Űrkutatás

A absztrapt mualkotasok 70% a is semmi mas mint penzmosas... Es illegalis uzletek legalis fedezese...

Nem lessz itt se marsi kolonia se eber a naprendszeren kivul... Ez elkovetkezo 100 evben... Szepen hangzik meg minden hasznos is az urkutatas... De scifi rol el van hitetve hogy egy karnyujtasnyira van. De nem.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7
Úgy tudom ezt a Strashipet hiperszonikus utasszállítónak IS szánják...

Azon gondolkoztam hogy érdekes élmény lesz a laikus utazóközönségnek ezen a szerkezeten utazni és átélni (túlélni...) egy ilyen leszállási manővert..:confused::rolleyes:

Nem tudom lesznek e az utaszállító változaton ablakok, de ha igen akkor tutira feledhetetlen élmény lesz amikor landolás előtt kinéz az utas és csak azt látja hogy jön a föld, JÖN A FÖLD.....
....majd amikor már össze fosta, huggyozta magát akkor a becspódás előtt 1-2 mp.cel felhúzza a rakéta az orrát, jön a 2-3G terhelés...
...aztán megérkeztek és megköszönik hogy a Starship céggel utaztak. :);)
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gergo55
Úgy tudom ezt a Strashipet hiperszonikus utasszállítónak IS szánják...

Azon gondolkoztam hogy érdekes élmény lesz a laikus utazóközönségnek ezen a szerkezeten utazni és átélni (túlélni...) egy ilyen leszállási manővert..:confused::rolleyes:

Nem tudom lesznek e az utaszállító változaton ablakok, de ha igen akkor tutira feledhetetlen élmény lesz amikor landolás előtt kinéz az utas és csak azt látja hogy jön a föld, JÖN A FÖLD.....
....majd amikor már össze fosta, huggyozta magát akkor a becspódás előtt 1-2 mp.cel felhúzza a rakéta az orrát, jön a 2-3G terhelés...
...aztán megérkeztek és megköszönik hogy a Starship céggel utaztak. :);)
Es ha hozzaveszed hogy most csak 12.000 m ig ment fel majd kezdett landolni... Mi lenne ha az urbol jonne vissza?
 
Leteszteltek a szetrobbanast. Az sem utolso szempont mostmar tudjak hogy viseli a szerkezet :D egyebkent komolyra forditva igen hasznos volt a kesobbi biztonsagi rendszabalyok kidolgozasanal!!!

Jo nem leszek szemet... Nem lepodtem meg a sikertelensegen. A spacex eddig az osszes inditasra 5-8% os teljes siker /ertsd kiloves es tervezett sikeres landolasok./ vagy talan meg annyi se. De ha belevesszuk hogy a tesla kocsi nem jo iranyba kerult palyara... Space x egyebkent lehet tud ureszkozoket epiteni de az imditasokat a nasara kellene bizniuk.
Ennek itt mi ételme volt? Képzelődsz, és azt is rosszul!
A Falcon 9-nek 98% feletti a full mission success aránya (104 indítás, 102 full success). A maradék kettőből is az egyik részleges siker lett.
Az első fokozatok visszahozása esetén a siker aránya 87%-os.
A Roadster pályájával mi is a bajod? Mi az, hogy rossz irányba ment?
OMFG! o_O:confused:
 
  • Tetszik
Reactions: BJani
De ez így egy rohadt nagy pénznylő.Sok adat?A semmihez képest valóban sok ez kétségtelen,de ahoz képest is sok amennyi akkor lett volna ha nem robban fel?
Ezt hogy gondolod? Milyen plusz adat lett volna, amit egy tökéletes landolás biztosíthatott volna? Vagy azt gondolod, hogy a végén kivették volna az adatrögzítőket? :cool:
 
  • Tetszik
Reactions: BJani
Szerencsésebb lenne, csak rohadt nehéz szerkezetet jelentene. Az meg az űrhajózásban drága.
Mármint *drága*.
A Space Shuttle esetén is a biztonság végül is a nagyobb teherbírás áldozata lett.

Szóval először is olcsó feljutási lehetőség kell. Vagy komoly űrbéli gyártás lehetősége.
Hát előbb lesz meg az előbbi...
Azt, hogy mi az olcsó, a szállítási mennyiség határozza meg. Minél több cuccot terveznek felvinni, annál költségesebb egyszeri beruházás válik elfogadhatóvá. És úgy csökken 1T felvitelének az ára. Olvastam valami számítást, hogy mekkora forgalomnál lenne értelme űrliftet építeni.
 
