Űrkutatás

[milagro]

Szegény NASA hogy egy alig szines 720p-s kamerára telik csak. Annyira k.va drága lenne egy szar goprot felvinniük.

Akkor megláthatnál esetleg olyat is, amit nem szabadna!
Szóval jól van ez így.

 

[Horizon]

Nagy átszervezések kezdődtek 1974- ben és Glushko lett az új főnöke az új összevont iradának, róla tudni kell, hogy nagyon nem bírták egymást Koroljevvel, aki ezt az N1-es rakétát elkezdte építeni. A 4 sikertelen indítás mindegyike a rakéta felrobbanásával végződött, az egyik rakéta visszapottyant az idítópadra és ott robbant fel, ami után újra kellett építeni az indítópadot. A rakétahajtóműveket is hibáztatták a balesetek miatt, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy a nagy sietség miatt nem építettek tesztpadot az első fokozathoz, nem tudták a 30 hajtóművet egyszerre letesztelni. Az egész N1 -es program 1964- ben kezdődött, kicsit megkésve. 1974- ben még két indítást terveztek, a rakétákat össze is pakolták az indításhoz, továbbfejlesztett hajtóművekkel, azonban a Szovjetúnió tudomására jutott, hogy az amerikaiak belekezdtek egy űrsikló fejlesztésébe, még nagyobb lett a riadalmuk mikor megtudták, hogy egy új indítopultot építenek ennek az új szerkezetnek Vandenbergben. Számításaik szerint az új űrsikló néhány perc alatt már Moszkva fölé ért volna az új űrrepülőtérről indítva, nukleáris fegyverekkel felszerelve halálos veszélyt jelentett a Szovjetűniónak. Elhatározták, hogy válaszul kifejlesztenek egy hasonló képességekkel bíró gépet. Ez lett az Energia rakéta és a Burán űrsikló, ami már Glushkó keze nyomát dícsérte. Glushkó érthető vagy érthetetlen módon nem akarta tovább vinni a gyűlölt Koroljev dédelgetett tervét és nem engedte az indítópadhoz az újonnan elkészült két példányt, attól való félelmében, hogy a következő indítás esetleg sikeres lehet. Mishin aki Koroljev utódja volt 1974-ig még lobbizott egy darabig, hogy áttervezi a rakétát az űj űrsiklóhoz, de Glushkó elérte, hogy 1976-ban teljesen eltöröljék az N1 programot, a két maradék példányt szétkapták, a meglevő hajtóműveket is meg akarta semmisíteni, de Kuznyecov eldugta őket valahol egy raktárban. Így ért véget az N1 program sok milliárd dollárt felemésztve. A sors iróniájaként az Energia rakéta csak két indítást ért meg, igaz hogy mindkettő sikeresnek mondható és a Burán űrsikló is sikeresen teljesítette első és egyetlen tesztrepülését automata üzemmódban, azonban a Szovjetúnió szétesése miatt nem jutott pénz a program továbvitelére és újabb többmilliárd dolláros fejlesztés után ez is ment a kukába.

Igen, ezen mindig csodálkozom, 88-ban a szovjet kibernetika olyan szinten állt, hogy egy űrsikló teljesen automatán felszállt, orbitális pályára állt, keringett, visszatért a légkörbe, majd tökéletes leszállást hajtott végre 61 km/h oldalszélben? Azért ez elgondolkodtató.

 

[Beni]

