[BIZTPOL] A nagy sakktábla

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

  • Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:

    • a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
    • a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők

    Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.

    Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.

Status
Not open for further replies.

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
2 813
4 986
113
Apropó Budapest-Belgrád útvonal, nézzük a képet távolabbról:




Olvasásfóbiásoknak:


Namármost, ha Kína megépíti a Morava-Vardar-csatornát akkor mit fog akarni? Az addig hajón szállított árút átrakodni vagonokba, vagy továbbhajózni a Dunán? Ha e helyett a Velence-Duna csatorna épülne meg (nem túl valószínű), akkor még kérdés sem lesz.
Nekem úgy tűnik, hogy ez a Budapest-Belgrád vasútvonal Kínának vagy egy tartalékmegoldás, vagy egy átmeneti amíg a másik infrastrukturális projekt elkészül/esetleg valami akadályozná. Orbán megteheti, hogy beleköp Kína levesébe, és nem kotorja a Dunát, hogy az a kínai teherszállításra alkalmatlan legyen, és így kénytelenek legyenek legalább részben használni a drága pénzen épült vasútvonalat (is) ... ha Brüsszel bajszát cibálja, akkor a Kínaiakét se kímélje, de ezesetben nem lesz-e egyszerűbb csak kikerülni minket... valószínűleg igen... egyre felhősebb az ég a B-B-v megtérülése felett...
 
  • Tetszik
Reactions: ravenlord

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
2 813
4 986
113
Kivéve azt az átmeneti időszakot, amíg Kínának macerás az orosz-ukrán útvonal... melyik ujjunkba, milyen mélyen...
Apropó Budapest-Belgrád útvonal, nézzük a képet távolabbról:




Olvasásfóbiásoknak:


Namármost, ha Kína megépíti a Morava-Vardar-csatornát akkor mit fog akarni? Az addig hajón szállított árút átrakodni vagonokba, vagy továbbhajózni a Dunán? Ha e helyett a Velence-Duna csatorna épülne meg (nem túl valószínű), akkor még kérdés sem lesz.
Nekem úgy tűnik, hogy ez a Budapest-Belgrád vasútvonal Kínának vagy egy tartalékmegoldás, vagy egy átmeneti amíg a másik infrastrukturális projekt elkészül/esetleg valami akadályozná. Orbán megteheti, hogy beleköp Kína levesébe, és nem kotorja a Dunát, hogy az a kínai teherszállításra alkalmatlan legyen, és így kénytelenek legyenek legalább részben használni a drága pénzen épült vasútvonalat (is) ... ha Brüsszel bajszát cibálja, akkor a Kínaiakét se kímélje, de ezesetben nem lesz-e egyszerűbb csak kikerülni minket... valószínűleg igen... egyre felhősebb az ég a B-B-v megtérülése felett...
 

blogen

Well-Known Member
2010. április 20.
16 294
27 218
113
Namármost, ha Kína megépíti a Morava-Vardar-csatornát
Nem fogja, mert annak a csatornának nem lenne érdemleges kapacitása, szó szerint gyorsabb a Boszporuszon át felhajózni a Dunán Thesszalonikiből Belgrádig, mint Duna-Morava-Vardar-Égei csatorna tudna. Az ugyanis egyetlen hatalmas folyamatos zsiliptömeg lenne és ehhez nem állna rendelkezésre elegendő víz a száraz Balkánon megfelelő kapacitással. Egyszer már kiszámoltam, sajnálom, hogy nincs már meg a térkép a rengeteg kis tározóval és völgyzáró gáttal, különösen a középső szakaszán! Nem reális elképzelés.
 

