Űrkutatás

Szuper, bár azt nem igazán értettem, hogy egy működésképtelenné vált hold hogyan jön majd vissza, vagy X idő után kötelezően lejön. És ami nem éri ezt meg? (A batár nagy távközlési holdakhoz képest ez apró.)

A működésképtelen műhold is visszatér, mert olyan alacsony a pályája (550km), hogy pár év alatt a légellenállástól belezuhan a légkörbe. A kulcs az irányított, mert ez esetben irányítlatlanul megy a légkörbe. Legalábbis a LEO pályán.

Tegyük szépen hozzá, hogy a most már évente százas nagyságrendű CubeSat-ok (10x10x10cm / 1kg - 22x22x34cm / 32kg) kerülnek LEO pályára, amelyek jó része mindenféle pályamódosításra képtelen. Szóval pont rossz irányba köpködsz, mert nem a Starlink a legnagyobb probléma jelenleg az űrszeméttel kapcsolatosan. Azok éppen, hogy ilyen téren már elvárásoknak megfelelően épültek.

A Starlink műholdak egyébként teljesen átlagos méretű a LEO pályára küldött műholdak között (ezek jó része 200-800kg közötti), amihez Te hasonlítod, azok a GEO pályán keringő kommunikációs műholdak. De azok pont azért akkorák, mert a nagyobb távolság miatt egyfelől komolyabb (energiaigényesebb) kommunikációs rendszer kell rájuk, másfelől több csatornán kommunikálnak, harmadrészt a pályamódosítás egy jó részét maguknak kell megoldani (ami egy 2 tonnás "száraz" tömegű műholdnál akár 1-1,5 tonnányi hajtóanyagot is jelenthet).

  • A Turbinia történetét ismerem. És a példa rossz. Mert az ember kínált egy megoldást, a régi hülyék meg okoskodtak. Nem papíron Hát, megmutatta nekik. Nem ígérgetés, kiment a hajó és megalázta az egész ott levő hajóhadat.

Ahogy a Falcon 9 újrafelhasználásával is így valósult meg végül az, hogy manapság már újra elfogadott lett a rakétafokozatok újrafelhasználása - azzal, hogy megalázza a hagyományos hordozórakétákat a piacon. Pont erre szerettem volna rámutatni.

A Mars prezis dolgot ismerem. Szép, szép, a pénz dől, de azt nem tudjuk, hogy a mágikus rakéta, ami a Marsi elrepül hogyan tart életben utasokat. Mert a napelem akkora rakás szar, hogy a rovereknek is RTG áramforrása van. Na, ehhez képest a Jupiternél (!) haknizó CGI rakétáján volt napelem.

Először is az első CGI képeken (2016, még ITS nevű) semmi nem volt, se radiátor, se napelem:

140_its-29.jpg


Másodszor pedig hiába szólod le a napelemeket, 2016 óta kering a Jupiter körül a Juno műhold, a napelemei akkor 486W-ot termeltek, ma olyan 420W körül tudnak, és 2024 körül ér véget a program. A 2024-ben induló Europa Clipper dettó napelemekkel lesz felszerelve:

Juno:
1024px-Juno_spacecraft_model_1.png


Europa Clipper:
926px-Europa_Clipper_spacecraft_model.png


Viszont ettől a önfényezős parádézós hülyeségtől a NASA ökörnek tűnik a gyök2 szemében. Csak ők a realitás talaján állnak.
Ez a csudálatos ember jelenleg azt vázolta fel, hogy méregdrágán hogyan legyen valaki öngyilkos egy marsi útra. Mást nem.

Látod, pont ez baj...
Ha ez ma a világ tempója, akkor ma lehet, hogy a mentalitásommal van a baj, hogy én ebbe a sorba nem akarok beállni, sem elfogadni.
Ez a merjünk nagyon mondani, szedjük el a csóri pénzét. Ebből lett a német zöld fordulat is, hogy "majd megoldjuk". Aztán lett belőle majdnem európai szintű blackout. A nagyotmondásból és a musk féle néphülyítés tempóból.

