Űrkutatás

Sziasztok!

Tudnátok esetleg javasolni valamilyen (akár online is megtalálható) tankönyvet / könyvet, amelyből esetleg meglehet tanulni a rakéták fizikáját?

Előre is köszönöm a válaszokat.
Üdvözlettel,
mijki
 
A NASA március 19-én élőben mutatja be a Szojuz MSz-17-es pilóta nélküli űrhajó átdokkolásának folyamatát a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). MSz-17-et átdokkolják a Poiszk modulhoz, így az MSz-18 a Rasszvet modulhoz dokkolhat áprilisban.
yWJ-PuLfV7o.jpg
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gergo55
Az eddig megszokott szürke-narancs szín helyett, ezúttal új szinte teljesen fehér festéssel indul majd 20-án a Soyuz 2. Az új festést a 60évvel ezelőtt indult Vostok ihlette.
2665012485.jpg

5830966579.jpg



A China Aerospace Science Corporation 3 Yaogan-31-04 felderítő, hírszerző műholdat indít egy 1100 km-es alacsony földi pályára a Long March 4C fedélzetén
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.


Frissített 171oldalas Ariane 6 Felhasználóikézikönyv azokanak akik szeretik beleásni magukat a részletekbe.
LETÖLTÉS

 
Sziasztok!

Tudnátok esetleg javasolni valamilyen (akár online is megtalálható) tankönyvet / könyvet, amelyből esetleg meglehet tanulni a rakéták fizikáját?

Előre is köszönöm a válaszokat.
Üdvözlettel,
mijki

Ha többet akarsz, az nagy erőfeszítés árán minimális vagy nulla haszonnal bír számodra, ha amúgy nem rokonterületen vagy akkor pedig amúgy is tanultad már, úgyhogy áll a kérdés:
Konkrétan mit akarsz megtanulni?
 
Eredetileg a tervezett élettartama a moduloknak 10+5 év volt (10 év, további 5 évvel kitolható). Mivel elnyúlt az építés, ezért ezt egy "általános" élettartamra változtatták, ami eredetileg 2020 volt, ezt először 2024-re, majd 2028-ra tolták ki. Akkor az első modulok már 30 éve fognak odafent keringeni. Ami sok.

Fogadkoznak, hogy esélyesen még tovább is ki lehet tolni, de ennek ára van, lásd a napelem-szárnyakat már bővíteni kell, mert egyszerűen romlik a hatásfokuk, a becslések szerint az eredetileg 220kW-nyi energiatermelésre szánt napelemek 2028-ban várhatóan már csak cirka 160kW-ot tudnak leadni. Reálisan a "mag" 2028 után már túl sok mindent kellene lecserélni, hogy tovább "élhessen" az ISS, ezért én arra számítanék, hogy nem fogják tovább kihúzni az élettartamát.
Vagy az is egy opció, hogy a használható elemeit felhasználják egy másikhoz.
 
  • Tetszik
Reactions: gergo55
Van egy európai rakétaépítő verseny egyetemeknek (EUROC) és engem az érdekelne lényegében, hogy miképpen kell modellezni, méretezni egy rakétát (pl.: x magasság eléréséhez mennyi hajtóanyagra van szükség egy adott rakéta esetén, ha ezek a paraméterei stb.) vagy hogyan határozhatóak meg a pályája során fellépő erők, hogy lehessen szimulálni őket (stress test).
 
Sziasztok!

Tudnátok esetleg javasolni valamilyen (akár online is megtalálható) tankönyvet / könyvet, amelyből esetleg meglehet tanulni a rakéták fizikáját?

Előre is köszönöm a válaszokat.
Üdvözlettel,
mijki

Nem teljesen ez a témakör, általánosabb, de nekem nagyon tetszett ez a kurzus, mindenkinek tudom ajánlani.
 
  • Tetszik
Reactions: Zaphod Beeblebrox
Eredetileg a tervezett élettartama a moduloknak 10+5 év volt (10 év, további 5 évvel kitolható). Mivel elnyúlt az építés, ezért ezt egy "általános" élettartamra változtatták, ami eredetileg 2020 volt, ezt először 2024-re, majd 2028-ra tolták ki. Akkor az első modulok már 30 éve fognak odafent keringeni. Ami sok.

