Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Horizon

Well-Known Member
2019. február 27.
2 097
8 517
113
A nyomás teszt közben eldurrant a Starship
Valami azt súgja hogy ez már nem megy az űrbe...

Ez "csak" az Mk.1 volt. Musk rögtön reagált, hogy majd az Mk.3...
Azt nem tudni, hogy a Floridában épülő Mk.2-vel mi lesz.

Viszont annyira nem meglepő. Az Mk.1 és Mk.2 esetében a téglalap alakú lemezekből hegesztettek gyűrűket, aztán ezekből a gyűrűkből építették meg a rakétatestet, ami egyben tartályként is funkcionál. A videó szerint a dómfedél (ami szintén ezen gyártástechnológia szülötte) hegesztése engedhetett el.

Persze, valahol jó ez, mert tapasztalat, de azért segíteni nem fog az ütemterveken...

Vajon a gyártási leírás melyik pontjában szerepel a samu kalapács? :)

mk1-hammer.jpg
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
Az Atlas egy útkeresés volt. Erről már írtam itt.

Az acél akkor azért tűnt jó ötletnek, mert hirtelen kellett hatalmas mennyiségű rakétát gyártani, és úgy tűnt, hogy végtelen mennyiségben kell majd gyártaniuk.
Egy sor kompromisszum volt benne, például a szerkezeti merevségét az adta, hogy a tartályt mindig túlnyomás alatt kellett tartani (erre inert gázt, nitrogént használtak), ha éppen nem volt teletankolva. Ebből gondok is voltak, mert hát egy jóóóó nehéz termonukleáris töltetet raktak az orrára, szóval a rakétasílóban álló rakéta egy olyan gránát volt, amiből éppen, hogy nem húzták ki a biztosítótűt (volt is baleset belőle).

Ezzel együtt innovatív mérnöki megoldásokkal volt tele, de hamar túlhaladott volt. A rakétatechnológia pedig gyorsan elfelejtette a rozsdamentes acélt, mert pénz volt, a repülőgép-gyártásnál pedig az aluötvözeteket jól kitapasztalták már, így az adott szinten a legjobb tömegarányú, de nem a legjobb ár/értékű megoldást használhatták.

Egészen a SpaceX Starship-ig, ahol minél olcsóbban szeretnék ezt a történetet véghezvinni. A 135-150 dollár / kg kompozit műanyag és a 20-30 dollár / kg aluötvözethez képest a 3 dolláros rozsdamentes acél eléggé durva arány, még úgy is, hogy több kell belőle...

Az Atlas-V második fokozatát a Centaur-t mai napig rozsdamentes acélból gyártják, a régi módszerrel, mert olcsó és megfelelő gépesítéssel és ellenőrzéssel megbízható.
Az ULA a bolygóközi küldetésekre és üzemanyagdepókhoz is tervezett ACES fokozatát is ezzel a módszerrel tervezi készíteni.

A Starship ellentétben a korai Atlasokkal és a mostani Centaurokkal nem ballon tank rendszerű, nyomás nélkül is stabil szerkezetileg.
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
Vajon a gyártási leírás melyik pontjában szerepel a samu kalapács? :)

mk1-hammer.jpg

Nagykalapács nélkül nincs nagyméretű szerkezet.

Az Apollo 12 ALSEP csomagjának telepítési leírásában sem szerepelt kalapács, végül aztán csak kalapáccsal kellett kicsalogatni a plutóniumkapszulát (!) a tárolóból, hogy be lehessen helyezni az RTG-be.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 677
10 543
113
Megcsinálták a Falcon-1et 4.szerre... Meglehetősen egyszerű, kipróbált szerkezet.
Megcsinálták a Falcon 9-et elsőre - volt rá sok Nasa pénz és meglehetősen egyszerű, kipróbált a szerkezet. A booster leszállást&újrahasználást valóban megcsinálták, bár az ötlet nem eredeti és grashopper szinten kipróbált volt.
Falcon heavy már nagy szívás volt. Talán mert saját pénzt kellett belefeccolni.
Most a Starship-el akarnak nagyot domborítani. Csak nincs rá pénz. Majd ha a Starlink sikeres lesz, akkor lesz pénz. De a Starlinkre is kéne pénz. Addig bohócodnak a "papírmassé" prototípusokkal. Na meg a lehetetlen határidőkkel.
imho
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 632
113
Megcsinálták a Falcon-1et 4.szerre... Meglehetősen egyszerű, kipróbált szerkezet.
Megcsinálták a Falcon 9-et elsőre - volt rá sok Nasa pénz és meglehetősen egyszerű, kipróbált a szerkezet. A booster leszállást&újrahasználást valóban megcsinálták, bár az ötlet nem eredeti és grashopper szinten kipróbált volt.
Falcon heavy már nagy szívás volt. Talán mert saját pénzt kellett belefeccolni.
Most a Starship-el akarnak nagyot domborítani. Csak nincs rá pénz. Majd ha a Starlink sikeres lesz, akkor lesz pénz. De a Starlinkre is kéne pénz. Addig bohócodnak a "papírmassé" prototípusokkal. Na meg a lehetetlen határidőkkel.
imho
Ez lett a nyilvánvaló vége a TSZCs hátsó udvarán való barkácsolgatásnak. Bár reméljük, ez még nem a vége.
 
