Harckocsi páncélok és lőszerek

  • Téma indítója Téma indítója rejsz felügyelő
  • Indítva Indítva
Az IAI Trophy a saját brossurájuk szerint képes a harckocsik által kilőtt HEAT lövedékek semlegesítésére is, ez a 125mm-es harckocsiágyúknál olyan 905 m/s torkolati sebesség. Ez alapján finoman szóval alulbecsülöd a szükséges sebességfaktor léptékét...



Nem túlgondolom, a lehetőségeket vizsgáljuk, merre lehet tovább lépni.
igazáól az necces... akkor ha legaláb 5 százalékkal eltéríti a nyíllövedéket az irányűtól és a többi a páncélzat dolga,,
update, most látom hogy HEAT-et írtál, ott a repeszeknek kell elégezni a darabolós hentelést.
 
nem értelek...az L55a1 torkolati energiája 20%-kal nagyobb mint a sima L55-é....ebből a DM73, ami egy "áthajtóanyagozott" Dm63, tud kihasználni 8%-ot...és ez a 8% miből jön szerinted? hát a sebességből....viszont akkor majd miből jön az a maradék 12% a Ke2020neo esetében? Hát abból, hogy a Ke2020neo tömege fog nőni a Dm63/73-hoz képest....

de a fenti szövegedből továbbra sem értem, miért is ne tudhatna 900mm-nél többet átütni a 120mm nyil...szerinted azon a képen mennyi RHA vastagság van? mert szerintem bőven megvan 1m
Semmiről beszélsz amikor több mint 100%-al nagyobb a 130-as torkolati energiája. A torkolati energia penetrátor növekedés nélkül nem ér semmit. Nem tudod már nagyon hová nyújtani a 120-as penetrátorokat. Nézd meg a T-14 teknőjéneka döntöttségét. Nem kell rárakni 1000mm-nek megfelelő páncélt, bőven elég nagyjából a fele is, mert olyan a geometriája.
 
nem azt állítottam, hogy az M829A4 az már irányított...bár tényleg érdekelne mire van az a datalink...én azt hittem repülés közbeni paramétereket sugároz vissza a tanknak (vagy esetleg a becsapódásról)
És hogy irányítod? Minden geka amit ráraksz az a Penetrátor hosszából és tömegéből vesz el. Ha nem ezej helyett rakod rá a cuccuot akkor meg az átmérő/hossz arány lesz kuka. Nem nagyon tudom elképzelni, hogy egy nyilat hogy akarsz irányítani.
 
. When fired from an Abrams tank equipped with the Ammunition Data Link, the AMP cartridge can be programmed for one of three modes; point-detonate, point-detonate-delay or airburst.
https://m.facebook.com/AllAboutM1Ab...470955489617692/?type=3&source=48&__tn__=EH-R

0Hp3sS4.jpg

Te most sikeresen összemostad az M829A4-et és az XM1147 Advanced Multi Purpose (AMP) lövedéket.
Amit beidéztél az az XM1147 AMP-re vonatkozik.
Vagy ha van bővebb információd arról, hogy miként működik egy APFSDS-DU-T lövedéknél a point-detonate, point-detonate-delay illetve airburst mód, akkor szívesen olvasnék róla.
Thx így jár aki siet:((( vannak meg nem erősített találgatások, pld:
The M829A4 defeats ERA and APS by the use of a prefragmenting penetrator that breaks apart into multiple pieces just before impact to activate the APS countermeasures and detonate ERA modules in advance and give way for the main penetrator to penetrate the armor.
This becomes possible because the Data Link system allows the tank's Fire Control System to program the penetrator the time it prefragments based on the distance of the target measured by the Laser Range Finder and other factors measured by the system's sensors."
 
  • Tetszik
Reactions: endre and bel
Armored Brigade Combat Teams equipped with the M829E4 120 mm cartridge will have the ability to defeat current and projected threat main battle tanks equipped with third generation explosive reactive armor and active protection systems. T

Az ilyenek miatt én azt tippelem, hogy esetleg a penetrátor rúdnál lehet valami trükk, mondjuk egy "előtét" elemet lerobbantanak, hogy aktiválja az ERA-t (NERA-t, stb.) és ez után rögtön érkezik a fő átütő elem. Ez a lehetőség pedig ki és bekapcsolható.

De ez csak egy vad elképzelés...
 
