[BIZTPOL] Közép-Ázsia (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tadzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

nyugger

Well-Known Member
2012. szeptember 30.
6 664
27 838
113
Minek Kazahsztannak ellenseg ha ilyen baratai vannak mint Putyin. Gyakorlatilag megfosztottak Kazahsztant a fo beveteli forrasatol.
Ha vannak olyan hülyék, hogy a legfőbb partnerük elleni szankciókhoz csatlakoztak volna ki nem mondott módon (mert a Kommerszatban bemutatott tervezet ezt írta le a digitális menlevelek blokkolásával), akkor ne csodálkozzanak, hogy kapnak cserébe egy istenes pofont válaszul. Lehet hintapolitikázni, de túlságosan kilengve a szar a saját nyakukba borul. USA vagy bármi más nagyhatalom is ugyanezt megcsinálta volna, legfeljebb finomabb módszerekkel
Amúgy meg itt van maga az a pénzügyminisztériumi tervezet amiből indult a buli: https://online.zakon.kz/Document/?doc_id=33218421&pos=3;-86#pos=3;-86
 

ladagrant

Well-Known Member
2019. január 30.
2 396
4 398
113
Ha vannak olyan hülyék, hogy a legfőbb partnerük elleni szankciókhoz csatlakoztak volna ki nem mondott módon (mert a Kommerszatban bemutatott tervezet ezt írta le a digitális menlevelek blokkolásával), akkor ne csodálkozzanak, hogy kapnak cserébe egy istenes pofont válaszul. Lehet hintapolitikázni, de túlságosan kilengve a szar a saját nyakukba borul. USA vagy bármi más nagyhatalom is ugyanezt megcsinálta volna, legfeljebb finomabb módszerekkel
Amúgy meg itt van maga az a pénzügyminisztériumi tervezet amiből indult a buli: https://online.zakon.kz/Document/?doc_id=33218421&pos=3;-86#pos=3;-86
Te mint Oroszorszag szakerto, mit gondolsz, ezek utan mire szamithat Putyin allama a kulkapcsolatok teren? Meg a volt FAK allamokat is mind maga ellen forditotta.
 
  • Tetszik
Reactions: formosa1

LMzek 2.0

Well-Known Member
2020. április 4.
6 692
13 362
113
Keleten a helyzet fokozódik....



A brittek addig-addig rázzák a pofon-fát, hogy Putyin rábólint egy orosz-argentín haderő modernizálási programra, amit a sajátból a statisztika hibán belüli csökkenéssel hónapok alatt tud végrehajtani=>
  1. Re-Start Falkland-szigetek,
  2. angol haderő az Eu-s hadszintérről "kivezetve"...



.
 

boki

Well-Known Member
2012. május 18.
47 731
80 573
113
Megijedtek az üzbégek, hogy elvesztik országuk felét (egy rövid ismertető, bevezetés a témába)

Taskent kísérletei a karakalpakok autonómiájának felszámolására fegyveres zavargásba és tömegtüntetésbe torkolltak Karakalpaksztánban, a gyéren lakott, de hatalmas köztársaságban, amely Üzbegisztán területének csaknem felét foglalja el. A hatóságok azonnal beleegyeztek az engedményekbe, de ez nem jelenti azt, hogy a szeparatizmus problémája hosszú időre megoldódott.

Karakalpaksztán ugyanolyanná válhat, mint Abházia, Dél-Oszétia, Dnyeszteren túli terület, Hegyi-Karabah - a felezési korszak Szovjetuniójának térképén forró pont, de valahogy sikerült megoldani. A posztszovjet „szabadság” időszaka, amikor Taskent nem ellenőrizte a helyi hatóságokat, néhány évvel később egy olyan egyezmény aláírásával ért véget, amelynek értelmében Karakalpaksztán széles körű autonómiával rendelkező köztársasági státuszban maradt Üzbegisztánban. „Szuverenitást” kapott, és megtartotta a szabad"úszáshoz" való jogot egy népszavazás eredményei alapján.

Harminc évvel később úgy döntöttek, hogy Üzbegisztán alkotmányát módosítják, eltávolítva a karakalpak szuverenitás említését és az elszakadás lehetőségét. Az erre adott reakció lázadás volt – zavargások, amelyeket – ahogy az üzbég belügyminisztériumban mondják – „szélsőségesek” és „bűnözői elemek” váltottak ki.
A zavargások között többek között fegyveres támadást kíséreltek meg a köztársaság fővárosában, Nukus repülőterén. Összesen 18 ember vesztette életét – 14 civil és négy rendőr. A sebesültek száma több száz, ha nem több ezer. A régióban rendkívüli állapotot hirdettek, és kijárási tilalmat vezettek be.

A nemzeti kérdés kényes dolog, és keleten különösen fontos és amit meg kell érteni. A karakalpakok török nép, valamivel mongoloidabb, mint az üzbégek, nyelvükben közelebb áll a kazahokhoz, mint hozzájuk. Nemzeti autonómiájukat csaknem egy évszázaddal ezelőtt - 1924-ben - kapták meg a szovjet hatóságoktól, és mint kiderült, készek harcolni érte.

