Volt NATO-főtitkár: "Finnország és Svédország egyik napról a másikra tagokká válhat"
Rasmussen szerint az Ukrajna elleni támadás "beszélgetést váltana ki Finnországban és Svédországban a NATO-tagságról". A finn külügyminiszter azt mondta, jelenleg nincsenek ilyen tervek.
Az Yle szombaton megjelent interjújában
Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkár az orosz, európai és amerikai tisztviselők múlt heti megbeszéléssorozatáról beszélt, amelynek célja az Ukrajna körüli feszültségek enyhítése volt.
"A gyakorlatban Oroszország vétójogot követel a NATO-bővítéssel kapcsolatban. A NATO ajtaja nyitva marad, és nem akarjuk, hogy
Vlagyimir Putyin ajtónállóként szolgáljon" - mondta.
Rasmussen azt mondta, nem hiszi, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát.
„Úgy gondolom, hogy egy orosz támadás vitát váltana ki Finnországban és Svédországban a jövőbeli NATO-tagságról… szóval rendkívül magas ára lenne Putyinnak Ukrajna megtámadásának” – mondta a volt dán miniszterelnök.
Rasmussen szerint Finnország és Svédország a NATO legközelebbi partnerei.
"Ha Finnország és Svédország jelentkezne a tagságra, egyik napról a másikra dönthetnénk róla. Már másnap tag lehetsz, mert minden szükséges tagsági kritériumot teljesítesz" - mondta Rasmussen, aki 2009 és 2014 között a NATO főtitkára volt.
Haavisto: Nem tervezi, hogy csatlakozzon a NATO-hoz
Finnország és a szomszédos Svédország azon fél tucat EU-tagállam között van, amely nem tagja a NATO-nak.
Pekka Haavisto (zöld) külügyminiszter pénteken azt mondta, hogy Finnország nem tervezi az Egyesült Államok vezette szövetséghez való csatlakozását.
"Finnország nem folytat megbeszéléseket a NATO-val a csatlakozásról, és Finnországnak sincs ilyen projektje... Finnország biztonságpolitikája változatlan" - mondta Haavisto újságíróknak az EU külügyminisztereinek találkozója után tartott telekonferencián.
Aaltola: Finnország "kulcsszerepe az orosz kihívásokkal szemben"
Mika Aaltola , a Finn Nemzetközi Ügyek Intézetének (FIIA) igazgatója az Oroszország és a nyugati országok közötti jelenlegi feszültséget "nagyon hagyományos geopolitikai eszkalációnak nevezte, amely már régóta parázslik".
A Yle TV1 Ykkösaamu című műsorában szombaton megkérdezett Aaltola megjegyezte, hogy Oroszország célja az volt, hogy biztosítékot szerezzen a Nyugattól arra vonatkozóan, hogy a NATO nem terjeszkedik keleti irányba. Ebben a kérdésben a Nyugat nem adott teret, Oroszország pedig nem azt kapta, amit akart – mondta Aaltola.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a szerdai NATO-Oroszország találkozón határozottan kiállt a kisállamok szuverenitása mellett, és megemlítette
Sauli Niinistö finn elnök
újévi beszédét .
"Niinistö beszéde sokak számára megdöbbentő volt. Finnország azt mondta, hogy a nyugati egység és az ajtók nyitva tartása a NATO előtt nemzeti érdeke. Finnország kulcsszerepet játszott a Nyugat stabilizálásában az orosz kihívással szemben" - mondta Aaltola. "Ninistö beszéde egyértelmű volt, és külföldön szokatlan érdeklődés mutatkozott rá" - tette hozzá.
Niinistö beszédében rámutatott, hogy „a mozgástér és a választás szabadsága magában foglalja a katonai felállás és a NATO-tagság iránti kérelem lehetőségét is, ha mi magunk így döntünk”.
Aaltola szerint Oroszország és a NATO is úgy látja, hogy van keresnivalója – vagy vesztenivalója – Finnországgal kapcsolatban.
Lavrov: "Mesterséges becsalogatás" a NATO-ba
Aaltola elmondta, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter annak tudatában írta le a helyzetet, hogy Oroszországnak sok vesztenivalója van Finnországgal kapcsolatban.
"Jó, hogy Oroszország tisztában van ezzel" - mondta Aaltola.
Lavrov pénteki sajtótájékoztatóján azt mondta, Finnország és Svédország dönti el, hogy
csatlakoznak-e a NATO-hoz.
"A közelmúltban az Egyesült Államok és a NATO vezetése meglehetősen érdekes kijelentéseket tett, hogy a szövetségnek nem tagja skandináv államokat szívesen fogadják. Ez egyfajta mesterséges csalogatás, ennek a struktúrának a kiterjesztése, amely a hidegháború vége és a Varsói Szerződés megszűnése után elvesztette létjogosultságát" - idézte Lavrovot a Tass orosz hírügynökség.
According to Rasmussen, an attack on Ukraine "would provoke a discussion in Finland and Sweden about Nato membership". The Finnish foreign minister said there are no such plans at this point.
yle.fi