Magyar Néphadsereg

[ZsoltHun]

Nem tudom a nevét, de a Szicíliai evakuáláskor sokat használtak a németek. Illetve, elméletileg nálunk is van valahol a Dunán egy olyannak a roncsa, még ha megvan. Azokra hasonlít.

Pár hete, hónapja volt téma valamelyik fórumban. Most az Istennek se találom meg, de ugyan ez a kép volt akkor is.
Ha jól emlékszem kettő volt/van belőle és ilyen olyan állapotban meg is vannak valahol.

 

[ZsoltHun]

Pár hete, hónapja volt téma valamelyik fórumban. Most az Istennek se találom meg, de ugyan ez a kép volt akkor is.
Ha jól emlékszem kettő volt/van belőle és ilyen olyan állapotban meg is vannak valahol.

Megvan, itt volt téma:

https://forum.htka.hu/threads/magyar-folyami-erok.1764/page-3#post-1024873

 

[Giskard]

Ez a CSS 1, de a fórumtárs a hasonló kérdésemre leírta, hogy nem ezek lennének a fő szállítók, hanem a dunai kompok lennének bevonultatva.

 

[Giskard]

Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"

2021 LEGJOBBJAI (3/10) Atomfegyverek Magyarországon

A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost. Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt. Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai. Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát). A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult. Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította: A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik. Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül. Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"

 

[enzo]

Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"

2021 LEGJOBBJAI (3/10) Atomfegyverek Magyarországon

A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost. Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt. Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai. Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát). A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult. Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította: A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik. Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül. Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"

Háború esetén mindenképpen atomcsapásokat mértek volna ránk, akár van Mo-n atomfegyver, akár nincs. Reptereket akartak leatomozni elsősorban, érdekes módon ebben a listában nem szerepelnek más célpontok, csak repterek, ezek közül tudtommal egy helyen, Kunmadarason volt atomfegyvertároló.

Amerika 15 atombombát szánt Magyarországnak, amit a Szovjeteknek is köszönhettünk volna

A Szovjet "felszabadítók" a Vasfüggöny túloldalának elfoglalására törő, atomot nem sajnáló terveinek köszönhetően az USA 1000 nukleáris bombát készített be a válaszcsapásokhoz, melyből 15 jutott…

szentkoronaradio.com

 

[Törölt tag 1945]

Háború esetén mindenképpen atomcsapásokat mértek volna ránk, akár van Mo-n atomfegyver, akár nincs. Reptereket akartak leatomozni elsősorban, érdekes módon ebben a listában nem szerepelnek más célpontok, csak repterek, ezek közül tudtommal egy helyen, Kunmadarason volt atomfegyvertároló.

Amerika 15 atombombát szánt Magyarországnak, amit a Szovjeteknek is köszönhettünk volna

A Szovjet "felszabadítók" a Vasfüggöny túloldalának elfoglalására törő, atomot nem sajnáló terveinek köszönhetően az USA 1000 nukleáris bombát készített be a válaszcsapásokhoz, melyből 15 jutott…

szentkoronaradio.com

Ez a lista az ötvenes évek közepéről származik, még az U2-es berepülések előttről, így pontosabb célkiosztásuk még nem volt.
Amúgy, a 80-as évek elejére az összes szovjet használatú betonos reptéren (Kalocsát kivéve) épült megerősített (atombiztos) spec. fegyver tároló.

 

[molnibalage]

Egy érdekesség a múltból. Azt hiszem ide is jó lesz.
Lehet többen olvastátok már!
"

