Energiagazdálkodás, energiabiztonság, villamosenergia-termelés

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

szuvorov

Well-Known Member
2014. május 16.
7 491
24 012
113
Legalább ennyire érdemes lenne berajzolni az uralkodó szélirányt is.
Ezen ne múljon


2de62be3d13ba4badfdf4ffcbceb0b24.jpg
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 067
113
Okas, akkor tessék megnézni a határon levő vegyi üzemeket és minden mást is.
A kép készítője vicces akart lenni, de inkább csak saját balfaszságát leplezte le. :)

Ha egyszer kataklizma lenne Bécs melletti finomítónál, akkor annak füstje és mása hol landolna?
Ja, itt. Ennyi erővel rajzolhatta volna ezt is. Mert normál üzemben szállt már el gáz / olajipari létesítmény.
Atom nem. Egy sem.
Mi az, hogy normál üzem?
A teszt nem tartozik a normál üzemhez? :oops:
A földrengés japánban nem tartozik a normál üzemhez? :eek:
 
M

molnibalage

Guest
Mi az, hogy normál üzem?
A teszt nem tartozik a normál üzemhez? :oops:
Nem. Mert az már az over eng. része volt, ahol túlgondolták az egészet.
A mai napig nem volt senkinek szükséges ilyen nyakatekert üzemre.
Ahol egy teszt nagyobb veszéllyel járt, mint egy blackout, mert nem hozzáértők hajtották végre.
De akkor ez alapján felmerül a kérdés, hogy maga az egész ötlet mennyire volt életképes.

A földrengés japánban nem tartozik a normál üzemhez? :eek:
A földrengést is kibírta az erőmű (az ÖSSZES), tehát a normál üzemen túl.
Az, hogy aztán a japán büszkeség miatt nem kértek segítséget az nem az atomerőmű hibája. A jenkik tudtak volna CH-47-tel segíteni.

Az egyetlen komoly, külső körülmények nélküli eset a TMI volt.
A kikerült sugárzásnak se volt komoly többlet dózisterhelése.
 

rm40

Well-Known Member
2013. február 23.
1 637
3 342
113
Változtak a hivatalos fajlagos széndioxid-kibocsátási értékek? Az oké, hogy kicsit sötétszélcsend van, de még ehhez képest is valami brutálisan bebarnult egész Közép-Európa az electricitymap-en...
 
  • Hűha
Reactions: BJani
M

molnibalage

Guest
Változtak a hivatalos fajlagos széndioxid-kibocsátási értékek? Az oké, hogy kicsit sötétszélcsend van, de még ehhez képest is valami brutálisan bebarnult egész Közép-Európa az electricitymap-en...
Szélcsend van Ausztriában, a legszelesebb nem tengerparti országban és Paks I. negyede áll.
Ukrán atomimort is csökkent és onnan most adat sincs.
Francia atom fele is áll.
 

BJani

Well-Known Member
2020. január 28.
1 495
3 943
113
Jaj nemár. A három nagy nukleáris erőmű baleset egyrészt teljesen különböző, másrészt extrém okok miatt következett be. Lássuk már be, hogy európában a nevezett okok még csak esély szinten sem állnak fenn. Ugyan mi okozhatna a jelenleg üzemelő erőművekben olyan mértékű szennyezéssel járó balesetet, ami egészségügyi kockázat tekintetében összevethető lenne egy nagy vegyi balesettel, vagy akár csak a szénerőművek napi szennyezéséből fakadó egészségügyi kockázattal? A jelenlegi szabályzás és a hozzá kapcsolódó kontroll több mint elég az európai viszonyok között, hogy az atomenergia területe az ipar egyik legbiztonságosabb üzemének tekinthető legyen. Rohadt unalmas már ez a folytonos rettegés a semmitől.

Szerintem rossz helyre címezted ezt a hozzászólást, tökéletesen tisztában vagyok az atomerőművek biztonságosságával, és magam is atompárti vagyok. Paks 2-nek szerintem már vagy 5-10 éve készen kéne lennie, és Paks-3-al kéne úgy állnunk, mint most Paks-2 vel vagyunk...

A hozzászólásom nem erről szólt, hanem arról, hogy egy annyira a szomszéd szájába telepített atomerőmű esetén, ami 1km-re van az államhatártól, ott szerintem nincs ország, ahol ez ne váltana ki a külföldi népesség egy részében is ellenállást. Látjuk, hogy belföldön is mennyi "rettegő" van (ahogy te fogalmazol), ha egy erőmű közel kerül a határhoz, ott még pluszban ehhez a külföldiek is hozzájönnek, és lehet akár belföldön politikai konszenzus egy erőműépítés, egy ilyen esetben már a külföldi politika is erősen el fog kezdeni belejátszani a dolgokba. Pl. egy osztrák mélyzöld párt nyilván sokkal aktívabban ugatna egy Sopron-Ágfalvi "Paks-2" ellen, mint egy paksi Paks-2 ellen. Valahol ez érthető is, ezzel számolni kell, és aki ilyen építési helyszínt választ, nyilván számol is vele. Az említett francia példánál például biztos vagyok benne, hogy a belgák is áldásukat adták a dologra, még az is lehet, hogy valamilyen formában "ellentételezést" is kapnak a "kockázatért" cserébe. (pl. belga alvállalkozók is csinálták, vagy olcsóban kapják a delejt, vagy mittudomén)
 

aquarell

Well-Known Member
2015. január 20.
16 518
60 112
113
A homokhoz: hogyan melegited fel a homokot? Hogy adja le a meleget? Csak 1 mondatban. Nincs kedvem visszalapozgatni...
Köszönöm.
 

