a new crew to the International Space Station Sept. 15 as NASA and Roscosmos updated plans for later missions.

spacenews.com