Kazachsztan ki fog lépni a CSTO-ból!
https://vesti.ua/mir/kitaj-poobeshhal-podderzhivat-tselostnost-kazahstana
https://vesti.ua/mir/kitaj-poobeshhal-podderzhivat-tselostnost-kazahstana
Oroszok Az Igazság Oldalán
Eszkaláció a tádzsik-kirgiz határon – Rybar elemzése, 1. rész Mi történik? ▪️ Szeptember 14-én kora reggel újabb fegyveres konfliktus tört ki a kirgiz és a tádzsik határőrök között. A pontos ok nem tisztázott. Mindkét fél különböző verziókat adott: ➖ A kirgiz védelmi minisztérium tájékoztatása...
t.me
Oroszok Az Igazság Oldalán
Eszkaláció a tádzsik-kirgiz határon – Rybar elemzése, 2. rész Mi a helyzet a kábítószer-kereskedelemmel? A Szovjetunió összeomlása óta szinte rendszeresen előfordulnak határkonfliktusok a tádzsik és a kirgiz katonai személyzet között. Mindkét ország több mint 900 kilométeres közös határon...
t.me
Oroszok Az Igazság Oldalán
Eszkaláció a tádzsik-kirgiz határon – Rybar elemzése, 3. rész Miért most? A konfliktus bilaterális szintű megoldására tett kísérletek már rég elakadtak. Sem az egyik, sem egy másik ország vezetése nem érdekelt az engedményekben. A viszályok mindennapossá váltak. Szinte minden nap előfordulnak...
t.me
2022. szeptember 16-án tették közzé az első videót arról, hogy a Kirgizisztáni Állami Nemzetbiztonsági Bizottság határszolgálata a török gyártású Bayraktar TB2 felderítő és csapásmérő UAV-kat használ a támadó tádzsik hadsereg páncélozott járművei ellen.
Feltehetően a harckocsit kis Roketsan MAM-L irányított bombák találták el.
vk.com
A kirgiz határ felé tartó tadzsik T-72 és BMP-2 menetoszlop
vk.com
Feltehetően a harckocsit kis Roketsan MAM-L irányított bombák találták el.
Videó: Военный Осведомитель — Videó | VK
Nézze meg online: Videó: Военный Осведомитель 24 mp. A(z) 2022 szeptember 16. videója jó minőségben, regisztráció nélkül az ingyenes VK videokatalógusban! 17472 — megnézték. 82 — értékelték.
vk.com
A kirgiz határ felé tartó tadzsik T-72 és BMP-2 menetoszlop
VID_20220916_121713_679.mp4 — Videó | VK
Nézze meg online: VID_20220916_121713_679.mp4 15 mp. A(z) 2022 szeptember 16. videója jó minőségben, regisztráció nélkül az ingyenes VK videokatalógusban! 6761 — megnézték. 46 — értékelték.
vk.com
Támadások helyszinei:
Batken város tuz alatt:
#Tadzsikisztán katonasága lefoglalt egy iskolát Ak-Saiban, #Batkenben, Kirgizisztánban. A GKNB Határszolgálat jelentése szerint a tadzsikok lefoglaltak egy iskolát a kirgizisztáni Dostuk faluban.
Batken város tuz alatt:
#Tadzsikisztán katonasága lefoglalt egy iskolát Ak-Saiban, #Batkenben, Kirgizisztánban. A GKNB Határszolgálat jelentése szerint a tadzsikok lefoglaltak egy iskolát a kirgizisztáni Dostuk faluban.
Hát nagyjából és röviden-tömören körülbelül ennyi:
1- Szovjet időkből örökölt kesze-kusza, enklávékkal bonyolított és rendezetlen határok erősen hegyes terepen. Kábé mint a Kaukázus vagy a Balkán.
2 - Vízgazdálkodási/elosztási konfliktus a határfolyókon egy alapvetően olyan régióban, ahol a víz drága kincs.
3 - Etnikai ellentétek: a kirgiz egy türk nép, míg a tádzsik iráni.
4 - Hosszantartó tádzsik polgárháború, amibe időnként a szomszéd kirgizek is belepiszkáltak.
5 - A háborús Afganisztánból Tádzsikisztánba átszivárgó iszlám szélsőségesek egész térséget destabilizáló hatása.
6 - Gazdasági nehézségek és minden szar, ami ebből fakad, lévén hogy a két legcsóróbb és legelmaradottabb poszt-szovjet államról beszélünk, ahol nem hogy egy lepukkant Moszkvics-gyár, de még kőolaj meg földgáz sincs, csak maximum buggyant kumisz meg némi lóhús.
