[HUN] Airbus Helicopters H145M HForce

"A kutató-mentő feladatnál a pilóta a helikopter vezetésére koncentrálhat, a navigációs és kommunikációs rendszerekkel a fedélzeti rendszerkezelők foglalkoznak. Ha a mentési eljárás csörlést igényel, akkor a rendszerkezelő kiszáll a bal ülésből, hátramegy és elvégzi a csörlést, majd visszaül a helyére. Ha erre egy külön csörlőkezelő lenne, akkor kevesebb üzemanyagot lehetne tölteni a helikopterbe. Ez egyébként is keskeny mezsgye, mert egy teljes kutató-mentő konfigurációjú gépet - felszerelés, egy fő egészségügyi személyzet, egy fő kutató-mentő személyzet (ejtőernyős), a fedélzeti rendszerkezelő és a pilóta – nem lehet teljesen feltölteni és már akkor is maximális felszálló súlyon van."
 
"A kutató-mentő feladatnál a pilóta a helikopter vezetésére koncentrálhat, a navigációs és kommunikációs rendszerekkel a fedélzeti rendszerkezelők foglalkoznak. Ha a mentési eljárás csörlést igényel, akkor a rendszerkezelő kiszáll a bal ülésből, hátramegy és elvégzi a csörlést, majd visszaül a helyére. Ha erre egy külön csörlőkezelő lenne, akkor kevesebb üzemanyagot lehetne tölteni a helikopterbe. Ez egyébként is keskeny mezsgye, mert egy teljes kutató-mentő konfigurációjú gépet - felszerelés, egy fő egészségügyi személyzet, egy fő kutató-mentő személyzet (ejtőernyős), a fedélzeti rendszerkezelő és a pilóta – nem lehet teljesen feltölteni és már akkor is maximális felszálló súlyon van."
Ezért jön a 225-ös. A jelenlegi Mi 17-eshez képest a 145-ös kisebb gép.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
Ezért jön a 225-ös. A jelenlegi Mi 17-eshez képest a 145-ös kisebb gép.
"Ebben a feladatkörben érdekes példa Németország, ahol a katonai kutató-mentő szolgálat kiegészíti a polgári légimentést. Ha az adott körzetben nincsen gép vagy éjszakai mentésnél nincs éjjellátóval (NVG) felszerelt mentőhelikopter, akkor a katonákat riasztják."

Utána kellene olvasni hogy a németeknél is vannak-e ilyen problémák vagy ők ezt hogyan oldották meg. Ők direkt SAR feladatkörre rendszeresítették a H145-öt az UH-1 váltótípusaként.
 
"A kutató-mentő feladatnál a pilóta a helikopter vezetésére koncentrálhat, a navigációs és kommunikációs rendszerekkel a fedélzeti rendszerkezelők foglalkoznak. Ha a mentési eljárás csörlést igényel, akkor a rendszerkezelő kiszáll a bal ülésből, hátramegy és elvégzi a csörlést, majd visszaül a helyére. Ha erre egy külön csörlőkezelő lenne, akkor kevesebb üzemanyagot lehetne tölteni a helikopterbe. Ez egyébként is keskeny mezsgye, mert egy teljes kutató-mentő konfigurációjú gépet - felszerelés, egy fő egészségügyi személyzet, egy fő kutató-mentő személyzet (ejtőernyős), a fedélzeti rendszerkezelő és a pilóta – nem lehet teljesen feltölteni és már akkor is maximális felszálló súlyon van."
"felszerelés, egy fő egészségügyi személyzet, egy fő kutató-mentő személyzet (ejtőernyős), a fedélzeti rendszerkezelő és a pilóta"
Miért nem tanítják meg az "egészségügyi személyzetet" vagy az "ejtőernyőst" csörlőzni?
Szerintem nem a rendszerkezelőt kellene "ugráltatni"...
 
"Ebben a feladatkörben érdekes példa Németország, ahol a katonai kutató-mentő szolgálat kiegészíti a polgári légimentést. Ha az adott körzetben nincsen gép vagy éjszakai mentésnél nincs éjjellátóval (NVG) felszerelt mentőhelikopter, akkor a katonákat riasztják."

Utána kellene olvasni hogy a németeknél is vannak-e ilyen problémák vagy ők ezt hogyan oldották meg. Ők direkt SAR feladatkörre rendszeresítették a H145-öt az UH-1 váltótípusaként.
Vagy ők sem full üzrmanyaggal működtetik, nem tudom egyébként ez konkrétan mit jelent. 3/4, 2/3, 1/2. De ez sztem hülyeség lenne.