Sevkat Mirzijojev üzbegisztáni elnöknek meg kellet hoznia a helyes döntést. Nemcsak személyesen érkezett meg Nukusba egy nappal a tüntetések kezdete után, hanem azt is felajánlotta, hogy az alkotmányban megőrzi a karakalpak szuverenitását. A parlament már megállapodott vele, formálisan a konfliktus okát rendezték.
Ez a megbékéltető álláspont markánsan elüt az előző elnök, Islam Karimov stílusától. Valószínűleg az összes elégedetlent az aszfaltba gyúrta volna, de azóta Üzbegisztán megváltozott. A köztársaság legalábbis aktívan folytatja a reformokat a nagyobb „nyitottság” irányába, és jelentős forrásokat fordít arra, hogy önmagát mint egzotikus turisztikai célpontot és ígéretes befektetési helyet népszerűsítse.
Na ezért ítélte el élesen az Európai Tanács vezetője, Charles Michel által képviselt Európai Unió "a szervezett bűnözői elemek destabilizációs kísérleteit". A ukrán Euromaidanról Brüsszelben egészen mást mondtak.

Általánosságban elmondható, hogy az előrejelzés Karakalpaksztánra kedvező – úgy tűnik, hogy a válságot korai szakaszban sikerült megállítani. Ráadásul a karakalpak szuverenitásának megreformálására tett kísérlet semmiképpen sem tűnik egyértelmű hibának.

Üzbegisztán belügyminisztériumának azonban sikerült azonosítania a szeparatista csoportok vezetőit, mielőtt azok megerősödtek volna. Mert az előrejelzés csak rövid távra kedvező. A hosszú távú békés élet Közép-Ázsiában nem garantált, és a nemzeti megosztottság és a radikális idegengyűlölet az iszlámizmus mellett a potenciális instabilitás egyik tényezője.

A szomszédos Tádzsikisztánban is létezik nemzeti autonómia - a Gorno-Badakhshan Autonóm Terület, amely bizonyos jellemzőiben hasonló Karakalpaksztánhoz. Mindkettő hatalmas területet foglal el – ugyanazt, mint az ország többi része. Mindkettő viszonylag elhagyatott – kétmillió ember Karakalpaksztánban, 36 millió Üzbegisztán egészében, 220 ezer Badahsánban, 9 millió Tádzsikisztánban.

A pamírokat általában a tadzsikok szubetnoszának tekintik, de ők alkotják az abszolút többséget a badakhshani autonómiában, és nagyon "agyalnak": úgy vélik, Dusanbe egyszerűen képtelen megérteni problémáik nagy részét. Hasonló érzelmek vannak a karakalpakok körében is, de köztársaságuk lakosságának csak egyharmadát teszik ki, további egyharmaduk üzbégek, őket követik a kazahok.
Hatalmas lövöldözéses zavargások lepték el Badakhshant tavaly ősszel. Télen lázadás volt Kazahsztánban. Mostedig Karakalpaksztán "ébredt fel"

Érdemes még felidézni a tádzsik-üzbég konfliktust, amelyet a vízkészletekért folytatott küzdelem okoz, valamint a tádzsik-kirgiz konfliktust, amely időszakonként a határon, nehézgépek bevetésével járó összecsapások révén emlékeztet magára.

A 21. század egyik legnagyobb etnikai tisztogatására Közép-Ázsiában is sor került, amikor a kirgizek legújabb forradalmukban lemészárolták az üzbégeket.

Még az afgán konfliktus is nagyrészt nemzetinek tekinthető. Az ENSZ által betiltott tálibok nemcsak iszlamisták mozgalma, hanem pastu stílusú (Pashtunwali) életideológiájú pastu nacionalisták mozgalma is, akikkel gyakran szembehelyezkedtek a nemzeti kisebbségek szövetségei – ugyanazok az üzbégek (Abdul-Rashid Dostum). és tadzsikok (Ahmad Shah Massoud).

Egyszerűen fogalmazva, Közép-Ázsiának van társadalmi alapja hogy kedvezőtlen körülmények között becsússzon a balkáni húsdarálóba. Sőt, rengeteg hatalmi központ van, amely befolyásolni akarja őt, és „halászni a zavaros vizeken”.

A Brit Birodalom évtizedek óta játssza a "nagy játékot" Oroszország ellen ebben a régióban, és most ismét kihívás elé állítja.

Azt a koncepciót pedig, miszerint Üzbegisztán a „kulcs” egész Közép-Ázsia ellenőrzéséhez, Zbigniew Brzezinski, az amerikai hegemónizmus legendás ideológusa fogalmazta meg, akinek tanítványai vezető pozíciókat töltenek be az Egyesült Államok külügyminisztériumában.

