Űrkutatás

Tcat said:
Egy kis szösszenet egy 150 fényévnyire lévő, 2 évtizede vizsgálgatott, a miénknél szűken kétszer idősebb naprendszerről, melyben jelenleg 6 gázóriásról tudnak - ezek közül 2 kering csillaga lakható zónájában:
https://ipon.hu/elemzesek/hat_gazorias_kering_a_nap_egyik_testvere_korul/3394/
Kattints ide a kinyitáshoz...
Ezek, biztos nem tudják, hogy van szabály helyezkedésileg. :)

"A Titius–Bode-szabály vagy Bode-szabály annak a megfigyelése, hogy a Naprendszer bolygóinak pályái egyszerű mértani szabályszerűség szerint követik egymást."

https://hu.wikipedia.org/wiki/Titius–Bode-szabály
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg
Cifu said:
Milyen LEO / MEO kommunikációs hálózatok várhatóak a jövőben:

Constellations.jpg


Sárga műhold: a műholdak gyártója már ki van választva:
Zöld műhold: a műholdak indítását vállaló cég már ki van választva
Piros műhold: már legalább egy prototípus-műhold kering odafent
Kék műhold: már legalább egy széria műhold kering odafent

A # Satellites jelentése, hogy hány műholdat szeretnének pályára állítani (igen, akad 4000 feletti szám is)
Az Altitude pedig értelemszerűen a keringési pálya magasságát takarja (nagyobb magasság: nagyobb késleltetés, de kevesebb műholddal megoldható a teljes lefedettség).

Vannak érdekességek, pl. a Samsung terveiről nem is hallottam eddig, de az orosz, kínai és indiai tervek is újak nekem....
Kattints ide a kinyitáshoz...

Milyen magasba kell fellőni a műholdat, ahhoz, hogy évekig, esetleg évtizedekig ott is maradjon állandó pályakorrekció nélkül? Vagyis ahol már nincs fékező hatása a légkörnek?
 
blitzkrieg said:
Milyen magasba kell fellőni a műholdat, ahhoz, hogy évekig, esetleg évtizedekig ott is maradjon állandó pályakorrekció nélkül? Vagyis ahol már nincs fékező hatása a légkörnek?
Kattints ide a kinyitáshoz...

Még több ezer km-en is kimutatható a légkör, csak ott már olyan ritka, hogy inkább úgy kell fogalmazni, hogy néha egy-egy kósza molekula a légkörből előfordul abban a magasságban is.

Nagyjából 800-850km-es pályamagasságtól kezdve már évtizedekbe, évszázadokba tellik, amíg a légkör fékező hatása miatt a sűrűbb légrétegekbe érhet a műhold. Nem véletlenül helyezik a fent említett MEO kommunikációs műholdakat 1000km környékére - ott már nincs érzékelhető fékező hatása a légkörnek, tehát nem kell pályaemelő manőverekre üzemanyagot pazarolni....
 
  • Tetszik
Reactions: blitzkrieg and fishbed
Cifu said:
Még több ezer km-en is kimutatható a légkör, csak ott már olyan ritka, hogy inkább úgy kell fogalmazni, hogy néha egy-egy kósza molekula a légkörből előfordul abban a magasságban is.

Nagyjából 800-850km-es pályamagasságtól kezdve már évtizedekbe, évszázadokba tellik, amíg a légkör fékező hatása miatt a sűrűbb légrétegekbe érhet a műhold. Nem véletlenül helyezik a fent említett MEO kommunikációs műholdakat 1000km környékére - ott már nincs érzékelhető fékező hatása a légkörnek, tehát nem kell pályaemelő manőverekre üzemanyagot pazarolni....
Kattints ide a kinyitáshoz...
A műholdak mindenhol elkóvályognak. A Föld gravitációs mezeje nem egyenletes.
 
Roszkoszmosz/CENKI promóvideó az április elején Santiagóban megrendezendő FIDAE-2018 kiállításra
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Cifu
Megvan a NASA FY18-as költségvetése (ami amúgy 5,5 hónapja fut... ), az érdekessége, hogy szinte minden téren többet kapott, mint kérték.

Kapott 2,15 milliárdot az SLS, 1,35 milliárdot az Orion, és noha nem kérte a NASA, de kapott plusz 350 milliót egy második mobil SLS indítóasztalra (erre senki sem tudja, mi szükség volt, gyakorlatilag csak akkor lenne értelme, ha rövid időn belül (olvasd: kb. 2 hónap) két SLS indításra is sor kerülne).

A tudományos programok szintén többet kaptak (5,7 milliárd helyett 6,2 milliárd), ráadásul a legtöbb Földkutató tudományos kutatást is visszaállították. Szintén "teljes" támogatást kapott az oktatás / felvilágosítás, eredetileg 37 milliót kértek rá (ez jobbára a NASA múzeumok üzemeltetését takarta), de végül 100 milliót kaptak.

Az ISS, CRS, CCDev programokat is magába foglaló 'Űr üzemeltetés' tétel 4,74 milliárdról minimálisan 4,75 milliárdra nőtt.

A végösszeg az eredetileg kért 19,01 milliárd helyett 20,73 milliárd dollár.

Érdekesség, hogy a költségvetébe bekerült egy 600 millió dolláros tétel két katonai kommunikációs műholdra, amit a Pentagon nem kért eredetileg. a WGS-11 és -12 azért meglepő, mert eredetileg arról volt szó, hogy a Pentagon olcsóbb megoldásként a kereskedelmi kommunikációs műholdakra fog majd támaszkodni. Ezek szerint mégse annyira...
 
  • Tetszik
Reactions: endre, Luthero, Python and 4 others
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back