Ordító marhaság...
A Hosszú Menetelés (CZ) család fő gyártója a Kínai Indító Járműtechnikai Akadémia (China Academy of Launch Vehicle Technology, CALT; 中国运载火箭技术研究院), a CZ-4 családot és az annak oldalágának tekinthető CZ-2D-t, illetve a CZ-6-ot gyártja a Shanghai Űrrepülés Technológia Akadémia (Shanghai Academy of Spaceflight Technology, SAST, 上海航天技术研究院). A kettő együttműködik, a CZ-6 például a CZ-5 gyorsítórakétájából lett kifejlesztve, vagy másképpen fogalmazva a CZ-5 első és második fokozatát a CALT gyártja, a gyorsítórakétákat a SAST.
Egyébként mind a CALT, mind a SAST a Kínai Légűr Tudományi és Technológiai Vállalat (China Aerospace Science and Technology Corporation, CASC; 中国航天科技集团公司) leányvállalata, helyesebben gyártóközpontja (kb. úgy viszonyulnak egymáshoz, mint az orosz Enyergia cég Szamarai és Moszkvai gyáregysége...).
Nem akarom megrengetni a világképedet, de a CZ rakétacsaládot vettem csak górcső alá.
Amit az állami CASC gyárt.
Amiket említesz, azok kereskedelmi rakétagyártó startupok. A legtöbbjük még rendes rakétaindítást sem hajtott végre. A rakétáik a CZ-6 / CZ-11 szintjét érik el a legjobb esetben (max. 1-2 tonna @ LEO)...
Az eredeti terv az volt, hogy felküldik az első Tienkung-ot, majd két személyzet jár rajta 2012-ben és 2013-ban. A Tienkung-2-őn összesen egy, 2016-ban?
Hol ebben a logika?
Ismét marhaság. Ha ez lett volna az ok, akkor az áttankolás idejére az űrhajósok a SzenCsou-ba beszállnak, ledokkolnak, pár km-re eltávolodnak, és kész. Ezt az indokot most találtad ki gondolom, mert annyira gyenge...
Apró probléma, hogy a CZ-9 első útját jelenleg 2028-ra ütemezték. A NASA jelenleg 2027-2028-ra már a DSG-t indítani szeretné a Hold felé. Ha már a terveknél tartunk.
Egyébként a kínai moduláris űrállomást anno 2022-re tervezték, majd előre hozták 2018-ra (és lehúzták a tervekből a Tienkung-3-at), aztán a CZ-5 kudarc után újraterveznek, jelenlegi tervek szerint 2019-ben tesztelik a CZ-5B-t, és ha sikeresen fog szerepelni, 2020-ban indulhat a kínai űrállomás bázismodulja. (forrás)