Tényleg ezt akarjuk?

Először is a SpaceX a figyelmet akarta felkelteni, erről hadoválok egy ideje. A célt elérte. Ez sajnos így megy.

Másodszor hogy a NASA ökörnek tűnik... Igen, annak, és bár nem csak a NASA, hanem az USA törvényhozásának érdeme is, de ettől még igenis ökörség volt az újrafelhasználhatóságot félredobni (azzal a felkiáltással, hogy az STS űrsiklónál se működött...) és visszafordulni a Saturn V. - Apollo irányba az Ares IV (Ares V) - Orion majd SLS - Orion párossal.

Ez összetett történet, nagyon, de ettől még rámutatott, hogy iszonyatos nagy problémák vannak az űripar akkori (cirka 2002-től 2016-ig tartó) nézeteivel és van baj még ma is. Az a merész és innovatív gondolkodásmód, ami az 1960-as években megvolt még a NASA-nál, majd az 1980-as és '90-es években újra bimbózni kezdett, páros lábbal, bakanccsal lett eltiporva.

Ha nincs a SpaceX (és a fene tudja, hogy a Blue Origin mikor jutott volna el ide), akkor nagyjából egy-két évtizedre még biztos bebetonozódott volna ez a "vissza az Apollo-hoz" fajta gondolkodásmód, amely nem a realitásokat mutatja.

Azért nem a realitásokat, mert az SLS-re nem tudsz épkézláb Hold- vagy Mars-programot építeni normális költségvetési pénzekből. Egy SLS indítás most úgy néz ki, hogy nagyon-nagyon alsó hangon is 1 milliárd dollár felett lesz, de inkább másfél milliárd körül. Most pedig úgy tűnik, hogy évente maximum egy rakétát tudnak indítani. Saturn V. probléma. Van egy tök jó képességű rakétád, csak éppen a gatyádat leeszi minden indítással.

Az "utolsó" 2009-es Mars Reference Mission-hoz 3db Ares V. és egy Ares I. indításra lett volna szükség, tehát pusztán a hordozórakéta alsó hangon 3 milliárd, plusz a Mars-űrhajó ára...

A szomorú az, hogy a NASA már az 1960-as években tökéletesen tisztában volt ezzel, és felvázolta, hogy lehet folyamatosan fenntartható mélyűri programokat megvalósítani:

140_stginf2.jpg


A "Space Shuttle" az egész alapja, ha nem tudja az elvárt @Leo $/kg költségeket hozni (függően az időponttól ez olykor 300 $/kg-t is elérte!), akkor az egész kártyavárként omlik össze.
 
Felnézek időnként űrhajózási fórumokra. Valki pld Musknál elővette a tankönyvet, hogyaszondja, tartály,tervezett nyomás, akkor az ehhez szükséges falvastagság ennyi, Starshipnál ez ennyi kg, vs. rakéta tolóereje, azannyimint - hasznos teher nem lehet annyi mint amit állít, hacsak nem játszik az utasok életével, vagy hazudik a terhelhetőségrőlm (vagy rosszul számolt a kommentelő)- s

Az eredeti, 2016-os adatok tényleg vicc kategóriába estek.
A 2019-esek már reálisabbak, de épp ezért mondogatom én is, hogy ha a Starship első generációja csak 50 tonnát tudna felvinni LEO pályára, már az is nagyon szép eredmény lenne...
 
  • Tetszik
Reactions: kamov
na, ja, de senk sem kéri, hogy bizonyítson, Tesla árfolyam egekben, nyilatkozik egyet már árfolyam is ugrik, most pld bitcoin, ha jól olvasom. Korunk Messiása, hívőkkel.. De mi lesz ha elmarad a mennybemenetel, -a tőzsde meg fejreáll..
Mennybemenetel Starship-el! :-)
Na az menni fog!
 
  • Vicces
Reactions: Luthero
Jön a kátrány meg a toll...ja és a marslakók, azok a földiek, akik a Marson ragadtak Muszk jóvoltából. Majd integetünk nekik.

