Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

[Sunlight56]

Tisza vízhozam kis bogarászással:

https://www.hydroinfo.hu/tables/tishid.html

Igen, ebből is látszik hogy a 2016-os Szolnoki 86 m3 helyett most csak 67 m3 a vízhozam.
Ha így haladunk az elkövetkező években fokozódik az aszály és még kevesebb minimális vízhozam várható
Előző posztomat elírtam nem a max hanem a min vízhozamot kell figyelembe venni az erőmű hűtés számításnál.

 

[BJani]

Mi az, hogy nem lenne gond? Szerinted miért van meghatározva az adott 30 fokos hőmérséklet?

A nem lenne gondot, azt úgy értettem, hogyha a 30 fokot teszem azt 35-ig engednék, akkor az erőmű üzemében nem lenne gond, ez a lépés megoldaná a nagy nyári melegekben az üzemeltetési problémát.
Hogy a természetben milyen gondot okozna, az szerintem is vizsgálandó, de van egy tippem, hogy nem lenne olyan vészes. A folyóba elkeveredve mennyi lenne a hőmérséklet növekedés, az eddigi gyakorlathoz képest? +1fok? Nemár, hogy az megfektetné az élővilágot... Mert ha igen, akkor jön csak egy kicsit melegebb nyár, és akkor magától, Paks nélkül kihal a Duna...

De az hogy a kolléga pár hozzászólással feljebb még 40 fokot vízionált kicsit erős.

Ha itt rám gondolsz, akkor idézz kérlek, mert semmi ilyet nem írtam...

 

[ssgtzlan]

Egy kis adalék az atomerőmű hűtési lehetőségeihez:

Ne is menjünk messze. Szlovákia Mohi atomerőmű. Hát nem nagyon van ott folyó hűtőtorony annál inkább.

Atómová elektráreň Mochovce · Mochovce, 935 39 Kalná nad Hronom, Szlovákia

★★★★★ · Atomerőmű

maps.app.goo.gl

 

[BJani]

És egy másik szempont:
atomerőmű felett nem kellene biztosítani, hogy ne legyen légifolyosó? hogy repülőgépek, pl. kis motoros gépek se repülhessenek be föléje? ha igen, akkor hogyan biztosítanád ezt Budapest mellett, amikor a Liszt Ferenc Repülőtér (Ferihegy) miatt itt 5 percenként szállnak alacsonyan a gépek?

Légifolyosók, már régóta nincsenek...
Paks felett jelenleg egy 3km sugarú tiltott légtér van, tehát a berepülés tiltása megoldott. (Már amennyiben a 3km bármire is elegendő... ha engem kérdezel, csak arra, hogy véletlenül nem fog oda senki beesni. A szándékosság elhárítására 3km teljesen elégtelen.)
Érdekesség képpen amúgy Csillebércen, a KFKI felett is van egy tiltott légtér, de ez csak 500m sugarú.

Az erőmű ezen felül méretezve van repülőgép lezuhanásra is. Részleteket nem tudok, nyilván nem egy 400 tonnás 747-esre, de amennyi gép leesett nálunk az elmúlt évtizedekben, engem az sem nagyon zavarna, ha a reptértől 5km-re lenne atomerőmű... Na jó, talán ne pont a végső egyenesen legyen, de oldalirányban bármilyen közel lehetne kb... Oda úgysem fognak beesni.

 

[alali77]

A nem lenne gondot, azt úgy értettem, hogyha a 30 fokot teszem azt 35-ig engednék, akkor az erőmű üzemében nem lenne gond, ez a lépés megoldaná a nagy nyári melegekben az üzemeltetési problémát.
Hogy a természetben milyen gondot okozna, az szerintem is vizsgálandó, de van egy tippem, hogy nem lenne olyan vészes. A folyóba elkeveredve mennyi lenne a hőmérséklet növekedés, az eddigi gyakorlathoz képest? +1fok? Nemár, hogy az megfektetné az élővilágot... Mert ha igen, akkor jön csak egy kicsit melegebb nyár, és akkor magától, Paks nélkül kihal a Duna...



Ha itt rám gondolsz, akkor idézz kérlek, mert semmi ilyet nem írtam...

Nyilván, ha az eddigi 30 fok helyet a Duna vizét 35 melegítik az 1 fok emelkedés lesz.
Miután volt pár vita és trükközés meghatározták tudomásom szerint hogy hol, hánykor, milyen mélyen kell mérni. (Előtte az erőmű mérései mindig furán alacsony homersekletuek voltak, a környezetvédők meg délután ötkor a partmenti három centis vízben mérték a Jávor nevű idiótával az élen)
Természetesen lehet 5 fokot emelni, csak valahol eljön egy pillanat amikor kifozod a mikroorganizmusokat is a vízből.

