Űrkutatás

[Törölt tag 1586]

<blockquote rel="rudi"><blockquote rel="szuvorov">

</blockquote>

Fékezés nem kell. A projekt "csak" arról szól, hogy párszáz nanohajót elindítanak a Proxima Centauri felé, azok 60000 km/s sebességgel végigszáguldanak a csillagrendszeren...

A Voyagerrel tudtommal a kevés energia miatt nehéz a kommunikáció...</blockquote>

A cikk a projekt előtt álló legnagyobb megoldandó feladatként ír a fékezésről, vagyis szertnék lefékezni valahogy a "kütyüket"...

A Voyegereknek a rádioizotópos termoelektromos elelmei még mindig + 250 W elektromos energiát szolgáltatnak vagyis energiája még van és még lesz is évekig...

 

[blitzkrieg]

<blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="rudi"><blockquote rel="szuvorov">

</blockquote>

Fékezés nem kell. A projekt "csak" arról szól, hogy párszáz nanohajót elindítanak a Proxima Centauri felé, azok 60000 km/s sebességgel végigszáguldanak a csillagrendszeren...

A Voyagerrel tudtommal a kevés energia miatt nehéz a kommunikáció...</blockquote>

A cikk a projekt előtt álló legnagyobb megoldandó feladatként ír a fékezésről, vagyis szertnék lefékezni valahogy a "kütyüket"...

A Voyegereknek a rádioizotópos termoelektromos elelmei még mindig + 250 W elektromos energiát szolgáltatnak vagyis energiája még van és még lesz is évekig...</blockquote>

Erről a cikkről van szó?
origo.hu/tudomany/20160412-alpha-centauri-nanohajo-lezersugar-breakthrough-starshot-csillagaszat-urkutatas-stephen.html

Ebben ezt írják:
"Az alfa Centauri elérése után a nanohajók visszasugároznák az általuk rögzített adatokat a Földre, majd tovább sodródnának a mélyűr felé, kommunikációs távolságon kívül. "

Voyager: hát akkor passz, nem értek hozzá, csak a SETI miatt gondoltam azt, hogy a rádióhullámok messze "elhallatszanak" a világűrbe. Egyszer olvastam egy cikket, amiben írták, hogy már akár 100 fényévre is eljuthattak a földi jelek az űrben és mások tudhatnak rólunk.

 

[nyugger]

Pár fotóriport a Keleti Űrrepülőtérről és környékéről:
http://smitsmitty.livejournal.com/214820.html
http://smitsmitty.livejournal.com/212828.html
http://smitsmitty.livejournal.com/212512.html
http://smitsmitty.livejournal.com/212240.html
http://smitsmitty.livejournal.com/212221.html
http://smitsmitty.livejournal.com/211737.html

 

[jani2]

<blockquote rel="jani2"><blockquote rel="Mackensen">Ha megoldják, hogy hajóról is indítság és egy másik hajón szálljon le, akkor pont az egyenítőről is indíthatnák. Még több üzemanyagot spórolnának ezzel.

Energia szempontjából nagyszerű lenne, csak szólni kéne az óceánnak, hogy legyen csendes.

Szerintem azért használtak úszó platformot, hogy ne kelljen környezetszennyezési díjat, vagy tűzoltókat fizetni, ha nem jön össze a leszállás.
</blockquote>

Energia szempontjából az egyenlítőről történő indítás a legelőnyösebb, nem a tenger miatt. Többek közt azért építették Francia Guineába az űrkikötőt, nem csak azért mert alacsonyabb a népsűrűség.</blockquote>
Köszi a választ.

Azzal tisztában vagyok, hogy milyen fontos energetikailag hogy az űrhajó minél távolabbról induljon a Föld tengelytől.

Egyébként, meg másról írtam úszóplatformilag.

 

[jani2]

A Kentaurusz csillagkép a Föld déli feléről figyelhető meg a legjobban. Legyen már egy csillagtérképünk is.

Jelenleg a Proxima Centauri nevű vörös törpecsillag van hozzánk legközelebb.

Mint írtam korábban, Kentaurusz csillagképnek a görög alfával jelölt objektuma hármas rendszer. A és B csillag, valamint a Proxima. Jelenleg a Proxima Centauri nevű vörös törpecsillag van hozzánk legközelebb.

Ezek egymás körül és a közös tömegközéppontjuk körül is keringenek, bonyolult pályákon.

Nem látok esélyt arra, hogy olyan élet hordozására alkalmas bolygó nagyon hosszú ideig stabil, meghatározott pályán keringhessen ebben a rendszerben, hogy az élet kialakulhasson rajta.

<i>Ennek értelmében véleményem szerint az egész projekt népetetés, gyors hírnév és pénzszerzés. </i>

Na ehhez kell érteni.