Megnéztem az Ingenuity legutóbbi, harmadik reptetését és elgondolkodtam, hogy hogyan navigál a heli?
GPS ugye nincsen, mágneses mező szintén kuka, ehhez képest viszonylag pontosan jött vissza a kiindulási pontra. Kb. 1-1.5 méteres eltéréssel, bár nagyon nehéz távolságot saccolni ismert tereptárgyak hiányában. Marad a jó öreg INS (Inertial Navigation System). Már régóta használják repülő gépeken, rakétákban. A wikipédia szerint is jól gondoltam: Ingenuity
Ami viszon meglepett, hogy mind a processzor mind az érzékelők, az akkumulátorok teljesen kommersz alkatrészek. Konkrétan a gyorsulásmérő szenzort Arduino-s projektekben szokták (szoktam) használni. Nyilván egy kísérleti eszközhöz nem kell űr minősített alkatrész, de azért mégis fura, tekintve, hogy mennyibe került. Szerintem sokadlagos cél lehet annak kiderítése is, hogy ezen eszközök adott védelemmel meddig képesek működni marsi környezetben.
További meglepetés volt a wikipédia oldal minősége, érdemes megnézni, kiváló munka.

 

[Nemerson]

Érdekes kínai elképzelések a jövőt illetően, az egyik Csillaghajó kínai módra

 

[Nemerson]

A Putyinnal folytatott megbeszélésen megvitatták a Holdra történő repülések és a Mars-küldetés terveit

На совещании у Путина обсудили планы полетов на Луну и миссию на Марс

Планы пилотируемых полетов российских космонавтов на Луну, а также миссии на Марс обсуждались на совещании у президента России Владимира Путина, которое... РИА Новости, 18.04.2021

ria.ru

"Tavaly a Roscosmos 4,2 milliárd rubel értékű szerződést írt alá egy vontató előzetes tervének kidolgozására - a munkálatokat a tervek szerint 2024 júliusára fejezik be. Amint a dokumentumból kiderül, a vontatóhajózás egyik első feladata lehet a Hold feltárása. A jövőben erre szükség lesz a Vénuszra és a Jupiterhez tartó járatokhoz."
Érdekes fogalmazás mert már láthattunk erről a nukleáris vontatóról renderelt videókat, amin az elképzelés nagyon részletesen kidolgozott.
Az viszont már biztos, hogy a Holdra is mennek vele.

 

[Nemerson]

Roskosmos "űrhajót fog létrehozni, hogy állatokat küldjön a Holdra

В России создадут корабль для отправки животных к Луне

"Роскосмос" заказал разработку космического аппарата нового поколения "Возврат-МКА-Л" для отправки животных к Луне, сообщается на сайте госзакупок. РИА Новости, 28.04.2021

ria.ru

A tervek szerint olyan 2023-ban az oroszok már fenn lesznek a Holdon igaz, hogy egyenlőre csak egér formájában.

 

[torsen]

A Putyinnal folytatott megbeszélésen megvitatták a Holdra történő repülések és a Mars-küldetés terveit

На совещании у Путина обсудили планы полетов на Луну и миссию на Марс

Планы пилотируемых полетов российских космонавтов на Луну, а также миссии на Марс обсуждались на совещании у президента России Владимира Путина, которое... РИА Новости, 18.04.2021

ria.ru

"Tavaly a Roscosmos 4,2 milliárd rubel értékű szerződést írt alá egy vontató előzetes tervének kidolgozására - a munkálatokat a tervek szerint 2024 júliusára fejezik be. Amint a dokumentumból kiderül, a vontatóhajózás egyik első feladata lehet a Hold feltárása. A jövőben erre szükség lesz a Vénuszra és a Jupiterhez tartó járatokhoz."
Érdekes fogalmazás mert már láthattunk erről a nukleáris vontatóról renderelt videókat, amin az elképzelés nagyon részletesen kidolgozott.
Az viszont már biztos, hogy a Holdra is mennek vele.

Azt értem, hogy a fűtőanyag nukleáris, de a felgyorsított anyag, amiből a reakcióerő adódik, az micsoda? Mekkora kilépési sebességgel "fújja ki" ezt az anyagot a hajtómű? (a korábbi ion hajtóművek nagy atomsúlyú anyagokat, higany, cézium használtak erre a célra). Tudsz erről valamit? Tolóerő, fajlagos impulzus?

