A felületét igen, de nem a teljes anyagvastagságot. Bár ebben tényleg ozy a szakértő nem én.
Ezért piros pont. Akkor jól érzékeltem, hogy itt komoly elírás van, vagy valami marketing kamu.
A felületét igen, de nem a teljes anyagvastagságot. Bár ebben tényleg ozy a szakértő nem én.
Ezért piros pont. Akkor jól érzékeltem, hogy itt komoly elírás van, vagy valami marketing kamu.
Civileknek minek 50 mm egy 500 HB-s acélból?
Meg biztosan tudnak 150 vagy 200 mm-t is hengerelni.
Csak az nem lesz teljes vastagságban 530 HB-s, szerintem.
150mm-t át lehet még edzeni.
Felületesen olvastam, oda van írva, hogy nagyobb vastagságot külön kell kérni.
Ezeket az ipar is használja, nem csak Pista.Civileknek minek 50 mm egy 500 HB-s acélból?
Meg biztosan tudnak 150 vagy 200 mm-t is hengerelni.
Csak az nem lesz teljes vastagságban 530 HB-s, szerintem.
T
Törölt tag
Guest
Civileknek minek 50 mm egy 500 HB-s acélból?
Meg biztosan tudnak 150 vagy 200 mm-t is hengerelni.
Csak az nem lesz teljes vastagságban 530 HB-s, szerintem.
Ehhez nem értünk.
Majd @ozymandias véleményt nyilvánít, és azt én simán elfogadom.
A világ összes többi acélgyártója szerint nem. Ott 50 mm a határ.
És minél nagyobb a HB szám, annál kisebb vastagságok vannak. Véletlen lenne?
"A Bismarckon is használt páncélötvözet 3,5-3,8%A világ összes többi acélgyártója szerint nem. Ott 50 mm a határ.
És minél nagyobb a HB szám, annál kisebb vastagságok vannak. Véletlen lenne?
nikkelt, 2% krómot, 0,3% karbont, 0,3% mangánt, és 0,2% molibdént tartalmazott. A
KC páncélt 4 és 19,6 hüvelyk közötti vastagságban gyártották. A felülete kb. egy
hüvelyknyi mélységben volt cementálva, méghozzá rendkívül keményre, 650-700
Brinell fokra. Egy hüvelyk után a keménység már csak kb. 500 fok volt, ami aztán a
páncél belseje felé fokozatosan tovább csökkent, míg a lemez vastagságának
mintegy a felénél - a német szabványok szerint 41%-nál - el nem érte a homogén
lemezek értékét, a 240 Brinell fokos keménységet."
2 hüvelyk az amúgy kicsit több mint 50mm. Ezt a pááncélt a 30-as években fejlesztették ki.
T
Törölt tag
Guest
A világ összes többi acélgyártója szerint nem. Ott 50 mm a határ.
És minél nagyobb a HB szám, annál kisebb vastagságok vannak. Véletlen lenne?
A Svéd acél az igazi, ahogy nagyfater is mindig mondta...
... és mit látok a táblázat összeállításánál?
És ebből sikerült megérteni mi a gondom?
Felület keményítés vs. teljes anyagában egyenszilárd acél....
A Svéd acél az igazi, ahogy nagyfater is mindig mondta...
... és mit látok a táblázat összeállításánál?
A svédek tényleg jók acélban. Amit hazánkban sokan nem tudnak, hogy acél technológiában sokáig az USA világelső volt!
Mai napig elképesztően jók a különleges acélokban. Ez a táblázatban is kijön.
A 350mm vastag lemeznek a felső 50,8mm-ét simán tudtak 500BHN vagy magasabb értékre felkeményíteni. Nyilván ment volna az is, hogy egy sima 50mm vastag lemezt keményítsenek fel, annál is inkábbmert azt mindkét oldalról lehet keményíteni nem csak 1 oldalról.
Akkor nem csak én fogtam a fejem amikor olvastam az Amcsi leírást ! Köszi az igazolást , hogy nem vagyok teljesen hülye !
A szovjetek is csinálták, lásd amit az orosz acélokról írtam. a II. VH-ban 480 HB ig elmentek vékonyabb lemezeknél csak törékeny volt.
A 150 mm-s lemez egyenletes 530 HB-s keményítése, úgy, hogy páncélzati minőséget kapj, ne pedig egy törékeny szart, az nekem nem hihető.
Az lenne ha más is tudná. De se az USA, se a Svédek, se az Oroszok nem képesek rá.
Innentől kezdve nekem sci-fi a dolog.
De majd Ozy megszakérti, én meg elhiszem amit mond, mert 100 szor jobban ért hozzá, mint én.
