Harckocsi páncélok és lőszerek

  • Téma indítója Téma indítója rejsz felügyelő
  • Indítva Indítva
Tehát az elektronika és a finom mechanika hozza az eredményt.
A beépített szenzorok adataira támaszkodva módosítja az irányzási kritériumokat.
Mindegy mit hozott a cső padon, a teszten.
Az csak egy elméleti maximum lesz.
Nem. külön külön is hozniuk kell, különben együtt nem tudnák. Csak sosem használják őket egymás nélkül.
 
Erről beszélek.
Ne engem akarj meggyőzni.
A ma ismert erdményeket, kizárólag elektro-finom mechanikai támogatással lehet elérni.
Az hogy gyárilag, padon mit produkálnak az eszközök, csak az elérhető max-ot jelzik.
Ez van bennük,ezt tudják ha a megfelelő bolygók a helyükön vannak.
Nem kell bolygó együttállás hozzá, pont ez a lényeg. A DM-73-nak a 3-4km a működési tartománya (erre fejlesztették ki) nem pedig a csodaszám kategória.
 
  • Vicces
Reactions: fip7
én nagyon is értem....csak ezek szerint te nem vagy képben alap dolgokkal...
pl. ezzel a nagyon egyszerű táblázattal:

From
{\displaystyle Y\rightarrow }
RMSCEPDRMSR952DRMSR99.7
RMS1.001.181.412.452.833.41
CEP0.8491.001.202.082.402.90
DRMS0.7070.8331.001.732.002.41
R950.4090.4810.5781.001.161.39
2DRMS0.3540.4160.5000.8651.001.21
R99.70.2930.3450.4150.7180.8301.00
Gratulálok, akkor ez alapján mekkora szerinted a teljes szóráskép? Csak hogy lássam te mit gondolsz...
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
Elektronika nélkül tudja hozni a gránát és a cső csupaszon az eredményeket vagy nem?
( Ha azt mondod igen, akkor kukázni kell a leo-kat mert a 72-ek hozzák azt amit a leo-k.)
Nem értem a kérdést. Az elektronikától nem lesz pontosabb az ágýú+lőszer. A puska sem lesz pontosabb ha ráraksz egy optikát.
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
Nem kell bolygó együttállás hozzá, pont ez a lényeg. A DM-73-nak a 3-4km a működési tartománya (erre fejlesztették ki) nem pedig a csodaszám kategória.
Akkor mindenki sutyerák és pentagon szintű pénzszórás megy....
Dm 73 és minden telibe van vágva.
Akkor minek elektronika, stab, finommechanika?
Van cső, gránát, mindent visz....
 
Mindegy mit hozott a cső padon, a teszten.
Az csak egy elméleti maximum lesz.
És azt is csak x légköri viszonyok között,y hőmérségleten.5%kal változik a páratartalom,és máris odébb vándorol....Ez még puska lövészeten is megvan.
Felejtsd el, nincs olyan, hogy sima optika (pl a T-14-ben már tartalékban sincs). 100%-ban digitális tűzvezetés van ahol az "irányzó" csak célt jelöl ki. Nem lehet elváladztani a kettőt egymástól.
De attol,hogy egy automatizált tűzvezető rendszered van,annak minimum hibaértéke még rárakodik a cső+lövedék egyesitett hibaértékére.Járműbe épitve rosszabb lesz a löszabatosságod a lőpadi értéknél,és mozgásbol rosszabb lesz a lószabatosság az álóhelyzeti értéknél.Persze a romlás mértéke függ a mozgás jellemzőitől.
 
bocs,de most jót röhögtem.....
A tűzvezető rendszer nem tudja javitani semmilyen mértékben sem cső+lövedék lehetséges ballisztikai teljesitményét.Ami azt illeti,rontja a szórásképet a saját hibáminimumával.

De igen.

A lézertávmérő előtt az 1,500 méterre való ellövés is fizikális fájdalom volt, a 2,000 méterre ellövés meg rendkívüli teljesítmény.



Az M48-as Patton 2,000 méter távolságra levő álló célpontra optikai vagy lézeres távmérő nélkül 4 %-os pontossággal tudott lőni, úgy, hogy az irányzéka jelentősen pontosabb és jobb volt, mint bármi, amit a 2. világháború idején terveztek.

Szintén itt található az az adat, miszerint 1,500 méteren az 13 lövés kellett ahhoz, 50 %-os pontosságot érjen el egy szövetséges harckocsizó álló célpontok ellen.

A szovjet 100 mm-es D-10 löveg 1,500 méteren elvileg 33 %-os pontossággal rendelkezett, 2,000 m-en viszont már csak 8 %-al. HEAT robbanófej esetén ezekben az esetekben csak 25 %-os, illetve 2 %-os pontosságot tudtak elérni.

A jelentős előrelépést az APDS illetve APFSDS lőszerek jelentették, amik a lapos röppályájuk miatt sokkal nagyobb távolságokig maradtak pontosak, a 115 mm-es löveg a T-62-esen 2,000 méteren már 27 %-os pontossággal rendelkezett, távmérő nélkül. És a Chieftain volt az első harckocsi, amelynél az alapfelszereltség része volt a lézertávmérő. A tűzvezetési rendszer megjelenése még fokozta a pontosságot, és a 70 - 80 %-os találati arányú lőtávot is.