A működésképtelen műhold is visszatér, mert olyan alacsony a pályája (550km), hogy pár év alatt a légellenállástól belezuhan a légkörbe. A kulcs az irányított, mert ez esetben irányítlatlanul megy a légkörbe. Legalábbis a LEO pályán.

Tegyük szépen hozzá, hogy a most már évente százas nagyságrendű CubeSat-ok (10x10x10cm / 1kg - 22x22x34cm / 32kg) kerülnek LEO pályára, amelyek jó része mindenféle pályamódosításra képtelen. Szóval pont rossz irányba köpködsz, mert nem a Starlink a legnagyobb probléma jelenleg az űrszeméttel kapcsolatosan. Azok éppen, hogy ilyen téren már elvárásoknak megfelelően épültek.

A Starlink műholdak egyébként teljesen átlagos méretű a LEO pályára küldött műholdak között (ezek jó része 200-800kg közötti), amihez Te hasonlítod, azok a GEO pályán keringő kommunikációs műholdak. De azok pont azért akkorák, mert a nagyobb távolság miatt egyfelől komolyabb (energiaigényesebb) kommunikációs rendszer kell rájuk, másfelől több csatornán kommunikálnak, harmadrészt a pályamódosítás egy jó részét maguknak kell megoldani (ami egy 2 tonnás "száraz" tömegű műholdnál akár 1-1,5 tonnányi hajtóanyagot is jelenthet).



Ahogy a Falcon 9 újrafelhasználásával is így valósult meg végül az, hogy manapság már újra elfogadott lett a rakétafokozatok újrafelhasználása - azzal, hogy megalázza a hagyományos hordozórakétákat a piacon. Pont erre szerettem volna rámutatni.



Először is az első CGI képeken (2016, még ITS nevű) semmi nem volt, se radiátor, se napelem:

140_its-29.jpg


Másodszor pedig hiába szólod le a napelemeket, 2016 óta kering a Jupiter körül a Juno műhold, a napelemei akkor 486W-ot termeltek, ma olyan 420W körül tudnak, és 2024 körül ér véget a program. A 2024-ben induló Europa Clipper dettó napelemekkel lesz felszerelve:

Juno:
1024px-Juno_spacecraft_model_1.png


Europa Clipper:
926px-Europa_Clipper_spacecraft_model.png




Először is a SpaceX a figyelmet akarta felkelteni, erről hadoválok egy ideje. A célt elérte. Ez sajnos így megy.

Másodszor hogy a NASA ökörnek tűnik... Igen, annak, és bár nem csak a NASA, hanem az USA törvényhozásának érdeme is, de ettől még igenis ökörség volt az újrafelhasználhatóságot félredobni (azzal a felkiáltással, hogy az STS űrsiklónál se működött...) és visszafordulni a Saturn V. - Apollo irányba az Ares IV (Ares V) - Orion majd SLS - Orion párossal.

Ez összetett történet, nagyon, de ettől még rámutatott, hogy iszonyatos nagy problémák vannak az űripar akkori (cirka 2002-től 2016-ig tartó) nézeteivel és van baj még ma is. Az a merész és innovatív gondolkodásmód, ami az 1960-as években megvolt még a NASA-nál, majd az 1980-as és '90-es években újra bimbózni kezdett, páros lábbal, bakanccsal lett eltiporva.

Ha nincs a SpaceX (és a fene tudja, hogy a Blue Origin mikor jutott volna el ide), akkor nagyjából egy-két évtizedre még biztos bebetonozódott volna ez a "vissza az Apollo-hoz" fajta gondolkodásmód, amely nem a realitásokat mutatja.

Azért nem a realitásokat, mert az SLS-re nem tudsz épkézláb Hold- vagy Mars-programot építeni normális költségvetési pénzekből. Egy SLS indítás most úgy néz ki, hogy nagyon-nagyon alsó hangon is 1 milliárd dollár felett lesz, de inkább másfél milliárd körül. Most pedig úgy tűnik, hogy évente maximum egy rakétát tudnak indítani. Saturn V. probléma. Van egy tök jó képességű rakétád, csak éppen a gatyádat leeszi minden indítással.