Bazzeg a pontosság NEM A LŐSZER NAGYSÁGÁTÓL FÜGG ! A teljesség igénye nélkül : a lőszer saját szórása , a cső saját szórása , az időjárási tényezők , a célzó berendezés saját hibahatára , a célzó berendezés és a cső összehangolásából adódó saját hibahatár !Azért mert kaliberváltás lesz. A nagyobb kaliberek, nagyon sokkal nagyobbak. Nem annyi a különbség egy 120-as meg egy 130-as közt mint amekkora egy 105-ös meg egy 120-as közt.
A legvelső egy 125-ös a legalsó pedig egy 105-ös szabvány lőszer:
Kétségtelenül nagyobb a 125-ös de nem olyan szörnyű a különbség.
Most nézd meg a 120mm vs. 130mm-t (és a nyakam teszem rá, hogy minimum 140-es lesz az új nyugati harckocsi nem 130-as):
Ezekben nagyon benne van a lényegesen nagyobb hatásos lőtávolság. És igen, ez egy ritka dolog lesz, de sokkal gyakoribb mint most a 120-asokkal. Miért? Azért mert, ha ma meglátsz 5-6 km-ről egy harckocsit, akkor tudomásul veszed és kész, az 5-6km már túl van minden elképzelhető lőtávolságon a repülési távolságot leszámítva (tehát csak el képes repülni 5000-6000 méterre a lövedék és ennyi). Ezekkel a nagy szarokkal, lehet, hogy csak 10-ből 3 lőszer talál avgy 2 de kitoltak azt a távolságot amin van értelme tüzet nyitni.
Megmondanád , hogy a nagyobb tűzerő ezeket miképpen fogja kompenzálni ? Várom a magyarázatot mert amit indoknak hoztál az bullshit !
Az a baj, hogy a problémát sem érted. Mindegy, fölöslegesen tépjük szánkat. Ozy majd megmondja a tutit.
Amit te a II. VH-s német páncélzatról írtál az a cementálás, ami egy nemesgázos edzési fajta. Magas HB és rideg anyag a végeredmény.
Nem véletlenül csatahajókon használták, ahol komoly anyagvastagságok voltak. Ott a külső réteg rideg lett de kemény, alatta meg fokozatosan lágyabb acél volt.
Az se véletlen, hogy nem edzették le a lemez túloldalát....
A mai modern páncél acélok teljes anyagukban erősek, nem csak felület edzettek...
Szerintem neked vannak értelmezési problémáid...
A lőlap mérete a legkevésbé sem számít. R100 93cm 2km-en... Magyarul, a találatok 100%-a egy 186cm átmérőjű körben van... Igen, valóban nem 60cm körbe találtak bele! De ez még mindig messze jobb mint a te számításod ahol az R100 200+cm körül van... Na az a fizikai képtelenség modern lövegekkel és lőszerekkel!
De látom képtelen voltál rá, hogy rendesen megnézd a forrásokat...
Ez meg az ISz-2-es, szintén 2km-en. R100 130cm... Itt vannak a lőlapjaid! Ennyit a "fizikai képtelenség"-ről...
Bullseye
A blog about World War II era archive documents, primarily dealing with armoured warfare.
M
molnibalage
Guest
Az 50%-os sugár 72 cm.Szerintem neked vannak értelmezési problémáid...
A lőlap mérete a legkevésbé sem számít. R100 93cm 2km-en... Magyarul, a találatok 100%-a egy 186cm átmérőjű körben van... Igen, valóban nem 60cm körbe találtak bele! De ez még mindig messze jobb mint a te számításod ahol az R100 200+cm körül van... Na az a fizikai képtelenség modern lövegekkel és lőszerekkel!
De látom képtelen voltál rá, hogy rendesen megnézd a forrásokat...
Ez meg az ISz-2-es, szintén 2km-en. R100 130cm... Itt vannak a lőlapjaid! Ennyit a "fizikai képtelenség"-ről...
Bullseye
A blog about World War II era archive documents, primarily dealing with armoured warfare.www.tankarchives.ca
A 100%-os sugár 130 cm.
Minden kemény 6 lövésből? Az igen...
Érdekes egy szórással számolhatnak az urak, mert semmilyen ballisztikai jelenség nem tud olyat és normál vagy kettős normál eloszlás, hogy a 50% és 100% között 100% eltérés van.
Persze 6 lövésből felrajzolni nem is lehet a szórásképet. Okkal van a C. lőlapján 140 lövés és nem 8.
Az azt jelenti, hogy teljes szóráskép annak a kb. a négyszerese, csak ilyen kevés lövésből a 3*CEP és 4*CEP közötti zónába kb. vétetlenül lehet betalálni.
A becsapódásról küldött adat hasznos újítás lehetne. A penetrátor végén elhelyezett gyorsulás érzékelő (ha létezik ilyen képességű) küldené a lassulási adatokat, amiből a tank elektronikája következtetne a becsapódás jellegére (mellé, hatástalan találat, áthatoló találat).