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
2 813
4 986
113
beszélgetés Orbán Krisztián közgazdásszal


  • 02.20: A globalizáció eddig hatékonyságra optimalizált rendszer volt: minél többet termelni minél olcsóbban. A válságállóság nem volt szempont.
  • 05.30: Mára a világ vezetői megértették, mi történt, elindult az alkalmazkodás az új helyzethez. Akár egy évtizedig is eltart majd az átalakulás.
  • 07.05: Nincs térképünk. Honnan lesz neon gáz, ha leáll az Azovstal?
  • 10.00: Újra kettéválik a világ. Putyin háborúja felgyorsította a folyamatot.
  • 14.00: A német ipar orosz gáz nélkül is nagyon jó. Azt a tudást nem lehet a világ más pontjain gyorsan reprodukálni.
  • 16.00: Csökkennek a profitok, nőnek a bérek.
  • 19.00: Az olcsó orosz gáz csak legenda. Toposz.
  • 23.30: Európában Magyarországnál az egyik legrosszabb helyzetben lévő gazdaság. Kutya kemény idők jönnek.
  • 24.30: INFLÁCIÓ.
  • 27.30: Marsra szállást ígértek, Facebook lett belőle.
  • 28.30: Politikai okokból tíz évig is maradhat a magas infláció. Kiszívja a középosztály megtakarításait.
  • 30.30: Ha nincs EU-pénz, még tovább gyengül a forint, még nagyobb lesz az infláció.
  • 33.00: Politikai innováció. Mágikus gondolkodás. Hajmeresztő ötletek.
  • 36.00: Orbán gazdasági modellje csak addig működik, ameddig kockázatmentes az ország. Amikor kimondják, hogy nem demokrácia, akkor az egész modell borulhat.
  • 38.30: Amerika már a szerbekkel együtt, nem szövetségesként kezel.
  • 41.00: Putyin lesz a Nyugat új Hitlere. És mi odaragadunk mellé.
  • 43.40: Szaladhatunk még Kínához, de annak jó vége sosem lett még.
  • 45.40: Az alvó seriff, a troll és a potyautasok.
  • 51.00: Putyin, Hszi és Orbán sem tudta elképzelni, hogy a Nyugat ilyen határozott és egységes lesz.
 
  • Vicces
Reactions: PFZ and tomcat1

hendrick

Well-Known Member
2018. június 30.
2 813
4 986
113
Nem fogja, mert annak a csatornának nem lenne érdemleges kapacitása, szó szerint gyorsabb a Boszporuszon át felhajózni a Dunán Thesszalonikiből Belgrádig, mint Duna-Morava-Vardar-Égei csatorna tudna. Az ugyanis egyetlen hatalmas folyamatos zsiliptömeg lenne és ehhez nem állna rendelkezésre elegendő víz a száraz Balkánon megfelelő kapacitással. Egyszer már kiszámoltam, sajnálom, hogy nincs már meg a térkép a rengeteg kis tározóval és völgyzáró gáttal, különösen a középső szakaszán! Nem reális elképzelés.
A Duna Morava Vardar csatornát nem Kína akarta, hanem Görögország és Szerbia kereste meg vele Kínát, az ő érdekük, Kína akkor fog beleállni ha neki is érdeke. Ha mi megépítjük a vasítvonalkapacitásunkant akkor mi az átrakodásban leszünk érdekeltek vagy abban, hogy egyáltalán ne valósuljon meg, és ebben Törökország támogatására bizton számíthatunk.... a többi érdekelt fél ellenében.
 
  • Tetszik
Reactions: Kim Philby

enzo

Well-Known Member
2014. augusztus 4.
13 076
32 578
113
Látott-e már valaki olyan elméleti szakmai fejtegetést, ami ezt dolgozza fel, hogy valom mikor és miért működik/nem működik a Clausewitzi alaplogika?

Racionális szereplők között működik a "clausewitzi" logika, irracionalitásig propagandizált tömegekre nem hat, ott már csak az érzelmek a döntőek. De ez a folyamat már a 19. században megindult a modern nacionalizmus felívelésével. Aztán jött a modern tömegpropaganda, Edward Bernays és Göbbels módszerei (bár az USA-ban és Angliában már addig is a sajtó minden addiginál nagyobb hatása már előképe volt ennek, a krími és a spanyol-amerikai háború idején), ma pedig a szocmédia és a mainstream média által kikényszerített moralizáló konformitás, ami állandó nyomást gyakorol az egyénekre, bolytudatot hoz létre. Már az első világháború is részben azért robbant ki és főleg azért lett olyan hosszú, mert a racionalitást elhajították, a vezető politikusok is a hiszterizált közvélemény, illetve a hiszterizálást végző sajtó - vagy a sajtót irányítók - hatása alatt cselekedtek.
 