 

[jani2]

Lemaradt
http://megasociety.org/noesis/189.htm

 

[jani2]

"Az első ember, aki a maga fizikai mivoltában is el tudott emelkedni a Földtől, azaz kilépett a világűrbe, 55 évvel ezelőtt 1961. április 12-én Jurij Alekszejevics Gagarin szovjet űrhajós volt. "
http://manda.blog.hu/2016/04/12/jurij_gagarin_az_elso

 

[jani2]

1968 óta - Gagarin űrutazásának emlékére - április 12. az űrhajózás napja.

 

[panoz]

<blockquote rel="rudi"><blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="rudi"><blockquote rel="szuvorov">

</blockquote>

Fékezés nem kell. A projekt "csak" arról szól, hogy párszáz nanohajót elindítanak a Proxima Centauri felé, azok 60000 km/s sebességgel végigszáguldanak a csillagrendszeren...

A Voyagerrel tudtommal a kevés energia miatt nehéz a kommunikáció...</blockquote>

A cikk a projekt előtt álló legnagyobb megoldandó feladatként ír a fékezésről, vagyis szertnék lefékezni valahogy a "kütyüket"...

A Voyegereknek a rádioizotópos termoelektromos elelmei még mindig + 250 W elektromos energiát szolgáltatnak vagyis energiája még van és még lesz is évekig...</blockquote>

Erről a cikkről van szó?
origo.hu/tudomany/20160412-alpha-centauri-nanohajo-lezersugar-breakthrough-starshot-csillagaszat-urkutatas-stephen.html

Ebben ezt írják:
"Az alfa Centauri elérése után a nanohajók visszasugároznák az általuk rögzített adatokat a Földre, majd tovább sodródnának a mélyűr felé, kommunikációs távolságon kívül. "

Voyager: hát akkor passz, nem értek hozzá, csak a SETI miatt gondoltam azt, hogy a rádióhullámok messze "elhallatszanak" a világűrbe. Egyszer olvastam egy cikket, amiben írták, hogy már akár 100 fényévre is eljuthattak a földi jelek az űrben és mások tudhatnak rólunk. </blockquote>

Jelenleg 96 fényév sugarú az a buborék tudomásom szerint, amit az emberi tevékenység rádióhullámok kibocsátásával létrehozott a galaxisban.

1920-tól kezdődött a rövidhullámú rádiójelek sugárzása, amit átenged a földi légkör.

 

[panoz]

<blockquote rel="Mackensen"><blockquote rel="jani2"><blockquote rel="Mackensen">Ha megoldják, hogy hajóról is indítság és egy másik hajón szálljon le, akkor pont az egyenítőről is indíthatnák. Még több üzemanyagot spórolnának ezzel.

Energia szempontjából nagyszerű lenne, csak szólni kéne az óceánnak, hogy legyen csendes.

Szerintem azért használtak úszó platformot, hogy ne kelljen környezetszennyezési díjat, vagy tűzoltókat fizetni, ha nem jön össze a leszállás.
</blockquote>

Energia szempontjából az egyenlítőről történő indítás a legelőnyösebb, nem a tenger miatt. Többek közt azért építették Francia Guineába az űrkikötőt, nem csak azért mert alacsonyabb a népsűrűség.</blockquote>
Köszi a választ.

Azzal tisztában vagyok, hogy milyen fontos energetikailag hogy az űrhajó minél távolabbról induljon a Föld tengelytől.

Egyébként, meg másról írtam úszóplatformilag.

</blockquote>

A föld kerületi sebessége segít valamit.

Az olaszoknak is volt egy jó ötletük évtizedekkel ezelőtt, egy tengeri fúrótornyot alakítottak át rakéta indítóhellyé. Az is az egyenlítőn volt Afrika partjainál.

https://en.wikipedia.org/wiki/Broglio_Space_Centre

 

[panoz]

<blockquote rel="jani2"><blockquote rel="Mackensen">Ha megoldják, hogy hajóról is indítság és egy másik hajón szálljon le, akkor pont az egyenítőről is indíthatnák. Még több üzemanyagot spórolnának ezzel.

Energia szempontjából nagyszerű lenne, csak szólni kéne az óceánnak, hogy legyen csendes.

Szerintem azért használtak úszó platformot, hogy ne kelljen környezetszennyezési díjat, vagy tűzoltókat fizetni, ha nem jön össze a leszállás.
</blockquote>

Energia szempontjából az egyenlítőről történő indítás a legelőnyösebb, nem a tenger miatt. Többek közt azért építették Francia Guineába az űrkikötőt, nem csak azért mert alacsonyabb a népsűrűség.</blockquote>

Mondjuk az sem elhanyagolható ok, hogy a franciákat kizavarták Algériából így ott kellett hagyniuk Hammaguirt.

 

[zsolti]

Francia Guinea is kiváló nekik, szerintem.