Vagy nem ugyanannyi felszerelést visznek, esetleg kevesebb személyzettel. Ugye nálunk SARben 3 fő, plusz a pilóta repül. Laikusként. Ejtőernyős tuti kell?? Milyen gyakran alkalmazzák kutató, mentő feladatoknál? Nem lenne elég csak a nagyobb gépeken??
 
  • Tetszik
Reactions: BJani and Aladeen
"A kutató-mentő feladatnál a pilóta a helikopter vezetésére koncentrálhat, a navigációs és kommunikációs rendszerekkel a fedélzeti rendszerkezelők foglalkoznak. Ha a mentési eljárás csörlést igényel, akkor a rendszerkezelő kiszáll a bal ülésből, hátramegy és elvégzi a csörlést, majd visszaül a helyére. Ha erre egy külön csörlőkezelő lenne, akkor kevesebb üzemanyagot lehetne tölteni a helikopterbe. Ez egyébként is keskeny mezsgye, mert egy teljes kutató-mentő konfigurációjú gépet - felszerelés, egy fő egészségügyi személyzet, egy fő kutató-mentő személyzet (ejtőernyős), a fedélzeti rendszerkezelő és a pilóta – nem lehet teljesen feltölteni és már akkor is maximális felszálló súlyon van."
Meg kellett volna szereni azokat a dezertált exAfgán Blackhawkokat.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
"felszerelés, egy fő egészségügyi személyzet, egy fő kutató-mentő személyzet (ejtőernyős), a fedélzeti rendszerkezelő és a pilóta"
Miért nem tanítják meg az "egészségügyi személyzetet" vagy az "ejtőernyőst" csörlőzni?
Szerintem nem a rendszerkezelőt kellene "ugráltatni"...
Szia,

Hat, eleg nehezen tudom elkepzelni, ahogy valaki sajat magat csorlozi, majd amikor a gep melle ert, kinyul, megfogja magat, behuzza a gepbe es segit lecsatolni a hevedereket.
 
Laikusként. Ejtőernyős tuti kell?? Milyen gyakran alkalmazzák kutató, mentő feladatoknál? Nem lenne elég csak a nagyobb gépeken??
Szia,

55 kilot emelhet egy dolgozo Magyarorszagon. Ha nincs "ejtoernyos", akkor az 55 kilonal nehezebb sebulteket ott kell hagyni a foldon.

Ha van "ejtoernyos", akkor ketten egyutt meg tudjak emelni a serulteket.

Es ha van "ejtoernyos", akkor van aki ujraelesztesnel pumpalja a beteget (igazabol ez meg igy is eleg keves, az emelt szintu ujraeleszteshez 3 fo kell, es remelem, hogy mentotiszt es nem csak apolo van a helikopteren, vagyis kepesek emelt szintu ujraelesztest vegezni).
 
Szia,

55 kilot emelhet egy dolgozo Magyarorszagon. Ha nincs "ejtoernyos", akkor az 55 kilonal nehezebb sebulteket ott kell hagyni a foldon.

Ha van "ejtoernyos", akkor ketten egyutt meg tudjak emelni a serulteket.

Es ha van "ejtoernyos", akkor van aki ujraelesztesnel pumpalja a beteget (igazabol ez meg igy is eleg keves, az emelt szintu ujraeleszteshez 3 fo kell, es remelem, hogy mentotiszt es nem csak apolo van a helikopteren, vagyis kepesek emelt szintu ujraelesztest vegezni).
A 145-ösön most tuti nincs.

Kutató mentő konfig.
Felszerelés
1 fő eü. személyzet
1 fő ejtőernyős
1 fő pilóta
1 fő Fedélzeti rendszerkezelő (navigációs, kommunikációs rendszereken túl a csörlőt is kezeli)

Kiváncsi lennék a német rendszerre ugyanezzel a géppel.
Sztem van 1 régi struktúra, amit a 17esekkel használtak. Ezt az új 225-ösre könnyű átvenni. Viszont egy kisebb 145-ösre modernizálni kellene. Az ejtőernyős nekem laikusként kérdőjeles. 1 ápoló lehet valóban többet segíthet. De még nincs élesítve a 145ös SAR képessége. Sztem jó az irány amit mondasz.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
Sztem van 1 régi struktúra, amit a 17esekkel használtak. Ezt az új 225-ösre könnyű átvenni. Viszont egy kisebb 145-ösre modernizálni kellene.
Szia,

Az a gond, hogy a "modernizalas" az hatarozottan kepessegcsokkentest jelentene ebben az esetben.

Ha jol tudom, akkor jelenleg a Mi-17-eseken 3 fo tud kiszallni.

