1948 október 16-án 50,000 zsidó kommunista vonult ki a moszkvai Vörös Térre, hogy üdvözölje az első izraeli küldöttséget Moszkvában. Sztálin támogatta a cionizmus 1947-es Palesztina felosztására irányuló tervét, döntő volt az, hogy rögtön elismerte az újonnan megalakult Izrael államot és Izrael ENSZ-beli fölvételére szavazott.
1951-ben a kommunista és marxista pártoknak huszonhárom képviselőjük volt az izraeli Kneszetben. A kibucrendszer volt az ország legerősebb mozgalma, és a leghatalmasabb kibucvezetők szinte mind marxisták voltak. A legnagyobb izraeli ünnep május elseje volt, melyet gyűlésekkel, fölvonulásokkal, vörös zászlókkal és kommunista énekekkel köszöntöttek.
Még nemrég, 1987-ben is izraeliek látták el a KGB-t az amerikai hadi és államtitkokkal (UPI hírközvetítés, Richard Sale, 1987 december 13, és "A városi lap" [Washington, DC],1988 január 15, ). Jonathan Jay Pollard része volt egy ilyen kémszervezetnek. A brit áruló és kommunista kémnek, Kim Philbynek az izraeli Moszád segített abban, hogy a Szovjetunióban találjon menedéket. (Sunday Telegraph [Anglia], 1989 április 16). Ez volt a legmegfelelőbb, mert Philby KGB partnere Moszkvában szintén zsidó volt.
Románia kommunista rendszere előnyös kereskedelmi szerződéseket kötött az USA-val évekkel ezelőtt, mert Izrael nyomást gyakorolt a kongresszusra érdekében (N.Y. Times, 1992 január 18, 23 o.). Az a jelentés, hogy a cionista zsidó mozgalom kommunistaellenes, félrevezetés. Az igazság bonyolultabb. A cionizmuson belül létezik egy jobbszárny és egy balszárny. A jobboldaliak, mint a terrorista Jabotinsky és Stern fasiszta módon cselekedtek. A baloldali cionisták mint David "bolsevik vagyok" Ben-Gurion csodálták a szovjet zsidó modellt és ezt akarták Izrael állam politikai gazdasági modelljévé tenni.
"A nemzeti és faji sovinizmus az embergyűlölő kannibál szokások csökevénye. Az antiszemitizmus a faji sovinizmus szélsőséges formája és a kannibalizmus legveszélyesebb csökevénye. A Szovjetunió törvényei az aktív antiszemitákat halállal büntetik. (Sztálin összegyűjtött művei, 13. kötet, 30. oldal).
Az afrikai nemzeti gyűlést (ANC) Délafrikában két kommunista zsidó, Albie Sachs, "egyik legelső elméjük"( London Sunday Times, 1993 aug. 29) és Yossel Mashel Slovo (Joe Slovo) vezette.
Slovo egy Litvániai zsidó városkában született, jiddisül beszélve nőtt föl és a Talmudot tanulmányozta. Az ANC radikális szárnyához csatlakozott, az Umkhonto we Sizwéhez 1961-ben, és ennek lett parancsnoka. Őt nevezték ki a délafrikai kommunista párt titkár tábornokának 1986-ban. ("Joe Slovo," zsidó krónika, 1995 január 13).
Jászi Oszkár, Pikler Gyula, Somló Bódog és Braun Róbert-Galilei kör,
Polányi Károly-Apja Pollacsek Mihály vállalkozó, anyja Wohl Cecília,[1] zsidó származású.
Duczyńska Ilona
hu.wikipedia.org
Lékai János (szül. Leitner)
Jómódú zsidó polgári családba született. Apja Leitner Lipót építési vállalkozó Horvátországból került a magyar fővárosba. Budapesten egy házban lakott Landler Jenővel.
Már fiatalon szociális kérdésekkel foglalkozott és újságcikkeket publikált. Nővére is újságíróként dolgozott.[3]
Sugár Tivadar, tévesen olykor Sugár Tibor, 1914-ig Glück[2] (Budapest, 1897. február 19. – Moszkva, butovói kivégzőhely, 1938. június 16.[1]) orvostanhallgató, a Galilei Kör tagja, a Budapesti Katonatanács alelnöke.
Kelen Jolán (Kelen Józsefné, született: Fried Jolán Blume, Munkács, 1891. november 29. – Budapest, 1979. december 28.) tanár, Kelen József mérnök neje, Korvin Ottó sógornője.
A Tanácsköztársaság idején a Közoktatásügyi Népbiztosság Gyermekszociális osztályát vezette, illetve tagja volt a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanácsnak.
Czóbel Ernő
A Magyarországi Tanácsköztársaság alatt előbb a Hadügyi, majd a Külügyi, később pedig a Közoktatásügyi Népbiztosság munkájában vett részt, majd a Budapesti Központi Forradalmi Munkás- és Katonatanács tagjaiból - mivel ő volt megbízva a Vörös Hadsereg csapatainak szervezésével - katonai alakulatot hozott létre, s 1919 május-júniusában részt vett a északi hadjáratban.
Kelen József (1918-ig Klein József,[1] Nagybocskó, 1892. január 12. – Moszkva, kommunarkai kivégzőhely, 1938. március 19.) gépészmérnök, népbiztoshelyettes, majd népbiztos, Korvin Ottó tisztviselő és politikus testvérbátyja, Hajdu Pál unokatestvére, Kelen Jolán politikus férje.
1918 januárjában letartóztatták, mivel röpiratokat terjesztett. A KMP alapító tagjainak egyike volt és a Visegrádi utcai lakásán, 1918. november 24-én megtartott megbeszéléstől kezdődően számítják a KMP megalakítását, amikor nem csak a KMP megalapításáról döntöttek, hanem a Vörös Ujság kiadásáról is.[7] A Magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltását követően a szociális termelés helyettes népbiztosává nevezték ki, 1919 áprilisától pedig népbiztos lett, illetve a Népgazdasági Tanács és a Szövetséges Központi Intéző Bizottságnak tagjává avatták.