 

[molnibalage]

Hawking erösen celebesedik (vagy epul lefele a betegsege kapcsan) es mintha egyre több lenne körulötte a mediafelhajtas. Korabban biztosan topkoponya volt, de ujabban a robotok fellazadasaval riogato es hasonlo bulvarmelysegu, tul gyakori mediaszerepleseivel szepen epiti le a mitoszt maga körul. Nemreg meg eppen azt mondta erös bulvarszinten, hogy maradjunk csendben, mert nem biztos az idegenek joindulataban. Most meg akkor megis oda kene menni, es ne maradjunk csendben?
Egyre nagyobb ketkedessel nyitok mar meg minden cikket, aminek a felkonfjaban ra hivatkoznak.

Lehet, hogy asztrofizika terén nagy koponya, de más téren félelmetesen megmosolyogtató butaságokra volt képes.

 

[2ndt]

Hawking celeb elsosorban, akarcsak Neil deGrasse Tyson vagy itthon Mero Laszlo.

 

[blitzkrieg]

Jani: élet szerintem is szinte biztosan nincs ott, de attól még érdekes lehet odamenni. A Holdra sem az élet keresése miatt mentek.
Láthatnánk közelről, milyen egy 3 csillagos rendszer.

 

[blitzkrieg]

<blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="rudi"><blockquote rel="blitzkrieg"><blockquote rel="rudi"><blockquote rel="szuvorov">

</blockquote>

Fékezés nem kell. A projekt "csak" arról szól, hogy párszáz nanohajót elindítanak a Proxima Centauri felé, azok 60000 km/s sebességgel végigszáguldanak a csillagrendszeren...

A Voyagerrel tudtommal a kevés energia miatt nehéz a kommunikáció...</blockquote>

A cikk a projekt előtt álló legnagyobb megoldandó feladatként ír a fékezésről, vagyis szertnék lefékezni valahogy a "kütyüket"...

A Voyegereknek a rádioizotópos termoelektromos elelmei még mindig + 250 W elektromos energiát szolgáltatnak vagyis energiája még van és még lesz is évekig...</blockquote>

Erről a cikkről van szó?
origo.hu/tudomany/20160412-alpha-centauri-nanohajo-lezersugar-breakthrough-starshot-csillagaszat-urkutatas-stephen.html

Ebben ezt írják:
"Az alfa Centauri elérése után a nanohajók visszasugároznák az általuk rögzített adatokat a Földre, majd tovább sodródnának a mélyűr felé, kommunikációs távolságon kívül. "

Voyager: hát akkor passz, nem értek hozzá, csak a SETI miatt gondoltam azt, hogy a rádióhullámok messze "elhallatszanak" a világűrbe. Egyszer olvastam egy cikket, amiben írták, hogy már akár 100 fényévre is eljuthattak a földi jelek az űrben és mások tudhatnak rólunk. </blockquote>

Jelenleg 96 fényév sugarú az a buborék tudomásom szerint, amit az emberi tevékenység rádióhullámok kibocsátásával létrehozott a galaxisban.

1920-tól kezdődött a rövidhullámú rádiójelek sugárzása, amit átenged a földi légkör.</blockquote>

Akkor elég jól emlékeztem.
Kérdés, hogy mennyire lehet még megfejteni az ilyen messzire jutott jelet. Ha fogja azt valaki 4,5 fényévre, akkor megfejthető-e még?

 

[blitzkrieg]

Az egyedüli problémát én abban látom, hogy egy ilyen kicsi űrhajón hogyan fogják rajtatartani a lézersugarat több milliárd kilóméter távolságra a Földtől?

Erre valaki tudja a választ?

 

[formosa]

Kérdezd meg a Hawkingtól. Ja, és az alapproblémát is: Hogy a lézerrel felgyorsított űrszerkezetet hogyan fogják lelassítani?

 

[blitzkrieg]

Kérdezd meg a Hawkingtól. Ja, és az alapproblémát is: Hogy a lézerrel felgyorsított űrszerkezetet hogyan fogják lelassítani?

Ok, tudod a telefonszámát?
Nem akarják lelassítani. Csak átszáguld a Proxima Centauri rendszeren, nem "áll" meg ott.

 

[formosa]

Ha átszáguld, kevesebb idő marad a kutatásra, mert nem tud az egyik csillag, vagy /ha van/ bolygó körüli pályára állni. Abban meg egyetértünk, hogy ott szinte biztos nem fog életre alkalmas bolygót találni. /Nem véletlen, hogy eddig sem ott keresték őket./

Az viszont lézer energiájától is függ, hogy meddig tart a gyorsítás, tehát meddig kell rajta tartani a sugarat.

Szerintem Hawking nem "celebesedik". De azt pl. érezheti, hogy neki már nem lehet sok hátra az életből, ezért jött elő egy nagyobb bejelentéssel.