Naja.Mert a gravitácció torzitja a téridő szövetét,melynek maximuma a gravitációs kollapszus.Na és ezt most magyarázd el úgy,hogy a Mikrobira bizott gyerekek azon része is megértse,kik nem a csillagászovodába jár
Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
Pont ez az, hogy az SS1 konkrétan zéró előrelépésnek tekinthető e téren.
Ahogy most kinéz, az X-Prize-on részt sem vevő Amazon-milliárdos cége fog "kutyaközönséges" rakétákkal kereskedelmi űrugrásokat csinálni először.
Az egész Ansari X-Prize e téren valójában nem volt több, mint egy médiacirkusz, amely az átlagember számára is megismertette (pár évig) Burt Rutant és a Scaled Composites-t (pedig a repülési iparban előtte is letett egy-két dolgot).
A hivatalos célját nem érte el az X-Prize, ezt azt hiszem leszögezhetjük.
Az adott mondatom lényege az volt, hogy amíg a XIX. században és a XX. század elején a pénzdíjas technikai / emberi kihívások sok hasznos eredményt hoztak, addig a mostani X-Prize díjak nem annyira...
Az Ansari X-Prize eredetileg úgy hírdette magát, mint egy modern Ortieg Prize.
Mi a különbség? Az Ortieg Prize 25 ezer dollár volt, Charles Lindbergh repülőgépe, a Spirit of Saint Louise ára viszont csak 10 580$ volt.
Az összes hasonló díj lényege az volt, hogy bőven megtérülő legyen annak, aki belevág. Ezeket különféle úri klubbok, gazdag emberek, nemesek, olykor újságok írták ki. De aki megnyerte, az általában pozitív anyagi helyzettel jött ki belőle.
Na ezt most vetítsük le a mostani X-Prize-okra.
Az Ansari X-Prize 10 millió dollár volt, a nyertes SS1 költsége 25 millió dollár volt...
Az America's Space Prize volt ugye Robert Bigelow kiírása, hogy 50 millió dollárért valaki LEO pályára jusson (Bigelow űrállomásához), nyertes nem volt, nem meglepő, milliárdos befektetés kellett volna (eleve 50 millió dollárért megfelelő hordozórakéta se volt akkor sem a piacon...).
A Google's Lunar X-Prize, ami ugye most befucsolt, 20 millió dollárt ígért az első helyezettnek. Reálisan akár csak egy apró Holdszonát is eljuttatni a Hold felszínére, jelenleg olyan 30-50 millió dollár csak az indítórakéta költsége. Nem véletlen, hogy az indulók többsége mindenféle himi-humi cégekkel szerződött le az indításra, amelyek vagy eleve olyan rakétát fejlesztettek, amely alkalmatlan a célra, vagy igazából még csak egy működőképes rakétát se tudtak lerakni az asztalra a mai napig. Aki pedig képes is volt annyi pénzt valahogy összegrundolni, hogy egy rendes rakétaindítást vásároljon, az sem tudta az egészet összehozni - alapvetően anyagi okok miatt.
Ezek az X-Prize-ok akkor érnének valamit, ha az Ansari X-Prize mondjuk 250 millió dollárt, az America's Space Prize mondjuk két milliárd dollárt, a Google's Lunar X-Prize mondjuk dettó 250 millió dollárt jelentett volna. Akkor már csak befektetésnek is megéri a pénzeseknek belépni, és csapatot indítani.
Így viszont a lelkes amatőrök versenye lett, akik viszont sose érhetik el a célt...
T
Törölt tag
Guest
Legfeljebb a nyertesnek térült meg, a többieknek akik belevágtak nem.
A fenti miatt ez sosem lehetett volna befektetés, az hogy egy tucat csapat közül vagy nyer a a tiéd vagy nem az egy befektetőnek édeskevés. Ha ennyi pénzt szánt volna rá a google, akkor már minek a verseny, akkor inkább építhetett volna egy google holdjárót ami kitűzi a cég logóját a holdra.
Pont ez volt a cél, hogy amatőrök próbálkozzanak, ne a nagy állami ügynökségek. Hogy az amatőrök nem jutottak el elsőre a holdra? Ez nem olyan meglepő. A célt nem érték el, sem a 30 milliós díjat, de közben összegyűjtöttek 300 millió támogatást (nem befektetőktől hanem szponzoroktól), voltak akik szerződéseket kötöttek állami beszerzésekre, az egyik csapat az amerikai kormánytól kap támogatást, hogy folytassa a privát holdutazás fejlesztését.
