Nem tudom milyen szakmai tudás az, amit pluszba az oroszok hozzá tudnak adni a kínaiékhoz.
Ami anno kellett, azt Kína már megszerezte. A SzenCsou nagyobb és többet tud, mint a Szojuz, hogy egy példát mondjak. A Chang'e 5 olyan módon (automatizált dokkolás és teher átadás) hozott vissza Hold talajmintát, mint senki más előtte...
Hogy politikai okból van értelme az együttműködésnek, hogy az Artemis projektnek legyen egy nemzetközi alternatívája, egy dolog.
De hogy a Kínaiak szempontjából nem sokat hozhat Oroszország csatlakozása az ILRS-hez, az szerintem biztos.
Ez most politika, de az, hogy Kínát kizárták a nemzetközi űrprogramokból az Amerikai politikusok, nos, most kezd el visszalőni. És nem tudják már a szellemet visszazárni a palackba.
Az ILRS kapcsán én nem a megvalósítást vonom kétségbe. Hanem hogy ennek lesz-e valódi együttműködési köteléke. Ha az ILRS orosz moduloktól fog függeni, akkor megismétlődhet az, ami az ISS esetén történt a Zvezda csúszása miatt. Ha pedig Oroszország komolyan gondolja a csatlakozást, akkor meg neki kell állnia a Roszkoszmosz költségvetését drasztikusan emelni. Én eddig ilyen tervekről nem olvastam...
Pedig (ezen cikkből kiindulva) kénytelen lesznek megemelni a Roszkoszmosz költségvetését....
Exkluzív: Kína és Oroszország új 5 éves űr-együttműködési programot ír alá, 2035-ig nemzetközi holdállomást építenek: Roszkoszmosz........
Kína és Oroszország jövőre ír alá egy új, 2023-2027 közötti időszakra szóló űr-együttműködési programot, amely magában foglalja egy nyitott és inkluzív Nemzetközi Holdkutató Állomás (ILRS) 2035-ig történő létrehozásának tervét is – közölte a Roszkozmosz orosz nemzeti űrügynökség exkluzív közleményében a Global Timesnak. interjú.
Az új program tartalmazni fogja a két ország nemzeti műholdrendszere, az orosz GLONASS és a kínai BeiDou Navigation Satellite System (BDS) jövőre telepítendő földi szegmensének fejlesztését, valamint egy sor izgalmas projektet, a Roscosmost is. és a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) a következő évtizedekben azon fog dolgozni, ahogy a két ország egyesíti erőit, hogy új csúcsokat érjen el az űrkutatás területén.
Ellentétben az Egyesült Államok „Artemis Megállapodás” néven ismert holdkutatási projektjével, amely a szakértők szerint felfedi „exkluzív jellegét az űralapú NATO imitálására”, Kína és Oroszország partnersége azt hangsúlyozza, hogy mindenki számára előrelépést hoz a közösségépítés víziójával. az emberiség közös jövőjével.
Hold előőrsének létrehozása mindenki számára
Az ILRS a két "régi és megbízható partner" jelenlegi legnagyobb együttműködési projektjeként az űrkutatás területén, 2035-ig egy állomás felépítését biztosítja a Hold felszínén, míg kísérleti és kutatási létesítményeket széles körben. számos tudományos munka működne a Hold körüli pályán – közölte az orosz nemzeti űrügynökség sajtószolgálata a Global Times érdeklődésére adott közleményében.
A Roscosmos felfedte a Global Timesnak, hogy feltételezések szerint az ILRS tartalmazni fog egy Föld-Hold közötti repülési rendszert, egy kiegészítő, hosszú távú működési rendszert a Hold felszínén, egy holdfelszíni utazási és műveleti rendszert, valamint automata berendezéseket tudományos műszerek komplexumával.
A projektben a Peking és Moszkva közötti együttműködés kiterjedne a holdkutatással és -használattal kapcsolatos stratégia kidolgozására és koordinációjára, az együttműködési és tervezési területek meghatározására, valamint az ILRS összetevőinek elindításával kapcsolatos együttműködésre, a közös műveletekre, az ellenőrzésre, beleértve a földi állomások támogatását is. , és egyéb tevékenységek, valamint az ILRS és összetevőinek közös elvi és előzetes tervezése, modellezése és validálása.
Kína és Oroszország a projektről szóló, jogilag kötelező érvényű kormányközi megállapodás tervezetén dolgozik, amelyet 2022-ben írnak alá – közölte a Roszkoszmosz.
Song Zhongping űrelemző és tévékommentátor szerdán a Global Timesnak azt mondta, hogy a Kína és Oroszország által kidolgozott kiterjedt együttműködési tervek magas szintű politikai kölcsönös bizalomra, valamint a tudomány és technológia iránti kölcsönös bizalomra utalnak. Ez a fajta együttműködés nemcsak mindkettőjük javát szolgálja, hanem nagyobb segítséget is hoz az emberiség megértésének gazdagításához a hatalmas univerzum iránt.
Idén márciusban a két kormány jóváhagytaA CNSA és a Roszkozmosz két vezetője egyetértési nyilatkozatot írt alá egy nemzetközi holdkutató állomás közös felépítéséről videokapcsolaton keresztül, amely hangsúlyozta a közös konzultáció, építés és megosztás alapelveit az együttműködés előmozdítása érdekében. nemzetközi kutatóállomás a Holdon.