 

[Flexus]

Bocsánat, de én nem írtam, hogy kar, csak azt írtam, hogy a BME-hez köthető, ahogy a powerpoint-ban is feltüntetésre került, illetve a fenti adás elején is elhangzott, illetve annak leírásában is olvasható.

Egyébként egyetértek a megvalósítással kapcsolatban - mármint, hogy azt a villamosmérnökökre kell bízni -, bár a pénz ezen a területen sem másodlagos kérdés.

Nem is te írtad. Az tény, hogy a FIEK az mint kar szerepel a BME-n. Annak része a ZKK.

 

[Flexus]

: D
Jogos!

Egyébként ez az oldaluk:

BME Zéró Karbon Központ

zerocarbonhub.hu

Megjegyzem egyébként, hogy maga az egész központ (meg a FIEK is részben) teljesen homályos, hogy mit is csinál. Mert ő nem fejleszt, nem kutat igazából, nem egy minisztérium, vagy hatóság, tehát lehetősége nem sok a szabályozásra. Ez inkább egy bizottságok bizottságának tűnik. Amolyan sóhivatal, valakik jó pénzt tesznek zsebre benne, de igazi hatása, vagy tevékenysége nincs.

 

[DTheo]

Egy kis adalék az atomerőmű hűtési lehetőségeihez:

Ne is menjünk messze. Szlovákia Mohi atomerőmű. Hát nem nagyon van ott folyó hűtőtorony annál inkább.

Atómová elektráreň Mochovce · Mochovce, 935 39 Kalná nad Hronom, Szlovákia

★★★★★ · Atomerőmű

maps.app.goo.gl

"A mohi atomerőmű - mind a már működő, mind a tervezett további blokkjai - úgynevezett nyomottvizes rendszerű. Hasonló a paksihoz. Közönséges “vízzel hűtött és moderált reaktorok. Hőtani okokból a vizet nagy nyomáson kell tartani, ezért lényeges alkotórészük a reaktortartály, amely nagy szilárdságú, rozsdamenetes bevonatú acélból készült. A legsúlyosabb baleset okozója lehet a hűtővíz elvesztése, mert ekkor az uránt tartalmazó fütőelemek megsérülhetnek és a hűtőközegbe radioaktív szennyezés kerülhetÁ” - írták a Magyar Hírlap 1998. június 30-i számában a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének munkatársai. Az osztrákok szerint pontosan a reaktortartály hegesztésének varratai problémásak. Ezt a független nyugati szakértők ellenőrzései megcáfolták. Megállapították, hogy a nagynyomású reaktortartályfal hegesztési varratainak szilárdsága a Siemens technológiával végrehajtott mérések szerint is a lehető legbiztonságosabb. Hasonló volt az orosz fővállalkozó szakvéleménye is. Így az osztrákok “csatát veszettek”. Azt is figyelembe kell venni, hogy a második és a többi - tervezett - reaktorblokk tartályfala már más összetételű acélból, és a varratokra vonatkozóan más eljárásokkal fog készülni.
...
A mohi erőmű-beruházás első lépéseit 1978-ban tették meg. Felszólították a lakosságot a terület elhagyására és kisajátították a földeket. Az erőművet a Garam közelében, a folyó vízét hasznosítva, Lévától (Levice) nyugatra mintegy 10 km-re építették fel."

Pataky Iván - A mohi atomerőmű biztonsági kérdéseinek mérlegelése

www.mhtt.eu

Léghűtést atomerőműveknél már nem használnak. Találtam egy adatot egy dokisban, ahol azt írták, hogy az így elért maximális teljesítmény csúcs 150MW volt (valamikor évtizedekkel ezelőtt). Szerintem ez a fajta hűtés az SMR-reaktorok esetén se merült fel, de jaívtsanak ki, ha tévednék.
Léghűtést az "átmeneti tárolóknál" (ide kerülnek a kiégett fűtőelemek), azokon belül is a száraz tárolóknál használnak.

Az atomerőművek fajtáiról:
1. (rövidebb) és 2.

 

[DTheo]

Nem is te írtad. Az tény, hogy a FIEK az mint kar szerepel a BME-n. Annak része a ZKK.

Értem, köszönöm.

Megjegyzem egyébként, hogy maga az egész központ (meg a FIEK is részben) teljesen homályos, hogy mit is csinál. Mert ő nem fejleszt, nem kutat igazából, nem egy minisztérium, vagy hatóság, tehát lehetősége nem sok a szabályozásra. Ez inkább egy bizottságok bizottságának tűnik. Amolyan sóhivatal, valakik jó pénzt tesznek zsebre benne, de igazi hatása, vagy tevékenysége nincs.

