Egy ideje már gondolkozok azon, hogy a Dream Chaser és egy F9 összeházasításából mennyire lehetne Small F Rocketet építeni. Csak mert így megoldható lenne a 2. fokozat visszahozatala. Viszont ha jól láttam a Sierra Nevada anyagaiban, a DC mögött lenne egy egyszer használatos logisztikai modul, így a sikló az a 3. fokozat. Meg persze kérdéses, hogy az F9-nál megszokott 60km magasságban végrehajtott első fokozat leválasztás után tovább tudna-e menni LEO-ra saját erőből az a kis izé.A metán, mint hajtóanyag azért merült fel, mert több előnye is van. Először is arányosan kevesebb szenet tartalmaz a CH4, mint a C8H18 (a kerozin egyik fő alkotóeleme). Emiatt tisztábban ég, kevesebb a szilárd égéstermék, ami lerakódhat, így újrafelhasználhatóságnál pozitívum. Emiatt döntött a metán mellett a Blue Origin is a Be-4 hajtómű esetében.
A legtisztább persze a LOX/LH2 (folyékony oxigén és hidrogén), csak azt meg macerás tárolni.
Noha valóban a Mars miatt erőlteti a CH4 üzemanyagot a SpaceX, azért amúgy is képesek a Holdra eljutni a BFR-el, ezt ki is fejtette az IAC2017-en.
Amúgy meg érdemes elgondolkodni rajta, hogy Delta-V igény tekintetében igen kicsi a különbség az eljutni a Holdra és az eljutni a Marsra tényező között. Cirka 1,8-2,2 km/s különbség van, ami ilyen szempontból már minimális (pl. a Hold felszínére való leszálláshoz 1,6 km/s szükséges, a Marsra ennél kevesebbre, mert használhatunk légköri fékezést és ejtőernyőt a légkör miatt). Szóval ha már ott tartunk, akkor nincs sok különbség technikai igények terén a között, hogy a Holdra vagy a Marsra megyünk. Innen nézve melyik a vonzóbb? A légkör nélküli, igen alacsony gravitációjú Hold, amely a Föld körül kering, avagy a Mars, amely egy másik bolygó, ritka, de meglévő légkörrel (amit lehet légfékezéshez felhasználni), cirka 0,37 G-s gravitációval és telis-tele felderítetlen dolgokkal?
Tetszik ez a megoldás csak kérdés hogy mennyi lehet az élettartama?
Most azért utána kellett jobban néznem, mi is az a Stirling-gép
Simán lehet kenni, mert pl. semmi nem gátolja, hogy nyomás alatti legyen a kenőolajrendszer. Elvi akadálya szerintem nincs. Az, hogy mennyire praktikus az már megint más kérdés...Most azért utána kellett jobban néznem, mi is az a Stirling-gép
Azt nem tudom, hogy nullgravitációban meg űrbeli hidegben egyáltalán hogyan lehet bármit "megkenni" vagy mennyire lehet mondjuk egy csapágyat kiváltani mágnesekkel. Mérnökurak/hölgyek ha erre járnak írhatnának valamit nekünk erről.
Köszi a tolóerő-összehasonlítást, ahhoz már lusta voltam. Ez így elég gyengécske. Viszont ahogy kivettem itt a teljes cuccot vagy nyomtatják vagy szénszálból szövik. Tehát kérdéses, hogy lehet-e méretezni ezt egy "bádog" hajtómű értékeire.
Igen, a szemem előtt egy mezitlábas, teljesen újrahasznosított platform lebeg. Az viszont tény, hogy az F9 második fokozatát nem lehet visszahozni. A DCh ebből a szempontból jó lenne.A DC mögött azért kell leválasztható logisztikai modul, mert a jelenlegi DC méretei túl kicsik, ha a logisztikai modul nincs ott, a DC sokkal kevesebb terhet vihet fel / üzemanyagot és egyebeket a testben kellene elhelyezni. Az első, nagy méretű DC tervekben nem volt logisztikai modul, az üzemanyag a test oldalán lévő tartályokba került volna, lásd:
Amit leírsz, az kb. a BFR/S kisebb méretű megoldása F9-el. De a jelenlegi DC-vel ez nem megoldható, mert nem tud elég naftát magával vinni.
