Űrkutatás

[BJani]

Az űrrepülőgépet leszámítva az összes űrhajó esetén a hővédő pajzshoz hozzá sem lehet férni a világűrben annak átellenőrzéséhez, esetleges javításához.

Mondjuk nincsenek is kitett helyen, ahol könnyen sérülés érheti őket...

Amúgy az STS-107-et ábrázoló képen a Spacehab-ba átjáró "alagúton" az nem egy zsilip? Vagy az mi ott?
(Ha van zsilip, akkor egy másik shuttle elvileg le tudta volna menekíteni a személyzetet szerintem, de zsilip nélkül csak akkor, ha van mindenkinek szkafanderje a 107-esen.)

 

[gergo55]

Igen, emlékszek Komarovra, Dobrovolkszijra, Volkovra, Pacajevre. Cifu megírta a történetüket.
A székárakkal kapcdolatban arra a rizikóra akartam utalni, amit a Nasa nem vállalt be, mert ha naaaagyon akarta volna akkor hamarabb rendszerbe állít személyszállító űrhajót.

 

[enzo]

Mondjuk nincsenek is kitett helyen, ahol könnyen sérülés érheti őket...

Amúgy az STS-107-et ábrázoló képen a Spacehab-ba átjáró "alagúton" az nem egy zsilip? Vagy az mi ott?
(Ha van zsilip, akkor egy másik shuttle elvileg le tudta volna menekíteni a személyzetet szerintem, de zsilip nélkül csak akkor, ha van mindenkinek szkafanderje a 107-esen.)

Tudtommal sosem volt opció, hogy egy másik siklót fel tudtak volna küldeni elég gyorsan menteni a másik személyzetét, túl sokáig tartott volna előkészíteni.

 

[gacsat]

Ez az Apollo óta megvan. De csak az indító állásról való menekülésre lehet használni.

Igen, csak nem kell kivárni, hogy elaludjon a tűz.

 

[gacsat]

Azt tudjuk, hogy kb. milyen mennyiségi arányban indultak keleten/nyugaton az űrhajósok? Tippem szerint nyugaton volt több (a 7 fős Shuttle miatt), de mennyivel?
Nyilván 1 halott is végtelenszer több a 0-ánál, de azért az arányok érdekesek lehetnek, hogy hány indításból/fent járt űrhajósból lett az a 0, meg az a 2x7 halott.

A Challenger eseténél még szovjetből több volt.

 

[gacsat]

Tudtommal sosem volt opció, hogy egy másik siklót fel tudtak volna küldeni elég gyorsan menteni a másik személyzetét, túl sokáig tartott volna előkészíteni.

Van egy ilyen orosz (vagy még szovjet) film. Valami mentőakció keretében egy héten belül három Szajúzt is indítanak.

 

[gacsat]

Azt tudjuk, hogy kb. milyen mennyiségi arányban indultak keleten/nyugaton az űrhajósok? Tippem szerint nyugaton volt több (a 7 fős Shuttle miatt), de mennyivel?
Nyilván 1 halott is végtelenszer több a 0-ánál, de azért az arányok érdekesek lehetnek, hogy hány indításból/fent járt űrhajósból lett az a 0, meg az a 2x7 halott.

Az oroszok addig négy űrhajóst vesztettek. Már amit bevallottak.

 

[gacsat]

Igen, emlékszek Komarovra, Dobrovolkszijra, Volkovra, Pacajevre. Cifu megírta a történetüket.
A székárakkal kapcdolatban arra a rizikóra akartam utalni, amit a Nasa nem vállalt be, mert ha naaaagyon akarta volna akkor hamarabb rendszerbe állít személyszállító űrhajót.

Azt a lehangoló tökölést és bénázást, ami a NASÁnál folyt le se lehet írni. Feléig, harmadáig megterveztek vagy 5 űrhajót, aztán törölték. Az oroszok se különbek, csak annyiban, hogy nekik legalább volt közben kényelmetlen, de legalább működő űrhajójuk. Vagyis inkább űrcsónak. A kispolszki méretű űrjárgányt nem nevezném űrhajónak.

 

[jani22]

Csak úgy közbevetőleg.

 

[jani22]

"A Föld felé közelít a Ryugu aszteroidáról mintát hozó Hajabusza-2 japán űrszonda"

https://index.hu/techtud/2020/11/27/aszteroida_japan_urszonda_ryugu/

 

[Cifu]

Azt tudjuk, hogy kb. milyen mennyiségi arányban indultak keleten/nyugaton az űrhajósok? Tippem szerint nyugaton volt több (a 7 fős Shuttle miatt), de mennyivel?
Nyilván 1 halott is végtelenszer több a 0-ánál, de azért az arányok érdekesek lehetnek, hogy hány indításból/fent járt űrhajósból lett az a 0, meg az a 2x7 halott.