Indiában, Malajziában, Izraelben megalakultak az első piaci űrcégek, a google a csapatok elismeréseként kiosztotta a díj ötödét, a résztvevők olyan tapasztalatokra és kapcsolatokra tettek szert amit később is kamatoztathatnak, ha a holdat nem is de sok mindent elértek.
M
molnibalage
Guest
Én a kezdetektől nem értettem, hogy mi a fenét akartak ezekkel a díjakkal pont a fentiek miatt. Még a mai F9-cel sem menne a történet... A legalapvettőbb LEO pálya / kg ár elég volt ahhoz, hogy az ember legyintsen rá egyet ...
Nyilván a győztes az, aki a nyereményt besöpri...
Biztos vagy te ebben?
Ennél sokkal nevetségesebb lehetőségekbe is fektettek pénzt befektetők...
Így meg nem érték el a célt...
Az első helyezett csak 20 milliót kapott volna, az összdíjazás volt 30 millió.
Összegyűjtöttek a résztvevők összesen 300 milliót, de cserébe a kitűzött célt nem érték el. Ez akár hogy is nézem, kudarc...
Melyik csapat kapott állami beszerzésre pénzt?
Még egyszer: ez mind szép és jó, csak éppen ennek a gyakorlati haszna sacc per kábé nulla...
Az F9 TLI (Trans Lunar Injection) pályára olyan másfél tonnát vihet, persze aztán kell még a fékező és leszállóegységnek is hajtómű.
T
Törölt tag
Guest
Jó lenne megkérdezni a Puli csapatot is, hogy szerintük nulla hasznuk származott-e a részvételből vagy ők máshogy látják. Céget alapítottak, csapatot szerveztek, kapcsolatokat és tapasztalatot szereztek. Nem tudni milyen projektekben vesznek majd részt a jövőben, de ha megmaradnak az űrtechnológiai szektorban azt annak köszönhetik majd, hogy részt vettek ebben.
Az alkimisták soha nem csináltak aranyat. Kudarcot vallottak? Nem mert közben felfedeztek egy csomó dolgot és megalakították a kémiát. Te csak magát a holdjáró felküldését nézed, tény hogy ezt nem érték el, de ez még nem jelenti, hogy semmi értelme nem volt az egésznek.
Wernher von Braun feladata azt volt, hogy olyan rakétát építsen ami miatt majd kapitulálnak az angolok. Elérte a célját? Nem. Volt értelme? Csak annyi, hogy pár évtized múlva a V2 kudarcától eljutott a sikeres holdra szállásig.
Céget alapítottak - alkalmazottak száma: 0 (nagyszerűen mutatja, hogy nem váltod meg a világot ezzel)
Kapcsolatokat és tapasztalatokat szereztek: szép, de arányban van ez a befektetett idővel és erőforrásokkal? Milyen Gyakorlati haszna lett annak, hogy elindultak a Google Lunar X-Prize-on?
Még egyszer: én ott kezdtem, hogy hajdan volt egy Ortieg Prize, és ehhez próbálják hasonlítani a mostani különféle Prize-okat.
Amelyek közül egyetlen egy sem érte el a kitűzött célját!
Összemosni a ballisztikus rakétafejlesztést a különféle Prize-okkal finoman szólva meredek...
Hogy készakarva, trollkodva, avagy tudatlanságból próbálod az általam leírtakat kiforgatni, nem tudom, de az értelmes vita az nem ilyen...
M
molnibalage
Guest
Konkrétan hülyeség. Most is keresem a kandi kamerát, mert olyan szinten nevetséges "érvrendszer" - még a szót is leírni sértés - hogy röhögök rajta.
A V-2 fegyvernek épült és off design hatása az, hogy másra is lehet használni, mint ölni. Ezt összemosni azzal, hogy eleve csak civil célokért megy a veresenykiírás olyan pénzösszegért ami kb. semmit nem fedez. Fel nem fogom, hogy ilyen ostoba példa hogyan juthatott eszébe ulinak...
T
Törölt tag
Guest
Senki nem mondta, hogy elérték a kitűzött célt, kár ezt ismételgetni. Eltérés csak ott van a véleményekben, hogy ettől függetlenül volt-e értelme és hogy ez mennyire tekinthető kudarcnak. Az Ortieg Prize-t és az X Prize-t is össze lehet hasonlítani, de világos, hogy az utóbbi jóval nehezebb célt tűzött ki, aminek jóval nagyobb esélye volt arra, hogy nem sikerül és így is történt.