Ezért ezeken a helyeken minden béke csak egy elhalasztott háború, melynek alapja minden bizonnyal a megoldatlan nemzeti kérdések egyike lesz. De úgy tűnik, még van idő
Hogy a következő tíz évben miként kerül fel a nemzeti kérdés, és mi lesz a „nagy játék” kockája Közép-Ázsiában, azt senki sem tudja biztosan megmondani. Jelenleg Oroszország a posztszovjet térképet próbálja átrajzolni, Nagy-Britannia próbálja visszaszerezni korábbi nagyságát, az USA megőrzi jelenlegiét, Kína az első számú hatalommá próbál válni.
 

nyugger

Well-Known Member
2012. szeptember 30.
6 664
27 838
113
Te mint Oroszorszag szakerto, mit gondolsz, ezek utan mire szamithat Putyin allama a kulkapcsolatok teren? Meg a volt FAK allamokat is mind maga ellen forditotta.
Kazahok alapvetően egy ideje hintapolitikát kezdtek el folytatni az angol-török-orosz tengely mentén (nem véletlen volt a Nazarbajev családnak Angliában annyi tulajdona), miközben Kínával inkább gazdasági fókuszú a viszonyuk (nem említve a Hszincsiangi kazahokat, akikről mindkét fél meglepően hallgat). Csak ennek is megvannak a határai, és miután orosz szempontból egy elengedhetetlen terület, ha túlságosan kilengenek Moszkvától elfele, akkor hasonló válaszlépésekre számíthatunk. Mintha mondjuk Dél-Korea hirtelen az USA ellen vezetne be szankciókat, naná, hogy jönni fog rá az azonnali válasz. Azért Tokajev széke sem az a hihetetlen stabil.

Az eddig baráti államoknak tekintett partnerek továbbra is vélhetően megmaradnak oroszok mellett, aminél a legfontosabb Kína és India ki nem mondott, de hallgatólagos támogatása. Ahogy az már korábban elkezdődött, egyértelmű átrendeződés lesz Ázsia, Közel-Kelet és Latin-Amerika irányába, lásd BRICS kibővítése vagy a nemzeti valutákban folytatott kölcsönös kereskedelem. Inkább azt mondanám, hogy az egykori harmadik világ (politikai értelemben véve, azaz az egykori el nem kötelezettek) az aminek a potenciálját próbálják kihasználni Európa háttérbe helyezésével. Ami meg hát a közel-külföldet illeti na az egy rendes katyvasz. Mindenképp igaz az, hogy az oroszok elhanyagolták hosszú ideig a területet, alapnak véve azt, hogy az övék és hát az meglátszik. Ha beindulna a buli Moldáviát végig sakkban lehet tartani nemcsak Transznyisztriával, de a majdnem az utóbbi sorsára jutó Gagauziával is. Grúzia meglepően csendes, a mostani vezetés 2008-ból tanulva inkább semleges kiskapuként pozícionálja az országát, ami hát a Szaakasvili-féle ellenzéknek nem tetszik, cserébe embertelen mennyiségű pénzt hoz. Azerbajdzsán szokásos török módra bazári kufárként lavírozik, kvázi versenyeztetve az oroszokat és törököket, mindig csak addig a pontig, amíg az adott csoport nem jelent veszélyt az alijevi vezetésre. Avagy török külpolitika kicsiben, saját szempontjukból rohadt eredményesen. Örményország még ha akarna sem tudna kikerülni az orosz érdekszférából mert lényegében Iránon kívül nem tudna senki sem segíteni rajta ha kitör a konfliktus. Azért minderre a karabahi háború rávilágított. Plusz azért Gjumri meg Erebuni mégis orosz bázisok, amik egyfajta erőkivetítést jeleznek a régióban.

A topikhoz kapcsolódóan pedig Közép-Ázsia, na az igazából kicsit a Kaukázus felnagyítva. Türkmének tanulva a kazah eseményekből gyors vezetőcserét hajtottak végre, de a rendszer lényege egyáltalán nem változott, ők szépen elvannak befőttként, mindenkitől távolságot tartva. Kirgizek meg a szokásos nagy forradalmárok bizonyos időközönként népszokásszerűen elkergetve az aktuális vezetést, bár a török befolyás azért kezd megjelenni, illetve most egyes források szerint az ukránok akarnak némy psyop-ot rádobni a területre. Cserébe a gazdaság kirgiz-tádzsik viszonylatban bármikor bedönthető azzal, ha megtiltanák az oroszországi vendégmunka lehetőségét és most is pl. 45 ezer kirgiz állampolgár kisebb vétségét engedték el az orosz hatóságok. Tádzsikisztán meg a kirgizeknél is jobban törzsi alapú, ott inkább elfogadják a rahmani vezetést, mert az alternatíva egy újabb polgárháború lenne. Üzbegisztán meg a szürke szamár, amelyik a helyi bezárkózó erős ember, Karimov halála után reformokba kezdett, én azt mondanám valamilyen szinten a kazah utat/módszert követik. Karakalpaksztánban meg úgy gondolták eltelt 30 év, ki lehet venni a passzust, csak látszik, hogy a helyiek nem épp vevők rá. Amúgy a karkalpakok lényegében majdnem teljesen kazahok a nyelv és klánstruktúra - zsüz - szinte teljes átfedésben van. Mint a törökök és azeriek, kb 90% az egyezés. Érdekes módon épp Zsirinovszkij beszélt kb 2 évvel ezelőtt Karakalpaksztánról, hogy ki fog robbanni a balhé, hát bejött.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 530
29 752
113
"Ez a kísérlet, amelyet a RAND Corporation neokonzervatív agytröszt által közzétett 2020. májusi dokumentummal összhangban hajtottak végre, a Közép-Ázsiai Köztársaság destabilizálására törekedett annak érdekében, hogy az utóhatások átterjedjenek a szomszédos Oroszországra, a 7000 km-es szárazföldi határ megosztásával. mindkét nemzet a második legnagyobb a világon Kanada és az Egyesült Államok után."

