.
.
Ez alapvetöen igaz, csak ennek az Aeronak a hadiipari potencialja erösen kerdeses. Pl, hogy lemezek hajlitgatasan kivul sajat maguk mit tudnak a termekhez hozzaadni? Van-e sajat tenyleges elektronikai, software fejlesztö kapacitasuk? Egyaltalan van-e olyan mernökgardajuk ami tudna uj tipust fejleszteni?
.
Nekem ezzel az Aeroval az a fö bajom, hogy ezek az elmult 20 evben nem igazan fejlesztettek semmi lathatot, eladasuk se volt. Most gyorsan összecsaptak ezt az NG nevu rancfelvarrast, ami inkabb visszafejlödes az Alcahoz kepest is, szerintem mar csak azert, hogy a gyar eladasakor el lehessen mondani, hogy van aktualis projectjuk, es ezzel növeljek az ertekuket. A visszafejlödes meg azert, mert itt mar nem volt komoly hadiipari partneruk.
.
Viszont egyaltalan nem hiszek abban, hogy ez a tarsasag XXI. szazadi kihivasoknak megfelelö uj gepet tudna fejleszteni, jelenleg egy a 60-as evekben tervezett tipusrol probalnak ujabb bört lehuzni, feltehetöen az utolsot, ugy, hogy a gep kialakitasan az elmult 60 evben nem nagyon sikerult valtoztatni, miközben az összes konkurrens uj, de minimum evtizedekkel frissebb tipussal van jelen, es anyagilag is joval erösebb cegek, es akkor az USA meg nem is kezdte el nyomni a T-7-et a piacra.
Kulön kockazat, hogy az összes berendezes a gepbe kulönfele kulföldi, gyakran az L-39 eladasban ellenerdekelt orszagokbol jön, ettöl a termek meginkabb piackeptelen lesz, szoval nagyjabol erös meglepetes lenne, ha rajtunk kivul mas is tenyleg venne NG-t, tul a targyalgatasokon kulönfele felkomolytalan afrikai uzletekröl.
(a szlovakok se fognak NG-t venni, a finnek se vettek Gripent pedig a sved nagyon szerette volna, szoval csak a szomszedsag nem garancia az uzletre)
telex.hu