7 - Az oroszok "közel-külföldi" hatalmi játszmái. Mindkét országban vannak orosz támaszpontok és persze szintén orosz "békefenntartók" is, és hát láttunk már ilyen befolyásfenntartást máshol is.
8 - Nagyhatalmi vetélkedés-szarkavarás a térség uralásáért. Most épp Oroszország és Kína között. Korábban a kétezres évek elején, az amerikai afgán háború örve alatt az USA és Oroszország között, de mindeközben India is próbál némi befolyást szerezni.
+1 - A szunnita iszlám. Igaz ez nem ellentét a két ország között, csak jó eséllyel mindkét oldalon fokozza a harci kedvet. De mondjuk azt is el kell ismerni, hogy az ex-szovjet iszlám talán nem olyan radikális, mint a main-stream öböl-menti vagy az afgán kiadás.
Ez nem közép-ázsiai hír. Gondolom van Kaukázus topic, ennek ott a helye.Nancy Pelosi megérkezett Örményországba:
Led by Pelosi, congressional delegation lands in Armenia
House Speaker Nancy Pelosi (D-Calif.) landed in Armenia on Saturday for a congressional visit, becoming the highest-ranking U.S. official to visit the country. “Our Congressional delegation’s visit…thehill.com
A kirgiz és a tádzsik hadsereg közötti határösszecsapások következtében két tádzsik katona meghalt, és mindkét oldalról több mint 14 katona megsebesült.
Miután a kirgiz határőrök figyelmeztették a tádzsik katonákat, hogy hagyják el a vitatott területet, szeptember 14-én, szerdán kezdődött a határkonfliktus a határállomás és hét Badkand tartományban található határ menti falu közelében. Ezek az összecsapások két tádzsik katona életét vesztették, három tádzsik és 11 kirgiz megsebesültek.
Jelenleg a két fél közötti diplomáciai kapcsolat felvételével a konfliktusok megszűntek, és a két határ menti tartomány, Sughd (Tadzsikisztán) és Batken (Kirgizisztán) kormányzói a tervek szerint találkoznak és megbeszéléseket folytatnak egymással a határfeszültség megoldása érdekében. .
Tádzsikisztán és Kirgizisztán több mint 970 kilométeres határon osztozik egymással, amelyek nagy részét a Szovjetunió összeomlása után jelölték meg. A vízkészletekkel és hatalmas területekkel rendelkező két ország határainak mintegy 30%-ának azonosításának hiánya számos konfliktushoz vezetett a két ország között az elmúlt években. Ezeket a konfliktusokat Oroszország és a régió többi országának közvetítésével minden alkalommal leállítják, és a felek tárgyalásainak sikertelensége miatt újra felújulnak.
A Kirgizisztán és Tádzsikisztán között létrejött tűzszünet ellenére továbbra is súlyos konfliktusok dúlnak Batken és Sughd tartományok határterületein.
Tádzsikisztán és Kirgizisztán kormánya között szeptember 16-án létrejött diplomáciai kapcsolatfelvétel után a két ország megegyezett a tűzszünet megkötésében ugyanazon a napon déltől, de ez a megállapodás nem tartott sokáig, és a tűzcsere folytatódott. A konfliktus fokozódásával egy időben a tádzsik hadsereg a BM-21 Grad rakétavetőket a kirgizisztáni határhoz szállította, és többször megtámadta a kirgiz katonai állásokat és a Batken repülőteret.
Másrészt, Kirgizisztán pilóta nélküli légi járműveivel (Bayraktar TB2) megtámadta a tádzsik erők felszereléseit és csoportjait. A szárazföldi konfliktus az Ak-Say határhíd, valamint több harckocsi és páncélozott jármű megsemmisüléséhez is vezetett mindkét fél erőitől.
A kirgizisztáni egészségügyi minisztérium szerint a Tádzsikisztánnal folytatott határkonfliktus kezdete óta 59-en haltak meg, és több mint 150-en megsebesültek. A kirgiz kormány azt is állítja, hogy ezek a konfliktusok több mint 137 000 civil evakuálásához és elhagyásához vezettek. A tádzsik sajtó is idézte az ország egészségügyi minisztériumát, amely szerint 24-en haltak meg, és több mint 121-en megsérültek.