2021 LEGJOBBJAI (3/10) Atomfegyverek Magyarországon

A Magyarországon „ideiglenesen” állomásozó szovjet csapatok a hatvanas évek közepén vették használatba a „Duna-objektum” fedőnéven megépített katonai várost. Ebben a későbbiekben Kis-Moszkvaként is említett szigorúan titkos – a magyarok elől 1990. április 27-ig hermetikusan elzárt – létesítményben tárolták az esetleges új világháború kezdetén bevetendő éles atomtölteteket. Kádár János a Magyar Szocialista Munkáspárt első embereként 1967-ben írta alá az atomfegyverek tárolását lehetővé tevő nemzetközi egyezményt. A töltetek telepítése a lakosság előtt teljes titokban történt. Arról, hogy milyen célpontokra tervezték felhasználni ezt a hatalmas pusztítóerőt, árulkodnak egy szovjet-magyar hadgyakorlat adatai. Ezen az úgynevezett „TEMP” gyakorlaton azt modellezték, hogy Magyarország területére a nyugatiak 32 atomcsapást mérnek 7734 kilotonna összhatóerőben (a Hirosimára és Nagaszakira mért, legalább 160 ezer halálos áldozattal járó amerikai atomcsapások együttes hatóereje nem érte el a 40 kilotonnát). A szintén atomfegyvereket bevető magyar-szovjet ellentámadás Olaszország felé irányult, s a hadijáték a Pó-síkság jelképes elfoglalásával zárult. Kádár és a politikai vezetés tisztában volt azzal, hogy egy háborús szituációban az atomtöltetek befogadása és tervezett felhasználása hazánk lakosságának túlélési esélyeit alaposan lecsökkenti. A Polgári Védelem Országos Parancsnoksága 1966-ban egy váratlan, tömeges atomcsapásokkal kezdődő háború hatásait elemezve megállapította: A közvetlen csapásterületen a veszteségek elérik az 1.150.000 főt – 400.000 fő azonnal meghal és 750.000 sérült egészségügyi ellátásra szorul. A radioaktív kiszóródás következtében további 800.000 sugársérülettel kell számolni. Így az összveszteség közel 2 millió főre emelkedik. Ilyen körülmények között nincs mód az életben maradottak felkutatására, kimentésére, és az egészségügyi ellátásra sem lesz elegendő erő. Ennek egyik oka, hogy a fenti feladatok végrehajtására szervezett polgári védelmi erők mintegy 55%-a megsemmisül. Hova telepítették volna a nagyvárosok túlélő lakosságát egy háború esetén? Milyen szerepet töltött be Magyarország a Szovjetunió atomháborús terveiben? És milyen meglepetések fogadták a magyar katonai vezetést a rendszerváltás után, az atomfegyverek kivonásakor?"

Volt valami Fenyő Iván által narrált doksifilm a YT-n, ami ezt szószerint idézte asszem.

 

[Giskard]

Volt valami Fenyő Iván által narrált doksifilm a YT-n, ami ezt szószerint idézte asszem.

Gondolom ugyan az a kutatási anyag.

 

[blogen]

 

[Törölt tag 1945]

A Tiszán épített hadihid.
A Tranzit '86-nak voltak látványos (PR) elemei is. Okkal.
Ezek egyike volt a Tiszán, Lakitelektől északra épített szovjet katonai hídkészletből, szovjetek által épített vasúti híd.

Amíg a magyar TS uszályhidat a Dunán 1980-1984 között építették fel többször is, a szovjet (T-41 jelű) hadihidat pedig csak egyetlen egyszer építették fel 1986-ban a Tiszán pár napra.

 

[Giskard]

A Tiszán épített hadihid.
A Tranzit '86-nak voltak látványos (PR) elemei is. Okkal.
Ezek egyike volt a Tiszán, Lakitelektől északra épített tisztán szovjet katonai hídkészletből, szovjetek által épített vasúti híd.

Amíg a magyar TS uszályhidat a Dunán 1980-1984 között építették fel többször is, a szovjet (T-41 jelű) hadihidat pedig csak egyetlen egyszer építették fel 1986-ban a Tiszán pár napra.

Ilyen lehet a magyar hadseregnek vajon?

 

[Törölt tag 1945]

Ilyen lehet a magyar hadseregnek vajon?

Tudtommal nekünk csak a Dunán volt TS jelű (magyar fejlesztésű és gyártású) uszályhidunk, Dunaújvárosnál.
Békeidőben az uszályok a Csepeli kikötőben voltak.
Kb. 5-7 alkalommal építették fel, kb. 5 év alatt.
Az építés ideje közvetlenül úgy 3-5 óra, előkészítést is beleszámítva kb. 1-2 nap.
Készült az eseményről több TV Híradó felvétel és egy MN oktatófilm is.
Vittek át tiszta hk.ezredet M62 vontatta mozdonnyal és PSZH szerelvényt is 2 db M41-es vontatta vonattal.