  • Tetszik
Reactions: endre and bel
A lövedék fenekén, és ez a lövedék programozására használják kilövés előtt.
Hogy ez pontosan mit takar, nem tudom (tippelni tudok, de azt most hagyjuk).
De nem azt, hogy irányítható a lövedék.

Szerintem a lőszer hajító töltet pontos hőmérsékletét és gyártáskor lemért pontos tömegét, illetve a nyíl gyártáskor lemért pontos tömegét adja meg a tűzvezető számítógép számára.
 
Szerintem a lőszer hajító töltet pontos hőmérsékletét, illetve a nyíl konkrét gyártáskori tömegét adja meg a tűzvezető számítógép számára.

Hmm... tehát szerinted inkább vissza irányú az adatkapcsolat?
Logikusnak tűnik...
 
Az ilyenek miatt én azt tippelem, hogy esetleg a penetrátor rúdnál lehet valami trükk, mondjuk egy "előtét" elemet lerobbantanak, hogy aktiválja az ERA-t (NERA-t, stb.) és ez után rögtön érkezik a fő átütő elem. Ez a lehetőség pedig ki és bekapcsolható.

De ez csak egy vad elképzelés...
Állitólag pont erről van szó.
Szerintem a lőszer hajító töltet pontos hőmérsékletét és gyártáskor lemért pontos tömegét, illetve a nyíl gyártáskor lemért pontos tömegét adja meg a tűzvezető számítógép számára.
Ez meg a prózaibb magyarázat,és még az is lehet,hogy igaz.
 
Semmiről beszélsz amikor több mint 100%-al nagyobb a 130-as torkolati energiája.
nem tudom miről beszélsz....
az RM állítása szerint az L55a1 hoz +20%-ot az alap L55-höz képest... a 130mm meg +50%-kot....ez az L55a1 és a 130mm-es között 25%-kos eltérés jelent...
 
nem tudom miről beszélsz....
az RM állítása szerint az L55a1 hoz +20%-ot az alap L55-höz képest... a 130mm meg +50%-kot....ez az L55a1 és a 130mm-es között 25%-kos eltérés jelent...
Uhh. Igaz! Összekevertem megint a 140-152mm-es ágyúkkal. No de még egy ok amiért nem lesz 130-as ágyú az új harckocsiban.
 
Összeszedtem a többi gyártó típusait is:

2021-11-14-05-36-54-Armor-xlsx-Excel.jpg

Egész jó, bár én a német adatokban érzek némi anomáliát. :D
Ugyanis bármilyen keménységre képesek 150 mm-s vastagságban, mondjuk 530 BHN-re is.
Miközben a világ összes többi nemzete 50-80 mm-ig képes ugyan erre....
Szerintem a németeknél a marketing anyag szokás szerint csúsztat. :rolleyes:
Magyarán pl. Secure M500 képes 530 HB-ra is, meg 150 mm-s vastagságra is tudják hengerelni, ellenben vagy az egyik vagy a másik tulajdonság a létező, egyszerre a kettő nem megy nekik. Csak ők nem ezt írják....
Szerintem ezt az összefüggést a svéd Arrmox-on tök jól le lehet mérni, ahol a HB szám növekedésével csökken a vastagság.
De a BTK-1 esetén is bemutattam ezt. (USA nem azonos márkájú acéljainál is tök jól látszik)
 
Egész jó, bár én a német adatokban érzek némi anomáliát. :D
Ugyanis bármilyen keménységre képesek 150 mm-s vastagságban, mondjuk 530 BHN-re is.
Miközben a világ összes többi nemzete 50-80 mm-ig képes ugyan erre....
Szerintem a németeknél a marketing anyag szokás szerint csúsztat. :rolleyes:
Magyarán pl. Secure M500 képes 530 HB-ra is, meg 150 mm-s vastagságra is tudják hengerelni, ellenben vagy az egyik vagy a másik tulajdonság a létező, egyszerre a kettő nem megy nekik. Csak ők nem ezt írják....
Szerintem ezt az összefüggést a svéd Arrmox-on tök jól le lehet mérni, ahol a HB szám növekedésével csökken a vastagság.
De a BTK-1 esetén is bemutattam ezt. (USA nem azonos márkájú acéljainál is tök jól látszik)

Nem értek az acélokhoz, csak simán beleírtam a táblázatba amit a marketing anyagban írtak.
@ozymandias vélemény a Krupp féle 150mm-es 530BHN-es acélról? Szerinted lehet igaz, vagy csak elírták?