Ezt hogy gondolod? Milyen plusz adat lett volna, amit egy tökéletes landolás biztosíthatott volna? Vagy azt gondolod, hogy a végén kivették volna az adatrögzítőket? :cool:

Azt gondolom,hogy a végén képesek lettek volna töviről hegyire átvizsgálni a szerkezetet,hogy minden úgy alakult-e ahogy gondolták.Így,hogy felrobbant ez nyilvánvalóan nem vagy csak alig alig lehetséges.
 
Azt gondolom,hogy a végén képesek lettek volna töviről hegyire átvizsgálni a szerkezetet,hogy minden úgy alakult-e ahogy gondolták.Így,hogy felrobbant ez nyilvánvalóan nem vagy csak alig alig lehetséges.
Ez jelenleg alak és súlymodell, semmi több.
A hopperekhez képest csak kicsivel vannak közelebb a végső konstrukcióhoz.
Az SN-8 feladata elsősorban az ennél a járműnél (és úgy általában) először alkalmazott repülési manőverek tesztelése volt.
Azért egy ekkora hombárt ide-oda forgatni a hossztengelyére merőlegesen, nem egyszerű művelet. És mindezt kontrolláltan kell megoldani.
Ez kb. olyan lett volna egy végleges konfigurációval véghez vinni, mint egy korcsolyázni nem tudót rázavarni a jégre, miközben a családi Herendi-t a kezébe adjuk.
 
Ezt hogy gondolod? Milyen plusz adat lett volna, amit egy tökéletes landolás biztosíthatott volna? Vagy azt gondolod, hogy a végén kivették volna az adatrögzítőket? :cool:

Mondjuk a Raptorokat lehet tényleg könnyebb lenne vizsgálni, ha nem darabokból kellene, de azért a telemetriából így is nagyon sokat okosodhatnak még ezen a téren is. Már ha egyáltalán a Raptor(okkal) volt a gond, és nem a hajtóanyag ellátásával. Musk ugye tweetelte, hogy alacsony volt a nyomás a header tartályban, a mérnökök nyilván sokkal jobban tudják, hogy ez önmagában elég volt-e a Raptorok nem megfelelő működéséhez, vagy egyéb technikai probléma is közrejátszott.

Nekem van egy olyan érzésem, hogy ez a landolási affér, ez nem nagyon fogja visszavetni a programot. Pont azért, mert 90%-ban sikeres volt a teszt, és begyűjtötték az információkat amiket akartak. Sokkal-sokkal nagyobb gondban lettek volna, ha indításkor felrobban az egész, mert akkor sem magaslégköri, sem siklási, átfordulási manőverekről nem szereznek információkat, és akkor biztosan ismételni kell ezt a tesztet az SN9-el.
 
https://www.rt.com/news/509282-cele...edium=aplication_firefox&utm_campaign=firefox
5fd25a9f85f54017c21308d4.jpg
 
ULA Delta IV Heavy - NROL 44 mission

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

Sokadik nekifutásra végül elindult a Delta IV rakéta fedélzetén az amerikai hírszerzés titkos műholdjával.
Ez a rakéta indításának hetedik kísérlete volt, hol a földi töltő berendezés hibásodott meg, vagy a pneumatikus irányítórendszer, hol a fedélzeti számítógép jelzett hibás szenzort, vagy a kilövőállás egyik karja romlott el, megakasztva az indítást az utolsó másodpercekben.
LW3wayGMu2u4WRAcXDnPSa-970-80.jpg

