Valamiért van egy olyan sejtésem is, hogy ott sokkal nagyobb a nemzeti összetartozás érzése, sokkal kevesebb a hobbiból vagy pénzért külföldi érdeket képviselő állampolgár, és létezik a parlamentben olyan, hogy nemzeti minimum.
A pénz világa
- Téma indítója elimgarak
- Indítva
Valamiért van egy olyan sejtésem is, hogy ott sokkal nagyobb a nemzeti összetartozás érzése, sokkal kevesebb a hobbiból vagy pénzért külföldi érdeket képviselő állampolgár, és létezik a parlamentben olyan, hogy nemzeti minimum.
Nem tudom jártál-e Dél-Koreában, esetleg beszéltél-e már koreaival (aki ott él) egy sör mellett. Én viszonylag sokat.
DK a háborújuk után egy végtelenül legatyásodott országocska volt, nulla iparral, szétcseszett társadalommal, egy nagyjából a japánok gyűlöletére és a kínaiak lenézésére alapuló, homályos, ám annál erősebb nemzeti öntudattal.
Kemény munkával, és elsősorban a hazai tőkésréteg (libsi szemmel abszolút pofátlan) helyzetbe hozásával indultak el. Ami ott van az minden, csak nem kapitalizmus. Full protekcionista “oligarchizmus”, azok a családok/cégek viszik a hátukon a gazdaságot, akik a ‘60as években helyzetbe lettek hozva (meg az ő haverjaik). Semmilyen verseny nincs a szó nyugati értelmében. Emiatt hihetetlen disszonáns az ország: van ami scifi módon össze van rakva, és van ami nagyon “kínai”, épp csak annyira működik, hogy el lehet mondani róla, hogy működik.
A külföldi tőkét kizárólag azért engedték be, hogy minél hamarabb “eltanuhassák” (ellopják) tőlük, amit csak tudnak (meg a pénzt). A Hyundai pl kb egy Közgépként kezdett, infrastruktúrát épített (természetesen versenyről szó sem volt!), aztán ahogy nőtt a család, úgy bővített a cég új iparágakkal. Hajóipar, nehézgépek, mikroelektronika, stb.
Az autós rész konkrétan a Mitsubishi licencgyára volt jó ideig. A cégbirodalom most már az autógyártás teljes vertikumát lefedi (saját tulajdonú beszállítókkal!).
Igazából kimaxolták, amit a japánok a zaibatsukkal nem tudtak.
Sajátjaik a bankjaik, a kereskedelmi láncaik, a telkó cégeik és a komplett iparuk. Utóbbi pl hajóépítésben pár éve még világelső volt (a hajók értékét tekintve).
Külföldi céget csak mutatóba engednek be, de azt is úgy, hogy végül garantáltan a koreai járjon jobban.
És mindezt úgy kezdték, ahogy a NER itthon nekilendült: a külföldi tőkéből minél többet lefölözni, abból a helyi tőkés réteget helyzetbe hozni, MINDENT koreai kézben tartani.
Tekintélyelvű, sokszor kontraszelektált vezetőik vannak, akiknek rémálom dolgozni (európai fejjel). Ha a főni azt mondja, ezt márpedig megcsináljuk, akkor azt megcsináljuk. Lehet, hogy elég pár tucat ember a folyamatban, meg nem elsőre sikerül, de megcsináljuk.
Ugyanakkor, ahogy a japánok társadalma, úgy a koreaiaké is romokban.
Ez volt az ára.
Ez egy meglepően jó beszélgetés. Kádár korszak, rendszerváltás, 90's évek és a várható jövő:
Spec beszéltem,csak nem Koreában,hanem Dunaújvárosban.És nem is tekintem a távol keleti módit követendő példának.Inkább a finneket.
Viszont azért igen nagy különbségek vannak a hazai NER működéséhez képest,ami miatt náluk mégiscsak kiépült egy világszinvonalu ipar,amit a NER soha nem fog létrehozni.NER cégek többsége nem végez tényleges gazdasági tevékenységet,sima lefölöző cégek.A tényleges munkát alvállalkozók végzik,igen sokszor nyugati cégek.Nem modernizálják az államot.Lezüllesztik a közszolgáltatásokat.Ebböl a jövő szempontjábol a legnagyobb bűn,a közoktatás lezüllesztése.A társadalom szándékos megosztása,a nemzeti összetartozás szándékos szétverése meg halálos bűn.Ez a hatalom nem fejleszti,hanem kiéli az országot.