 

[torsen]

Roskosmos "űrhajót fog létrehozni, hogy állatokat küldjön a Holdra

В России создадут корабль для отправки животных к Луне

"Роскосмос" заказал разработку космического аппарата нового поколения "Возврат-МКА-Л" для отправки животных к Луне, сообщается на сайте госзакупок. РИА Новости, 28.04.2021

ria.ru

A tervek szerint olyan 2023-ban az oroszok már fenn lesznek a Holdon igaz, hogy egyenlőre csak egér formájában.

Egér a marson - indavideo.hu

 

[Nemerson]

Azt értem, hogy a fűtőanyag nukleáris, de a felgyorsított anyag, amiből a reakcióerő adódik, az micsoda? Mekkora kilépési sebességgel "fújja ki" ezt az anyagot a hajtómű? (a korábbi ion hajtóművek nagy atomsúlyú anyagokat, higany, cézium használtak erre a célra). Tudsz erről valamit? Tolóerő, fajlagos impulzus?

Attól függ milyen ion hajtóművet használnak, az oroszok előrehaladott kutatásokat folytattak a Magnetoplasmadynamic hajtóművel ahhoz meg lehet használni hidrogént ammóniát, argont nitrogént.
Pontos adatokat biztos nem fognak az orrunkra kötni.

Ion thruster - Wikipedia

en.m.wikipedia.org

 

[Pogány]

Hatalmas hálóval gyűjti be az űrben keringő szemetet egy robot, amelyet kedden állított alacsony Föld körüli pályára egy aszteroidabányászatra szakosodott kínai start-up.
Forrás: https://kuruc.info/r/6/227717/

Ez szerintetek mennyire reális?

 

[Nemerson]

Hatalmas hálóval gyűjti be az űrben keringő szemetet egy robot, amelyet kedden állított alacsony Föld körüli pályára egy aszteroidabányászatra szakosodott kínai start-up.
Forrás: https://kuruc.info/r/6/227717/

Ez szerintetek mennyire reális?

Kicsiben kezdik, 30kg-os a robot ha jól olvastam. Tesztelik, aztán ha működik, építenek nagyobbat vagy több ugyanolyat, szerintem működhet miért ne?

 

[Pogány]

Kicsiben kezdik, 30kg-os a robot ha jól olvastam. Tesztelik, aztán ha működik, építenek nagyobbat vagy több ugyanolyat, szerintem működhet miért ne?

CSak azon filóztam el, hogy elég komoly sebességgel vándorol az az űrszemét. Szóval van egyszer egy űrszemét vs. háló harc. Ha meg a kis kütyünek kell vándorolnia az adott űrszemétig, a sebességét közel elérve, akkor meg igencsak sok üzemanyagra lesz szüksége, legyen az akármi, plusz az égetés is komoly energiaigényű, már annál, ami egyáltalán égethető. Ennek a körülményei is érdekelnek, tekintve, hogy maximum izzításról lehet szó légüres körülmények lévén, tehát nem gondolom, hogy hamuvá válik a cucc, hanem ott marad az az anyag szépen, csak más lesz esetleg az alakja. Vagy nem?

 

[Zaphod Beeblebrox]

CSak azon filóztam el, hogy elég komoly sebességgel vándorol az az űrszemét. Szóval van egyszer egy űrszemét vs. háló harc. Ha meg a kis kütyünek kell vándorolnia az adott űrszemétig, a sebességét közel elérve, akkor meg igencsak sok üzemanyagra lesz szüksége, legyen az akármi, plusz az égetés is komoly energiaigényű, már annál, ami egyáltalán égethető. Ennek a körülményei is érdekelnek, tekintve, hogy maximum izzításról lehet szó légüres körülmények lévén, tehát nem gondolom, hogy hamuvá válik a cucc, hanem ott marad az az anyag szépen, csak más lesz esetleg az alakja. Vagy nem?

Szerintem valami félreértés van a dologban, mert elektromos ion hajtóművel aligha éget el bármit is az űrben, inkább az elfogott tárgyat a légkörbe visszahozva égetheti el.
A hálós meholdást az ESA is teszteli majd, de csak kis objektumokkal, legutóbb pedig egy "karokkal" ellátott elfogó műhold finanszírozásába is beszálltak.

