Harckocsi páncélok és lőszerek

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 744
57 136
113

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 744
57 136
113
Ez a civileknek szóló marketing anyag, ahol ott van az apróbetű...
... kérj ajánlatot ha nagyobb vastagságot szeretnél.

Civileknek minek 50 mm egy 500 HB-s acélból? o_O
Meg biztosan tudnak 150 vagy 200 mm-t is hengerelni.
Csak az nem lesz teljes vastagságban 530 HB-s, szerintem.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 405
79 389
113
A felületét igen, de nem a teljes anyagvastagságot. Bár ebben tényleg ozy a szakértő nem én.



Ezért piros pont. Akkor jól érzékeltem, hogy itt komoly elírás van, vagy valami marketing kamu.
150mm-t át lehet még edzeni.
Felületesen olvastam, oda van írva, hogy nagyobb vastagságot külön kell kérni.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
Civileknek minek 50 mm egy 500 HB-s acélból? o_O
Meg biztosan tudnak 150 vagy 200 mm-t is hengerelni.
Csak az nem lesz teljes vastagságban 530 HB-s, szerintem.

150mm-t át lehet még edzeni.
Felületesen olvastam, oda van írva, hogy nagyobb vastagságot külön kell kérni.

Ehhez nem értünk.
Majd @ozymandias véleményt nyilvánít, és azt én simán elfogadom.
 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 405
79 389
113
A világ összes többi acélgyártója szerint nem. Ott 50 mm a határ.
És minél nagyobb a HB szám, annál kisebb vastagságok vannak. Véletlen lenne? :rolleyes:
"A Bismarckon is használt páncélötvözet 3,5-3,8%
nikkelt, 2% krómot, 0,3% karbont, 0,3% mangánt, és 0,2% molibdént tartalmazott. A
KC páncélt 4 és 19,6 hüvelyk közötti vastagságban gyártották. A felülete kb. egy
hüvelyknyi mélységben volt cementálva, méghozzá rendkívül keményre, 650-700
Brinell fokra. Egy hüvelyk után a keménység már csak kb. 500 fok volt, ami aztán a
páncél belseje felé fokozatosan tovább csökkent, míg a lemez vastagságának
mintegy a felénél - a német szabványok szerint 41%-nál - el nem érte a homogén
lemezek értékét, a 240 Brinell fokos keménységet."

2 hüvelyk az amúgy kicsit több mint 50mm. Ezt a pááncélt a 30-as években fejlesztették ki.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 744
57 136
113
"A Bismarckon is használt páncélötvözet 3,5-3,8%
nikkelt, 2% krómot, 0,3% karbont, 0,3% mangánt, és 0,2% molibdént tartalmazott. A
KC páncélt 4 és 19,6 hüvelyk közötti vastagságban gyártották. A felülete kb. egy
hüvelyknyi mélységben volt cementálva, méghozzá rendkívül keményre, 650-700
Brinell fokra. Egy hüvelyk után a keménység már csak kb. 500 fok volt, ami aztán a
páncél belseje felé fokozatosan tovább csökkent, míg a lemez vastagságának
mintegy a felénél - a német szabványok szerint 41%-nál - el nem érte a homogén
lemezek értékét, a 240 Brinell fokos keménységet."

2 hüvelyk az amúgy kicsit több mint 50mm. Ezt a pááncélt a 30-as években fejlesztették ki.

És ebből sikerült megérteni mi a gondom?
Felület keményítés vs. teljes anyagában egyenszilárd acél....
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 744
57 136
113
A Svéd acél az igazi, ahogy nagyfater is mindig mondta...
... és mit látok a táblázat összeállításánál?
:D

A svédek tényleg jók acélban. Amit hazánkban sokan nem tudnak, hogy acél technológiában sokáig az USA világelső volt!
Mai napig elképesztően jók a különleges acélokban. Ez a táblázatban is kijön.
 
  • Tetszik
Reactions: ogretankHU

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 405
79 389
113
És ebből sikerült megérteni mi a gondom?
Felület keményítés vs. teljes anyagában egyenszilárd acél....
A 350mm vastag lemeznek a felső 50,8mm-ét simán tudtak 500BHN vagy magasabb értékre felkeményíteni. Nyilván ment volna az is, hogy egy sima 50mm vastag lemezt keményítsenek fel, annál is inkábbmert azt mindkét oldalról lehet keményíteni nem csak 1 oldalról.
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

