A rakéták ellen az APS-ek és a modern ERA+NERA az egyetlen megoldás az IFV-n is.
Harckocsik harctéri alkalmazása
- Téma indítója boki
- Indítva
Az elrendezése pocsék.VN11,BMP55/64 hátsó deszanttérrel,és deszant ajtóval rendelkezik.
Róka fogta csuka.Kell a páncél,hibrid körülmények között,városban méginkább.Töyotára szerelt ZPU/ZU23,használtpiacrol beszerzett régi álványos/kézi HSN vetők,meg hasonlók miatt.
Többször is irtam,hogy én elővenném a puskagránátot/Lt vetőt.Városi harcban igencsak kellemetlen tudna lenni a támadónak.IDF hk alapú HIFVji valójában a megszált területen,Libanonban megjelent jugó(iraki-liszenszbe gyártották),magyar puskagránátok,meg pct kézigránátok miatt jelentek meg.Manőverharcban az M113 előtétpáncéllal,meg jó sok gp-val a fedező-lefogó tűzhöz elég volt.
Ez hol igaz,hol nem.Pl 91ben Irakban a láncos M109 folyton lemaradt,a vontatott M198 tarack meg képes volt követni a páncélosokat.
Terepjárásban is városi erősen rombolt terepen van lényegesen előnyben a láncos."Normál" terepen nincs olyan nagy különbbség.
Meg aztán ott a tényleges gyakorlat.Csinálták,és csinálják a gépesitett harcot kerekes járművekkel,úttalan utakon-gyakorlatban.
Már megint a hülye példák. Az, hogy kiragadsz egy tök irreleváns kivételt még nem teszi generálisan igazzá az állításod.
Mondom, lehet röpizni focilabdával...
Baxátok meg,ez már röhej.A gyakorlati példákat ignoráljuk,merthogy azok nem relevánsak.....Akkor mi releváns?Ha az IDF,SADF,VH,VNH,meg egyébb ténylegesen harcoló erők tapasztalatai nem relevánsak,akkor mi releváns?
BW,MN/MH 77 éve nem volt háborúban.Afganisztánban láttak puskaport egy kicsit.De azt már nem nézzték,hogy a polák Pátriák egész jol beváltak ott,kerekes létükre.....
Tudod mi a legnagyobb különbség a Szovjetunió és a Putyini Oroszország között?, hogy a Szu. fegyverkezett az életszínvonal rovására és belebukott gazdaságilag, Oroszországban pedig az életszínvonal minimum megtartása a fontosabb a fegyverkezés rovására, mert csak így tudják elkerülni a gazdasági csődöt. Van ott pénz, de ők nem nyomtatják ész nélkül a különböző szankciók és b&sztatások mellett.
Lánctalpas/kerekes IFV. A közel-Keleten egy kicsit másabbak a domborzati viszonyok, ott a kerekes elmegy a hk. mellett, Európában pedig nem. Szerintem a páncélos technika fejlesztőinek igencsak vakarni kell a fejüket, főleg az Ukrajnai tapasztalatok alapján, hogy melyik a helyes fejlesztési koncepció. Az biztos, hogy sokkal drágább eszközökre van szükség mint eddig és a moduláris elemek szerepe nőni fog, hogy a különböző feladatokra alkalmasak legyenek. Az univerzális IFV-k mellett pedig a speciálisan kialakított harcjárművek (pl. BMPT Terminátor, aminek harceljárásait, fejlesztését az Ukrajnai balhé sokban fogja befolyásolni) szerepe felértékelődik.
F
Filter
Guest
Miért fals?
Gyakorlatilag 2 teljesen különböző gyalogos egységtípusról van szó.
A gyalogság hierarchiájából eredően csak visszafelé kompatibilisek feladatkiváltás szintjén.
APC- Gépkocsizó lövész, soha nem fog tudni kiváltani egy IFV-s Páncélozott gyalogságot.
Sem fegyverzete, sem taktikai felkészültsége nem teszi lehetővé.