2021-11-14-19-54-09-Thyssen-Krupp-Steel-Europe-Armor-Steel-pdf-Adobe-Acrobat-Reader-DC-32-bit.jpg
 
Egész jó, bár én a német adatokban érzek némi anomáliát. :D
Ugyanis bármilyen keménységre képesek 150 mm-s vastagságban, mondjuk 530 BHN-re is.
Miközben a világ összes többi nemzete 50-80 mm-ig képes ugyan erre....
Szerintem a németeknél a marketing anyag szokás szerint csúsztat. :rolleyes:
Magyarán pl. Secure M500 képes 530 HB-ra is, meg 150 mm-s vastagságra is tudják hengerelni, ellenben vagy az egyik vagy a másik tulajdonság a létező, egyszerre a kettő nem megy nekik. Csak ők nem ezt írják....
Szerintem ezt az összefüggést a svéd Arrmox-on tök jól le lehet mérni, ahol a HB szám növekedésével csökken a vastagság.
De a BTK-1 esetén is bemutattam ezt. (USA nem azonos márkájú acéljainál is tök jól látszik)
Mindenki tud 150mm vastag lemezt 530BHN-re edzeni, ez nem kunszt. Az persze más kérdés, hogy mire lesz használható ez a lemez. Egyébként ott elírás történt, 50mm az is.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0 and fip7
  • Tetszik
Reactions: bel
  • Tetszik
Reactions: fishbed and dudi
Hát persze, persze... A szovjetek, no meg az amerikaiak is annyira hülyék, hogy ilyen szánalmas teljesítményű fegyvereket terveznek...
Ha te tényleg beveszed ezt az ostobaságot, hát nagyon sajnállak...

Optimális körülmények, ja persze... Még viccnek is szánalmas.
Nem érdekes, a T-62 és az M60A1 1500m-ről tud 50%-ot az istenített TRADOC szerint, míg a II.Vh-s KwK-43 ugyanezt az 50%-ot 3500m-ről tudta, hasonló körülmények esetén, 2m magas, 2.5m széles céltárgyra...
Forrás: Tom Jentz, Hilary Doyle (remélem mond valamit, bár kétlem...), Kingtiger heavy tank 1942-1945, 23. oldal.

Vagy éppen a szovjet tesztek a Királytigrissel...
2000m-ről 100%... (szépen cáfolja molni számításait is...R100 93cm...)

Vagy éppen az ISz-2...
http://www.tankarchives.ca/2020/06/bullseye.html (Bocs molni, R100 130cm, 2000m...)

Vagy éppen a magyar éleslövészeten a T-55AM 1600m-en 100%-ot lőtt, páncélgránáttal?
Te, még értelmezni sem sikerült, amit leírtak...

Az, hogy 4x4 és 6x6 méteres lapokra lőttek nem indikatív számodra?

Amúgy az eredeti doksi miért is nincs ott? Ja, így azt elehet félreértelmezve leírni, amit csak akarnak.
Az, hogy az 50% és 100% radius távpolságok között ilyen eloszlás van, az fizikai képtelenség.
Néz meg akárhány lőlapot, akárhány löveggel. Volt betéve jópár.
De hát ez van, ha nem mutatják meg az eredeti lőlapot.

@Kurfürst betette a 88-as lőveg német lőtáblázatát, ahol bizony kijött, hogy szó nincs arról a városi lengedáról, hogy 2 km-ről 60 cm-es körbe találtak be. Bánom, hogy nem mentettem le, az n+1 lőlapot és azt, amit kb. fél vagy egy éve betett. Volt ott szovjet lövegtől minden és lett arra is számolva.

Nem számolgattam te nagyon te.
A lőtéri teszt EREDMÉNYÉT tettem be a SZÁMOLTAK mellé.

  • A 0.30 mil vonal jelzi azt, hogy mi lenne az idealizált egy ekkora szórású löveggel, 0 célzási hibával egy kör alakú célpont ellen. Eleve ez kis torzítást ad.
  • A Chieaftain vonal meg a %-os érték a lőtéri tesztből, ahol n+1 féle ok miatt torzulhat. Tehát az nem a löveg szórását mutatja, az picit az alatt lehet.
Bocsánat, de a tököm teli van azzal, hogy egy diagramot ennyi magyarázat után nem tudnak értelmezni.
Amúgy a modell, ha 0 célzási hibát teszek fel, akkor arra jó módszer.
De amúgy ha felteszem, hogy a összegzett átlagos célzási és löveg szórásból jön ki valami, akkor is...
 
  • Tetszik
Reactions: Nagy Csaba