Az "utolsó" 2009-es Mars Reference Mission-hoz 3db Ares V. és egy Ares I. indításra lett volna szükség, tehát pusztán a hordozórakéta alsó hangon 3 milliárd, plusz a Mars-űrhajó ára...

A szomorú az, hogy a NASA már az 1960-as években tökéletesen tisztában volt ezzel, és felvázolta, hogy lehet folyamatosan fenntartható mélyűri programokat megvalósítani:

140_stginf2.jpg


A "Space Shuttle" az egész alapja, ha nem tudja az elvárt @Leo $/kg költségeket hozni (függően az időponttól ez olykor 300 $/kg-t is elérte!), akkor az egész kártyavárként omlik össze.
A nuclear shuttle mit takart?
 
Elon Musk-al nem az a baja a többségnek, hogy az űriparban végtelenül elnehezültté, avittá és rugalmatlanná vált NASA körül végre felkavarta az állóvizet.
Az egy dolog, hogy az “innovációja” annyi volt, hogy elővette a NASA asztalfiókjaiba száműzött progresszív ötleteket és hozzá átvette a már képzett, de kvázi malmozásra ítélt szakembergárdát.
Lényegében kulcsrakész ötletekkel operálva tetszeleg a gyors, dinamikus és innovatív jelzők fényében.
Baj ez az űripari szektorban? Ott nem baj, mert megmenti, sőt, fejlődésre ösztönzi az iparágat.
A baj a messianisztikus imázzsal van.
A Space X sikereire hivatkozva tartja mesterségesen magasan a Tesla részvényeket, amitől a (virtuális) vagyona a világelső lett, legalábbis a jól megmarketingelt propaganda adatok szerint.
Ez viszont sajnos a mai kor íratlan játékszabályai alapján megfellebbezhetetlenné teszi.
Jelenleg az összes vállalkozása sikerre van ítélve, komoly kritika nélkül.
A tőzsdei hype modell szerinti lufi az egész, fékek és ellensúlyok nélkül.
Már a kormányok jogalkotási gyakorlatába is beleszól a Tesla mesterségesen felfújt sikere, hiszen az elektromos autózást többen is kritika nélkül megkövetelt jövőképként kezelik.
És ehhez a komoly veszélyekkel járó vízióhoz a Space X sikere is hozzájárult, pedig egy totál más ágazat szereplője.
 
Felnézek időnként űrhajózási fórumokra. Valki pld Musknál elővette a tankönyvet, hogyaszondja, tartály,tervezett nyomás, akkor az ehhez szükséges falvastagság ennyi, Starshipnál ez ennyi kg, vs. rakéta tolóereje, azannyimint - hasznos teher nem lehet annyi mint amit állít, hacsak nem játszik az utasok életével, vagy hazudik a terhelhetőségrőlm (vagy rosszul számolt a kommentelő)- s
Senki sem tudja jelenleg sem a pontos hajtómű tolóerőadatokat sem a pontos tömegadatokat. Úgyhogy érdemes ezzel csínján bánni... A falvastagságról meg annyit, hogy az ilyen gyűrűs szelvényekből álló folyadéktartályok falvastagsága szelvényenként eltérő.
 
Az eredeti, 2016-os adatok tényleg vicc kategóriába estek.
A 2019-esek már reálisabbak, de épp ezért mondogatom én is, hogy ha a Starship első generációja csak 50 tonnát tudna felvinni LEO pályára, már az is nagyon szép eredmény lenne...
Akkoriban még szénszálas kompozittal számoltak.

Az tényleg egy jó kérdés hogy az első változatokban mennyi felesleges tömeg marad majd, amit később ki lehet onnan optimalizálni.

