Így van, az ő dolguk, hogyan akarják intézni az ügyeiket, kivel kötnek szövetséget, mi a véleményük más országokról, a potenciális fenyegetésekről stb.
Viszont ez a gazdizás szerintem nem igazán illik bele semmilyen realista nézőpontba a finnek tekintetében (sem) és, bár elhiszem, hogy ebben a közegben menő, de külföldieknek ne nagyon hangoztasd, mert insta kaphatod vissza a putyinpincsizést.
Hát, van aki arrafelé költene inkább, van akinek meg a Rostec jut és így az orosz oligarchák yachtjait finanszírozza. Kinek a pap, kinek a paplan.
A fórumtárs dobta be ezt a "mi lenne, ha"-t.
forum.htka.hu
No igen, talán, ha tavaly február 24-én és azóta nem történik az, ami, akkor a finnekben sem ébredt volna ennyire fel a vágy a NATO iránt.
Fingom nincs, de ha legközelebb "összefutok" vele, akkor megkérdezem.
Egyébként azt sem tudom, hogy általánosságban utálják-e az oroszokat, vagy csak tartanak tőlük, erről nem beszéltünk. Az utálat a haverom saját személyes érzése volt.
Jól kérdeztem, ugyanis egy konkrét dologra voltam kíváncsi, amit pedig itt olvastam. Lásd fentebb a linket.
Nem, nem mosta át. Hanem a történelmi tapasztalatok és a jelen események. Ha pl. a szomszédod egy agresszív és népes család és miután már egyszer alaposan megtámadtak, amiből elég szarul jöttél ki, megvertek és a telked egy részét elvették, te kiegyezel velük, hogy nem bántanak jobban, ha nem próbálsz szövetkezni másokkal ellenük, az még nem feltétlenül békés viszony, hanem csak kényszer szülte "megoldás". Aztán ez a család később meggyengül, egy csomó tagja lelép, gyakorlatilag békéssé válik, szóval nincs ok a félelemre pár évig. Aztán megjön az új családfő és pár év után egy mások szomszédjával való érdekellentéteket ismét komoly erőszakkal kezdi intézni, hasonlóan a régi önmagukhoz. Te meg emlékszel még a régi időkre és egyáltalán nem akarod megint átélni. Hát szerintem nagyjából így.
Szerintük kisebb kockázat annál, mintha nem lennének tagok. És így is, úgy is első vonalban vannak. Ha pedig a NATO-tagság nélkül pattannak össze az oroszokkal, mert mondjuk az aktuális orosz vezető jobban elborul, vagy már eleve elborultként szerzi meg a hatalmat és úgy véli, hogy ha kellően gyorsan sikerül egy számára stratégiailag fontos helyen fekvő nem NATO-tag országot lerohannia, akkor ez a mostani stílusú fegyversegélyezéses móka el sem tudna indulni a megtámadott országnak, ezért nem is túl jelentős a kockázat, így megéri bevállalni a várható nyereségért cserébe (és a jelenleginél sokkal jobban már úgy sem fogják őket utálni/szankciózni, szóval...), akkor nagyon rácsesznének. Na és az orosz rendszer egyre inkább megy afelé, hogy ha az aktuális vezető (és szűkebb körei) ilyen tervet akarna végrehajtani, akkor az orosz parlamentben lévő, ezzel a tervvel egyet nem értőknek nem sok mozgásterük marad. Ha így nézem, én meg tudom érteni őket.
Nem tudom és nem tudom. Bár ennek a sztálinosnak majd megpróbálok utánanézni.
Én nem írtam most semmit az ukrán szituról. Bár tudnék, de... Már nem a tények számítanak régóta ebben sem, hanem mindenféle olcsó (és persze legtöbbször percek alatt cáfolható) hazugság, amik a legprimitívebben fekete-fehér (egyik fél csakis jó, másik csakis rossz) narratívát szolgálják és amíg ezeket akarják mindenáron hinni, addig feleslegesnek érzem.
Hát, az illúzió egy dolog, az ukránok meg nem NATO-tagok, nem is lehettek volna még nagyon sokáig, szóval még így is jóval több támogatást kaptak, mint amire egyáltalán számíthattak.
Azt meg ideje lenne már eldönteni globálisan és lokálisan is, hogy "a NATO úgy sem védene meg minket", vagy "ide ne jöjjenek NATO-csapatok"... Mert mégis hogy a rongybatekert kóchengeres szaporítószervbe védjenek meg, ha nem jönnek ide? Ha meg jönnek, akkor védenek is. Szóval elég nevetséges látni, amikor ezt a kettőt felváltva írkálják, meg lájkolgatják...