IFV-s páncélozott gyalogság a csúcs a talpasok szintjén. A krém. Ők bárkit kiváltanak, pótolnak, a gyalogsági hierarchiában, APC-s gyalogság max gépkocsizót, de nem Páncélost.
Igen ignoráljuk, mert csak kerekítési hiba. Tudod, ha van valamire 1milló példa és az ellenkezőjére meg 1 akkor 1millió az 1-hez az arány. Ilyen esetben nyugodtan lehet ignorálni azt az 1-et.
Azért fals,mert az APC is páncélvédett és felfegyverzett járművekkel van ellátva.A gépkocsizó gyalogságnak nincs páncélvédelme.
Gyakorlatban,tényleges harccselekményekben nincs meg az a merev APC-IFV taktikai eltérés,ami itt a fórumon mondva vagyon.
Nem a jármű,hanem az ellenség képességei határozzák meg az alkalmazható harcmodort.Nameg a szükséglet.
Franciknák van láncos GyHJ?Nincs.Mivel fognak kisérni hk-kat?Kerekes járművekkel.....
Sok szemponbol azt mondom,hogy vissza kéne térni a régi magyar GyHJ-PSZH-PSZJ felosztásra.Mert nagyon sok APCnek jelőlt jármű PSZH.és nem PSZJ.Különbözőek a harci kvalitásaik.
Nem tudsz úgy harcolni egy BTR-80-al mint egy BMP-2-vel. Valamiért ezt rajtad kívül mindenki képes felfogni.
Baxki,73as háború kerekitési hiba?Évtizedes ideig tartó háborúk kerekitési hibák?
Nincs több kérdésem.....
M
molnibalage
Guest
Nem egészen világos, hogy itthon az alföldön, ahol keskeny csatornák, bokor és fasor a legkomolyabb akadály, ott a gumikerekesnek milyen gondja lenne,
A talaj az akadály. Ha találomra lehjtasz valahol az alföldön gumikerekessel az útról, akkor sokkal lassaban fogsz mozogni és sokkal nagyobb eséllyel akadsz el mintha láncossal lennél. Ez főleg akkor probléma amikor menni kell. Egy támadó formációnak ma már nagyon nem mind1, a sebesség. Olyan tűzereje van a védekező félnak, hogyha csak 1 perccel gyorsabb vagy (márpedig lánctalpassal nem 1 perccel vagy gyorsabb az útról lejőve mint kerekessel) az már jelentheti a siker és a kudarc közti különbséget.
F
Filter
Guest
Franciknak azért nics láncos IFV mert a koncepció tervezésénél kijött, hogy ha értelmes mennyiségben akarják rakodni őket az erőprojekciós képességek fenntartásához, akkor egy új tengeri, és légi flottát is kell melléjük építeni, ezért elengedték.
Az IFV a HK-al az első vonalban haladva manőverezik és deszantolja az állományt, majd manőverezve, támogatja őket, illetve fedélzeti rendszereivel,fegyverzetével segíti a HK-at az előnyomulásban. ( Erre predesztinálja a mozgékonysága, páncélzata, a legénység fizikai-szakmai felkészültsége-fegyverzete.)
Az APC-s gyalogság, a tűzvonal -500on desszantol, majd begyalogol a tűzvonalba. A gépek 500-ról támogatják, a fedezékek kihasználásával.
A gépkocsizó tűzvonal -1000 méteren száll gépről, majd a meghatározott alakzatban nyomul előre.
Alig nüansznyi a különbség....
Esős évszak Angolában.Fél Mo-nyi árterekkel.Asztfaltos út nuku.
Tegyük hozzá,a nagyobb hadműveleteket le is állitották,mig tartott a helyi "raszputyica".
Ez meg egy Kraz,amit tábori műhelyben felpáncéloztak,tettek a tetejére egy ZU23ast,és hk-k közvetlen kisérésére használták.......Spec ezt angolában,de itt a szomszédban is csinálták a jugó háború idején.