Ez a kovetkezo szempontok alapjan nagyon jo:
-Ha beteget kell szallitani (nagyjabol mindig kell!), akkor kozben a mentotiszt/orvos ertekes munkat vegezhet, nem neki kell cipekednie.
-Ha muszaki mentest kell vegezni (nem ritka, hogy valaki beszorul), akkor van felszereles es ember, aki ezt el tudja vegezni.
-Ha ujraelesztest kell vegrehajtani, akkor a mentotiszt/orvos emelt szinten vegezheti ezt (az alapszintu ujraeleszteshez 2 ember kell, itt van egy 3. aki kepes gyogyszert adni, manualis defit kezelni, vagy akar pacemakert beallitani).
-Tomeges balesetnel/katasztrofanal a mentotiszt/orvosnak tilos ellatast vegeznie (kiveve az egymozdulatos egyszeru legutbiztositast), az o feladata az osztalyozas (triazs), nagyon nem mindegy, hogy 1 vagy 2 embernek tudja delegalni az azonnali eletmento beavatkozasokat. Amikor epp nem kell ilyet vegrehajtani, akkor pedig segithetnek atkutatni a teruletet, gyorsabban megtalalni a tuleloket.

Lathato, hogy ezek mindegyike serulne abban az esetben, ha csak 2-en szallnak ki. Szoval szerintem nagyon jo koncepcio az, hogy a H-225-osok valtsak a Mi-17-eseket!

Es az is lathato, hogy miert tettem idezojelbe a korabbi hozzaszolasomban az "ejtoernyos"-t, hiszen neki igen apro feladata az, hogy ejtoernyos legyen (abban az esetben, ha a gep nem tud sem leszallni, sem kotelet leereszteni, akkor ernyovel kiugorva megkezdheti az elsosegelynyujtast - ez a kepesseg hasznos, de igen ritkan hasznalt). Viszont a betegszallitas folyamatos feladata, tomeges balesetnel es ujraelesztesnel az elsosegelynyujtas/eletmentes is; illetve amig volt felszerelese, addig a muszaki mentes (beszorultak kimenekitese) is az o feladatuk volt.
 
  • Tetszik
Reactions: BJani
Szia,

Az a gond, hogy a "modernizalas" az hatarozottan kepessegcsokkentest jelentene ebben az esetben.

Ha jol tudom, akkor jelenleg a Mi-17-eseken 3 fo tud kiszallni.

Ez a kovetkezo szempontok alapjan nagyon jo:
-Ha beteget kell szallitani (nagyjabol mindig kell!), akkor kozben a mentotiszt/orvos ertekes munkat vegezhet, nem neki kell cipekednie.
-Ha muszaki mentest kell vegezni (nem ritka, hogy valaki beszorul), akkor van felszereles es ember, aki ezt el tudja vegezni.
-Ha ujraelesztest kell vegrehajtani, akkor a mentotiszt/orvos emelt szinten vegezheti ezt (az alapszintu ujraeleszteshez 2 ember kell, itt van egy 3. aki kepes gyogyszert adni, manualis defit kezelni, vagy akar pacemakert beallitani).
-Tomeges balesetnel/katasztrofanal a mentotiszt/orvosnak tilos ellatast vegeznie (kiveve az egymozdulatos egyszeru legutbiztositast), az o feladata az osztalyozas (triazs), nagyon nem mindegy, hogy 1 vagy 2 embernek tudja delegalni az azonnali eletmento beavatkozasokat. Amikor epp nem kell ilyet vegrehajtani, akkor pedig segithetnek atkutatni a teruletet, gyorsabban megtalalni a tuleloket.

Lathato, hogy ezek mindegyike serulne abban az esetben, ha csak 2-en szallnak ki. Szoval szerintem nagyon jo koncepcio az, hogy a H-225-osok valtsak a Mi-17-eseket!

Es az is lathato, hogy miert tettem idezojelbe a korabbi hozzaszolasomban az "ejtoernyos"-t, hiszen neki igen apro feladata az, hogy ejtoernyos legyen (abban az esetben, ha a gep nem tud sem leszallni, sem kotelet leereszteni, akkor ernyovel kiugorva megkezdheti az elsosegelynyujtast - ez a kepesseg hasznos, de igen ritkan hasznalt). Viszont a betegszallitas folyamatos feladata, tomeges balesetnel es ujraelesztesnel az elsosegelynyujtas/eletmentes is; illetve amig volt felszerelese, addig a muszaki mentes (beszorultak kimenekitese) is az o feladatuk volt.
Alapvetően a 225-ös váltja a 17est, addig nem is lesz kivonva, amíg nem érkezik meg.
Viszont egy modernizált szabályozassal a 145-ös hatékony kiegészítő, plusz SAR feladatot el tud végezni.

Tehát összeségében ez nem képességcsökkenést, hanem bővülést és kapacitásnövekedést jelenthet.
 