Ha megnézzük a Saturn-5-öt, akkor több része a mostani rakétákhoz képest igen durván túltervezett/túlméretezett volt (az első fokozattal az élen).
Az Apollo-15-re az adatokból lehetővé vált, hogy csak a hajtómű-beállítások optimalizálásával, több maradék hajtóanyagot felhasználva, tonnákkal növeljék a rakéta teljesítményét.

A szoros határidő miatt azonban sietni kellett, majd a gyártósor leállt. Nem volt lehetőség második, harmadik, negyedik iterációra.
A Starshipnél remélhetőleg lesz erre mód, mivel eleinte csak viszonylag könnyen feláldozható Starlink műholdakat visz majd.
 
Jó, ez a megközelítési beszámoló.

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Lényegében kulcsrakész ötletekkel operálva tetszeleg a gyors, dinamikus és innovatív jelzők fényében.
Ne már?
A Starship esetén pl., mi is a kulcsrakész ötlet? Soha senki nem készített működő metán alapú hajtóművet légköri használatra. Senki nem próbálta meg olyan módon visszatérni a földre, mint ahogy a Starship család teszi (vitorlázás+bellyflop). Soha senki nem alkalmazott úgy és olyan hőpajzsot, mint amit ezek fognak. A teljes gyártástechnológia vadi új.
Az egész Falcon , Falcon Heavy család modularitása, nagy mértékű újrahasznosíthatósága új. Tengeri landolási platformok újak (meg úgy az egész módszer kidolgozása). A Fairing újrahasznosítása és begyüjtése is új.

A gyors fejlesztésre egy példa. Elkezdték szétkapni az SN12 már elkészült darabjait, mert már túlhaladták a tervezésben....
 
  • Tetszik
Reactions: BJani
Ne már?
A Starship esetén pl., mi is a kulcsrakész ötlet? Soha senki nem készített működő metán alapú hajtóművet légköri használatra. Senki nem próbálta meg olyan módon visszatérni a földre, mint ahogy a Starship család teszi (vitorlázás+bellyflop). Soha senki nem alkalmazott úgy és olyan hőpajzsot, mint amit ezek fognak. A teljes gyártástechnológia vadi új.
Az egész Falcon , Falcon Heavy család modularitása, nagy mértékű újrahasznosíthatósága új. Tengeri landolási platformok újak (meg úgy az egész módszer kidolgozása). A Fairing újrahasznosítása és begyüjtése is új.

A gyors fejlesztésre egy példa. Elkezdték szétkapni az SN12 már elkészült darabjait, mert már túlhaladták a tervezésben....
A tengeri leszállás nem Blue Origin ötlet? Mintha még le is védetták volna anno.
 
Ne már?
A Starship esetén pl., mi is a kulcsrakész ötlet? Soha senki nem készített működő metán alapú hajtóművet légköri használatra. Senki nem próbálta meg olyan módon visszatérni a földre, mint ahogy a Starship család teszi (vitorlázás+bellyflop). Soha senki nem alkalmazott úgy és olyan hőpajzsot, mint amit ezek fognak. A teljes gyártástechnológia vadi új.
Az egész Falcon , Falcon Heavy család modularitása, nagy mértékű újrahasznosíthatósága új. Tengeri landolási platformok újak (meg úgy az egész módszer kidolgozása). A Fairing újrahasznosítása és begyüjtése is új.

A gyors fejlesztésre egy példa. Elkezdték szétkapni az SN12 már elkészült darabjait, mert már túlhaladták a tervezésben....
Én a Space X “innovációiról” beszélek, nem konkrétan a Starship egyes megoldásairól.

Maga a Starship visszatérése amúgy ebből a német projektből ered:


Ezen felül meg ott volt az Uragan rakéta booster fokozatainak visszatérési módja is.