Tehát az IDF Centurion-jai és M48 / M60 Patton-jei sok kívánnivalóval maradtak el, és nem véletlenül vágytak Chieftain-re. És Jom Kippurnál annak ellenére, hogy a Szírek rossz taktikával alkalmazták őket, így nem tudták kihasználni az előnyeiket, még így is nehéz dolguk volt ellene az Izraelieknek. A zsákmányolt példányok kifejezetten jó benyomást tettek rájuk, hadrendbe is állítottak párat, az általános harckocsifejlesztés során felhasználták azt, amit tanultak ennek a Szovjet tanknak a tanulmányozása során.
 
Nem értem a kérdést. Az elektronikától nem lesz pontosabb az ágýú+lőszer. A puska sem lesz pontosabb ha ráraksz egy optikát.
De....
Pontosabb lessz, mert egy ágyú nem egy puska.
Egy löveg irányzásához némileg több változó kell, mint a csapott célgömbel valócélzáshoz.
Sokadszorra....
Ugyan abból a TÁS-ból, 10 lövést leadva, ugyan arra a célra, elektro-mechanikai vagy fizikai módosítás-korrekció nélül nem lesz sikeres.
 
Akkor mindenki sutyerák és pentagon szintű pénzszórás megy....
Dm 73 és minden telibe van vágva.
Akkor minek elektronika, stab, finommechanika?
Van cső, gránát, mindent visz....
A DM73 lehetővé tette az L55A1-el a 3-4km-es hatásos lőtávolságot. Eddig sem a tűzvezető rendszer oldaláról volt a korlát, hanem a löveg és a lőszer oldaláról.
 
  • Tetszik
Reactions: Miskolci Ogre
De....
Pontosabb lessz, mert egy ágyú nem egy puska.
Egy löveg irányzásához némileg több változó kell, mint a csapott célgömbel valócélzáshoz.
Sokadszorra....
Ugyan abból a TÁS-ból, 10 lövést leadva, ugyan arra a célra, elektro-mechanikai vagy fizikai módosítás-korrekció nélül nem lesz sikeres.
Amiről beszélsz nem létezik értsd már meg, hogy még elméleti szinten is lehetetlen. Ennyi erővel a protonágyúról is beszélgethetnénk.
 
Bocs Dudi....
Hol csapkodotak meg DM73-al valaha is valamit?
Lőtéren, tesztpályán kívül?
Áruld el, hogy mi a különbség? A harckocsi tűzvezetéséből 100%-ig kivették az emberi tényezőt. Mind1, hogy harctéren vagy lőtéren vagy, mert sem az ágyú, sem a lőszer de még a tűzvezető rendszer sem stresszel.
 
  • Hűha
Reactions: Miskolci Ogre
De igen.

A lézertávmérő előtt az 1,500 méterre való ellövés is fizikális fájdalom volt, a 2,000 méterre ellövés meg rendkívüli teljesítmény.



Az M48-as Patton 2,000 méter távolságra levő álló célpontra optikai vagy lézeres távmérő nélkül 4 %-os pontossággal tudott lőni, úgy, hogy az irányzéka jelentősen pontosabb és jobb volt, mint bármi, amit a 2. világháború idején terveztek.

Szintén itt található az az adat, miszerint 1,500 méteren az 13 lövés kellett ahhoz, 50 %-os pontosságot érjen el egy szövetséges harckocsizó álló célpontok ellen.

A szovjet 100 mm-es D-10 löveg 1,500 méteren elvileg 33 %-os pontossággal rendelkezett, 2,000 m-en viszont már csak 8 %-al. HEAT robbanófej esetén ezekben az esetekben csak 25 %-os, illetve 2 %-os pontosságot tudtak elérni.

A jelentős előrelépést az APDS illetve APFSDS lőszerek jelentették, amik a lapos röppályájuk miatt sokkal nagyobb távolságokig maradtak pontosak, a 115 mm-es löveg a T-62-esen 2,000 méteren már 27 %-os pontossággal rendelkezett, távmérő nélkül. És a Chieftain volt az első harckocsi, amelynél az alapfelszereltség része volt a lézertávmérő. A tűzvezetési rendszer megjelenése még fokozta a pontosságot, és a 70 - 80 %-os találati arányú lőtávot is.