  • Tetszik
Reactions: ravenlord and Ember

Ember

Well-Known Member
2022. április 21.
975
8 224
93
A legcsunyabb az volt, hogy mindenki megvarakoztatta a botoxos orosz torpet. Ott acsingoott egyedul. :D

Ez pontosan megmutatta, hol is van ma mar a pozicioja, meg egy turkmenbasi meg hasonlo senkihaziak szemeben is...

Azért nem mindenki várakoztatta meg. De én kifejezetten örülök, ha Oroszországnak nem megy a power play, és nem működik a kontinentális imperializmusa. Hialuronsav vagy botulinumtoxin, kit érdekel, törpeség dettó Napóleon óta ez csak a prolikat érdekli. A pozíciója szerintem pont a helyén van, ez nagyon örvendetes, jó, hogy nincs már Szovjetúnió. Mondjuk a türkménbasi alá pozicionálni, a szokásos angolszász lebecsülése mindenkinek, Gandhival is elkúrták meg az egész világgal, ezért ment a brit birodalom a levesbe.
De mindennek nincs túl sok jelentősége, tudva, hogy a világ egyetlen szuperhatalma "élén" egy magatehetetlen senkiházi zöldség áll.
Ennek számomra az az üzenete, hogy az átlag amerikai pont annyira intelligens mint az átlag iráni vagy türkmén, SŐT.

Inkább Micimackón aggódnék, mert amig hullára röhögjük magunkat azon, hogy Oroszország csak egy regionális nagyhatalom, közben a kínai tőke szép lassan beférkőzik mindenhová. Persze az biztos szép világ lesz, ahol Xi, Alijev, Erdogan meg Nijazov uralkodik, hiszen ők magas növésűek.
Az USÁ-nak inkább támogatnia kellett volna az oroszokat meg Indiát, hogy Kína ne váljon hegemónná, mert szerintem inkább ez a veszély. Ehelyett Amerika gyengül (a népképviselet mindenképp, az amcsi cégek sikere pedig inkább a polgárok további kizsigerelését jelenti), de azért még beszopatja és magával rántja az EU-t meg az oroszokat, és végül élhetünk a kínai szép új világban 50 év múlva.
 
K

kamm

Guest
Azért nem mindenki várakoztatta meg.
Tukrmen.
Indiai.
Tadzsik.
Ilyen vilaghatalmak, erted.


De én kifejezetten örülök, ha Oroszországnak nem megy a power play, és nem működik a kontinentális imperializmusa. Hialuronsav vagy botulinumtoxin, kit érdekel, törpeség dettó Napóleon óta ez csak a prolikat érdekli. A pozíciója szerintem pont a helyén van, ez nagyon örvendetes, jó, hogy nincs már Szovjetúnió. Mondjuk a türkménbasi alá pozicionálni, a szokásos angolszász lebecsülése mindenkinek, Gandhival is elkúrták meg az egész világgal, ezért ment a brit birodalom a levesbe.
Avagy ideat pontosan tudjuk, hogy egy rohejesen poffeszkedo napoleoni komplexusokkal sujtott, botoxozo torpe, szavaiddal elve egy tipikus felazsiai-kelet-europai proli, aki messze-messze tulbecsulte sajat primitiv kleptokraciajanak a kepessegeit es most meg egy olyan bohoc is, mint a turkmenbasi, kepes megvarakoztatni.
Sot. Nemcsak Xi utasitotta el Putint, de meg Modi, az indiai nacionalista is leszarta magasrol a segelykereset es nyiltan az arcaba mondja, hogy 'nagyon nincs itt a haboruzas ideje'.

Ezt hivjak ugy, hogy nagyon nyilvanosan elszenvedett irgalmatlan pofaraeses.
Raadasul self-inflicted, mert sajat maga eroltette az egesz nyilvanos talalkozosdit.

Ez a talalkozo vilagossa tette, hogy Putin teljesen magara maradt, senki nem fog vele beleallni ebbe az oruletebe, mert senki nem kockaztatja meg, hogy bedoljon a gazdasaga, ha alakerul a szankcioknak (es kikerulni mindig sokkal-sokkal nehezebb.)

De mindennek nincs túl sok jelentősége, tudva, hogy a világ egyetlen szuperhatalma "élén" egy magatehetetlen senkiházi zöldség áll.