2006 Libanon.Merkava M113 APC-kel kisérve.De a "bagdadi vágtán" is M113 APC kisérte az Abramsot.
stb.
Elméletben igaz,gyakorlatban meg ad hoc módra mennek a dolgok.
Mint látod,a Ratel elment a terepen-a megrakott utánpótlásszállitó teherautók nem mentek el,azért nem voltak nagyobb hadműveletek......
Negan, alapvetően sok igazság van abban, amit leírtál, de az a kérdés, hogy egy univerzális, minden terepen, időjárásnál alkalmazható gyalogsági fegyverről van szó, (ami az általános felhasználás) vagy pedig, csak speciális, egyedi terep-, és időjárási feltételeknek megfelelőről.
Dudi az elsőről beszél, Te pedig a másodikról, ezért beszéltek el egymás mellett. A franciák szerintem nem jó példa, mert ők alapvetően az Afrikában történő bevetésekre készülnek, erre kell nekik fegyverzet.
A fejlesztésekről néhány gondolat. Végig olvasva az utóbbi pár oldali okfejtéseket, a következő a véleményem. Általánosságban és az adott területen is három féle fejlesztési metodika létezik.
1. Hosszú távú fejlesztési irány, amelynél minimum 10-15 évre előre kell prognosztizálni, hogy mit és hogyan kell fejleszteni, ráadásul a követelményeket és lehetőségeket is csak nagyban tudják "előre jelezni".
2. Konkrét követelmények és stabilan alkalmazható technológiák figyelembe vételével történik a fejlesztés rövid távon.
Az elsőnél elindítanak valamit, azután kiderül, hogy zsákutca, vagy nem. Ezekből lesznek a demonstrátorok, vagy alap prototípusok.
A másodiknál már konkrét prototípusokat hoznak létre, amelyekből már sorozatgyártásra érett fegyverek, berendezések készülnek. Ezután következik a puding próbája, hogy van-e rá kereslet, illetve beválik-e az alkalmazás közben.
3. Utólagos fejlesztések, amelyek feladata, a már előjött hibák kiküszöbölése, a képességek növelése.
Ezt csak azért írom, mert sokszor ezek keveredése okoz vitákat, eltérő véleményeket.
Molni, mi van akkor, ha nem az Alföldön kell harcolni, ez csak egy speciális terepviszony a többiekhez viszonyítva.
Dudi az elsőről beszél, Te pedig a másodikról, ezért beszéltek el egymás mellett. A franciák szerintem nem jó példa, mert ők alapvetően az Afrikában történő bevetésekre készülnek, erre kell nekik fegyverzet.
A fejlesztésekről néhány gondolat. Végig olvasva az utóbbi pár oldali okfejtéseket, a következő a véleményem. Általánosságban és az adott területen is három féle fejlesztési metodika létezik.
1. Hosszú távú fejlesztési irány, amelynél minimum 10-15 évre előre kell prognosztizálni, hogy mit és hogyan kell fejleszteni, ráadásul a követelményeket és lehetőségeket is csak nagyban tudják "előre jelezni".
2. Konkrét követelmények és stabilan alkalmazható technológiák figyelembe vételével történik a fejlesztés rövid távon.
Az elsőnél elindítanak valamit, azután kiderül, hogy zsákutca, vagy nem. Ezekből lesznek a demonstrátorok, vagy alap prototípusok.
A másodiknál már konkrét prototípusokat hoznak létre, amelyekből már sorozatgyártásra érett fegyverek, berendezések készülnek. Ezután következik a puding próbája, hogy van-e rá kereslet, illetve beválik-e az alkalmazás közben.
3. Utólagos fejlesztések, amelyek feladata, a már előjött hibák kiküszöbölése, a képességek növelése.
Ezt csak azért írom, mert sokszor ezek keveredése okoz vitákat, eltérő véleményeket.
Molni, mi van akkor, ha nem az Alföldön kell harcolni, ez csak egy speciális terepviszony a többiekhez viszonyítva.