Űrkutatás

Kicsit túlkomplikáltnak érzem, de ki tudja.
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Luthero
Az ISS-től való visszajöveteleknél jópár ijedtség volt már.
Volt egy majdnem elégett kabin a késve levált műszaki egység miatt. Volt több ballisztikus visszatérés. Meg volt hogy a kabinnyomás fele elment a leszállás alatt.
Meg volt nemrég egy lyukas orbitális kabin is.

Viszont a NASA emberes repülésért felelős részlegénél felismerték azt, hogy ha nem repülnek, akkor felelősségvállalás nélkül is lehet fizetést kapni.

Én a tavalyi Szojuz 10 felszállás abortra gondoltam, de köszi a kiegészítést.
Az utolsó mondatod pedig több mint szomorú...és sok mindent megmagyaráz.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat
https://m.origo.hu/tudomany/2019111...zaturnusz-egzotikus-holdjarol-a-titanrol.html
"Feltérképezték a Szaturnusz legnagyobb, egzotikus holdját, a Titánt. A globális térképen rögzítették a hold hatalmas kiterjedésű sík vidékeit, fagyott szerves anyagból álló dűnéit, és folyékony metán alkotta tavait. Olyan egzotikus világot tártak fel, ami erős jelölt lehet a Földön kívüli élet utáni kutatás során."
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed
A nyomás teszt közben eldurrant a Starship
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Valami azt súgja hogy ez már nem megy az űrbe...

Ez "csak" az Mk.1 volt. Musk rögtön reagált, hogy majd az Mk.3...
Azt nem tudni, hogy a Floridában épülő Mk.2-vel mi lesz.

Viszont annyira nem meglepő. Az Mk.1 és Mk.2 esetében a téglalap alakú lemezekből hegesztettek gyűrűket, aztán ezekből a gyűrűkből építették meg a rakétatestet, ami egyben tartályként is funkcionál. A videó szerint a dómfedél (ami szintén ezen gyártástechnológia szülötte) hegesztése engedhetett el.

Persze, valahol jó ez, mert tapasztalat, de azért segíteni nem fog az ütemterveken...
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gacsat
Ez "csak" az Mk.1 volt. Musk rögtön reagált, hogy majd az Mk.3...
Azt nem tudni, hogy a Floridában épülő Mk.2-vel mi lesz.

Viszont annyira nem meglepő. Az Mk.1 és Mk.2 esetében a téglalap alakú lemezekből hegesztettek gyűrűket, aztán ezekből a gyűrűkből építették meg a rakétatestet, ami egyben tartályként is funkcionál. A videó szerint a dómfedél (ami szintén ezen gyártástechnológia szülötte) hegesztése engedhetett el.

Persze, valahol jó ez, mert tapasztalat, de azért segíteni nem fog az ütemterveken...
Más hogyan gyártja ezeket?
 
Az egész hosszú rakéta testet egyben? Uh. Szép kis gép kellhet hozzá.

Nem, a gyűrűket, amiből a rakétatest készül, és csak egy hegesztés volt benne, ahol a két végét összehegesztették. Anno az Atlas-nál is így csinálták:

140_23430781365_576d3449ba_o.jpg


140_atlastankstructure.png




A Starship Mk.1 / Mk.2 esetén kisebb vagyis rövidebb téglalapokból épült fel a rakétatest, potenciálisan sokkal több hegesztést jelentve. A gyártásminőség az adott körülmények között nagyon nehezen ellenőrizhető a SpaceX féle Mk.1-Mk.4 szinten...

NSF-2019-10-30-20-17-34-707.jpg
 
Nem, a gyűrűket, amiből a rakétatest készül, és csak egy hegesztés volt benne, ahol a két végét összehegesztették. Anno az Atlas-nál is így csinálták:

140_23430781365_576d3449ba_o.jpg


140_atlastankstructure.png




A Starship Mk.1 / Mk.2 esetén kisebb vagyis rövidebb téglalapokból épült fel a rakétatest, potenciálisan sokkal több hegesztést jelentve. A gyártásminőség az adott körülmények között nagyon nehezen ellenőrizhető a SpaceX féle Mk.1-Mk.4 szinten...

NSF-2019-10-30-20-17-34-707.jpg

Miért így csinálják?
 
Miért így csinálják?

Mármint a SpaceX?
Mert minél kevesebb pénzből, minél olcsóbban akarják a prototípusokat legyártani. Tavaly őszig az volt, hogy kompozit műanyagból gyártják a Starshipet. Fel is húztak egy sátrat, ahol a hatalmas hengeres gyártási munkadarab volt, amire feltekerik a szénszálas paplanokat. Beszélni nem beszélnek róla (nem szoktak), de a lényeg, hogy aztán ezt a munkadarabot már csak felszecskázva lehetett utána látni a sátor előtt. Musk szövegéből azt sejtem, hogy túl sok volt a selejt, és túl drága és körülményes a gyártás.

Ekkor jött a rozsdamentes acél, mint opció, lásd Atlas, az 1950-es évekből. Olcsó az alapanyag (az alu ötvözeteknél is jóval olcsóbb), könnyű dolgozni vele, és ahogy a kép mutatja, akár a szabad ég alatt is lehet gyártani, illetve a félkész darabokat tárolni.