Jelenleg az Egyesült Nemzetek Szervezete, Irán, Oroszország, az Egyesült Államok és más külföldi országok hívták és üzenték a két ország vezetőit a konfliktusok megszüntetésére és a határviták párbeszéd útján történő rendezésére, de a határkonfliktusok ettől függetlenül folytatódnak. ezeket a kéréseket.
english.iswnews.com
Kamchybek Tashiev, a Kirgiz Nemzetbiztonsági Szervezet vezetője és Saimumin Yatimov, a Tádzsik Nemzetbiztonsági Szervezet vezetője aláírta a két ország közötti béke- és tűzszüneti megállapodást.
A kirgiz és a tádzsik katonák hatnapos határkonfliktusa után a két ország biztonsági szervezeteinek vezetői végül aláírták a béke biztosítását és a két ország közötti tűzszünet megteremtését célzó megállapodást.
A Tádzsikisztán területén lezajlott tárgyalás során Kamcsibek Tasijev, a Kirgizisztán Nemzetbiztonsági Szervezetének vezetője és Szaimumin Jatimov, a Tádzsikisztán Nemzetbiztonsági Szervezetének vezetője megállapodást írt alá a katonai erők kivonásáról. mindkét oldal egymás területéről, a foglyok szabadon bocsátása és a helyzet stabilizálása.
Megjegyzendő, hogy a Tádzsikisztán és Kirgizisztán közötti hatnapos határkonfliktus során több mint 350 katona és civil halt meg és sebesült meg mindkét oldalon.
Miután a kirgiz határőrök figyelmeztették a tádzsik katonákat, hogy hagyják el a vitatott területet, szeptember 14-én, szerdán kezdődött a határkonfliktus a határállomás és hét Badkand tartományban található határ menti falu közelében. Ezek az összecsapások két tádzsik katona életét vesztették, három tádzsik és 11 kirgiz megsebesültek.
Jelenleg a két fél közötti diplomáciai kapcsolat felvételével a konfliktusok megszűntek, és a két határ menti tartomány, Sughd (Tadzsikisztán) és Batken (Kirgizisztán) kormányzói a tervek szerint találkoznak és megbeszéléseket folytatnak egymással a határfeszültség megoldása érdekében. .
Tádzsikisztán és Kirgizisztán több mint 970 kilométeres határon osztozik egymással, amelyek nagy részét a Szovjetunió összeomlása után jelölték meg. A vízkészletekkel és hatalmas területekkel rendelkező két ország határainak mintegy 30%-ának azonosításának hiánya számos konfliktushoz vezetett a két ország között az elmúlt években. Ezeket a konfliktusokat Oroszország és a régió többi országának közvetítésével minden alkalommal leállítják, és a felek tárgyalásainak sikertelensége miatt újra felújulnak.
A Kirgizisztán és Tádzsikisztán között létrejött tűzszünet ellenére továbbra is súlyos konfliktusok dúlnak Batken és Sughd tartományok határterületein.
Tádzsikisztán és Kirgizisztán kormánya között szeptember 16-án létrejött diplomáciai kapcsolatfelvétel után a két ország megegyezett a tűzszünet megkötésében ugyanazon a napon déltől, de ez a megállapodás nem tartott sokáig, és a tűzcsere folytatódott. A konfliktus fokozódásával egy időben a tádzsik hadsereg a BM-21 Grad rakétavetőket a kirgizisztáni határhoz szállította, és többször megtámadta a kirgiz katonai állásokat és a Batken repülőteret.
Másrészt, Kirgizisztán pilóta nélküli légi járműveivel (Bayraktar TB2) megtámadta a tádzsik erők felszereléseit és csoportjait. A szárazföldi konfliktus az Ak-Say határhíd, valamint több harckocsi és páncélozott jármű megsemmisüléséhez is vezetett mindkét fél erőitől.
A kirgizisztáni egészségügyi minisztérium szerint a Tádzsikisztánnal folytatott határkonfliktus kezdete óta 59-en haltak meg, és több mint 150-en megsebesültek. A kirgiz kormány azt is állítja, hogy ezek a konfliktusok több mint 137 000 civil evakuálásához és elhagyásához vezettek. A tádzsik sajtó is idézte az ország egészségügyi minisztériumát, amely szerint 24-en haltak meg, és több mint 121-en megsérültek.
Jelenleg az Egyesült Nemzetek Szervezete, Irán, Oroszország, az Egyesült Államok és más külföldi országok hívták és üzenték a két ország vezetőit a konfliktusok megszüntetésére és a határviták párbeszéd útján történő rendezésére, de a határkonfliktusok ettől függetlenül folytatódnak. ezeket a kéréseket.