 

[pöcshuszár]

CSak azon filóztam el, hogy elég komoly sebességgel vándorol az az űrszemét.

Ezt meg én nem értem.
Ha elfogó pályára áll a befogó, akkor ott nincsenek nagy relatív sebességek.
Az adott pályamagassagra meg nem önállóan manőverez a befogó, hanem a végső fokozat a megfelelő magasságra viszi. Ott már kisebb pályamódosítások is elegendőek lehetnek. Ott már senkit nem hajt a tatár. Ha csak 2 hónap alatt ér oda a befogó műhold, akkor sem fogja senki sem levonni a béréből.

 

[Pogány]

Ezt meg én nem értem.
Ha elfogó pályára áll a befogó, akkor ott nincsenek nagy relatív sebességek.
Az adott pályamagassagra meg nem önállóan manőverez a befogó, hanem a végső fokozat a megfelelő magasságra viszi. Ott már kisebb pályamódosítások is elegendőek lehetnek. Ott már senkit nem hajt a tatár. Ha csak 2 hónap alatt ér oda a befogó műhold, akkor sem fogja senki sem levonni a béréből.

Innentől lép életbe az egyes számú kérdés. Mármint egy fix(kis módosításokkal) pályán kinyújtja a kis hálóját. Vagy gyorsabbnak kell lennie mint az űrszemétnek, hogy összekapja, vagy az űrszemétnek kell gyorsabbnak lennie, hogy odaérjen. Eltérő tömegű, méretű, sebességű űrszemetekről lévén szó, még így is rengeteg manőverezést, gyorsítást, lassítást feltételezek, mert ha fix tempóval halad, közben km/sec sebességkülönbséggel érkezik valami, az elég csúnya.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Innentől lép életbe az egyes számú kérdés. Mármint egy fix(kis módosításokkal) pályán kinyújtja a kis hálóját. Vagy gyorsabbnak kell lennie mint az űrszemétnek, hogy összekapja, vagy az űrszemétnek kell gyorsabbnak lennie, hogy odaérjen. Eltérő tömegű, méretű, sebességű űrszemetekről lévén szó, még így is rengeteg manőverezést, gyorsítást, lassítást feltételezek, mert ha fix tempóval halad, közben km/sec sebességkülönbséggel érkezik valami, az elég csúnya.

Szerintem rosszul közelited meg.
Amit befogni akarnak annak pontosan ismerik a pálya adatait. Valószínűleg valami LEO-n hagyott szemét lehet.
Az elfogó ugyanúgy működik mint egy sima műhold. A hordozó-rakéta emeli az induló pályára,és az adja a sebesség 99.9%-át. onnan az ion hajtómű is bőven elég, és azt sem kell folyamatossan használni mint ahogy gondolná az ember, mert az orbitális mehanika nem a józan paraszti ész szerint működik.

A randevú érdemben nem különbözik az ISS-re érkező hajókétól.

Ilyet a Kerbal Space Programmban is jól le lehet modellezni.

Az, hogy a hálóval miként operálnak nem derült ki, lehet hálóvetős befogás, vagy karokra rögzített hálós elfogás.

 

[pöcshuszár]

Innentől lép életbe az egyes számú kérdés. Mármint egy fix(kis módosításokkal) pályán kinyújtja a kis hálóját. Vagy gyorsabbnak kell lennie mint az űrszemétnek, hogy összekapja, vagy az űrszemétnek kell gyorsabbnak lennie, hogy odaérjen. Eltérő tömegű, méretű, sebességű űrszemetekről lévén szó, még így is rengeteg manőverezést, gyorsítást, lassítást feltételezek, mert ha fix tempóval halad, közben km/sec sebességkülönbséggel érkezik valami, az elég csúnya.

