Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés
- Téma indítója Batka
- Indítva
T
Törölt tag
Guest
Mi az, hogy normál üzem?Okas, akkor tessék megnézni a határon levő vegyi üzemeket és minden mást is.
A kép készítője vicces akart lenni, de inkább csak saját balfaszságát leplezte le.
Ha egyszer kataklizma lenne Bécs melletti finomítónál, akkor annak füstje és mása hol landolna?
Ja, itt. Ennyi erővel rajzolhatta volna ezt is. Mert normál üzemben szállt már el gáz / olajipari létesítmény.
Atom nem. Egy sem.
A teszt nem tartozik a normál üzemhez?
A földrengés japánban nem tartozik a normál üzemhez?
M
molnibalage
Guest
Nem. Mert az már az over eng. része volt, ahol túlgondolták az egészet.Mi az, hogy normál üzem?
A teszt nem tartozik a normál üzemhez?
A mai napig nem volt senkinek szükséges ilyen nyakatekert üzemre.
Ahol egy teszt nagyobb veszéllyel járt, mint egy blackout, mert nem hozzáértők hajtották végre.
De akkor ez alapján felmerül a kérdés, hogy maga az egész ötlet mennyire volt életképes.
A földrengést is kibírta az erőmű (az ÖSSZES), tehát a normál üzemen túl.A földrengés japánban nem tartozik a normál üzemhez?
Az, hogy aztán a japán büszkeség miatt nem kértek segítséget az nem az atomerőmű hibája. A jenkik tudtak volna CH-47-tel segíteni.
Az egyetlen komoly, külső körülmények nélküli eset a TMI volt.
A kikerült sugárzásnak se volt komoly többlet dózisterhelése.
M
molnibalage
Guest
Szélcsend van Ausztriában, a legszelesebb nem tengerparti országban és Paks I. negyede áll.
Ukrán atomimort is csökkent és onnan most adat sincs.
Francia atom fele is áll.
Szerintem rossz helyre címezted ezt a hozzászólást, tökéletesen tisztában vagyok az atomerőművek biztonságosságával, és magam is atompárti vagyok. Paks 2-nek szerintem már vagy 5-10 éve készen kéne lennie, és Paks-3-al kéne úgy állnunk, mint most Paks-2 vel vagyunk...
A hozzászólásom nem erről szólt, hanem arról, hogy egy annyira a szomszéd szájába telepített atomerőmű esetén, ami 1km-re van az államhatártól, ott szerintem nincs ország, ahol ez ne váltana ki a külföldi népesség egy részében is ellenállást. Látjuk, hogy belföldön is mennyi "rettegő" van (ahogy te fogalmazol), ha egy erőmű közel kerül a határhoz, ott még pluszban ehhez a külföldiek is hozzájönnek, és lehet akár belföldön politikai konszenzus egy erőműépítés, egy ilyen esetben már a külföldi politika is erősen el fog kezdeni belejátszani a dolgokba. Pl. egy osztrák mélyzöld párt nyilván sokkal aktívabban ugatna egy Sopron-Ágfalvi "Paks-2" ellen, mint egy paksi Paks-2 ellen. Valahol ez érthető is, ezzel számolni kell, és aki ilyen építési helyszínt választ, nyilván számol is vele. Az említett francia példánál például biztos vagyok benne, hogy a belgák is áldásukat adták a dologra, még az is lehet, hogy valamilyen formában "ellentételezést" is kapnak a "kockázatért" cserébe. (pl. belga alvállalkozók is csinálták, vagy olcsóban kapják a delejt, vagy mittudomén)
M
molnibalage
Guest
Ha jól emlékszem tudtak volna vinni mobil áramfejlesztőt és üzemanyagtankot is, időt adott volna a japóknak hogy aztán ők is vigyenek még cuccot oda.
M
molnibalage
Guest
Levegőt melegítesz fűtőszállal és azt keringteted.
M
molnibalage
Guest
Ako lényegében egy marhanagy hőcserélő az egész.Mindennek gondolok egy ilyen szerkezetet,csak olcsónak nem....
M
molnibalage
Guest
Persze hogy az, XXL-es változata a cserépkályhának magasabb hőmérsékleten, csak ez le van szigetelve, mert máshogy nyered ki a hőt.
Oké,csak a homoknak elég jó súlya van.És egy elég sűrű csőhálózat kell bele.És azt igen jol meg kell csinálni,minőségi anyagokbol,mert 100 tonna homokot kilapátolni azért nem egyszerű mutatvány-Szóval egy ilyen szerkezet minden lehet,csak olcsó nem.Mire fog ez megtérülni?Mindezt azért,hogy 1 hétig főtsenek tucatnyi házat?Nekem nem tűnik ez rentábilisnak.
M
molnibalage
Guest
A 100 tonnás változatban azért több van.
Ezen felül a metódus az lenne, hogy nyáron felpumpálják, majd egyes éghajlaton a kora és közép ősz és kora tavaszi napsütés már értelmezhető mennyiséget tud visszatermelni hőként a PV is, amikor nincs otthon az ember és nem fogyasztana áramot. Tehát nem a teljes kiváltása a cél adott esetben a gáznak, hanem támogatása a rendszernek.
A közgazdasági skálázása a kérdés a rendszernek, hogy mikor, hol és mekkora méretben éri meg.
A skandináv országokba pont ökörség. Itthon meg pont jónak tűnik. Ma is volt értelmezhető napsütés, pár kWh hőtárolása simán lehetséges.
A fűtés korai időszakában egy szigetelt lakás hőigénye kb. ennyi. Nekem a okt-nov hőigényem korábban 300 kWh sem volt. Ez napi 10 alatti átlag, mert ebben hétvége is van, de akkor PV termelhet áramot is, mert van rá fogyasztó.
Hát,igy nézve már kicsit másképpen fekszik a leányzó.....
Mennyi lehet a "ternosz" előállitási költsége,és mennyi az élettartama?Meg úgy az egész rendszeré?Még mindig tamáskodom,hogy megéri e.....Szerintem ilyen napi szintű jelen idejű rendszerbe meg inkább a központi fűtésbe illesztett,kiegyenlitőnek amúgy is kellő viz tartály jobban megfelel.(oké,én nem vagyok mérnök,de ez az "érzésem")
Abban a pillanatban, amikor nem vizet használsz a pufferben hőtárolásra, megugranak a költségek, bonyolódik a műszaki tartalom, ezáltal jócskán megdrágul a mutatvány.
A képeken egy álló henger van, tippre belül valami csőköteges vagy lemezes hőcserélő lehet, ami közé felülről a száraz homokot akár légbefúvásos rendszerrel is belehet juttatni, alul meg mint egy gabona tárolóból kinyerni ha javítani kell.
csőköteges hőcserélő - Google-keresés
www.google.com
Lehet akár ilyesmi is, csak épp nem ürítik és töltik, hanem fixen áll benne a homok
3. A HŐ- ÉS ANYAGÁTADÁS MŰVELETEI
Solex Feature | July 2021 | Process Heating
Moving-bed heat exchangers can help reduce the carbon footprint and energy costs in some process applications.
digitaledition.process-heating.com
Caldera
www.caldera.co.uk