 

[Giskard]

Tudtommal nekünk csak a Dunán volt TS jelű (magyar fejlesztésű és gyártású) uszályhidunk, Dunaújvárosnál.
Békeidőben az uszályok a Csepeli kikötőben voltak.
Kb. 5-7 alkalommal építették fel, kb. 5 év alatt.
Az építés ideje közvetlenül úgy 3-5 óra, előkészítést is beleszámítva kb. 1-2 nap.
Készült az eseményről több TV Híradó felvétel és egy MN oktatófilm is.
Vittek át tiszta hk.ezredet M62 vontatta mozdonnyal és PSZH szerelvényt is 2 db M41-es vontatta vonattal.

Igen ezt én is ismerem, és jó hogy felhoztad. Ezt fel tudnánk építeni most is úgy vélem. A tervező mérnökök még díjat is kaptak érte ha jól emlékszem.

 

[Törölt tag 1945]

Igen ezt én is ismerem, és jó hogy felhoztad. Ezt fel tudnánk építeni most is úgy vélem. A tervező mérnökök még díjat is kaptak érte ha jól emlékszem.

Nem tudom, hogy mi alapján gondolod, mivel az odavezető sinpályát már vagy negyed százada nem használták, és már több helyen fel is szedték (pl 51-es út keresztezésénél).

 

[molnibalage]

Nem tudom, hogy mi alapján gondolod, mivel az odavezető sinpályát már vagy negyed százada nem használták, és már több helyen fel is szedték (pl 51-es út keresztezésénél).

A szalkszentmártoni leágazásról van itt szó?

Google Maps

Find local businesses, view maps and get driving directions in Google Maps.

www.google.hu

 

[Giskard]

Nem tudom, hogy mi alapján gondolod, mivel az odavezető sinpályát már vagy negyed százada nem használták, és már több helyen fel is szedték (pl 51-es út keresztezésénél).

Nem tudom, de mintha erről ment volna egy vita már, hogy mi van meg és mi nincs. A vasúti sín fektetése, ha az alapjai megvannak nem olyan nagy dolog szerintem. A MÁV-nak vannak ilyen gépei. Nem értek hozzá csak laikusként gondolom. Lehet van itt olyan fó.társ akinek vannak ilyen irányú ismeretei. Galcom talán?

 

[Törölt tag 1945]

A szalkszentmártoni leágazásról van itt szó?

Google Maps

Find local businesses, view maps and get driving directions in Google Maps.

www.google.hu

Igen, pontosan itt van némi folytonossági hiány a vasúti pályán...


Magyar TS uszályhíd helye, és a hozzá tartozó vasúti vonal:

Szovjet T-41 vasúti hadihíd helye, és a hozzá tartozó vasúti vonal:

 

[Giskard]

A szalkszentmártoni leágazásról van itt szó?

Google Maps

Find local businesses, view maps and get driving directions in Google Maps.

www.google.hu

Én itt még látom halványan a síneket vagy ezek már csak az alapok?

 

[molnibalage]

Én itt még látom halványan a síneket vagy ezek már csak az alapok?

A street view alapján csak az alapjának maradéka.
A Duna oldalán levő sínek 10+ éve fel vannak szedve.
A vaústi átjáró már a '90-se években is olyan pocsék volt, csigatempóban lehetett csak átmenni rajta.

 

[Giskard]

A street view alapján csak az alapjának maradéka.
A Duna oldalán levő sínek 10+ éve fel vannak szedve.
A vaústi átjáró már a '90-se években is olyan pocsék volt, csigatempóban lehetett csak átmenni rajta.

Ha az alapjai megvannak az még jó, arra akkor tudnának gyorsan lerakni újra sínt. És ha jól látom ez nem egy nagy távolság amit újra kellene építeni. (ezt 30 évvel ezelőtt bátrabban tudtam volna kinyilvánítani akkor még tuti voltak rá szakemberek.) De megkérdem a keresztapám mint vasúti gépész mérnököt még biztosan emlékszik rá.