Repülések száma:
USA: 149
Szovjetunió / Oroszország: 149
Kína: 6

Emberek, akik az űrben jártak:
USA: 359
Szovjetunió / Oroszország: 118
Japán: 12
Német: 11
Francia: 10
Kanadai: 10
Kínai: 9
Olasz: 7

Űrben töltött idő (nap):
Szovjetunió / Oroszország: 27 095
USA: 21 792

Forrás

Mondjuk nincsenek is kitett helyen, ahol könnyen sérülés érheti őket...

Külső sérülés valóban nem. Belső sérülés igen, lásd Apollo-13 esetén robbanás a műszaki modulban.

Amúgy az STS-107-et ábrázoló képen a Spacehab-ba átjáró "alagúton" az nem egy zsilip? Vagy az mi ott?
(Ha van zsilip, akkor egy másik shuttle elvileg le tudta volna menekíteni a személyzetet szerintem, de zsilip nélkül csak akkor, ha van mindenkinek szkafanderje a 107-esen.)

Igazad vagyon, van egy szükség-légzsilip az átjáró első szekción:

 

[Cifu]

Tudtommal sosem volt opció, hogy egy másik siklót fel tudtak volna küldeni elég gyorsan menteni a másik személyzetét, túl sokáig tartott volna előkészíteni.

Opció sose volt, de a vizsgálóbizottság kért a NASA-tól egy forgatókönyvet, hogy adott esetben, ha a sérülést időben észlelik, mit lehetett volna tenni. Ez erre letölthető.
A lényeg: ha a felszállásnál történt videókat időben kielemzik, és a kritikusságukat hamar felismerik, a második repülési napon egy űrsétával két űrhajós megvizsgálhatta volna a szárny belépőélét a sérülés mértékét tekintve. Mivel nem volt tervezett EVA az STS-107 úton, így nem volt sem SAFER, de még csak EVA képes kamera se, vagyis a két űrhajós közül az egyik a szárnyon kvázi tartotta volna a másikat, hogy szemmel meg tudja nézni a sérülés mértékét, és azt szóban közölhette csak a NASA irányításával.
Ha ez megtörtént, akkor nekiállhattak előkészíteni az egyik űrsiklót (a rendelkezésre állók közül az Atlantis volt a leginkább repülésre képes állapotban), és kb. a 25. napon érhették volna el az űrsiklót. Ha nincs például elnapolva az indítás az időjárás miatt, a felkészítéskor nem ütköznek problémába, illetve a személyzet kiképzése megfelelően zajlik. Az előzetes felmérés szerint a legnagyobb hátráltató tényező az űrhajósok átszállításának EVA kiképzése lett volna. Két hét erre igen rövid idő, márpedig több nem állt volna rendelkezésre.

Rizikós lett volna, de reális esély lehetett volna az űrhajósok megmentésére.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Tudtommal sosem volt opció, hogy egy másik siklót fel tudtak volna küldeni elég gyorsan menteni a másik személyzetét, túl sokáig tartott volna előkészíteni.

A Columbia tragédiáját követő első küldetésre induló Discovery STS-121 esetében az Atlantisz készenlétben volt, de a késöbbiekben már csak Soyuzok voltak mentőhajónak kijelőlve.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Kishírek az űrszektorból.

Az orosz űrügynökség 2021 elején kezdi el megvitatni az ISS élettartamát a NASA-val.
Vlagyimir Szolovjov, az ISS orosz szegmensének repülési menedzsere korábban azt állította, hogy az állomáson számos súlyosan megrongálódott elem van, amelyek meghibásodhatnak, ezért a 2024utáni üzemeltetéshez nem csak az anyagi forrásokat hanem a modulok, és berendezések cseréjét is elő kell teremteni.
https://tass.com/science/1228399

Ugyancsak ISS hír, hogy a legénység új tapaszt helyezett a Zvezda modul repedése fölé, valamint a legutóbbi űrséta alkalmával körbefotózták a szegmenst, és a feltételezett szivárgás helyét. Az űrhajósok nem észleltek külső sérülést a repedés területén. A szivárgást viszont továbbra sem sikerül megszüntetni.
https://tass.com/science/1225621