Tehát az IDF Centurion-jai és M48 / M60 Patton-jei sok kívánnivalóval maradtak el, és nem véletlenül vágytak Chieftain-re. És Jom Kippurnál annak ellenére, hogy a Szírek rossz taktikával alkalmazták őket, így nem tudták kihasználni az előnyeiket, még így is nehéz dolguk volt ellene az Izraelieknek. A zsákmányolt példányok kifejezetten jó benyomást tettek rájuk, hadrendbe is állítottak párat, az általános harckocsifejlesztés során felhasználták azt, amit tanultak ennek a Szovjet tanknak a tanulmányozása során.
Csakhogy ennek nincs köze az állitásomhoz.
A tüzvezető rendszer nem tud javitani egy adott cső,és az abbol kilőtt egy adott tipusú lövedék ballisztikai teljesitményén.Ennek fizikailag lehetséges maximális jóságú löszabatosságán csak rontani tud azzal,hogy hozzáadódik a tűzvezetó rendszer minimális hibahatára. @molnibalage biztos ki tudja számolni,hogy hogyan adódik össze egy (hasamra csapok) 0,2milirad szórású cső,és egy (hasamra csapok,0,15milirad hibahatárú tűzvezető rendszer löszabetossága.De a cső ballisztikai jóságát a tűzvezetés csak rontani tudja,javitani nem.
 
De igen.

A lézertávmérő előtt az 1,500 méterre való ellövés is fizikális fájdalom volt, a 2,000 méterre ellövés meg rendkívüli teljesítmény.



Az M48-as Patton 2,000 méter távolságra levő álló célpontra optikai vagy lézeres távmérő nélkül 4 %-os pontossággal tudott lőni, úgy, hogy az irányzéka jelentősen pontosabb és jobb volt, mint bármi, amit a 2. világháború idején terveztek.

Szintén itt található az az adat, miszerint 1,500 méteren az 13 lövés kellett ahhoz, 50 %-os pontosságot érjen el egy szövetséges harckocsizó álló célpontok ellen.

A szovjet 100 mm-es D-10 löveg 1,500 méteren elvileg 33 %-os pontossággal rendelkezett, 2,000 m-en viszont már csak 8 %-al. HEAT robbanófej esetén ezekben az esetekben csak 25 %-os, illetve 2 %-os pontosságot tudtak elérni.

A jelentős előrelépést az APDS illetve APFSDS lőszerek jelentették, amik a lapos röppályájuk miatt sokkal nagyobb távolságokig maradtak pontosak, a 115 mm-es löveg a T-62-esen 2,000 méteren már 27 %-os pontossággal rendelkezett, távmérő nélkül. És a Chieftain volt az első harckocsi, amelynél az alapfelszereltség része volt a lézertávmérő. A tűzvezetési rendszer megjelenése még fokozta a pontosságot, és a 70 - 80 %-os találati arányú lőtávot is.

Tehát az IDF Centurion-jai és M48 / M60 Patton-jei sok kívánnivalóval maradtak el, és nem véletlenül vágytak Chieftain-re. És Jom Kippurnál annak ellenére, hogy a Szírek rossz taktikával alkalmazták őket, így nem tudták kihasználni az előnyeiket, még így is nehéz dolguk volt ellene az Izraelieknek. A zsákmányolt példányok kifejezetten jó benyomást tettek rájuk, hadrendbe is állítottak párat, az általános harckocsifejlesztés során felhasználták azt, amit tanultak ennek a Szovjet tanknak a tanulmányozása során.
Big LIKE!
Mert benne van a csőbe meg a gránátba.
Aztán optika nélkül hogy néz el addig?
Ha nincs megfelelő optikával megtámasztva a cső, a propi által jelzett értékek elméletiek maradnak....
És ma 2022-ben nincs olyan optika-lencse ami 0,1 vonás alá menjen.( Azt sem szerelik gépbe az ára miatt..)
Innentől kezdve meg nincs értelme a 4000-es irányzásnak, mert az optika gyári szórásába nem fér bele.
Az hogy az elektronika mit farag az értékekn más kérdés.
 
Big LIKE!
Mert benne van a csőbe meg a gránátba.
Aztán optika nélkül hogy néz el addig?
Ha nincs megfelelő optikával megtámasztva a cső, a propi által jelzett értékek elméletiek maradnak....
És ma 2022-ben nincs olyan optika-lencse ami 0,1 vonás alá menjen.( Azt sem szerelik gépbe az ára miatt..)
Innentől kezdve meg nincs értelme a 4000-es irányzásnak, mert az optika gyári szórásába nem fér bele.
Az hogy az elektronika mit farag az értékekn más kérdés.

Ha nem lenne baj, visszamehetnék a történelmi távmérőkig, vagy nem kell most az ?
 
Áruld el, hogy mi a különbség? A harckocsi tűzvezetéséből 100%-ig kivették az emberi tényezőt. Mind1, hogy harctéren vagy lőtéren vagy, mert sem az ágyú, sem a lőszer de még a tűzvezető rendszer sem stresszel.
Pl annyi hogy egy ligh-os reggeli páránál eldobja a jelet a távmérő 2700-on...
Utána marad a mechanika...
Egy oszlop elmegy előtted, felveri a port...ugyan az a kv-ház...
Hőcam dettó...
Akkor mi van a 4000-es célleküzdéssel?
December 12-én, szerinted mindegy a lövegnek hogy működik-e a fűtés a gépben vagy sem? Szerintem nagyon nem mindegy...
Tehát elektronikai rásegítés nélkül még a stabil 2000-es célleküzdés is fantázia.