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 261
33 569
113
Persze hogy az, XXL-es változata a cserépkályhának magasabb hőmérsékleten, csak ez le van szigetelve, mert máshogy nyered ki a hőt.
Oké,csak a homoknak elég jó súlya van.És egy elég sűrű csőhálózat kell bele.És azt igen jol meg kell csinálni,minőségi anyagokbol,mert 100 tonna homokot kilapátolni azért nem egyszerű mutatvány-Szóval egy ilyen szerkezet minden lehet,csak olcsó nem.Mire fog ez megtérülni?Mindezt azért,hogy 1 hétig főtsenek tucatnyi házat?Nekem nem tűnik ez rentábilisnak.
 
M

molnibalage

Guest
Oké,csak a homoknak elég jó súlya van.És egy elég sűrű csőhálózat kell bele.És azt igen jol meg kell csinálni,minőségi anyagokbol,mert 100 tonna homokot kilapátolni azért nem egyszerű mutatvány-Szóval egy ilyen szerkezet minden lehet,csak olcsó nem.Mire fog ez megtérülni?Mindezt azért,hogy 1 hétig főtsenek tucatnyi házat?Nekem nem tűnik ez rentábilisnak.
A 100 tonnás változatban azért több van.
Ezen felül a metódus az lenne, hogy nyáron felpumpálják, majd egyes éghajlaton a kora és közép ősz és kora tavaszi napsütés már értelmezhető mennyiséget tud visszatermelni hőként a PV is, amikor nincs otthon az ember és nem fogyasztana áramot. Tehát nem a teljes kiváltása a cél adott esetben a gáznak, hanem támogatása a rendszernek.

A közgazdasági skálázása a kérdés a rendszernek, hogy mikor, hol és mekkora méretben éri meg.
A skandináv országokba pont ökörség. Itthon meg pont jónak tűnik. Ma is volt értelmezhető napsütés, pár kWh hőtárolása simán lehetséges.
A fűtés korai időszakában egy szigetelt lakás hőigénye kb. ennyi. Nekem a okt-nov hőigényem korábban 300 kWh sem volt. Ez napi 10 alatti átlag, mert ebben hétvége is van, de akkor PV termelhet áramot is, mert van rá fogyasztó.
 
  • Tetszik
Reactions: phaidros

Negan

Well-Known Member
2019. november 30.
19 261
33 569
113
A 100 tonnás változatban azért több van.
Ezen felül a metódus az lenne, hogy nyáron felpumpálják, majd egyes éghajlaton a kora és közép ősz és kora tavaszi napsütés már értelmezhető mennyiséget tud visszatermelni hőként a PV is, amikor nincs otthon az ember és nem fogyasztana áramot. Tehát nem a teljes kiváltása a cél adott esetben a gáznak, hanem támogatása a rendszernek.

A közgazdasági skálázása a kérdés a rendszernek, hogy mikor, hol és mekkora méretben éri meg.
A skandináv országokba pont ökörség. Itthon meg pont jónak tűnik. Ma is volt értelmezhető napsütés, pár kWh hőtárolása simán lehetséges.
A fűtés korai időszakában egy szigetelt lakás hőigénye kb. ennyi. Nekem a okt-nov hőigényem korábban 300 kWh sem volt. Ez napi 10 alatti átlag, mert ebben hétvége is van, de akkor PV termelhet áramot is, mert van rá fogyasztó.
Hát,igy nézve már kicsit másképpen fekszik a leányzó.....
Mennyi lehet a "ternosz" előállitási költsége,és mennyi az élettartama?Meg úgy az egész rendszeré?Még mindig tamáskodom,hogy megéri e.....Szerintem ilyen napi szintű jelen idejű rendszerbe meg inkább a központi fűtésbe illesztett,kiegyenlitőnek amúgy is kellő viz tartály jobban megfelel.(oké,én nem vagyok mérnök,de ez az "érzésem")
 

ximix

Well-Known Member
2017. december 1.
869
2 526
93
Oké,csak a homoknak elég jó súlya van.És egy elég sűrű csőhálózat kell bele.És azt igen jol meg kell csinálni,minőségi anyagokbol,mert 100 tonna homokot kilapátolni azért nem egyszerű mutatvány-Szóval egy ilyen szerkezet minden lehet,csak olcsó nem.Mire fog ez megtérülni?Mindezt azért,hogy 1 hétig főtsenek tucatnyi házat?Nekem nem tűnik ez rentábilisnak.
A képeken egy álló henger van, tippre belül valami csőköteges vagy lemezes hőcserélő lehet, ami közé felülről a száraz homokot akár légbefúvásos rendszerrel is belehet juttatni, alul meg mint egy gabona tárolóból kinyerni ha javítani kell.


Lehet akár ilyesmi is, csak épp nem ürítik és töltik, hanem fixen áll benne a homok


3. A HŐ- ÉS ANYAGÁTADÁS MŰVELETEI
pdf