Ez annyria rohejes non sequitur hogy nem is reagalok ra, annyira gyerekes - osszefoglalva: :rolleyes:x100

FYI Oroszorszagnak mar a haboru elott sem volt semmilyen outputja a nyersanyagokon kivul. 100 eve keptelenek barmi piackepeset eloallitani, minden a nyersanyagok eladasabol van finanszirozva; mar a haboru elott is az EU legkorruptabb orszagaval, az 59M Olaszorszaggal versenyeztek nemzeti ossztermek szinjen.
Az hagyjan, de mindekozben ennek a bevetelnek is a nagy resze eltunik nyugati bankokban, meg $100M+ erteku eszement hajokban, ami mar a tipikus kelet-europai-azsiai proli rongyrazason is tulmegy, egy extrem szelsoseges-gatlastalan szintu rablorendszer egyertelmu bizonyiteka.

Egy komolytalan orszag. Kizarolag az atomfegyverei miatt volt meg nemi befolyasa, de ez a talalkozo bebizonyitotta, hogy az is nagyon gyorsan eltunik, ha igy megy tovabb.

Ennek számomra az az üzenete, hogy az átlag amerikai pont annyira intelligens mint az átlag iráni vagy türkmén, SŐT.
Persze, mert lathatoan keveset (sem) ertettel meg a nemzetkozi folyamatokbol. Ehhez olvasni meg erteni kellene a kulfoldi sajtot, azsiait-amerikait, fokeppen a gazdasagi sajtot, nem a lakaj-lokalsajtobol okoskodva okosakat elkepzelni meg kiokumlalni... :p

Ideat semmi sem egyetlen emberen mulik, ez a lenyege a rendszernek, valamint a gazdasag gyakorlatilag onjaro, az executive team cska igazitani tud a kereteken, direkt beavatkozast csak nagyon ritkan kepes vegrehajtani, mert a masik oldal tutira megfurja (lasd Covid.) Ezt lathatoan keptelen vagy megerteni, gondolom, mert az altalad jol ismert k-eu meg azsiai-orosz kommunista-autokratikus rendszerek mukodesi elveibol indulsz ki...

Az oroszoknal meg Putin veszjoslo sebesseggel erodalja a sajat magarol 10+ eve gondosan felepitett es apolt kepet. Egeszen elkepeszto tajekozatlansagra vall, hogy elhitte a kamu hirszerzest es arra bazirozva inditott el egy ilyen sulyos kovetkezmenyekkel jaro aggressziot.
csak ido kerdese, mikor

Inkább Micimackón aggódnék, mert amig hullára röhögjük magunkat azon, hogy Oroszország csak egy regionális nagyhatalom, közben a kínai tőke szép lassan beférkőzik mindenhová. Persze az biztos szép világ lesz, ahol Xi, Alijev, Erdogan meg Nijazov uralkodik, hiszen ők magas növésűek.
Fogalmam sincs, mit szeretnel mondani. Az ilyen kesze-kusza, kinjaban jopofizos, minden konkretum nelkuli okoskodasokkal nem tudok mit kezdeni...

Az USÁ-nak inkább támogatnia kellett volna az oroszokat meg Indiát, hogy Kína ne váljon hegemónná, mert szerintem inkább ez a veszély. Ehelyett Amerika gyengül (a népképviselet mindenképp, az amcsi cégek sikere pedig inkább a polgárok további kizsigerelését jelenti), de azért még beszopatja és magával rántja az EU-t meg az oroszokat, és végül élhetünk a kínai szép új világban 50 év múlva.
Amerikanak is megvannak a maga bajai, nem is keves - de vajmi keves koze van ahhoz, hogy az oroszok teljesen elszigetelodnek.
 