  • Tetszik
Reactions: misinator

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 632
113
Nagykalapács nélkül nincs nagyméretű szerkezet.

Az Apollo 12 ALSEP csomagjának telepítési leírásában sem szerepelt kalapács, végül aztán csak kalapáccsal kellett kicsalogatni a plutóniumkapszulát (!) a tárolóból, hogy be lehessen helyezni az RTG-be.
A próbához nem lett volna jó egy közönséges acéltartály, amit egy vegyipari gépgyárban a polcról adtak volna nekik? Nálunk még egy hidrogén tartály se robbant föl. Valójában ebben a méretben csak 22 báros nitrogén tartályokat használtunk.
Aztán ráérnek még faragni a súlyból, ha majd ráteszik az űrhajót is.
 

gacsat

Well-Known Member
2010. augusztus 2.
16 678
14 632
113
Nagykalapács nélkül nincs nagyméretű szerkezet.

Az Apollo 12 ALSEP csomagjának telepítési leírásában sem szerepelt kalapács, végül aztán csak kalapáccsal kellett kicsalogatni a plutóniumkapszulát (!) a tárolóból, hogy be lehessen helyezni az RTG-be.
Ja. A Szajúz meg emiatt ment tönkre.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 677
10 543
113
Ez lett a nyilvánvaló vége a TSZCs hátsó udvarán való barkácsolgatásnak. Bár reméljük, ez még nem a vége.

Majd kiderül, hogy egy BFR-t nem lehet kis pénzből gyorsan megcsinálni. Nagy pénz meg bizonytalan, hogy lesz-e valaha. A NASA-tól biztos nem.
 

kamov

Well-Known Member
2018. augusztus 17.
242
688
93
A próbához nem lett volna jó egy közönséges acéltartály, amit egy vegyipari gépgyárban a polcról adtak volna nekik? Nálunk még egy hidrogén tartály se robbant föl. Valójában ebben a méretben csak 22 báros nitrogén tartályokat használtunk.
Aztán ráérnek még faragni a súlyból, ha majd ráteszik az űrhajót is.

Egyelőre még semmit nem tudunk arról, hogy az elvárthoz képest mekkora nyomáson ment szét a tartály.

Először ezt kell tisztázni, aztán érdemes tartály meg hegesztés témában bármire is gondolni.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gacsat

empontipont

Well-Known Member
2015. augusztus 17.
717
2 607
93
úgy olvastam, hogy a Buran annyiból volt jobb többek között mint a Space Shuttle , hogy a hordozóját, az Enyergiát lehetett (volna) űrsikló nélkül is használni elméletileg.
Lehet valamit tudni arról, hogy miért nem használják?
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 063
113
úgy olvastam, hogy a Buran annyiból volt jobb többek között mint a Space Shuttle , hogy a hordozóját, az Enyergiát lehetett (volna) űrsikló nélkül is használni elméletileg.
Lehet valamit tudni arról, hogy miért nem használják?
Ezt utólag nem biztos, hogy a javára írnám.
Ha belegondolsz, akkor így a Enyergia hajtóművei nem voltak újrahasznosíthatóak. Magyarán mentek a levesbe.
A mostani trendek meg azt mutatják, hogy abban van a bugi! ;)
 
T

Törölt tag 1711

Guest
úgy olvastam, hogy a Buran annyiból volt jobb többek között mint a Space Shuttle , hogy a hordozóját, az Enyergiát lehetett (volna) űrsikló nélkül is használni elméletileg.
Lehet valamit tudni arról, hogy miért nem használják?

A Buran fejlesztésével arra akartak rájönni, hogy olcsóbb-e az űrrepülőgép üzemeltetése (lásd amerikai propaganda mikor öntötték a fejlesztésébe a pénzt), mint az egyszer használatos Szojuzoké
Nem volt az, a 2. prototípust félbe is hagyták, az első meg egy repülés után ment a kukába.
Amerikaiak is rájöttek erre, de arcvesztés nélkül nem lehetett kiszállni belőle, így erőltették amíg lehetett.