 

kriss02

Well-Known Member
2021. szeptember 13.
1 224
2 373
113
A brittek addig-addig rázzák a pofon-fát, hogy Putyin rábólint egy orosz-argentín haderő modernizálási programra, amit a sajátból a statisztika hibán belüli csökkenéssel hónapok alatt tud végrehajtani=>
  1. Re-Start Falkland-szigetek,
  2. angol haderő az Eu-s hadszintérről "kivezetve"...



.
Milyen modernizációs programra? Az oroszok a saját haderőiket sem tudták eddig teljesen modernizálni (2008 óta nyomják...), nem még másokét... :D Az orosz átfegyverzés a 2030-as években ért volna véget.
 
  • Tetszik
Reactions: Robur and formosa1

nyugger

Well-Known Member
2012. szeptember 30.
6 664
27 838
113
Kazahsztan kilepett a FAKbol, gyakorlatilag a 2. legjelentosebb tag, vege van. Az orosz erdekszfera most hull szilankokra.
Nem a FÁK-ból, hanem csak a valutakereskedelmet szabályozó szerződésből. Májusban az adózásiból lépett ki, oroszok meg múltkor a nyugdíj megállapodásból

Alapvetően a FÁK már a 90-es évek vége óta egy döglött ló, ami van de így sokat nem tesz hozzá. A szovjet széthullást követően volt inkább nagyobb szerepe az átmenetben. Azóta a szorosabb integrációra ott van az EAEU, ODKB, Szövetségi Állam, a FÁK inkább egyfajta hátsó keretrendszer a működéshez. A kazah lépés meg egyelőre olyan, hogy nem akarnak az oroszokkal rubelben kereskedni, szokásos lavírozás, mint amit mondjuk Lukasenko csinált 19 tavaszán-nyarán. Aztán mikor meg beüt a gixer sírva rohannak Moszkvába, hogy help me
 

tong djagbu

Well-Known Member
2019. november 9.
2 942
19 451
113
Karakalpaksztán

Karakalpak "fekete kucsmások"
Chorni Klobuky vagy Chornye Klobuki , jelentése "fekete kalap" ( oroszul : Чёрные клобуки , latinul : Chërnyye klobuki és ukránul : Чорні клобуки , romanizálva : Chorni Klobuki , a türkök1 trióma [ Chorni] trióma, a klobuky általános név csoportja ) Berendei , Torki , Csernyihivi Kovuj , besenyők és mások [2] , amelyek a 11. század végén telepedtek le Kijev és Perejaszlav fejedelemség déli határán a Ros folyó mentén .völgy. [2] [3] Először az 1146-os Kijevi krónikák említik őket. [4]

A 12. században ezek közül a törzsek közül sok ülő [2] és városi alapúvá vált (a modern Cserkaszi és a dél - kijevi régiókon belül). Fő városuk Torchesk volt (a modern Kaharlyk városa mellett ). [4] Rusz fejedelmei is használták déli határaik védelmére a kunok ellen [2] , és részt vettek a Kijevi Rusz politikai életében . [2] A mongol invázió után a szomszédos emberek részben asszimilálták [2] , részben pedig az Arany Horda uralkodói, például üzbég kán deportálták őket.(1340-1390 között) Közép-Ázsiába . [2] [5]

Nevük jelentése "fekete kalap" vagy "fekete csuklya", a török nyelvekben pedig "karakalpak"; feltehetően ez a népviseletükre utal. Nem világos, hogy a Csornyi Klobuki rokonságban áll-e a mai karakalpakokkal . [6]

A 15. századi moszkvai krónika gyűjtemény 1152-ben kifejti, hogy az összes Chorni Klobukyt cserkesznek hívták, mivel Észak-Kaukázusból érkeztek
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
5 000
13 307
113

Putyin az orosz birodalom részeként akarta magához csatolni​

Ám Kazahsztán Ukrajnára nézve úgy döntött, hogy a saját útját járja

https://www.postoj.sk/110105/lenze-...na-ukrajinu-rozhodol-ze-pojde-vlastnou-cestou

Míg az orosz csapatok Ukrajna egyötödét foglalják el, keletebbre Oroszországot az a veszély fenyegeti, hogy korábbi birodalmának lényegesen nagyobb részét elveszíti.