A SpaceX is hengerelt, egy helyen hegesztett gyűrűkből akarja a végleges Starship-eket gyártani, de a prototípusoknál a Floridai és Texasi csapat versenyzett, hogy melyik tud gyorsabban elkészülni. Valamilyen okból ők kisebb lemezekből építkeztek, így több lemez és több hegesztés kell egy-egy gyűrűhöz, nem pedig méretre vágott, és egy helyen hegesztett megoldással készültek. A két csapat közül a Texasi készült el hamarabb, de az ő Mk.1-es Starshipük igénytelenebbül is volt legyártva.

Balra a Floridai Mk.2, jobbra a Texasi Mk.1:

Screen-Shot-2019-06-24-at-10.48.33-AM-730x430.jpg
 
Néhány gabonasilót itt a környékünkön igényesebben építettek meg mint ezeket...

Erre a SpaceX fan klubban azt mondják, hogy ez csak prototípus, az Mk.1 nem is jutott volna a világűrbe, csak légköri tesztekre használták volna. Nem az lett volna a cél, hogy esztétikus legyen, csak a hajtóműveket, hajtóanyag-tároló és -továbbító rendszereket és a vezérlést le tudják tesztelni. :hadonaszos:
 
  • Tetszik
Reactions: Python and fishbed
Mármint a SpaceX?
Mert minél kevesebb pénzből, minél olcsóbban akarják a prototípusokat legyártani. Tavaly őszig az volt, hogy kompozit műanyagból gyártják a Starshipet. Fel is húztak egy sátrat, ahol a hatalmas hengeres gyártási munkadarab volt, amire feltekerik a szénszálas paplanokat. Beszélni nem beszélnek róla (nem szoktak), de a lényeg, hogy aztán ezt a munkadarabot már csak felszecskázva lehetett utána látni a sátor előtt. Musk szövegéből azt sejtem, hogy túl sok volt a selejt, és túl drága és körülményes a gyártás.

Ekkor jött a rozsdamentes acél, mint opció, lásd Atlas, az 1950-es évekből. Olcsó az alapanyag (az alu ötvözeteknél is jóval olcsóbb), könnyű dolgozni vele, és ahogy a kép mutatja, akár a szabad ég alatt is lehet gyártani, illetve a félkész darabokat tárolni.

A SpaceX is hengerelt, egy helyen hegesztett gyűrűkből akarja a végleges Starship-eket gyártani, de a prototípusoknál a Floridai és Texasi csapat versenyzett, hogy melyik tud gyorsabban elkészülni. Valamilyen okból ők kisebb lemezekből építkeztek, így több lemez és több hegesztés kell egy-egy gyűrűhöz, nem pedig méretre vágott, és egy helyen hegesztett megoldással készültek. A két csapat közül a Texasi készült el hamarabb, de az ő Mk.1-es Starshipük igénytelenebbül is volt legyártva.

Balra a Floridai Mk.2, jobbra a Texasi Mk.1:

Screen-Shot-2019-06-24-at-10.48.33-AM-730x430.jpg

Tehát Musknál sem szarjákba pénzt és ennek meg is lett az eredménye.Szólhatna neki valaki,hogy amikor nem számított a pénz(Atlas)akkor nem mindent azért csináltak úgy mert van rá pénz hanem azért mert az úgy jó.
 
Erre a SpaceX fan klubban azt mondják, hogy ez csak prototípus, az Mk.1 nem is jutott volna a világűrbe, csak légköri tesztekre használták volna. Nem az lett volna a cél, hogy esztétikus legyen, csak a hajtóműveket, hajtóanyag-tároló és -továbbító rendszereket és a vezérlést le tudják tesztelni. :hadonaszos:


Nálunk meg azt mondják,hogy gyakorlolj így ahogy harcolni fogsz...
 
Tehát Musknál sem szarjákba pénzt és ennek meg is lett az eredménye.Szólhatna neki valaki,hogy amikor nem számított a pénz(Atlas)akkor nem mindent azért csináltak úgy mert van rá pénz hanem azért mert az úgy jó.

Az Atlas egy útkeresés volt. Erről már írtam itt.

Az acél akkor azért tűnt jó ötletnek, mert hirtelen kellett hatalmas mennyiségű rakétát gyártani, és úgy tűnt, hogy végtelen mennyiségben kell majd gyártaniuk.
Egy sor kompromisszum volt benne, például a szerkezeti merevségét az adta, hogy a tartályt mindig túlnyomás alatt kellett tartani (erre inert gázt, nitrogént használtak), ha éppen nem volt teletankolva. Ebből gondok is voltak, mert hát egy jóóóó nehéz termonukleáris töltetet raktak az orrára, szóval a rakétasílóban álló rakéta egy olyan gránát volt, amiből éppen, hogy nem húzták ki a biztosítótűt (volt is baleset belőle).

Ezzel együtt innovatív mérnöki megoldásokkal volt tele, de hamar túlhaladott volt. A rakétatechnológia pedig gyorsan elfelejtette a rozsdamentes acélt, mert pénz volt, a repülőgép-gyártásnál pedig az aluötvözeteket jól kitapasztalták már, így az adott szinten a legjobb tömegarányú, de nem a legjobb ár/értékű megoldást használhatták.

Egészen a SpaceX Starship-ig, ahol minél olcsóbban szeretnék ezt a történetet véghezvinni. A 135-150 dollár / kg kompozit műanyag és a 20-30 dollár / kg aluötvözethez képest a 3 dolláros rozsdamentes acél eléggé durva arány, még úgy is, hogy több kell belőle...