A folyékony metán, mint tüzelőanyag alkalmazása az űriparban ismert, de nem alkalmazott megoldás volt a hetvenes évek óta.
Az nem innováció, hogy a Raptor az egyetlen, működő ilyen hajtómű, hanem az csak egy fejlesztési állapot.
Az oroszok a Szojuz-7-eshez tervezett RD-0164-ese is folyékony metánt éget el tüzelőanyagként.
A Falcon rakétacsalád újrahaszonsítást lehetővé tevő módja a McDonnell Douglas Delta Clipper megoldását követi.
Hasonló volt az oroszok Korona rakétája, amit már 1992-ben elkezdtek fejleszteni.

Azt kell látni, hogy az űripar iszonyatosan nagy K+F szektort futtat évtizedek óta, állami pénzeken és ennek gyümölcse jórészt az asztalfiókba kerül.
A kívülről érkező pénzes világfi, ha épp az űrhajózás a hobbija, akárhova nyúl, kész megoldásokat szerezhet be magának.
Idén lesz 60 éve, hogy felment a Gagarin azzal a technológiával, amit négy évvel korábban a Szputnyiknál is használtak.
Azóta eltelt hat évtizedben elképesztő mennyiségű felbocsátási és visszatérési technológiát kiagyaltak a kutatók, de ezekből a gyakorlatba arányaiban csak kevés került átültetésre.
 
Mert a napelem akkora rakás szar, hogy a rovereknek is RTG áramforrása van. Na, ehhez képest a Jupiternél (!) haknizó CGI rakétáján volt napelem.

Kb. hány tonnásra lehetne megcsinálni egy szuperkicsi atomreaktort? Mi az a legkisebb méret, amiben megoldható, aminek lenne értelme?
A teljesítményigény nyilván nem nagy egy űrhajón, gondolom pár MW bőven elég lenne.

A tengeralattjárókon hány tonna a jelenlegi legkisebb reaktor? Gondolom azok a legkompaktabbak a létező, működő reaktorok közül. Nyilván ezek is nagyságrendekkel nagyobb teljesítményűek egy űrhajón szükségesnél, és gondolom lehetne náluk kisebbet építeni.
 
Én a Space X “innovációiról” beszélek, nem konkrétan a Starship egyes megoldásairól.
A sikeres projektnek az az ismérve, hogy megoldásokból épített eszközzel el lehet érni az előre kitűzött célt.
Felsoroltál egy halom olyan dolgot, ami önmagában értéktelen.
A metán meghajtásban semmi pláne nincsen, hacsak nincs külön célod a távoli bolygón való megtankolással.
Maga a Starship visszatérése amúgy ebből a német projektből ered:
Ezen felül meg ott volt az Uragan rakéta booster fokozatainak visszatérési módja is.
Egyik. Sem. Létezik!
A folyékony metán, mint tüzelőanyag alkalmazása az űriparban ismert, de nem alkalmazott megoldás volt a hetvenes évek óta.
Az nem innováció, hogy a Raptor az egyetlen, működő ilyen hajtómű, hanem az csak egy fejlesztési állapot.
Az oroszok a Szojuz-7-eshez tervezett RD-0164-ese is folyékony metánt éget el tüzelőanyagként.
Attól, hogy valami elméletben létezik, az még egyáltalán nem biztos, hogy valóságban is működni fog. Ott volt az orosz Hold rakéta....
A Falcon rakétacsalád újrahaszonsítást lehetővé tevő módja a McDonnell Douglas Delta Clipper megoldását követi.
Hasonló volt az oroszok Korona rakétája, amit már 1992-ben elkezdtek fejleszteni.
Attól, hogy valami hasonlóan mozog, még nincsen köze hozzá. A Delta Clipper egy egyfokozatú kísérleti jármű. Ezzel az erővel az Apollo program leszálló egysége volt az eredeti, de ugye valljuk be látjuk a különbséget! A Delta Cliper leszármazottja a Blue Shepard, ami meg fog ragadni a "kiránduló hajó" kategóriában. A Falcon rakétacsalád meg már a kezdetektől moduláris többfokozatú, alacsony üzemeltetésű, újrahasznosítható rakétának készült.
Azt kell látni, hogy az űripar iszonyatosan nagy K+F szektort futtat évtizedek óta, állami pénzeken és ennek gyümölcse jórészt az asztalfiókba kerül.
A kívülről érkező pénzes világfi, ha épp az űrhajózás a hobbija, akárhova nyúl, kész megoldásokat szerezhet be magának.
Idén lesz 60 éve, hogy felment a Gagarin azzal a technológiával, amit négy évvel korábban a Szputnyiknál is használtak.
Azóta eltelt hat évtizedben elképesztő mennyiségű felbocsátási és visszatérési technológiát kiagyaltak a kutatók, de ezekből a gyakorlatba arányaiban csak kevés került átültetésre.
Nem attól lesz valaki nagy innovátor, ha van rengeteg ötlete, de azok csak bekerülnek az asztalfiókba, hanem aki olyat tud alkotni, ami "minden nap" működik. Ha egy majomnak adsz egy vésőt meg egy kalapácsot, attól még nem fog Dávid szobrot készíteni a megbízójának. Pedig lehet, hogy még azt is el lehetne magyarázni neki, hogy hogyan használja őket...
 