Majd úgy 20 év múlva térjünk vissza rá, hogy a NER mit ért el (vagy mit nem). A koreaiaknál kb 1965 körül volt 12 éves a saját “NER”jük.
Nem,mert nekünk volt egy alapunk,ami 20+ év előnyt jelenthetett volna.Ezt fokozatosan leromboltuk,és erre a rombolásra tette fel a koronát a NER.
Gazdaságilag egy kifilézett, érdemi ipar nélküli és végletekig eltékozolt mezőgazdasággal létező országunk volt 2000 előtt, onnantól meg 2010ig maximum stagnáltunk. Valóban nem egészen az ‘50es évek Koreája, de nem is azt a mennyiségű külföldi (amerikai) zsetont kaptuk, mint ők akkor.
Ez valami elírás lesz.
Japán GDP 1973-ban 22-23 szorosa volt a finnek.
Itt az egy főre vetített GDP-ről lehet szó.
A dél-koreai példa max érdekes lehet, de mint analógia sem állja meg a helyét.
- egy geopolitikailag teljesen elszigetelt helyzetben, egy gyökeresen más társadalmi kulturális háttérrel és egy teljesen más szakaszban tartó világ gazdasági időszakban vetették be a protekcionizmust. Piacgazdaságról se beszélhetünk mai formájában.
- Dél-Koreában nem volt plurális demokrácia se jogállam( bár ezútobbi terén feléjük mozgunk csak vissza felé).
- a globalizmus a maihoz képest gyerekcipőben járt
- neoliberális gazdasági modell a globalizmussal összefüggésben még csak építkezett modern formájában, sehol nem volt még a tőke export a pénzügyi piacok fejlettségről nem is beszélve.
- Mo kiinduló helyzete már a fenti nézőpontból is gyökeresen más.
- Trazint ország(félperiféria) centrális földrajzi/geopolitikai helyzettel, teljesen más társadalmi háttér (judeo-keresztény kultúra egy poszt kommunista országban).
- Nyitott, export orientált pici/piac gazdaság a világ egyik legnagyobb integrációjában(EU).
- cseboloknak (ebben a magyaritott formában használom) pedig nem sok köze van a NER-ben zajló folyamatokhoz. Illetve fordítva.
A szó amit “keresel” járadékvadászok.
Nagyon szép szakirodalma van és története, mivel nem itt és most találták fel.
Így aztán az is tudható, h egy kompetitív környezetben alul teljesítenek.
Ezt a fajta fejlődést,ami a NER cégeket eredményezte,sziget hatásnak mondják az ökológiában.A védett,érdemi verseny nélküli környezetben fejlődő fajok képtelenek felvenni a versenyt a kontinentális,magas szintű,kemény versenyhelyzetben kifejlődött fajokkal.Darwin törvényei meg működnek az emberi társadalmak,és a gazdaság körülményei között is.
Ott van jó példának a SEON története.
Csak abból nem egy ilyen kellene évente hanem 20-30(pláne, h nem mindegyik marad talpon középtávon).
Persze lenézett, mert tercier szektorban próbálkozik és nem valamit összeszerelő üzem, mely sok embert foglalkoztat.
Exkluzív: történelmi jelentőségű befektetést kapott az egyik legforróbb magyar startup - Forbes.hu
Egy év alatt 140+ embert vettek fel, három országban (köztük az USA-ban) léptek piacra, és máris megcsinálták az év üzletét.
forbes.hu
Becsült vagyon: 50 milliárd – ki ez a fiatal startupper az 50 leggazdagabb magyar között? - Forbes.hu
Az egykor kétfős egyetemi próbálkozás mára félmilliárd dollárt érhet, belőle a milliárdoslista történetének legfiatalabb szereplője nőtt ki.
forbes.hu
Egy 4 betűs mozaik-szó alapján nem, nem tudom mi ez.
Azért kértem a klasszikus vicc-idézettel: "Bővebben?"
Mi is ez a SEON?
.
Ok, kicsit be vagyok már lassulva, leesett.
Lásd fentebb, beraktam ilyen figyelem felkeltő cikket.
Elvonatkoztatva a konkrét cégtől (bár a csalásmegelőzés számomra pl. ok mint "társadalmilag" értékes tevékenység) egy fintech startap miért nem lehet értékteremtő?
Én megelégszem azzal is,ha nem világrekorder,csak egészségesen,megbizható kitartással fejlődő stabil gazdaságunk van.Nem kell,hogy szupernovaként robbanjon be a világba,csak szépen érlelje meg a gyümölcsöt.