Űrkutatás
- Téma indítója Luthero
- Indítva
Valahogy többet vártam, majd biztos kialakul:
"Mint később kiderült, a hibát az okozta, hogy rossz időt számolt a Starliner fedélzeti számítógépének órája – ezt Mission Elapsed Timing anomáliaként emlegették a Boeing és a NASA illetékesei. Az órajel hibája ahhoz vezetett, hogy az automatikus vezérlés nem adott a kellő pillanatban, azaz az Atlas V rakéta fölső, Centaur fokozatáról való leválás után parancsot a négy fő hajtómű bekapcsolására, ellenben az űrhajó orientációjáért felelős fúvókák működésbe léptek, mert a vezérlő szoftver azt hitte, hogy az űrhajó már pályára állt és igyekezett azt az ehhez előírt pozícióba állítani. ...
... Az ISS körülbelül 420 kilométeres magasságban kering a Föld körül, a Starliner pályáját azonban csak 250 km magasságban tudták stabilizálni, innen pedig semmi esély nem maradt az ISS eléréséhez. Az űrhajónak amúgy az órahibától eltekintve semmi műszaki problémája nem volt, a megfelelő, pontos idő távbeállítása után a repülésirányítás úgy döntött, hogy mivel esélytelen az űrállomáshoz való kapcsolódás, a küldetés többi részére koncentrálnak,"
https://index.hu/techtud/2019/12/22/reg_orult_kudarcnak_ennyire_a_nasa/
"Mint később kiderült, a hibát az okozta, hogy rossz időt számolt a Starliner fedélzeti számítógépének órája – ezt Mission Elapsed Timing anomáliaként emlegették a Boeing és a NASA illetékesei. Az órajel hibája ahhoz vezetett, hogy az automatikus vezérlés nem adott a kellő pillanatban, azaz az Atlas V rakéta fölső, Centaur fokozatáról való leválás után parancsot a négy fő hajtómű bekapcsolására, ellenben az űrhajó orientációjáért felelős fúvókák működésbe léptek, mert a vezérlő szoftver azt hitte, hogy az űrhajó már pályára állt és igyekezett azt az ehhez előírt pozícióba állítani. ...
... Az ISS körülbelül 420 kilométeres magasságban kering a Föld körül, a Starliner pályáját azonban csak 250 km magasságban tudták stabilizálni, innen pedig semmi esély nem maradt az ISS eléréséhez. Az űrhajónak amúgy az órahibától eltekintve semmi műszaki problémája nem volt, a megfelelő, pontos idő távbeállítása után a repülésirányítás úgy döntött, hogy mivel esélytelen az űrállomáshoz való kapcsolódás, a küldetés többi részére koncentrálnak,"
https://index.hu/techtud/2019/12/22/reg_orult_kudarcnak_ennyire_a_nasa/
"A Starliner részleges kudarcát talán legjobban az űrállomás személyzete sajnálja: a fedélzeten egy rakás nekik szánt holmi, ruhaneműk, karácsonyi ajándékok, élelmiszerek utaztak, a 270 kilogrammnyi szállítmányról azonban kénytelenek voltak most lemondani. A hat űrhajóstól Jim Chilton külön bocsánatot is kért."
M
molnibalage
Guest
Bár nem én lettem megszólítva, én úgy gondolom, hogy érdemes megemlíteni hasonló példákat. Mint pl. a MiG-31 főfutóművei.
A MiG esetében talán leginkább azért, hogy a havas futópályán ne az első kerék által keményre letaposott - már csúszósabb - felületen fusson a hátsó kerék fékezéskor - ha jól tudom.
Közelebb van mind elrendezésben, mind okban a Tu-22M0 prototípus főfutóműveinek elrendezése a Mars Roverhez:
Itt "Maga Lenin" kiváló írásművéből idéznék:
"...a futózsámolyok két sorban 3-3 kereke közül a középső kettő kijjebb tolódott a kibocsátási folyamat végén. Ezzel a szokatlan megoldással kívánták csökkenteni a talajnyomást, azaz a nem szilárd pályákról való üzemelést biztosítani..."
https://modernwartech.blog.hu/2019/08/16/a_tupoljev_tu-22m_bombazorepulogep_2_resz
Én inkább úgy fogalmaznék, hogy nem a talajnyomást csökkenti, hanem biztosabbá teszi a kerekek tapadást.
Az első kerék kitapos egy nyomvályút, amibe a második kerék a puha talajon leginkább csak belesüppedni tudna, ráadásul az oldalfalát csak fékezné a nyomvályú fala.
Ha félátfedésben fut, akkor a második kerék tapadófelülete legalább félig megint tud fogást venni a talajon, s megúszta a besüppedést.
Ezzel egyúttal újra alkalmassá teszi a talajt a harmadik kerék számára.
Szerintem.
M
molnibalage
Guest
Ha a Föld csak 10-15%-kal nagyobb lenne, akkor a kémiai hajtóanyagok energiasűrűsége miatt lehetetlen lenne az űrutazás. Durva.
T
Törölt tag
Guest
Ezért gondolom én is - mint még sokan mások is - hogy Elonnak ez az "egy lépéssel a Marsra" ötlete téves.
A Hold a logikus célpont. Ott kellene először űrállomást építeni, majd letelepedni, rakéta gyárakat építeni, és ha ez már mind faszán működik akkor onnan majd mehetnek a deep space küldetések is.
M
molnibalage
Guest
Ami még felmerült bennem, hogy OK, hogy van (?) víz a Holdon, de mennyi? Meg az nem megújuló forrás. Mennyire tervezhető és építhető erre hosszútávon bármi? Mert, ha elfogy, akkor game over. Nem fog (?) visszatermelődni. Erre nem lehet felhúzni egy civilizációt, legfeljebb felderítő expedíciókat.
T
Törölt tag
Guest
100 millió és 1 milliárd tonna közé teszik a kitermelhető víz mennyiségét / pólus.
Ez hosszabb távon persze semmi és majd kívülről kell pótolni, viszont a videóban fejtegetett rakéta egyenlet miatt - ha sikerül elérni hogy ne mindent a Földről kelljen a Holdra vinni (kisbolygó bányászat?) - gazdaságosabb lesz a Holdról (vagy a Hold körül keringő űrállomásról) operálni.
Minden Holdról indított űrjármű 60%-a lehet a hasznos teher - ami a földi indítás esetén >10% !!