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 165
3 452
113
Apropó Budapest-Belgrád útvonal, nézzük a képet távolabbról:




Olvasásfóbiásoknak:


Namármost, ha Kína megépíti a Morava-Vardar-csatornát akkor mit fog akarni? Az addig hajón szállított árút átrakodni vagonokba, vagy továbbhajózni a Dunán? Ha e helyett a Velence-Duna csatorna épülne meg (nem túl valószínű), akkor még kérdés sem lesz.
Nekem úgy tűnik, hogy ez a Budapest-Belgrád vasútvonal Kínának vagy egy tartalékmegoldás, vagy egy átmeneti amíg a másik infrastrukturális projekt elkészül/esetleg valami akadályozná. Orbán megteheti, hogy beleköp Kína levesébe, és nem kotorja a Dunát, hogy az a kínai teherszállításra alkalmatlan legyen, és így kénytelenek legyenek legalább részben használni a drága pénzen épült vasútvonalat (is) ... ha Brüsszel bajszát cibálja, akkor a Kínaiakét se kímélje, de ezesetben nem lesz-e egyszerűbb csak kikerülni minket... valószínűleg igen... egyre felhősebb az ég a B-B-v megtérülése felett...
A kettő egyáltalán nem zárja ki egymást.
Ezeknek a csatornáknak lesz egy áteresztőképessége, amelyet majd időnként biztos fognak bővíteni is, ami nem biztos, hogy ki fogja elégíteni az igényeket. Az európai kikötők (pl Rotterdam) legnagyobb problémája, hogy még ha ki is rakodják megfelelő sebeséggel a beérkező konténereket (megj.: nem így történik), a mellérendelt vasúti infrastruktúra elégtelen annak elszállítására.
Ez egyébként nekünk is nagyon jó hír (mármint az a csatorna). Mindig megmosolyogtat, mikor a különböző logisztikai fejlesztések ellen ágálnak itthon, ugyanis a Kárpát-medence arra ítéltetett, hogy egy szép nagy logisztikai központ legyen, hogy ezt mennyire használjuk ki (és mikor érjük el), az elsősorban rajtunk múlik.

Két cikk:
Idézett az utóbbi 2019-es cikkből:
"Mennyire életképes ez a terv ön szerint?
– Jelenleg a távol-keleti konténerek különböző csatornákon érkeznek Közép-Európába, tíz évvel ezelőttig a fő kapcsolódási pontok Hamburg és Rotterdam voltak. Azóta erősödött a konténerforgalomban az észak-adriai kikötők, Trieszt, Koper és most már Rijeka szerepe is. A hajótársaságokért nagy verseny folyik a kikötők között. Ezek a vállalatok az ágazat legnagyobb cégei, és az, hogy melyik kikötőt választják, többek között a szövetségi rendszerüktől és a kikötők kapacitásától is függ. Egy konténerhajóra 15-16 ezer egységnyi konténert lehet felrakni, ami iszonyatos mennyiség. Összehasonlításképp: egy vasúti szerelvény ennek a töredékét, nagyjából 50 egységnyi konténert tud elszállítani. Rotterdamban például évi 10-20 millió darab konténert is megmozgatnak. Azonban annyira telítve vannak a közúti és vasúti pályák, hogy nehéz elhozni onnan az árut, így a továbbítási ideje meghosszabbodik. A nagy mélytengeri kikötőkben átrakják az áru egy részét kisebb, úgynevezett feeder hajókra. Mivel az észak-adriai kikötők nem mélytengeriek, ide nem tudnának felmenni a nagy óceánjárók, az athéni, vagyis a pireuszi kikötőben rakodnak át, ami nagy időveszteség.
Visszatérve a Budapest–Belgrád vonalra…
– Most érünk el oda. Ma már az a jellemző, hogy a konténeres cégek a szállítási idő tekintetében versenyeznek egymással – nem mindegy, hogy egy vagy három hét alatt érkezik meg az áru Európába. Egy kínai cég, a Cosco pedig hosszú távra kibérelte a pireuszi mélytengeri kikötőt, amely most a fejlesztések után már évi 3-4 millió konténeres kapacitással bír.
Itt született meg a kínai szállítmányozók ötlete, hogy a feeder hajók használata helyett milyen jó lenne, ha már Pireuszból kialakítanának egy vasúti csatornát Macedónián és Szerbián keresztül Budapestre, amelyen a szállítás 2-3 napig tartana ideális esetben, így egy hetet is lehetne nyerni ezzel az útvonallal."

A két projekt nem vetélytársa egymásnak, hanem kiegészíthetik egymást, ha majd mind a kettő létezni fog.
 