ogretankHU

Well-Known Member
2019. december 21.
7 540
25 770
113
Ezt próbáltam átadni, erre próbáltam rávilágítani.
Hogy a mai 2021-es rendszerek a top gyártásminőséggel, számítástechnikával , finom mechanikával és szenzorokkal kezdik ezeket a távolságokat feszegetni.
Kezdik...
Nagyon jól levezetted a T-55-nél, hogy hiába jó a távbecslésed, ha az optika húz egy pár vonást a célzáson...ehhez pedig hozzájön a löveg és a cső szórása.
Az pedig hogy a számítógépes rendszerek ezeket a hibákat tudják ma már szűrni nagyon jó dolog, de megszüntetve,kiküszöbölve nincsenek.
Viszont az eszköz celleküzdési profilját nagyban befolyásolják.
Nem utolsó sorban tudomásom szerint egyenlőre a zsidók gyakorolnak csak vizsga szintén 3000+ méteres célleküzdést. 3200-ra lőnek a Negev-ben. ( Ha van más infó szívesen veszem, lehet javítani.)
Tehát az hogy a 90-es években harcban 3000-re volt rendszeres célleküzdés, erősen fantázia a véleményem szerint.
Ahogyan egy 30-as gépágyú szórása is kérdéses számomra 90 centi,4000-en.
Evidens, XX lövés után van találat,persze...csak mennyiből is?
Táblázatban is siralmas %-ok vannak....2500-ös átlagra.
Akkor nem csak én fogtam a fejem amikor olvastam az Amcsi leírást ! Köszi az igazolást , hogy nem vagyok teljesen hülye !
 
  • Tetszik
Reactions: Filter

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 744
57 136
113
A 350mm vastag lemeznek a felső 50,8mm-ét simán tudtak 500BHN vagy magasabb értékre felkeményíteni. Nyilván ment volna az is, hogy egy sima 50mm vastag lemezt keményítsenek fel, annál is inkábbmert azt mindkét oldalról lehet keményíteni nem csak 1 oldalról.
A szovjetek is csinálták, lásd amit az orosz acélokról írtam. a II. VH-ban 480 HB ig elmentek vékonyabb lemezeknél csak törékeny volt.
A 150 mm-s lemez egyenletes 530 HB-s keményítése, úgy, hogy páncélzati minőséget kapj, ne pedig egy törékeny szart, az nekem nem hihető.
Az lenne ha más is tudná. De se az USA, se a Svédek, se az Oroszok nem képesek rá.
Innentől kezdve nekem sci-fi a dolog.
De majd Ozy megszakérti, én meg elhiszem amit mond, mert 100 szor jobban ért hozzá, mint én.
 

ogretankHU

Well-Known Member
2019. december 21.
7 540
25 770
113
Azért mert kaliberváltás lesz. A nagyobb kaliberek, nagyon sokkal nagyobbak. Nem annyi a különbség egy 120-as meg egy 130-as közt mint amekkora egy 105-ös meg egy 120-as közt.

A legvelső egy 125-ös a legalsó pedig egy 105-ös szabvány lőszer:
cP0SxN7.jpg

Kétségtelenül nagyobb a 125-ös de nem olyan szörnyű a különbség.

Most nézd meg a 120mm vs. 130mm-t (és a nyakam teszem rá, hogy minimum 140-es lesz az új nyugati harckocsi nem 130-as):

German-APFSDS-130mm-and-120mm-shell.jpg

Ezekben nagyon benne van a lényegesen nagyobb hatásos lőtávolság. És igen, ez egy ritka dolog lesz, de sokkal gyakoribb mint most a 120-asokkal. Miért? Azért mert, ha ma meglátsz 5-6 km-ről egy harckocsit, akkor tudomásul veszed és kész, az 5-6km már túl van minden elképzelhető lőtávolságon a repülési távolságot leszámítva (tehát csak el képes repülni 5000-6000 méterre a lövedék és ennyi). Ezekkel a nagy szarokkal, lehet, hogy csak 10-ből 3 lőszer talál avgy 2 de kitoltak azt a távolságot amin van értelme tüzet nyitni.
Bazzeg a pontosság NEM A LŐSZER NAGYSÁGÁTÓL FÜGG ! A teljesség igénye nélkül : a lőszer saját szórása , a cső saját szórása , az időjárási tényezők , a célzó berendezés saját hibahatára , a célzó berendezés és a cső összehangolásából adódó saját hibahatár !

Megmondanád , hogy a nagyobb tűzerő ezeket miképpen fogja kompenzálni ? Várom a magyarázatot mert amit indoknak hoztál az bullshit !
 
  • Tetszik
Reactions: LMzek 2.0

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 405
79 389
113
A szovjetek is csinálták, lásd amit az orosz acélokról írtam. a II. VH-ban 480 HB ig elmentek vékonyabb lemezeknél csak törékeny volt.
A 150 mm-s lemez egyenletes 530 HB-s keményítése, úgy, hogy páncélzati minőséget kapj, ne pedig egy törékeny szart, az nekem nem hihető.
Az lenne ha más is tudná. De se az USA, se a Svédek, se az Oroszok nem képesek rá.
Innentől kezdve nekem sci-fi a dolog.
De majd Ozy megszakérti, én meg elhiszem amit mond, mert 100 szor jobban ért hozzá, mint én.
Olvasd el mit írtam a 150mm-ről...
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
18 744
57 136
113
Olvasd el mit írtam a 150mm-ről...
Az a baj, hogy a problémát sem érted. Mindegy, fölöslegesen tépjük szánkat. Ozy majd megmondja a tutit.
Amit te a II. VH-s német páncélzatról írtál az a cementálás, ami egy nemesgázos edzési fajta. Magas HB és rideg anyag a végeredmény.
Nem véletlenül csatahajókon használták, ahol komoly anyagvastagságok voltak. Ott a külső réteg rideg lett de kemény, alatta meg fokozatosan lágyabb acél volt.
Az se véletlen, hogy nem edzették le a lemez túloldalát....