Kazahsztán, amely formálisan Oroszország szövetségese a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetében (CSTO), egyre inkább elhatárolódik Moszkvától.

Ezt a lépést már az invázió első heteiben sem fogadta lelkesedéssel a déli szomszéd, ezért márciusban Moszkva leállította a kazahsztáni gabonaexportot, és blokkolta a Kaszpi-tengeri vezetéken szállított olaj exportját. A hivatalos indokot a vihar okozta károk vélték.

A vezeték a globális olajfogyasztás 1,2 százalékát szállítja, majd a tankerek továbbszállítják nyugat felé. A kért áru szállítását újraindították, de nem sokáig.
A nézeteltérések június 17-e óta fokozódtak, amikor Kasim Zomart Tokajev elnök a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon tett látogatásán (amely Oroszország elszigeteltsége miatt idén inkább nemzeti volt, mint nemzetközi) bejelentette, hogy Kazahsztán nem ismeri el függetlenként a Donbászban lévő orosz szatelitállamokat.

Nem sokkal ezután Tokajev bejelentette azon szándékát, hogy növeli az európai olajellátást.

Azóta Moszkva megtorló intézkedéseket indított. Először arról számoltak be a médiában, hogy az állítólagos második világháborús aknák felfedezése miatt veszélybe kerülhet az olajszállítás a novorosszijszki terminálon keresztül, majd az orosz bíróság elrendelte az olajszállítás 30 napos bezárását.

És bár az orosz bűnösség még nem bizonyított, a tengizi olajmezőnél július 6-án történt olajvezeték robbanása, amelyben két munkás meghalt, szintén gyanút keltett. Ugyanezen a napon érkezett hír, hogy Kazahsztán fontolgatja azon termékek betiltását Oroszországba és Fehéroroszországba, amelyek szerepelnek az EU, az Egyesült Államok vagy a Nagy-Britannia szankciós listáján.

Ezért Tokajev elrendelte a kormányt, hogy diverzifikálja az olajszállítási útvonalakat. Az egyik lehetőség egy kikötő építése a Kaszpi-tenger partján, illetve az Azerbajdzsánba történő tartályhajós szállítás – „stratégiai feladatnak” minősítette a kaszpi-tengeri kikötők infrastruktúrájának fejlesztését a kazah elnök. Bakuból a Baku-Tbiliszi-Ceyhan vezetéken keresztül tovább lehetne szállítani az olajat a Földközi-tenger partjára.

A krasznodari bíróság nyilvánvalóan megijedt attól, hogy Kazahsztán állandó utat talál Oroszország megkerülésére, ezért hatályon kívül helyezte az alsóbb fokú bíróság döntését.

A birodalom visszatér

Csak januárban Moszkva vezette az OZKB beavatkozását Kazahsztánban, amikor az emelkedő üzemanyagárak elleni tiltakozások részben erőszakos politikai tiltakozásokhoz vezettek.

Tokajev elnök ezután az orosz és a fehérorosz csapatok jelenlétét használta fel, hogy megszilárdítsa pozícióját, és menesztette elődjét, Nazarbajevet, aki továbbra is betöltötte a Biztonsági Tanács elnöki posztját.

Nurszultan Nazarbajev a Szovjetunió utolsó éveiben került hatalomra, és 1990 és 2019 között irányította Kazahsztánt. A tizenhárom évvel fiatalabb Tokajev ebben az időszakban több posztot is betöltött, többek között miniszterelnököt és külügyminisztert.

Ezért a volt elnök, Nazarbajev valószínűleg arra számított, hogy Tokajev lojális helyettes lesz, de elvesztette az akaratát, hogy csak az exelnök bábja legyen, kiszorította a politikából, és gyorsan kikényszerítette az oroszokat az országból.

Nem csoda, hogy az oroszok most úgy érzik, kihasználják őket. Modeszt Kolerov, a Regnum.ru hírügynökség főszerkesztője felháborodott: "Tokajev, Kazahsztán elnöke, akit Oroszország megmentett a megbuktatástól 2022 januárjában, oroszországi látogatása során sértően arcon köpte a ház tulajdonosát DPR-t és LPR-nket (Donyecki és Luhanszki Népköztársaság) „kvázi államoknak” nevezte, ezért soha nem fogja felismerni őket.