Border conflict between Kyrgyzstan and Tajikistan; Casualties increased to more than 350 dead and wounded + Video
ISWNews Analysis Group: Despite the establishment of a ceasefire between Kyrgyzstan and Tajikistan, heavy conflict continues on the border areas of Batken and Sughd provinces.
english.iswnews.com
Kamchybek Tashiev, a Kirgiz Nemzetbiztonsági Szervezet vezetője és Saimumin Yatimov, a Tádzsik Nemzetbiztonsági Szervezet vezetője aláírta a két ország közötti béke- és tűzszüneti megállapodást.
A kirgiz és a tádzsik katonák hatnapos határkonfliktusa után a két ország biztonsági szervezeteinek vezetői végül aláírták a béke biztosítását és a két ország közötti tűzszünet megteremtését célzó megállapodást.
A Tádzsikisztán területén lezajlott tárgyalás során Kamcsibek Tasijev, a Kirgizisztán Nemzetbiztonsági Szervezetének vezetője és Szaimumin Jatimov, a Tádzsikisztán Nemzetbiztonsági Szervezetének vezetője megállapodást írt alá a katonai erők kivonásáról. mindkét oldal egymás területéről, a foglyok szabadon bocsátása és a helyzet stabilizálása.
Megjegyzendő, hogy a Tádzsikisztán és Kirgizisztán közötti hatnapos határkonfliktus során több mint 350 katona és civil halt meg és sebesült meg mindkét oldalon.
Tádzsikisztán elnöke, Emomali Rahmon a Közép-Ázsia-Oroszország csúcstalálkozón "tiszteletet" mert követelni Moszkvától. Rahmon szerint Oroszországnak "milliárdokat kellene befektetnie" - valószínűleg a folyamatos támogatás áraként. Putyin nem tűnt szórakozottnak.
Rahmon a Szovjetunió összeomlását azzal okolja, hogy Moszkva nem vette megfelelően figyelembe a „kis köztársaságok” érdekeit, arra utalva, hogy Oroszország újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat.
Rahmon a Szovjetunió összeomlását azzal okolja, hogy Moszkva nem vette megfelelően figyelembe a „kis köztársaságok” érdekeit, arra utalva, hogy Oroszország újra és újra elköveti ugyanazokat a hibákat.
Okos a tádzsik. Hadereje nincs Moszkvának, de pénze van. Ha meg akarja tartani a hatalma látszatát, akkor tejelnie kell. Csak a látszat értéktelen valójában, csak bukott vagy bukó államoknak ér valamit.
Oroszország beszorult Ukrajnába, kinyílt a kicsik csipája.
Sztem a kritikája lényege. Összerúgtuk a port a kirgizekkel, Törökország drónokkal haditechnikával támogatja a Türk kirgizeket, Moszkva meg nézi, ahogy a tadzsikok szovjet gèpeit megeszi a Bayraktar. Nincs befolyása leállítani. fegyvert nem ad, de szolidaritásr elvár. Hát lófaxt!!!
Örmény -azeri hasonló szereplőkkel újratöltve.
Ez azért cumi lehetett Putyinnak, hogy grillezték szűk baráti kör előtt, szinte hazai pályán.
Mandiner
Friss hírek a Mandiner.hu oldalán. Belföld, Külföld, Sport, Kultúra. A magyarországi nyilvánosságban megjelenő legújabb és legfontosabb véleménycikkek.mandiner.hu
Több tiszteletet a kicsiknek, látatlanban is igaza lehet a Tádzsik elnöknek, mert jellemzően a kicsiknek igaza szokott lenni ilyen szitukban a történelmi tapasztalataim alapján, ha azt sérelmezik hogy nem kapnak megfelelő bánásmódot a nagyoktól. A gondom az, hogy mi is hasonló köröket futunk a saját pártfogóinkkal, azok is lenéznek, meg csuklóztatnak minket.
Történelmi tanulság, nem jó kicsinek és kiszolgáltatottnak lenni.
Hogy mostanában téma lett Tádzsikisztán, nézegettem kicsit ezt-azt és azt tűnt fel, hogy annak ellenére hogy majdnem minden tádzsik muszlim, a nőknél mintha nem lenne általános a fejkendő-hordás. Ha ez így van, akkor ott lehet hogy az Iszlámnak egy lájtosabb verziója van.