Alapvetően a 225-ös váltja a 17est, addig nem is lesz kivonva, amíg nem érkezik meg.
Viszont egy modernizált szabályozassal a 145-ös hatékony kiegészítő, plusz SAR feladatot el tud végezni.

Tehát összeségében ez nem képességcsökkenést, hanem bővülést és kapacitásnövekedést jelenthet.
Szia,

Olyan foldhozragadt vagyok, hogy nem latom, milyen modernizalt szabalyozas hatasara lesz akar dupla teherbirasa az egy szem "ejtoernyos"nek (ez kell ahhoz, hogy betegszallitas kozben a mentotiszt/orvos gyogyitson es ne cipekedjen), akar 4 keze (ez kell ahhoz, hogy szivkompressziot es lelegeztetest egyszerre vegezzen, amig a mentotiszt/orvos beadja az ujraeleszteshez szukseges gyogyszert).

Persze lehet, hogy teljesen felreertettelek, es arra gondolsz, hogy a H-145 es a Mi-17 egyutt jobb, mint egy Mi-17 egyedul. Ebben termeszetesen igazad van!

Csak lazan kapcsolodik ide, de regen a mentogepkocsiban ferfiak lehettek csak az apolok, mert csak igy volt megoldhato, hogy a soforrel kozosen el tudjak szallitani a beteget (pl. amikor a 4. emeletrol kezben kell lehozni a mozgaskeptelen beteget a lepcson). Azota mar modern szabalyozas van, es vannak noi mentoapolok is. A modern szabalyozas szerint, ha tolhato a beteg hordagyon, akkor megmentik, ha nem, akkor ott hagyjak, ahol van (jo esetben jon egy masik mento, es majd az lehozza a beteget).
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Luthero
Szerintem a H145 ös esetében sajnos a gombhoz keresték a kabátot. Az ideális eset az lenne ha 1 mentőtiszt 1 fő ápoló és 2 fő ejés lenne a kútmentőn , a gép személyzetén kívül. És egy hatalmas üzemanyag tartalékkal rendelkező és nagy teherbírású gép szállítaná őket felszereléssel együtt. Sajnos ez a kis gép erre nem alkalmas.
 
  • Imádom
Reactions: bel
Szia,

Olyan foldhozragadt vagyok, hogy nem latom, milyen modernizalt szabalyozas hatasara lesz akar dupla teherbirasa az egy szem "ejtoernyos"nek (ez kell ahhoz, hogy betegszallitas kozben a mentotiszt/orvos gyogyitson es ne cipekedjen), akar 4 keze (ez kell ahhoz, hogy szivkompressziot es lelegeztetest egyszerre vegezzen, amig a mentotiszt/orvos beadja az ujraeleszteshez szukseges gyogyszert).

Persze lehet, hogy teljesen felreertettelek, es arra gondolsz, hogy a H-145 es a Mi-17 egyutt jobb, mint egy Mi-17 egyedul. Ebben termeszetesen igazad van!

Csak lazan kapcsolodik ide, de regen a mentogepkocsiban ferfiak lehettek csak az apolok, mert csak igy volt megoldhato, hogy a soforrel kozosen el tudjak szallitani a beteget (pl. amikor a 4. emeletrol kezben kell lehozni a mozgaskeptelen beteget a lepcson). Azota mar modern szabalyozas van, es vannak noi mentoapolok is. A modern szabalyozas szerint, ha tolhato a beteg hordagyon, akkor megmentik, ha nem, akkor ott hagyjak, ahol van (jo esetben jon egy masik mento, es majd az lehozza a beteget).
Alapvetően arra gondoltam, hogy a Mi17 és a H145M jobb mint a Mi17 külön. Illetve a végső verzió a legjobb jövőre érkező, H225M és a H145M kombó.

De a magyar civil mentőheliken is 3 fős személyzet van és meg tudják oldani.
Sztem a 145-ös esetében 2 megoldás van. Megtartani a 4 fős személyzetet és együtt élni azzal, hogy nincs full tank. (itt jó lennne tudni ez mennyivel kevesebb. Valóban releváns vagy csak szimbólikusan kevesebb üzemanyagot jelent.) Vagy 3 főre csökkenteni a személyzet létszámát a civil mentőkhöz hasonlóan.

A ritka tömegszerencsétlenségek esetére meg most is itt a Mi17-es vagy ia. jövőben a H225M. Tehát a H145M nem elvesz, hanem hozzáad plusz lehetőségeket a légimentéshez. Illetve a modern szenzortorony lényegesen többet hozzátesz a kutatási lehetősegekhez.
 
  • Tetszik
Reactions: bel and Blitz97