Ezt nem tudom megítélni, de könnyen lehet, hogy igaza van.

 

[BJani]

Ezért az oroszok elégetik a gonosz orosz gázt, ami az EU-nak nem kellett. Mi mást csinálhatnának a felesleges gázzal, a kutakat mégse robbanthatják be.

Erről a gázégetésről nekem ez a filmjelenet részlet ugrott be...
(bocsi, hogy spanyol, de talán az angol felirat segít, az időt odatekertem, 59:20, ha nem menne)

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[ssgtzlan]

"A mohi atomerőmű - mind a már működő, mind a tervezett további blokkjai - úgynevezett nyomottvizes rendszerű. Hasonló a paksihoz. Közönséges “vízzel hűtött és moderált reaktorok. Hőtani okokból a vizet nagy nyomáson kell tartani, ezért lényeges alkotórészük a reaktortartály, amely nagy szilárdságú, rozsdamenetes bevonatú acélból készült. A legsúlyosabb baleset okozója lehet a hűtővíz elvesztése, mert ekkor az uránt tartalmazó fütőelemek megsérülhetnek és a hűtőközegbe radioaktív szennyezés kerülhetÁ” - írták a Magyar Hírlap 1998. június 30-i számában a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének munkatársai. Az osztrákok szerint pontosan a reaktortartály hegesztésének varratai problémásak. Ezt a független nyugati szakértők ellenőrzései megcáfolták. Megállapították, hogy a nagynyomású reaktortartályfal hegesztési varratainak szilárdsága a Siemens technológiával végrehajtott mérések szerint is a lehető legbiztonságosabb. Hasonló volt az orosz fővállalkozó szakvéleménye is. Így az osztrákok “csatát veszettek”. Azt is figyelembe kell venni, hogy a második és a többi - tervezett - reaktorblokk tartályfala már más összetételű acélból, és a varratokra vonatkozóan más eljárásokkal fog készülni.
...
A mohi erőmű-beruházás első lépéseit 1978-ban tették meg. Felszólították a lakosságot a terület elhagyására és kisajátították a földeket. Az erőművet a Garam közelében, a folyó vízét hasznosítva, Lévától (Levice) nyugatra mintegy 10 km-re építették fel."

Pataky Iván - A mohi atomerőmű biztonsági kérdéseinek mérlegelése

www.mhtt.eu

Léghűtést atomerőműveknél már nem használnak. Találtam egy adatot egy dokisban, ahol azt írták, hogy az így elért maximális teljesítmény csúcs 150MW volt (valamikor évtizedekkel ezelőtt). Szerintem ez a fajta hűtés az SMR-reaktorok esetén se merült fel, de jaívtsanak ki, ha tévednék.
Léghűtést az "átmeneti tárolóknál" (ide kerülnek a kiégett fűtőelemek), azokon belül is a száraz tárolóknál használnak.

Az atomerőművek fajtáiról:
1. (rövidebb) és 2.

Hát a Garam folyó átlagos vízhozama 56m3/mp szerintem ez nem elégséges egy ekkora erőműnek.

A kiégett fűtőelemeket Pakson is csak keményhatással hűtik. Nem gondolom hogy a szlovákok erre a célra ekkora hűtőtornyokat építettek volna.

Inkább a kettős hűtési technológiára gondolok.

 

[Giskard]

azt véletlenül nem tudja valamelyikőtök, hogy szenes blokkban mekkora a legkisebb modern blokk mérete? Lehetne 50 MW alatt modern szenes blokkot építeni?

 

[anonim999]

Tízszer olcsóbb is lehet a klímával való fűtés, mint a gázfűtés​

A kormány ígérete szerint hamarosan konkrét javaslatokkal is ösztönözni fogja a split klímával való fűtést, de a H tarifa alkalmazásával a levegő-levegő hőszivattyú már jelenleg is jóval olcsóbb megoldást kínál, mint a gázzal vagy egyéb elektromos berendezésekkel „normál” tarifáról történő fűtés, különösen akkor, ha a fogyasztás átlépi az átlagként meghatározott szintet. Annak, aki az előttünk álló télen így szeretné otthonát melegen tartani, érdemes mielőbb elindítania a H tarifa igénylését az

Tízszer olcsóbb is lehet a klímával való fűtés, mint a gázfűtés

A kormány ígérete szerint hamarosan konkrét javaslatokkal is ösztönözni fogja a split klímával való fűtést, de a H tarifa alkalmazásával a levegő-levegő hőszivattyú már jelenleg is jóval olcsóbb megoldást kínál, mint a gázzal vagy egyéb elektromos berendezésekkel „normál” tarifáról történő...

www.portfolio.hu

 

[SilvioD]

V4 összehasonlítás
Ki csökkentette az elmúlt 10 évben a legjobban az orosz olajimportot?