A moszkvai heves retorika itt nem ér véget. Konsztantyin Zatulin orosz parlamenti képviselő és a Független Államok Szervezetével fenntartott kapcsolatok bizottságának elnöke nyíltan fenyegetőzik: „(a kazahok) túlságosan is jól tudják, hogy számos régiónak, településnek, ahol túlnyomórészt orosz lakosság van, nem sok köze volt ahhoz, amit Kazahsztánnak neveztek. Mindig és mindenhol, így Ukrajnával kapcsolatban is azt mondjuk: ha barátság, együttműködés és partnerség van közöttünk, akkor nem merülnek fel területi problémák. És ha nincs, akkor bármi lehetséges. Mint Ukrajna esetében."

Egyesek szerint azonban a Regnum inkább hírszerző szolgálat, mint kereskedelmi ügynökség: 2005-ben az észt titkosszolgálat úgy jellemezte őket, mint "az orosz titkosszolgálatok műveleteinek ernyőjét az úgynevezett "közel-külföld" országaiban. '." Az orosz Ближнее зарубежье a Szovjetunió egykori államait jelöli, amelyeket a Kreml kizárólagos befolyási övezetének tekint.

Valami elromlott

"Feszültség van Kazahsztán és Oroszország között" - magyarázza Nargis Kassenova, a Harvard Orosz- és Eurázsiai Tanulmányok Davis Központjának munkatársa a Radio Liberty-nek.

„(A feszültség) függetlenségünk első éveire nyúlik vissza, felidézhetjük például Szolzsenyicin cikkét (1996-ból), amelyben Észak-Kazahsztánról a történelmi Oroszország részeként beszélt, felidézzük a kazahok közötti intenzív tárgyalásokat, ill. A Jelcin alatti Oroszország, amely a határ menti kozákokról és az új orosz imperializmustól való félelemről szólt, amely (ki) használja a kazahsztáni kozák kisebbséget és az orosz diaszpórát" – írja le az orosz-kazah kapcsolatok elmúlt évtizedek alakulását.

„Az orosz neoimperializmussal kapcsolatos aggodalmak évtizedek óta fennállnak, de ezeket jól kezelték. Mindkét fél óvatos volt, különösen a kazah fél volt óvatos” – mondja Kassenova.


„Maria Zakharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, hogy tiszteletben tartják Kazahsztán álláspontját, Shoigu orosz védelmi miniszter (...) pedig azt mondta, hogy Oroszország és Kazahsztán stratégiai szövetségesek, és együttműködnek egymással. Tehát van egy kis kárelhárítási törekvés Oroszország részéről, de a feszültség ott van” – értékeli a szakértő.

Putyin már 2014-ben botrányt kavart, amikor kijelentette, hogy a kazahoknak "soha nem volt államiságuk".

"Még azok számára is egyre nehezebb, akik úgy szeretnének eljátszani, mintha a dolgok rendben mennének, más oldalról szemlélni az egyre inkább Oroszország neo-birodalmi ambícióit" - mondja Azamat Junisbai, a Pitzer College szociológiaprofesszora. "Kazahsztánban sokan észreveszik" - mondja még azok is, akiket korábban nem érdekelt a politika.

Felhívja a figyelmet a március 6-i orosz invázió elleni nagy tüntetésre is, amelyre a kazah kormány hivatalos engedélyével került sor. Egy olyan országban, amelynek autokratikus rezsimje régóta gyanakodva, sőt ellenségesen szemléli a tiltakozásokat, ez nem kis dolog.

Egyre kevesebb az orosz

„Demográfiai szempontból a dolgok változnak. Jelenleg Kazahsztán az orosz lakosság 17 százaléka és a kazah lakosság több mint 70 százaléka. Ez drámai mértékben eltér attól, ami az 1990-es évek elején volt” – magyarázza Junisbai.

A legutóbbi, 1989-es szovjet népszámlálás szerint akkoriban 6 millió orosz élt Kazahsztánban (2021-ben 3,4 millióan), ami a lakosság 37,42 százalékát tette ki.

1926 óta ez volt az első népszámlálás, amelyben már nem az oroszok alkották a legnagyobb etnikai csoportot a Kazah Szovjetunió területén. A Közép-Ázsiai Köztársaság a szovjet éhínség által leginkább sújtott régiók közé tartozott, a sztálini kényszerültetési politikának (a hagyományos nomád lelkipásztori életmód betiltása) mintegy másfél millió áldozata volt, vagyis a kazah lakosság egyharmada. Ezért 1926-ról 1939-re a kazahok száma 3,6 millióról (a lakosság 58,5 százaléka) 2,3 millióra (37,8 százalék) csökkent.

Főleg orosz gyarmatosítók váltották fel őket, arányuk meredeken emelkedett 20,6-ról (1926) 40 százalékra (1939). Kiegészültek a szovjetek által Közép-Ázsiába deportált kisebb etnikai csoportokkal, például koreaiak (több mint 95 ezren), németek (több mint félmillió), de a dél-kaukázusi törökök, kurdok és azerbajdzsánok is.