  • Imádom
Reactions: kamm

FilcTroll

Well-Known Member
2017. december 18.
1 757
4 687
113
A kettő egyáltalán nem zárja ki egymást.
Ezeknek a csatornáknak lesz egy áteresztőképessége, amelyet majd időnként biztos fognak bővíteni is, ami nem biztos, hogy ki fogja elégíteni az igényeket. Az európai kikötők (pl Rotterdam) legnagyobb problémája, hogy még ha ki is rakodják megfelelő sebeséggel a beérkező konténereket (megj.: nem így történik), a mellérendelt vasúti infrastruktúra elégtelen annak elszállítására.
Ez egyébként nekünk is nagyon jó hír (mármint az a csatorna). Mindig megmosolyogtat, mikor a különböző logisztikai fejlesztések ellen ágálnak itthon, ugyanis a Kárpát-medence arra ítéltetett, hogy egy szép nagy logisztikai központ legyen, hogy ezt mennyire használjuk ki (és mikor érjük el), az elsősorban rajtunk múlik.

Két cikk:
Idézett az utóbbi 2019-es cikkből:
"Mennyire életképes ez a terv ön szerint?
– Jelenleg a távol-keleti konténerek különböző csatornákon érkeznek Közép-Európába, tíz évvel ezelőttig a fő kapcsolódási pontok Hamburg és Rotterdam voltak. Azóta erősödött a konténerforgalomban az észak-adriai kikötők, Trieszt, Koper és most már Rijeka szerepe is. A hajótársaságokért nagy verseny folyik a kikötők között. Ezek a vállalatok az ágazat legnagyobb cégei, és az, hogy melyik kikötőt választják, többek között a szövetségi rendszerüktől és a kikötők kapacitásától is függ. Egy konténerhajóra 15-16 ezer egységnyi konténert lehet felrakni, ami iszonyatos mennyiség. Összehasonlításképp: egy vasúti szerelvény ennek a töredékét, nagyjából 50 egységnyi konténert tud elszállítani. Rotterdamban például évi 10-20 millió darab konténert is megmozgatnak. Azonban annyira telítve vannak a közúti és vasúti pályák, hogy nehéz elhozni onnan az árut, így a továbbítási ideje meghosszabbodik. A nagy mélytengeri kikötőkben átrakják az áru egy részét kisebb, úgynevezett feeder hajókra. Mivel az észak-adriai kikötők nem mélytengeriek, ide nem tudnának felmenni a nagy óceánjárók, az athéni, vagyis a pireuszi kikötőben rakodnak át, ami nagy időveszteség.
Visszatérve a Budapest–Belgrád vonalra…
– Most érünk el oda. Ma már az a jellemző, hogy a konténeres cégek a szállítási idő tekintetében versenyeznek egymással – nem mindegy, hogy egy vagy három hét alatt érkezik meg az áru Európába. Egy kínai cég, a Cosco pedig hosszú távra kibérelte a pireuszi mélytengeri kikötőt, amely most a fejlesztések után már évi 3-4 millió konténeres kapacitással bír.


A két projekt nem vetélytársa egymásnak, hanem kiegészíthetik egymást, ha majd mind a kettő létezni fog.
Teljesen laikus felvetésem az, hogy ha drasztikusan és tartósan visszaesik a fölósleges túlfogyasztás (amire most azért látszik némi esély), akkor ennek vége. A láncok legvégén a mi véges fizetőképességű, európai lakossági igényeink állnak. Bizonyára nincs rá adat, hogy ennek a bődületes áruforgalomnak mekkora része a "könnyen nélkülözhető holmi", de én arra hajlok, hogy meglepően nagy. Amint nincs vevő a ledekkel díszített, buborékfújó pingvinekre és a szó szerint millióféle hasonló szarra, máris nem lesz akkora tülekedés a logisztikai kapacitásokra. (A napokban hüledeztem egy plázában egy olyan üzleten, ami sok száz négyzetméteren kizárólag haszontalan holmikat kínált.)
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
21 309
34 058
113
Teljesen laikus felvetésem az, hogy ha drasztikusan és tartósan visszaesik a fölósleges túlfogyasztás (amire most azért látszik némi esély), akkor ennek vége. A láncok legvégén a mi véges fizetőképességű, európai lakossági igényeink állnak. Bizonyára nincs rá adat, hogy ennek a bődületes áruforgalomnak mekkora része a "könnyen nélkülözhető holmi", de én arra hajlok, hogy meglepően nagy. Amint nincs vevő a ledekkel díszített, buborékfújó pingvinekre és a szó szerint millióféle hasonló szarra, máris nem lesz akkora tülekedés a logisztikai kapacitásokra. (A napokban hüledeztem egy plázában egy olyan üzleten, ami sok száz négyzetméteren kizárólag haszontalan holmikat kínált.)
szerencsére a vasút nem egyirányú és szerencsére több országot is érínt.
A vasúti szállítás versenyképes ha árucsökkenés van az óriás konténerszállítók megrendelését elöbb visszamondják mit a vasuti mozdonyokét.
nem csak kapni tudunk kínából és nem csak kíából tudunk kapni árut de küldeni is tudunk kínába és nem csak kínába.
 