Buran fő előnye az volt, hogy nem hurcolta magával a főhajtóműveket (így pl. nem kellett összeköttetés az üzemanyagtartály és a sikló között) és automata módon le tudta repülni a teljes útvonalat.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 679
65 796
113
Nem, a Buran fő előnye, hogy egy alapvetően elcseszett koncepcióból, vagyis a repülőgépként többször felhasználható űrhajóból és annak nélkülözhetetlen külön hordozórakétájából ők hozták ki a jobb kombinációt. Ennek az ég egyadta világon semmi köze az autonóm leszállóképességez, vagy ahhoz, hogy a személyzet minden tagja katapultülésben ült. Ahhoz meg pláne nem, hogy a Szovjetúnió összedőlése miatt nem tudták fenntartani a rendszert. Viszont paradox módon magának a Szovjetúniónak az összeomlásához ennek a brutáldrága programnak is köze volt. Vagyis, ez egy akaratlanul is öngyilkos program lett.

A Buran-Enyergija rendszer fő előnye, hogy a flexibilisen konfigurálható Enyergija hordozórakéta komplexumnak az űrrepülőgép csak az egyik opcionális terhe lett volna.
A Space Shuttle rendszer viszont egy L art pour l art konstrukció.
Az orbiteren vannak a saját fő hajtóművei, melyekhez annyi üzemanyag kell, hogy az már csak azon kívül, egy, a gépnél hétszer(!) nehezebb tartályban fért csak el, amit külön, független gyorsító rakétákkal kellett az űrbe mozgatni.
De, hogy azok fajlagosan a lehető legnagyobb tolóerőt adják, minimalizálni kellett a járulékos tömeget, így a mozgó alkatrészeket lényegében nem tartalmazó, hatalmas tolóerejű, de szabályozhatatlan és realtíve rövid égésidejű szilárd üzemanyagú rakétákat kellett használni először és azóta is egyedüliként az emberes űrrepülés történetében.
Az orbiter használhatatlan a tartály és a gyorsítórakéták nélkül, azok meg értelmetlenek az orbiter nélkül.
A többször felhasználható űrrepülőgép meg ott sántított, hogy minden egyes starttal fel kellett küldeni egy 100+ tonnás szerkezetet és hét összeválogatott embert azért, hogy 30 tonna hasznos terhet az űrbe mozgassanak, de maximum csak két hétre!
Még állandó űrállomásnak se jó!

A Buran-Enyergija ezzel szemben el lett volna úgy is, hogy a Buran fel se megy, ha nincs ott dolga, de a teljes felszállótömegével (kb ugyanúgy 100 tona) egyenértékű hasznos teher viszont igen.
Vagy - köszönhetően az Enyergija Vulkan konfigurációnak - ennél akkár jóval több is pályára állítható lett volna.
Vagy akár a Holdig eljutni képes űrhajó is.

Ahogy a Space Shuttle esetében is az amúgy kiválóra vizsgázott Saturn V. jobb kiindulási alap lehetett volna.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 063
113
A Buran fejlesztésével arra akartak rájönni, hogy olcsóbb-e az űrrepülőgép üzemeltetése (lásd amerikai propaganda mikor öntötték a fejlesztésébe a pénzt), mint az egyszer használatos Szojuzoké
Ezt komolyan gondoltad?
Szerinted nem tudták az oroszok kiszámolni egy nyomorult kockás füzeten?
Ehhez meg kellett építeni?
Csakhát az volt a különbség, hogy míg az Űrsiklót eredetileg önálló rendszernek tervezték. A Buran-t csak utólag ráakasztották az Energia-ra.
Ennek túl sok értelme nem volt. Mivel az Energia a Buran nélkül 100t-t tudott LEO-ra vinni, míg a Burannal csak 30-at. Sokkal értelmesebb lett volna egy rohadt nagy leszállóegységet tervezni az Energia orrára (az átmérő megvolt hozzá), mint hogy a Buranba fektették az erőforrásokat.
Egyszerűen meg akarták mutatni, hogy ők is meg tudták csinálni. Viszont akkor már nem volt meg hozzá a keret. Az Energia alapvetően működőképes lehetett volna, csak már - SZU összeomlásával - elfogyott az eszköz, amit fel lehetett volna vinni vele.
 
  • Tetszik
Reactions: gacsat

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 679
65 796
113
Ahogy Cifu a sorozatában megírta, a szovjet űrrepülőgép egy kvázi-minimalista (értsd jól) célorientált gép lett volna, de a tőle független Enyergija rakétarendszerhez (ami szegről-végről az elvetélt Vulkán óriásrakéta leszármazottja, lényegesen flexibilisebb kivitelben) illeszthetően.
Csakhogy jött az alkoholista Usztyinov marsall és kikövetelte, hogy a Buran pontosan olyan legyen, mint a Space Shuttle Orbiter, holott az nem volt egy jó fejlesztési irány.

Ugyanis - bár az űreszközök többszöri felhasználhatósága egy trivális igény - nem kötelező, hogy egy űrhajó mindenképpen repülőgépként érkezzen vissza. Ha csak nem a légierő erőlteti bele a saját ideáit a programba.
A mindent is tudó koncepcióból lett végül az, ami, ezt viszont a szovjet tervezők sajnos muszájból lemásolták, még ha alapvető dolgokban javítottak is rajta.