A Puli csapat szerint sem volt kudarc, de attól még persze bárki annak tarthatja.
Nem forgatom ki azt amit te mondasz, csak nem értek vele egyet. Szerinted nulla gyakorlati haszna volt a versenynek és kudarc lett a vége, ezért értelme sem volt. Szerintem meg volt haszna és értelme, még ha a kitűzött célt nem is érték el.Hogy készakarva, trollkodva, avagy tudatlanságból próbálod az általam leírtakat kiforgatni, nem tudom, de az értelmes vita az nem ilyen...
A Puli csapat szerint sem volt kudarc, de attól még persze bárki annak tarthatja.
Természetesen nem állítom, hogy könnyű volt a cél, az egész onnan indult, hogy rá akartam mutatni, hogy az Ortieg Prize egy olyan verseny volt, ahol a nyeremény a befektetési összegnél nagyobb volt. A különféle X Prize-ok esetében viszont a nyeremény egyszerűen túl alacsony ahhoz, hogy reálisan bárki beleállhasson abba, hogy a nyereményéért éri el a célt.
Ebbe a gondolatmenetbe bele lehet kötni, hiszen az Ansari X-Prize esetében a kitűzött célt elérték, csak éppen Paul Allen 25 millió dolláros befektetése árán.
Csakhogy az Ansari X-Prize eredeti kiírása arról szólt, hogy a győztes ezután már kereskedelmi űrugrásba foghat (ezért volt 3 ülés előírva). Ez nem valósult meg, a mai napig...
Nézd, az eredeti célja az volt, hogy felpörgesse a civil űrkutatást és űripart. Ez nem igazán történt meg, konkrétan a GLP keretében semmi sem indult a világűrbe. Szerintem ez kudarc...
Nyilván nekik egy élmény, egy szórakozás volt, amit szabadidejüket rááldozva tettek meg. Ezt a részét nem vitatom el.
Én továbbra is a gyakorlati eredményeket hiányolom a GLP terén...
T
Törölt tag
Guest
Ha itt is lett volna egy Paul Allen aki nem befektetésként tekint a dologra, hanem beleöli a pénzét, hogy elérje a célt akkor sikerülhetett volna. Az Ortieg Prize-ra is ilyen emberek neveztek, függetlenül attól, hogy az egyiküknek megtérült a befektetése.
A mai napig nem valósult meg a kereskedelmi űrrepülés, ez tény, de attól még meg fog, tíz vagy húsz év múlva, csak az időpont kérdéses. De a lényeg, hogy egyszer bele kellett kezdeni, még ha nem is jött össze, mert ha bele sem kezdenek abból semmi nem lesz, ha belekezdenek akkor még a kudarc is előrébb viszi az ügyet, mert az utánuk jövők majd abból tanulva tovább jutnak. A Space Ship One volt ez a kezdet, ezt már senki nem veheti el tőlük, még ha nem is jár menetrendszerű járatot, de az első menetrendszerű járaton majd elmondják, hogy velük kezdődött a piaci űrturizmus.
Ez lett volna a V2-es hasonlat értelme is. Az a ballisztikus rakéták kezdete volt, amivel nem érték el a kitűzött céljukat, de nélküle nem lett volna sikeres rakétaprogram Amerikában. Illetve nekik kellett volna belekezdeniük és csak később lett volna. A lényeg, hogy nem feltétlenül kell elvitatni egy sikertelen kísérlet értelmét, mert a későbbi sikerhez a korábbi sikertelen kísérletek vezetnek és ez értelmet ad a kudarcnak is. Az értelmetlen csak az amit meg sem próbáltak.
A mai napig nem valósult meg a kereskedelmi űrrepülés, ez tény, de attól még meg fog, tíz vagy húsz év múlva, csak az időpont kérdéses. De a lényeg, hogy egyszer bele kellett kezdeni, még ha nem is jött össze, mert ha bele sem kezdenek abból semmi nem lesz, ha belekezdenek akkor még a kudarc is előrébb viszi az ügyet, mert az utánuk jövők majd abból tanulva tovább jutnak. A Space Ship One volt ez a kezdet, ezt már senki nem veheti el tőlük, még ha nem is jár menetrendszerű járatot, de az első menetrendszerű járaton majd elmondják, hogy velük kezdődött a piaci űrturizmus.