A Kínai Nemzeti Űrigazgatóság közzétette a Long March 9, hordozórakéta tervezési specifikációit.
A super heavy rakéta 93 méter magas lesz, a felszálló súlya 4140 tonna és a tolóerő 5760 tonna. A core stage körülbelül 10 méter átmérőjű lesz. Miután a Long March 9 működésbe lép, várhatóan 2030ra, teherbírása több mint ötszöröse lesz a Long March 5-nek, amely jelenleg a kínai rakétacsalád legmagasabb és legnagyobb toloerejű tagja.

https://www.spacedaily.com/m/report..._carrier_rocket_set_to_debut_in_2030_999.html


A Kennedy Space Centerben elkezdődtek az Artemisz programhoz 2021ben elsőként induló SLS rakéta szilárd hajtóanyagú boosterének összeszerelése.

https://www.nasa.gov/feature/artemis-i-launch-preparations-are-stacking-up


A Kínai magánkézben lévő Landscape cég a tervezett ütemben halad a Zhuque-2 közepes rakétájának fejlesztésével. A kategóriájában egyedüliként methánt használó rakétamotor eddigi tesztjei sikeresek voltak.

Végül pedig akit részletesebben érdekel a hét elején indúlt kínai holdküldetés annak ajánlom Scott Manly remek összefoglalóját.

 

[enzo]

A Columbia tragédiáját követő első küldetésre induló Discovery STS-121 esetében az Atlantisz készenlétben volt, de a késöbbiekben már csak Soyuzok voltak mentőhajónak kijelőlve.

Minden küldetésre vittek egy dokkolót a raktérben? Ja és hány Szojuz tudott volna lehozni egy 7 fős legénységet? Ha pilótával küldik fel őket, akkor 4 Szojuz indítás kellett volna, ha üresen, automatikus üzemmódban (nem tudom lehetséges-e ez a Szojuzoknál) akkor is 3-at. 6 fős shuttle legénység esetén is 2-t. Volt ennyi előkészítve?

 

[Zaphod Beeblebrox]

Minden küldetésre vittek egy dokkolót a raktérben? Ja és hány Szojuz tudott volna lehozni egy 7 fős legénységet? Ha pilótával küldik fel őket, akkor 4 Szojuz indítás kellett volna, ha üresen, automatikus üzemmódban (nem tudom lehetséges-e ez a Szojuzoknál) akkor is 3-at. 6 fős shuttle legénység esetén is 2-t. Volt ennyi előkészítve?

Itt megtalálod a választ a kérdéseidre.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/STS–3xx

 

[enzo]

Itt megtalálod a választ a kérdéseidre.
https://hu.m.wikipedia.org/wiki/STS–3xx

OK mondjuk elég zavaros és összefüggéstelen a szöveg. A egész az ISS-ről való mentésre vonatkozik, ha jól értem. A Columbia legénységét nem lehetett volna menteni így, mert nem is tudtak volna csatlakozni az ISS-hez, sem megközelíteni azt (ehhez olyan pályamódosítás kellett volna, amihez nem volt elég üzemanyaguk).
Az sem derül ki, hogy mi valósult meg ebből végül, az automatikus leszállás pl. nem volt megoldva a Shuttle-nél tudtommal végig, az sem világos milyen meghibásodás esetén térhetett volna vissza személyzet nélkül a sikló, de személyzettel nem. Elég kevés ilyen lehetőség fordulhatott volna elő.

 

[Zaphod Beeblebrox]

OK mondjuk elég zavaros és összefüggéstelen a szöveg. A egész az ISS-ről való mentésre vonatkozik, ha jól értem. A Columbia legénységét nem lehetett volna menteni így, mert nem is tudtak volna csatlakozni az ISS-hez, sem megközelíteni azt (ehhez olyan pályamódosítás kellett volna, amihez nem volt elég üzemanyaguk).
Az sem derül ki, hogy mi valósult meg ebből végül, az automatikus leszállás pl. nem volt megoldva a Shuttle-nél tudtommal végig, az sem világos milyen meghibásodás esetén térhetett volna vissza személyzet nélkül a sikló, de személyzettel nem. Elég kevés ilyen lehetőség fordulhatott volna elő.

Azzal kezd a cikk, hogy ezeket az intézkedéseket a Columbia tragédiája után vezették be. És a Discovery után már csak az ISSre járt a sikló, befejezve annak építését, az egy utolsó Hubble javítástól eltekintve.

 

[Mackensen]

 

[Horizon]