A sikeres projektnek az az ismérve, hogy megoldásokból épített eszközzel el lehet érni az előre kitűzött célt.
Felsoroltál egy halom olyan dolgot, ami önmagában értéktelen.
A metán meghajtásban semmi pláne nincsen, hacsak nincs külön célod a távoli bolygón való megtankolással.

Egyik. Sem. Létezik!

Attól, hogy valami elméletben létezik, az még egyáltalán nem biztos, hogy valóságban is működni fog. Ott volt az orosz Hold rakéta....

Attól, hogy valami hasonlóan mozog, még nincsen köze hozzá. A Delta Clipper egy egyfokozatú kísérleti jármű. Ezzel az erővel az Apollo program leszálló egysége volt az eredeti, de ugye valljuk be látjuk a különbséget! A Delta Cliper leszármazottja a Blue Shepard, ami meg fog ragadni a "kiránduló hajó" kategóriában. A Falcon rakétacsalád meg már a kezdetektől moduláris többfokozatú, alacsony üzemeltetésű, újrahasznosítható rakétának készült.

Nem attól lesz valaki nagy innovátor, ha van rengeteg ötlete, de azok csak bekerülnek az asztalfiókba, hanem aki olyat tud alkotni, ami "minden nap" működik. Ha egy majomnak adsz egy vésőt meg egy kalapácsot, attól még nem fog Dávid szobrot készíteni a megbízójának. Pedig lehet, hogy még azt is el lehetne magyarázni neki, hogy hogyan használja őket...
Te összekevered a fejlesztői környezetet az üzleti környezettel.
Az innováció az asztalfiókban is innováció, de ha valaki a megvalósításhoz csak a pénzt koordinálja össze, az menedzser marad és nem lesz belőle feltaláló.
Elon Musk, mint visionarist és feltaláló képében tetszeleg, pedig csak kihasználta az Obama-korszak alatt végtelenül leült NASA pangását és befektetett a szektorba.
A Starship koncepció az ő találmánya? Nem!
Más kitalálta, ő pedig megfinanszírozza a megvalósítást.
 
Kb. hány tonnásra lehetne megcsinálni egy szuperkicsi atomreaktort? Mi az a legkisebb méret, amiben megoldható, aminek lenne értelme?
A teljesítményigény nyilván nem nagy egy űrhajón, gondolom pár MW bőven elég lenne.

A tengeralattjárókon hány tonna a jelenlegi legkisebb reaktor? Gondolom azok a legkompaktabbak a létező, működő reaktorok közül. Nyilván ezek is nagyságrendekkel nagyobb teljesítményűek egy űrhajón szükségesnél, és gondolom lehetne náluk kisebbet építeni.
A klasszikus atomreaktort gőzciklussal hogyan akarod te űrben üzemeltetni...?
A világűrben csak sugárzásos hőleadás lehetséges. Nézd meg az ISS radiátorát, hogy mekkora.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55 and jani22