Egyrészt, szerintem ezek a befogók nem fognak tudni túl sok szemetet egyszerre begyűjteni. (Méretük okán)
2-3 objektum pályájához viszonylag könnyű lesz hozzáigazítani a befogó pályáját.
Az ion hajtóműnek az az előnye, hogy bár nagyon lassan lehet vele pályát módosítani, de kis méretben is viszonylag sokáig elég a hajtóanyag. Nem is elsősorban az egyes űrszemét darabok befogása lesz érdekes, hanem inkább azoknak a pályáról a légkörbe való belassítása.
Én korábban olyan tervekről hallottam, hogy a befogó maga is megsemmisül a szeméttel.
Mondjuk az még érdekes lehet, hogy hátha meg tudják oldani, valamifajta hibrid technikával (hagyományos rakéta és az említett ion hajtómű kombinálásával), hogy maga a begyüjtő műhold esetleg megmenekül, és tovább használható.
Azért lenne érdemes megpróbálni a 2 technológia keverését, mert kevesebb felbocsátásra lenne szükség.
Mondjuk az ionnal szépen lassan leviszik a légkör határára a szemetet, majd elengedve az a légkör lassító hatása miatt már viszonylag gyorsan besüllyed a sűrűbb légkörbe, és elég. A begyűjtőt meg onnan hagyományos rakétával vissza lehetne emelni újabb szemét begyűjtésére.
Azért gondolom, hogy egy ilyen "beszúrást" csak hibrid hajtással lehet megoldani, mert szerintem az ion már a légkör peremének ellenállását sem tudná leküzdeni, és megint stabil pályára emelni a begyűjtő műholdat.

 

[BJani]

Egyrészt, szerintem ezek a befogók nem fognak tudni túl sok szemetet egyszerre begyűjteni. (Méretük okán)
2-3 objektum pályájához viszonylag könnyű lesz hozzáigazítani a befogó pályáját.
Az ion hajtóműnek az az előnye, hogy bár nagyon lassan lehet vele pályát módosítani, de kis méretben is viszonylag sokáig elég a hajtóanyag. Nem is elsősorban az egyes űrszemét darabok befogása lesz érdekes, hanem inkább azoknak a pályáról a légkörbe való belassítása.
Én korábban olyan tervekről hallottam, hogy a befogó maga is megsemmisül a szeméttel.
Mondjuk az még érdekes lehet, hogy hátha meg tudják oldani, valamifajta hibrid technikával (hagyományos rakéta és az említett ion hajtómű kombinálásával), hogy maga a begyüjtő műhold esetleg megmenekül, és tovább használható.
Azért lenne érdemes megpróbálni a 2 technológia keverését, mert kevesebb felbocsátásra lenne szükség.
Mondjuk az ionnal szépen lassan leviszik a légkör határára a szemetet, majd elengedve az a légkör lassító hatása miatt már viszonylag gyorsan besüllyed a sűrűbb légkörbe, és elég. A begyűjtőt meg onnan hagyományos rakétával vissza lehetne emelni újabb szemét begyűjtésére.
Azért gondolom, hogy egy ilyen "beszúrást" csak hibrid hajtással lehet megoldani, mert szerintem az ion már a légkör peremének ellenállását sem tudná leküzdeni, és megint stabil pályára emelni a begyűjtő műholdat.

Alacsony pályáról (legyen mondjuk 250km), körülbelül mekkora -deltav kell, hogy egy szemétdarab biztosan viszonylag hamar (max hónapok) visszaérjen a légkörbe?
Lehet hülye elgondolás, de nem lehet valami nagy "visszafele lökéssel" belassítani a szemetet? Rugós mechanikával, vagy ágyú mintára.
És akkor ugyanakkora impulzussal a befogó kukás műhold meg gyorsulna/emelkedne egyet, aztán mehetne az ionjával a következőhöz. Kvázi "belökdösné" a szemetet a légkörbe.

 

[torsen]

.

 

[gergo55]

Hát van mit söprögetni...

Űrvilág.hu - Űrszemét-történelem

Űrkutatás, űrtevékenység - űrvilág.hu űrkutatási hírportál

www.urvilag.hu