Fogadkoznak, hogy esélyesen még tovább is ki lehet tolni, de ennek ára van, lásd a napelem-szárnyakat már bővíteni kell, mert egyszerűen romlik a hatásfokuk, a becslések szerint az eredetileg 220kW-nyi energiatermelésre szánt napelemek 2028-ban várhatóan már csak cirka 160kW-ot tudnak leadni. Reálisan a "mag" 2028 után már túl sok mindent kellene lecserélni, hogy tovább "élhessen" az ISS, ezért én arra számítanék, hogy nem fogják tovább kihúzni az élettartamát.

Mintha rémlene egy terv, hogy két hatalmas felfujható Bigelow? modult is rá akartak dobni és átadi amagántőkének. Az biztos, hogy a legrosszabb lenne az egészet lezuhanni hagyni, mint a MIRt. Hatalmas energiát emésztett fel, hogy felmenjen oda a cucc. Ha más nem valami parkolópájára állítani és később szétszedni újrahasznosításra.
 
Van egy európai rakétaépítő verseny egyetemeknek (EUROC) és engem az érdekelne lényegében, hogy miképpen kell modellezni, méretezni egy rakétát (pl.: x magasság eléréséhez mennyi hajtóanyagra van szükség egy adott rakéta esetén, ha ezek a paraméterei stb.) vagy hogyan határozhatóak meg a pályája során fellépő erők, hogy lehessen szimulálni őket (stress test).
Egyszerűbb kalkulátorokat online is találhatsz. >>
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.



De ezek csak mankók, nem lehet megúszni a komlex számításokat. A jó hír, a rakéta technológiában is a Fizika törvényei érvényesülnek.

Magyarul nem tudom mi jelent meg, de angolul elég terjedelmes irodalma van a rakéta technológiának,csak egyes régebbi kiadások szinte beszerezhetetlenek, vagy csak nagyon drágán. Sok sikert!
Ronald Humble
Space Propulsion Analysis and Design


 
Vagy az is egy opció, hogy a használható elemeit felhasználják egy másikhoz.

Az ISS jelen formájában már elavult és a moduljainak többségét az 1990-es és a 2000-es évek elején építették, tehát el is öregedtek.
A Mir esetén 5 éves tervezett élettartamból lett kb. 15 év. Problémák pedig adódtak bőven. Az ISS már túlszárnyalta a Mir-t, igaz a karbantartások terén jobb a helyzet, mint a Mirnél volt, de azért itt is már jelentkeznek a gondok...

A később felvitt modulok (pl. ha egyszer életben feljut, akkor a Nauka) még esetleg szóba jöhetnek, mint egy új űrállomásnál felhasználható modulok, de az űrállomás "magja" 2028 után szvsz már istenkísértés kategória lenne tovább használni. Lehet vele kísérletezni, tapasztalatokat szerezni, meddig lehet a modulokat így használni, ám ettől még maga az üzembiztos működést már el lehet felejteni így...

Mintha rémlene egy terv, hogy két hatalmas felfujható Bigelow? modult is rá akartak dobni és átadi amagántőkének. Az biztos, hogy a legrosszabb lenne az egészet lezuhanni hagyni, mint a MIRt. Hatalmas energiát emésztett fel, hogy felmenjen oda a cucc. Ha más nem valami parkolópájára állítani és később szétszedni újrahasznosításra.

Az Axiom Space bővítgeti az ISS-t kereskedelmi modulokkal, a terveik szerint 2028-ban pedig az általuk felvitt modulok leválasztva az ISS-ről különálló űrállomásként működhet majd tovább.