Az oroszok csökkenő számának egyik oka a demográfia. A kazahokhoz képest alacsonyabb a születési arányuk, és főleg a fiatalabb oroszok költöztek oroszországi nagyvárosokba jobb fizetésért vagy egyetemre.

Gorbacsov hibája

Az 1980-as évek végén a kazahok ilyen szűk többsége miatt a volt SSR függetlensége egyáltalán nem volt magától értetődő.

Ehhez hozzájárult Moszkva stratégiai hibája, amely megerősítette sok kazah ellenállását. 1986-ban Gorbacsov úgy döntött, hogy leváltja a Kazahsztáni Kommunista Párt hosszú távú első titkárát, Dinmuchammed Kunajevet. A pontos ok nem tisztázott, Gorbacsov később azt állította, Kunaev nyaralni akart, és kártérítést kért magának, Kunaev ezt cáfolta.

Ennek önmagában nem lett volna drámai jelentősége, ha Gorbacsov valamiért nem az orosz Gennagyij Kolbint választotta volna a KSSR első titkárának.

Annak ellenére, hogy az 1930-as évek éhínsége után a kazahok kisebbségbe kerültek hazájukban, Moszkva addig mindig tiszteletben tartotta, hogy a KSSR formálisan a kazahok köztársasága, és kazahot jelölt a köztársaság legmagasabb párttisztségére.

Egy olyan orosz jelölése, aki nem is a kazah SZSZK-ban élt, igen negatív visszhangot kapott a köztársaságban. Diákok ezrei vonultak az utcára és tüntettek Kolbin ellen.

Ezeket a Želtoksannak nevezett tiltakozásokat a szovjet különleges célú milícia (OMON) keményen elfojtotta. Hivatalosan két ember vesztette életét, a tényleges áldozatok számát kétszázra becsülik.
 

PavolR

Well-Known Member
2020. július 2.
5 000
13 307
113
"Nácítlanítás"

A kazahok kritikus álláspontja az ukrajnai orosz invázió kapcsán Oroszországban vitákhoz vezetett, miszerint Kazahsztánt is „lenazifikálni” kell az ukrán minta szerint.

Ám a közép-ázsiai államban a moszkvai agresszív retorika éppen ellenkező hatást vált ki.

„Az egyik világos mintát láttam a kazah társadalom háborúra adott válaszában, hogy az orosz ajkú kazahok újból érdeklődnek a kazah nyelv tanulása iránt. Sok városi kazah van, aki oroszul nőtt fel, orosz iskolákba járt (...), és soha nem érezte magát kényelmetlenül vagy zavarban, hogy nem tud kazahul” – írja Junisbai sok kazah hozzáállásának megváltozását.

„Az emberek kényelmetlenül érzik magukat, ha csak oroszul vagy oroszul és angolul beszélnek. Egyes oroszok, de különösen az orosz ajkú kazahok körében nő az érdeklődés a kazah nyelv tanulása iránt. Ez egyértelműen reakció az ukrajnai orosz invázióra."

Kassenová szerint az elitek körében is megfigyelhető a Kremltől való távolságtartási törekvés: „Részleges elszakadás van Oroszországtól. Látjuk a felső eliteknél, az orosz és a kazah elit között gyakori volt, hogy egymás pozícióit töltik be a nagy cégeknél, és látjuk, hogy ez változik” – vélekedik.

„Úgy látjuk, hogy Kazahsztán külpolitikája többvektoros volt, és ez továbbra is így van” – elemzi a helyzetet.

Junisbai úgy véli, hogy az orosz-kazah kapcsolatok további fejlődésének mutatója lesz egy új atomerőmű építése, amelyre az oroszok törekednek. Bár szkeptikus abban, hogy Kazahsztán képes lesz teljesen kiszabadulni az orosz befolyási övezetből, e befolyás határai szerinte egyértelműek: Tokajev semmilyen körülmények között nem támogathatja Ukrajna orosz invázióját. Tudja, mit jelentene Észak-Kazahsztán számára Donbász annektálásának elismerése.
 

Kim Philby

Well-Known Member
2020. december 16.
9 530
29 752
113

 
  • Tetszik
Reactions: Nemerson
W

Wilson

Guest

Kazah testvérek! Szevasztok!....:)

china-communist-party-leadership-54300-9fdf0b098e0141f2a16dd58a408ded37-0.jpg
 

Yoda

Well-Known Member
2022. február 28.
1 854
2 188
113

Szeptembertől Kazahsztán az Orosz Föderációt megkerülve Azerbajdzsánon keresztül kezdi el értékesíteni olaja egy részét​

2022. augusztus 12., péntek, 16:44 - Olekszij Pavlis
4805 megtekintés

Kazahsztán szeptembertől Azerbajdzsán legnagyobb Baku-Tbiliszi-Ceyhan vezetékén keresztül értékesíti nyersolajának egy részét, miközben az ország alternatívákat keres a Kaszpi-tengeri Pipeline Consortium (CPC) helyett, amelyet Oroszország leállításával fenyegetett.