Ezt követően Kína és Oroszország
közös nyilatkozatot adott ki az ILRS létrehozásáról áprilisban ,
a Kínai Űrnap 2021 nemzeti ünnepe közepette, hangsúlyozva, hogy a projekt nyitott minden együttműködésben érdekelt nemzetközi partner előtt.
Fázis-4 küldetések
Wu Yanhua, a CNSA helyettes adminisztrátora a közelmúltban közölte a médiával, hogy az állami hatóságok jóváhagyták a kínai holdküldetés negyedik szakaszát, amely magában foglalja az új Chang'e-6, 7 és 8 küldetéseket is, amelyeket várhatóan következő évtizedben.
Kína azt tervezi, hogy a Chang'e-7 szondát először a Hold Déli-sarkra indítja, majd a Chang'e-6 mintavételi és visszatérési küldetése a Hold déli sarkáról.
És a Chang'e-8, a negyedik fázis utolsó darabja, az ILRS elsődleges formáját fogja megépíteni.
Wu elmondta, bár Kína fogja vezetni ezt a három holdküldetést, a folyamat során várható Oroszország együttműködése az ILRS közös létrehozásában, és összefogunk, hogy feltárjuk a Hold környezetét és erőforrásait annak érdekében, hogy megtudjuk, hogyan lehet békésen használni a Holdat. forrásokat, hogy szilárd talajt teremtsen a jövő számára.
Wu hangsúlyozta, hogy a nyitottság és a befogadás a kulcsfontosságú út a világűr színpadának középpontjába kerüléshez, Kína pedig mintegy 160 együttműködési megállapodást írt alá közel 60 országgal és nemzetközi szervezettel világszerte.
A közelgő Chang'e holdkutatási sorozattal való együttműködés mellett a Roszkozmosz bejelentette, hogy megkezdték az ügynökségek közötti megállapodások végrehajtását a CNSA-val az orosz Luna-Resurs-1 (OA) orbitális űrszonda és a kínai Chang'e-7 küldetés koordinálására. valamint a közös Hold- és Mélyűrkutatási Adatközpont létrehozásával kapcsolatos együttműködésről, amelyet 2019. szeptember 17-én írtak alá.
„E projekt sajátos jellemzője, hogy nyitott más nemzetközi partnerek részvételére” – mondta a Roscosmos.
Danil Bocskov, az Orosz Nemzetközi Ügyek Tanácsának szakértője a Global Timesnak azt mondta, hogy Moszkva "az űrkutatási kezdeményezésektől nyitottabbnak és együttműködőbbnek kell lennie, és nem segíti elő a "NATO-űrben" politikai projekteket.
Például szolgálnak a kétoldalú együttműködés olyan kiemelkedő kezdeményezései, mint a Nemzetközi Holdkutató Állomás, amelynek külpolitikai vonatkozásai is vannak. Oroszország - bár az Egyesült Államok meghívta a részvételre - bírálta a NASA hasonló Hold-kutatási projektjét, és az "Artemis" projektet hibáztatja. exkluzív jellege miatt, egy űralapú NATO-t utánozva” – jegyezte meg Bochkov.
"Bár Oroszország és az Egyesült Államok közötti együttműködés az űrszektorban még mindig folyik, az Egyesült Államok elnyomja Oroszország űrhatalmát" - jegyezte meg Song Zhongping. "Inkább arról van szó, hogy megkapják egymástól, amit akarnak, ami valójában nem együttműködés a valódi értelemben, csak kölcsönös gyanakvás."
"Ezzel szemben Kína és Oroszország azon dolgozik, hogy tükrözze a játékosok közös igényeit világszerte, egy olyan közösség felépítésének víziójával, amelynek közös jövője van az emberiségnek" - mondta Song.
Kompatibilitás és komplementaritás
A 2018-2022 közötti időszakra szóló orosz-kínai űrügyi együttműködési program jövőre zárul le – közölte a Roszkoszmosz, hozzátéve, hogy a program hatékony eszköznek bizonyult a kétoldalú együttműködés ösztönzésére az iparági szinten.
A Global Times megtudta, hogy a CNSA a Roscosmosszal közösen kidolgozza a kölcsönösen előnyös projektek listáját, amelyek bekerülnek a 2023-2027 közötti új együttműködési programba.
Emellett folyamatban van az orosz-kínai együttműködés fejlesztése a műholdas navigáció területén, különös tekintettel a GLONASS és a BeiDou (BDS) navigációs rendszerek kompatibilitására és kiegészítő jellegére.
2021. november 29-én aláírták a 2021-2025 közötti időszakra szóló orosz-kínai együttműködési ütemtervet a műholdas navigációban, amely a GLONASS és a BDS integrált és innovatív fejlesztésére vonatkozó terveket tartalmazza.
Konkrétan a nemzeti műholdas rendszerek földi szegmensének fejlesztését tervezik. Ezzel kapcsolatban mindkét fél meghatározta a GLONASS és a BDS kölcsönös földi mérőállomásainak helyét, amelyeket 2022-ben kell telepíteni – közölte a Roszkozmos.
ria.ru