A mai modern páncél acélok teljes anyagukban erősek, nem csak felület edzettek...
 

gorkamorka

Well-Known Member
2021. május 13.
1 299
2 218
113
Te, még értelmezni sem sikerült, amit leírtak...

Az, hogy 4x4 és 6x6 méteres lapokra lőttek nem indikatív számodra?

Amúgy az eredeti doksi miért is nincs ott? Ja, így azt elehet félreértelmezve leírni, amit csak akarnak.
Az, hogy az 50% és 100% radius távpolságok között ilyen eloszlás van, az fizikai képtelenség.
Néz meg akárhány lőlapot, akárhány löveggel. Volt betéve jópár.
De hát ez van, ha nem mutatják meg az eredeti lőlapot.

@Kurfürst betette a 88-as lőveg német lőtáblázatát, ahol bizony kijött, hogy szó nincs arról a városi lengedáról, hogy 2 km-ről 60 cm-es körbe találtak be. Bánom, hogy nem mentettem le, az n+1 lőlapot és azt, amit kb. fél vagy egy éve betett. Volt ott szovjet lövegtől minden és lett arra is számolva.


Amúgy a modell, ha 0 célzási hibát teszek fel, akkor arra jó módszer.
De amúgy ha felteszem, hogy a összegzett átlagos célzási és löveg szórásból jön ki valami, akkor is...
Szerintem neked vannak értelmezési problémáid...

A lőlap mérete a legkevésbé sem számít. R100 93cm 2km-en... Magyarul, a találatok 100%-a egy 186cm átmérőjű körben van... Igen, valóban nem 60cm körbe találtak bele! De ez még mindig messze jobb mint a te számításod ahol az R100 200+cm körül van... Na az a fizikai képtelenség modern lövegekkel és lőszerekkel!

De látom képtelen voltál rá, hogy rendesen megnézd a forrásokat...
Ez meg az ISz-2-es, szintén 2km-en. R100 130cm... Itt vannak a lőlapjaid! Ennyit a "fizikai képtelenség"-ről...

1.jpg

5.jpg


 

dudi

Well-Known Member
2010. április 18.
48 405
79 389
113
Az a baj, hogy a problémát sem érted. Mindegy, fölöslegesen tépjük szánkat. Ozy majd megmondja a tutit.
Amit te a II. VH-s német páncélzatról írtál az a cementálás, ami egy nemesgázos edzési fajta. Magas HB és rideg anyag a végeredmény.
Nem véletlenül csatahajókon használták, ahol komoly anyagvastagságok voltak. Ott a külső réteg rideg lett de kemény, alatta meg fokozatosan lágyabb acél volt.
Az se véletlen, hogy nem edzették le a lemez túloldalát....

A mai modern páncél acélok teljes anyagukban erősek, nem csak felület edzettek...
Olvasd el, higy mit írtam a 150mm-es lemezről ezzel kapcsolatban.
 
M

molnibalage

Guest
Szerintem neked vannak értelmezési problémáid...

A lőlap mérete a legkevésbé sem számít. R100 93cm 2km-en... Magyarul, a találatok 100%-a egy 186cm átmérőjű körben van... Igen, valóban nem 60cm körbe találtak bele! De ez még mindig messze jobb mint a te számításod ahol az R100 200+cm körül van... Na az a fizikai képtelenség modern lövegekkel és lőszerekkel!

De látom képtelen voltál rá, hogy rendesen megnézd a forrásokat...
Ez meg az ISz-2-es, szintén 2km-en. R100 130cm... Itt vannak a lőlapjaid! Ennyit a "fizikai képtelenség"-ről...

1.jpg

5.jpg


Az 50%-os sugár 72 cm.
A 100%-os sugár 130 cm.
Minden kemény 6 lövésből? Az igen...

Érdekes egy szórással számolhatnak az urak, mert semmilyen ballisztikai jelenség nem tud olyat és normál vagy kettős normál eloszlás, hogy a 50% és 100% között 100% eltérés van.

Persze 6 lövésből felrajzolni nem is lehet a szórásképet. Okkal van a C. lőlapján 140 lövés és nem 8.

Az azt jelenti, hogy teljes szóráskép annak a kb. a négyszerese, csak ilyen kevés lövésből a 3*CEP és 4*CEP közötti zónába kb. vétetlenül lehet betalálni.
 

Laikus

Well-Known Member
2021. szeptember 2.
118
528
93
nem azt állítottam, hogy az M829A4 az már irányított...bár tényleg érdekelne mire van az a datalink...én azt hittem repülés közbeni paramétereket sugároz vissza a tanknak (vagy esetleg a becsapódásról)
A becsapódásról küldött adat hasznos újítás lehetne. A penetrátor végén elhelyezett gyorsulás érzékelő (ha létezik ilyen képességű) küldené a lassulási adatokat, amiből a tank elektronikája következtetne a becsapódás jellegére (mellé, hatástalan találat, áthatoló találat).