Ez lett volna a V2-es hasonlat értelme is. Az a ballisztikus rakéták kezdete volt, amivel nem érték el a kitűzött céljukat, de nélküle nem lett volna sikeres rakétaprogram Amerikában. Illetve nekik kellett volna belekezdeniük és csak később lett volna. A lényeg, hogy nem feltétlenül kell elvitatni egy sikertelen kísérlet értelmét, mert a későbbi sikerhez a korábbi sikertelen kísérletek vezetnek és ez értelmet ad a kudarcnak is. Az értelmetlen csak az amit meg sem próbáltak.
1x használatos módban egy újrahasznált F9 első fokozattal GTO pályára tettek egy SES és egy luxemburgi műholdat (hercegi jelenléttel):
Következő megálló: Falcon Heavy, február 6 után.
Következő megálló: Falcon Heavy, február 6 után.
Pontosítok: az első fokozatot visszahozták, de vízre, mert nagyon gyors, 3 hajtóműves leszállást akartak kipróbálni a drónhajó veszélyeztetése nélkül. Valahogy túlélte, így ki fogják vontatni a partra:
Sikeres volt a 3. indítás Vosztocsnijból.
Az AKM is.....Avagy a NASA továbbra is ott tart, mint az 1960-as években...
Kérdés:X33 miért tünt el a szinadrol?Mi volt a bibi?
Volt az 1990-es évek végén, 2000-es évek legelején az X-33 projekt, amely az "Űrsikló 2.0-át" hozta volna el, egy minden eddiginél előre mutatóbb SSTO űrrepülő formájában. Ez lett volna a Venture Star, az X-33 egy technikai demonstrációs jármű lett volna, alapvetően három új technológiát tesztelendő (kompozit hajtóanyag-tartályok, fémes hővédő pajzs és a Linear Aerospike hajtómű). Az X-33/Venture Star program az ún. SSTO (Single Stage To Orbit) megvalósítását tűzték ki célul – ez azt jelenti, hogy az űrhajó semmit sem választ le vagy dob el a világűrbe jutás közben és az onnan való visszatéréskor. Mivel semmit sem dob el, ezért hosszú távon ez lehetett volna a legkifizetődőbb megoldás (hiszen teljesen újrafelhasználható). De az STS fiaskója után a magasra rakott elvárások lécét hamar leverte a még kísérleti X-33, amelynek az új technológiák életképességét kellett volna bizonyítania. Az SSTO-nak két kulcsa van - az egyik a folyékony hidrogén üzemanyag (gyakorlatilag csak ezzel realitás a megvalósítása), a másik az, hogy a jármű öntömege minimális legyen, így például szénszálas kompozit műanyagból szerették volna a tartályokat legyártani. Ez nem sikerült, így áttértek könnyűfém ötvözetre, sőt, olyan jól dolgoztak, hogy az új tartály könnyebb lett, mint az eredetileg tervezett kompozit műanyag. Hiába, mert a törvényhozásban és a vezetésben úgy gondolták, hogy az X-33 program megcsúszása és az egyik kulcstechnológiai fejlesztés (a szénszálas üzemanyagtartály) kudarca miatt túl nagy a kockázat, úgyhogy gyorsan le is lőtték az egészet. A Lockheed 700 millió dollárt költött rá, plusz a NASA tolt bele egy hasonló összeget. De a támogatástól megfosztották, csak mert azért...
Balra az X-33, jobbra a Venture Star CGI ábrája
Az USAF kétszer próbálta újra életre hívni, de mindkétszer rájuk csapták az ajtót.
A személyes véleményem az, hogy az ekkoriban életre hívott EELV tendert és a "hagyományos", de drága hordozórakéták lobbyja, illetve a NASA saját "Apollo 2.0"-párti lobbyja nyírta ki. Előbbi üzleti indokból (az EELV hatalmas hasznot hozott a Boeing és a Lockheed számára), a másik pedig személyes indíttatásból (Griffin, aki később a NASA vezetője lett, zsigerből gyűlölte az űrrepülőgépet, ő az Apollo programot szerette volna tovább folytatni, ez lett a ARES-Orion, majd SLS-Orion program)...
Ha bővebben érdekel, erre írtam a témáról...