https://www.space.com/delta-iv-heavy-nrol-44-launch.html
 
Ez most egy hülye kérdés és ötlet lesz, de kíváncsi vagyok...
A Delta rakéta kapcsán jutott az eszembe, hogy használják-e azt a trükköt az ilyen Delta meg Falcon Heavy szerű (értsd, 2 v. több, a központi 1. fokozat körül elhelyezett folyékony hajtóanyagú gyorsítókkal rendelkező) konstrukciók, ami a Kerbal Space Programban ragyogóan működő megoldás? Azaz, a boosterek üzemanyagrendszere össze van kötve a központi egységgel, és az indítás után folyamatosan pumpálják a saját tartályaikból az üzemanyagot a központi első fokozat tartályaiba. Azaz nem csak a hajtóműveik fogyasztják az üzemanyagot, de ők pótolják a központi egység hajtóműve által folyamatosan elégetett üzemanyagot is.
Ennek eredmény, hogy a boosterek hamarabb kiürülnek, viszont akkor le is dobhatók, és így hamarabb lehet tömegcsökkenést elérni. Ezzel csökken ugyan a tolóerő, de jóval kevesebb tömeget is kell mozgatni. Ráadásul, mire kiürülnek a boosterek, a rakéta már a felső légkörbe jut, ahol meg elég lehet az egyetlen hajtómű is.
Előnye, hogy a boosterek leválása után a központi tartály továbbra is csurig van, és még rengeteg ideig üzemeltethető.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and gacsat
Ez most egy hülye kérdés és ötlet lesz, de kíváncsi vagyok...
A Delta rakéta kapcsán jutott az eszembe, hogy használják-e azt a trükköt az ilyen Delta meg Falcon Heavy szerű (értsd, 2 v. több, a központi 1. fokozat körül elhelyezett folyékony hajtóanyagú gyorsítókkal rendelkező) konstrukciók, ami a Kerbal Space Programban ragyogóan működő megoldás? Azaz, a boosterek üzemanyagrendszere össze van kötve a központi egységgel, és az indítás után folyamatosan pumpálják a saját tartályaikból az üzemanyagot a központi első fokozat tartályaiba. Azaz nem csak a hajtóműveik fogyasztják az üzemanyagot, de ők pótolják a központi egység hajtóműve által folyamatosan elégetett üzemanyagot is.
Ennek eredmény, hogy a boosterek hamarabb kiürülnek, viszont akkor le is dobhatók, és így hamarabb lehet tömegcsökkenést elérni. Ezzel csökken ugyan a tolóerő, de jóval kevesebb tömeget is kell mozgatni. Ráadásul, mire kiürülnek a boosterek, a rakéta már a felső légkörbe jut, ahol meg elég lehet az egyetlen hajtómű is.
Előnye, hogy a boosterek leválása után a központi tartály továbbra is csurig van, és még rengeteg ideig üzemeltethető.

Asparagus-fokozatkezelésről beszélsz. Nem, sehol nem használják, a Falcon Heavy-nél először felmerült, hogy megcsinálják (a korai CGI videókban le is animálták a technikai megoldást), de aztán gyorsan ki is dobták. Nagyon megbonyolítja ugyanis az üzemanyag-csőhálózatot, és így a gyártás folyamatát, plusz extra hibalehetőségeket fog hozzáadni a rendszerhez. Így csak mint lehetséges technikai érdekességként marad fent, úgy tűnik.
 
Asparagus-fokozatkezelésről beszélsz. Nem, sehol nem használják, a Falcon Heavy-nél először felmerült, hogy megcsinálják (a korai CGI videókban le is animálták a technikai megoldást), de aztán gyorsan ki is dobták. Nagyon megbonyolítja ugyanis az üzemanyag-csőhálózatot, és így a gyártás folyamatát, plusz extra hibalehetőségeket fog hozzáadni a rendszerhez. Így csak mint lehetséges technikai érdekességként marad fent, úgy tűnik.
Ez most egy hülye kérdés és ötlet lesz, de kíváncsi vagyok...
A Delta rakéta kapcsán jutott az eszembe, hogy használják-e azt a trükköt az ilyen Delta meg Falcon Heavy szerű (értsd, 2 v. több, a központi 1. fokozat körül elhelyezett folyékony hajtóanyagú gyorsítókkal rendelkező) konstrukciók, ami a Kerbal Space Programban ragyogóan működő megoldás? Azaz, a boosterek üzemanyagrendszere össze van kötve a központi egységgel, és az indítás után folyamatosan pumpálják a saját tartályaikból az üzemanyagot a központi első fokozat tartályaiba. Azaz nem csak a hajtóműveik fogyasztják az üzemanyagot, de ők pótolják a központi egység hajtóműve által folyamatosan elégetett üzemanyagot is.
Ennek eredmény, hogy a boosterek hamarabb kiürülnek, viszont akkor le is dobhatók, és így hamarabb lehet tömegcsökkenést elérni. Ezzel csökken ugyan a tolóerő, de jóval kevesebb tömeget is kell mozgatni. Ráadásul, mire kiürülnek a boosterek, a rakéta már a felső légkörbe jut, ahol meg elég lehet az egyetlen hajtómű is.
Előnye, hogy a boosterek leválása után a központi tartály továbbra is csurig van, és még rengeteg ideig üzemeltethető.

Nem alkalmazzák, de nem azért mert ne lehetne megoldani, ugye a SpaceShuttle is egy külső tankból táplálja a hajtóműveket.
Az ok szerintem, szimplán nincs szükség rá. Inkább a tömeg/tolóerővel variálnak az aktuális repülési profilhoz igazodva. A core fokozat a szélsők levállásáig csak visszafogottan üzemel, így marad még benne üzemanyag a szétvállás után is.