140_axiom_space.jpg


A Bigelow féle javaslat még 2016-ból származott, hogy két BA330-as modult indítanának, akár az ISS-t is kibővítve. Még az ULA-val is lepacsiztak, hogy akkor majd ők viszik fel a modulokat, az elsőt 2020-ban. A terv több problémával is szembesült, például hogy a Vulcan-Centaur lesz csak képes felvinni a BA330-at az ULA szerint - a Vulcan csuszása miatt pedig az indítás egyre tovább tolódott, legvégül 2024-re. Aztán a NASA is vakarta a fejét, hogy a BA330 túl nagy lenne, nincs megfelelő dokkolási pont, ahova biztonságosan ki lehetne kötni. Majd bejött a COVID-19, Bigelow megunta az egész szélmalomharcot, és 2020 márciusában az összes BA330-on dolgozó embert kirúgta. Azzal, hogy ha majd normalizálódnak a körülmények, akkor visszaveszi őket és folytatják a munkát...
 
Az űrhajósok lezárták az ISS összes repedését
Az ISS orosz Zvezda moduljának közbenső kamrájából továbbra is folytatódik a légszivárgás, az öt napon át tartó javítás, és két repedés lezárása ellenére is.

Pénteken, moszkvai idő szerint 22.30 körül, 730Hgmm-on lezárták a modult.
Szombaton moszkvai idő szerint körülbelül 10.00 órakor Szergej Rzsikikov űrhajós a Moszkva melletti Misszióellenőrző Központ egyik szakemberének jelentette, hogy a Zvezda modul kamrájában a nyomás 678 Hgmm, vagyis 11,5 óra alatt a nyomás
52 Hgmm-el csökkent.
 
A később felvitt modulok (pl. ha egyszer életben feljut, akkor a Nauka) még esetleg szóba jöhetnek, mint egy új űrállomásnál felhasználható modulok, de az űrállomás "magja" 2028 után szvsz már istenkísértés kategória lenne tovább használni. Lehet vele kísérletezni, tapasztalatokat szerezni, meddig lehet a modulokat így használni, ám ettől még maga az üzembiztos működést már el lehet felejteni így...
Hja, én pont erre gondoltam.
Például:
Ha szarabb is a napelemek teljesítménye, attól még termelnek. Ha ugyan ennyi teljesítményt fel kellene vinni, az súlyos tízmilliókba fog fájni. Persze fel kell küldeni majd a helyébe másikat. De ezzel pár évet lehet spórolni. Ha pedig kereskedelmi űrállomásról álmodnak, akkor minél hamarabb lesz üzemkész, annál hamarabb lehet űrhajósokat fogadni.
Azt gondolom, hogy jópár kiegészítő modul is alkalmas lehet erre. Pl. zsilipek, a robotkar, utility modulok.
 
Hja, én pont erre gondoltam.
Például:
Ha szarabb is a napelemek teljesítménye, attól még termelnek. Ha ugyan ennyi teljesítményt fel kellene vinni, az súlyos tízmilliókba fog fájni. Persze fel kell küldeni majd a helyébe másikat. De ezzel pár évet lehet spórolni. Ha pedig kereskedelmi űrállomásról álmodnak, akkor minél hamarabb lesz üzemkész, annál hamarabb lehet űrhajósokat fogadni.
Azt gondolom, hogy jópár kiegészítő modul is alkalmas lehet erre. Pl. zsilipek, a robotkar, utility modulok.

Közelítsd meg az üzemeltetés oldaláról. Ok, van egy használható, de elöregedett rendszered. Hopp, most tönkrement mondjuk egy kábelcsatlakozó. Hopp, most kipurcant egy transzformátor. Hopp, most szivárogni kezdett az űrbe a radiátorból a hűtőközeg. Az ilyen hibák javításához pótalkatrész, megfelelő javítási eljárás kell és persze egy űrhajós, aki megcsinálja (vagy egy erre képes robot).

Rögtön nem lesz olyan olcsó az elöregedett rendszer használata...
 
Ha 2028 vagy 2030-ig üzemel az ISS az szerintem rendesen bőven kiszolgálja az idejét. Föld körüli pályán tartani egy ekkora felülettel rendelkező űreszközt örökké nem lehet, meg pénzt vesz el az Artemis programtól. Bele kell tenni a Csendes-óceánba ha már nem biztonságos az üzemeltetése.