DTheo

Well-Known Member
2020. augusztus 20.
1 165
3 452
113
Teljesen laikus felvetésem az, hogy ha drasztikusan és tartósan visszaesik a fölósleges túlfogyasztás (amire most azért látszik némi esély), akkor ennek vége. A láncok legvégén a mi véges fizetőképességű, európai lakossági igényeink állnak. Bizonyára nincs rá adat, hogy ennek a bődületes áruforgalomnak mekkora része a "könnyen nélkülözhető holmi", de én arra hajlok, hogy meglepően nagy. Amint nincs vevő a ledekkel díszített, buborékfújó pingvinekre és a szó szerint millióféle hasonló szarra, máris nem lesz akkora tülekedés a logisztikai kapacitásokra. (A napokban hüledeztem egy plázában egy olyan üzleten, ami sok száz négyzetméteren kizárólag haszontalan holmikat kínált.)
Ez szerintem is így lesz, de itt három dolgot meg kell jegyezni.
2021 őszén az volt a terv, hogy a vasútvonal magyar oldalon 2025-ben kerül átadásra.
A fentebb említésre kerülő csatorna (sajnos) még csak terv, ha jól tudom. Vagy valaki tud pontosabb infót?
Lehet, hogy a most következő problémák még 2025-ben is éreztetni fogják a hatásukat, de előbb-utóbb minden válságnak vége lesz, és újra elindul valamilyen szintű fellendülés. Amellett a logisztika elsődleges fontossága (a biztonság mellett) az, hogy az árú milyen gyorsan jut el x-ből y-ba.
Talán a következő két kép többet ér ezer szónál:
main-qimg-61e0ac26bcc59cec192a1302586c2665-lq

A fenti a Shanghai-Rotterdam leggyakoribb útvonala.

Map-of-Northern-Sea-Route-blue-vs-Southern-Sea-Route-red-68_Q320.jpg

Ez pedig az északi-tengeri útvonal, de ez is nyáron használható elsődlegesen, mikor alapvetően jégmentesnek tekinthető, bár az oroszok több atomjégtörője is dolgozik azon, hogy a hajózhatóságot tovább fenntartsa, de ezen a ponton megint eljutunk a kikitők teherbírásához, illetve ahhoz, hogy pontosan hova megy az árú.

Szerk.: Visszatérve. A Budapest-Belgrád vasútvonal ágyazhat majd meg új projekteknek, mert az ide beérkező áruknak valahogy tovább is kell majd haladniuk, ez újabb fejlesztéseket fog hozni hozzánk. Egy ilyen projektet önmagában nem lehet megítélni. Olyan ez, mint az autópálya kihasználtság. Lehet, hogy amiatt megy a világ egyik vezető cége az adott területre, mert van megfelelő infrastrukturális kapcsolat, ami az autópálya tervezésekor, sőt még közvetlenül a kivitelezése után sem látható.
 

PFZ

Well-Known Member
2022. március 23.
2 118
9 168
113
beszélgetés Orbán Krisztián közgazdásszal

Ha én egy balos emberke lennék, a videó megnézése után kötelet fonnék a nyakam köré, felkészülve a végjátékra. Nem azt mondom, hogy hazudik, de azt igen, hogy ügyesen csűri a szavakat és kiemeli, felnagyítja a negatív dolgokat, mélyen hallgatva a pozitívokról.
 
Status
Not open for further replies.