Erről a Reuters számolt be három, az ügyet jól ismerő forrásra hivatkozva.

Kazahsztán olajexportja a globális készletek több mint 1%-át, azaz napi 1,4 millió hordóját teszi ki.

20 éve szállítják őket a KPC vezetéken az orosz fekete-tengeri Novorosszijszk kikötőjébe, amely hozzáférést biztosít a világpiachoz.

Júliusban egy orosz bíróság a CPC leállításával fenyegetőzött, ami arra késztette a kazah kormányt és a nagy külföldi gyártókat, hogy elővigyázatosságból szerződést kössenek más cégekkel.

Egyik alternatíva sem olyan praktikus, mint a CPC-csővezeték, ami növeli az energiapiacok további ingadozásának kockázatát.

A kazah állami olajtársaság, a Kazmunaigaz (KMG) tárgyalásokat folytat az azerbajdzsáni állami tulajdonú SOCAR kereskedelmi részlegével, hogy engedélyezzék 1,5 millió tonna kazah kőolaj eladását egy azerbajdzsáni vezetéken keresztül, amely a törökországi földközi-tengeri Ceyhan kikötőt szállítja olajjal. – mondta a forrás.
A napi 30 000 hordónál kicsivel több mennyiség a CPC vezetéken áthaladó szokásos napi 1,3-1,4 millió hordóhoz képest nagyon kicsi - írja a Reuters.

A forrás szerint a végleges szerződést augusztus végén kellene aláírni, a Baku-Tbiliszi-Ceyhan (BTC) vezetéken pedig egy hónap múlva megindul az áramlás.

Két forrás szerint további évi 3,5 millió tonna kazah kőolaj érkezhet 2023-ban egy másik azerbajdzsáni vezetéken keresztül a grúz fekete-tengeri Szupsza kikötőbe.

A BTC-szállításokkal együtt a teljes mennyiség valamivel több lesz, mint napi 100 000 hordó, vagyis a CTC-áramlás 8%-a. A KazMunayGas nem kívánt nyilatkozni a Reutersnek, a SOCAR pedig nem tárgyalt a konkrét megállapodásról.

Emlékeztetünk:

Kasszim-Zsomart Tokajev kazahsztáni elnök arra utasította a kormányt, hogy az Orosz Föderációt megkerülő olajszállítási útvonalakat diverzifikálja – miután egy orosz bíróság elrendelte a Kaszpi-tengeri vezetékkonzorciumot, hogy 30 napra függessze fel tevékenységét.

Gazdasági igazság
 

Yoda

Well-Known Member
2022. február 28.
1 854
2 188
113
Kazah testvérek! Szevasztok!....:)

china-communist-party-leadership-54300-9fdf0b098e0141f2a16dd58a408ded37-0.jpg
Többek szerint a Kínai Népköztársaság felelősséggel tartozik a közép-ázsiai régióért is.
Így a térség államai Kazahsztán Kirgizisztán Tadzsikisztán Türkmentisztán Üzbegisztán számíthat a Kínai Népköztársaságra ha e államok területi integritásának és/vagy szuverenitásának a megóvásáról van szó.
Yoda álláspontja szerint Kína rendelkezik azzal a gazdasági katonai politikai akció rádiusszal a térségben ami ellensúlyozni tudja Oroszország agresszív törekvéseit.
 
W

Wilson

Guest
Többek szerint a Kínai Népköztársaság felelősséggel tartozik a közép-ázsiai régióért is.
Így a térség államai Kazahsztán Kirgizisztán Tadzsikisztán Türkmentisztán Üzbegisztán számíthat a Kínai Népköztársaságra ha e államok területi integritásának és/vagy szuverenitásának a megóvásáról van szó.
Yoda álláspontja szerint Kína rendelkezik azzal a gazdasági katonai politikai akció rádiusszal a térségben ami ellensúlyozni tudja Oroszország agresszív törekvéseit.
Kiegészítem a válaszom ha a térségbeli 5 országból kettő ezek közül a egyik Kazahsztán igényli és elfogadja a Kínai támogatást saját szuverenitása biztosítására az már elég lehet.
A térséget így Kazahsztánt is Oroszország és Kína uralja (minden szempontból) Kazahsztán elnöke pontosan tudja,hogy Kína megfogja védeni bárkivel szemben az isztánokba így Kazahsztánba eddig létrehozott gazdasági érdekeltségeit (ahogy ezt Kína többször el is mondta) és azt is pontosan tudja , hogy az ukrajnai Orosz invázió miatt Oroszországnak nagyon fontos a Kinával kialakított jó viszony és azzal is tisztában van, hogy az ukrajnai invázíó ârnyékában Oroszország nem fog "izmozni" velük.Így aztán tovább dolgozik azon,hogy lazítson az orosz medve szorításán, amely Tokajev hatalma szempontjából sokkal veszélyesebb mint Kína.