Legkevésbe, Szlovákia 9%-al

Utána Csehország 16%-al, bár ők alacsony bázisról indultak.

A ruszfób lengyelek 22%-al

És a papíron Putyin pincsi csökkentette legjobban a függést.
Magyarország 34%-al

Magyarország tett a legtöbbet az energiafüggetlenségért | Mandiner

Mostanában sok szó esik arról, hogy melyik ország mennyire függ az orosz szénhidrogénektől. Az Eurostat adatai szerint a háború kitöréséig a V4-es országok közül Magyarország csökkentette legnagyobb mértékben a függőségét olaj terén.

makronom.mandiner.hu

 

[Nemerson]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Villanyszámla és ami mögötte van​

Hozzáértők hozzászólását várom, amúgy meg le a rohadt naranccsal!

 

[aquarell]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Villanyszámla és ami mögötte van​

Hozzáértők hozzászólását várom, amúgy meg le a rohadt naranccsal!

Eddig normâlisnak tüntél. Történt valami veled??

 

[Kopi2000]

Eddig normâlisnak tüntél. Történt valami veled??

Megkapta az uj villanyszamlajat....

 

[molnibalage]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

Villanyszámla és ami mögötte van​

Hozzáértők hozzászólását várom, amúgy meg le a rohadt naranccsal!

A korábbi áramár összetétel szerint is az a 240 Ft-os áramár, amit piaciként hazudnak be nem lehet igaz.
Az áram ára amikor ezt meghozták a narancsos komm. szerint nőtt kb 6,5-szeresére.
Tehát akkor a 12*6,5 + 16,4 = 94 Ft, erre jön még az ÁFA ---> 120 Ft/kWh. Ez sem olcsó, de nagyon nem 240 Ft/kWh...

 

[trojaiak]

Amúgy a tartósan magasabb, de azért nem ilyen durva áramár eszméletlenül égető kérdéssé teszi azt, hogy akkor vajon Paks 1 meddig üzemelhet.
Még, ha csak kisebb hatásfokkal vagy részteljesítménnyel, de részben eszement áramárnál megérné ezeket tovább üzemeltetni, még ha költeni is kell rá.
Mert, ha 11 helyett 14 Ft/kWh lenne az "új termelési ár" az is whatever ahhoz képest, hogy gázból kéne áramot termelni.

Nagyon vad gondolatként télen fűtőműként üzemelhetne a megmaradó Paks, ahogy akkor több áramot is termel, csak ahhoz el kéne sétáltani Bp-ig a vizet.
Na de ilyen árak mellett? Amikor a hő tényleg ingyen lenne akkor ott 200 mrd távvezetéki költség nekem aprópénznek tűnik.


Hogy meglegyen a napi agyfasz?

A kérdés jó meddig üzemelhet Paks 1? Még 10 -15 -20 évig? Mit változtat ezen a hatásfok? A rektor tartáj vész esetére van méretezve normál üzemben semmi baja.

 

[ozymandias]

A kérdés jó meddig üzemelhet Paks 1? Még 10 -15 -20 évig? Mit változtat ezen a hatásfok? A rektor tartáj vész esetére van méretezve normál üzemben semmi baja.

A reaktortartály állapota mindig egy pillanatfelvétel. Ha komolyabb üzemzavar nem jelentkezik - ami miatt egy komolyabb hősokk érné a csonkokat ÉS az üzemeltetési paraméterek nagyjából azonosak. Az élettartam annak a függvénye, hogy a törésmechanikai mestergörbén mikor érik el azt a szintet, ahol a szerkezet szobahőmérsékleten már rideg állapotba kerül. Ekkor jön a lekapcs.

A neutronsugárzás okozta tönkremenetel elég jól detektálható, próbatestek vannak a reaktorban, bizonyos időközönként kiveszik, roncsolásos anyagvizsgálati módszerekkel kiértékelik, majd rávezetik a reaktorhoz tartozó mestergörbére, majd jön egy kiadós törésmechanikai számolás.

40 éves reaktorok esetében sok meglepetés nem szokott már előjönni, a VVER 400-as reaktorok kifejezetten jól sikerültek, szépen öregszenek, néhány elvetemült tervezési hülyeségtől (korábban írtam itt róla) mentesek.