Űrkutatás

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 618
6 118
113
Én nagyon szurkolok az oroszoknak. A nyugati shitsajtóban az összes orosz űrutazásos kudarcot (Komarov, N1) elővették hangolni a népet. Szerintem mocskosul fájna nekik egy orosz siker. Remélem minden flottul fog menni.
.
.
Az orosz urkutatas rossz helyzeteben Komarov halala a Szojuz-1-ben, a Szojuz-11 vagy az N1 sorozatos kudarcai reg nem relevansak, kizarolag törtenelmi adatok. Az orosz urhajozas jelenlegi helyzetehez sok kis-nagy kudarc, botrany, penzhiany nagyon sok korrupcioval, inkompetens vezetes vezetett. Amit most lehet latni, hogy 30 eve nem inditottak egyetlen bolygokutato szondat se sikerrel, azonnali kudarccal is talan csak kettöt a Luna-25 mostani utja elött, tehat ma nincs olyan felkeszult rutinos mernökgardajuk, aki korabban vegigcsinalt ilyet, akar csak latott ilyet közelröl. Ez egyböl nagy kockazat, pl akar az indiaiakhoz kepest, akik Chandrayaan-böl mar a harmadikat inditjak, es tanulnak az elözöekböl.
A korrupcio szerepere szep pelda, hogyan tunt el a 10-15 eve meg piacvezetö Proton raketa es ugy az oroszok a muholdindito bizniszböl, mar az 2022 elött is, sorozatos kis-nagy hibak, balesetek, akar olyan latvanyos kudarcok is, mint ez:
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
(Ezutan vegul azt neveztek meg oknak, hogy a gyarto ceg mutyizott, es megprobaltak a raketa bizonyos alkatreszeit olcsobb, azaz gyengebb anyagokkal helyettesiteni, az igy megsporolt penzt meg a vezetök elsikkasztani, de addigra a Protonra megszunt a piac, es inkabb leallitottak a gyartast.)
Vegul a Proton eltunt a piacrol, csak közben a potlasara igert Angara nem erkezett meg. Az is 30 eve halodo program, es lassan mar kar is erkeznie, mert idöközben elavult, plusz vallalhatatlanul draga lenne.
.
A Proton es Angara sztori, a Nauka modul vagy a Phobos-Grunt sztorija a legjobb gyakorlati peldak arra, hogy mi a baj az orosz uriparral, es mostanra olyan lemaradasban, amiböl nagyon nehez lesz visszajönni, es mivel annyi penzuk erre nincs, jo esellyel nem is fognak. Max beallhatnak bedolgozonak Kinahoz, marmint ha azoknak egyaltalan szukseguk van rajuk.
.
.
A Luna25 kapcsan kockazat amugy, hogy politikai nyomasra inditottak el egy kuldetest, ami ezer sebböl verzett, es mar ezerszer el is halasztottak korabban. Most demonstralni kell a vilagnak Oroszorszag erejet, illetve, hogy a szankciok ellenere is kepesek eljutni a Holdra. Pont emiatt az erös politikai szinezet miatt arra is van esely, hogy kudarc eseten megprobaljak eltitkolni.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 618
6 118
113
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
.
.
Ezt a nagy szarnyakkal visszarepulö raketafokozat koncepciot mar a 90-es evekben is mutogattak maketten, akkor sem lett belöle semmi, most se fog. Ez volt anno a jo öreg Baikal, erdekesseg, hogy a MiG-23-rol atmentett futömukoncepcioval. :)
.
Ebben a mufajban a SpaceX azota kitalalta jol a muködö megoldast, nem tudom, az oroszok miert hoztak elö megint ezeket a szarnyakat.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 618
6 118
113
Szerinted csak egy darab jól működő megoldás létezhet?
.
.
A SpaceX megoldasa bizonyitottan muködik es egyszeru. Persze fel lehet ujra talalni a kereket szögleteskent, de minek? A nagy szarnyas megoldas szerinted mivel jobb? :) Semmiben. Cserebe sokkal komplikaltabb, joval nagyobb sulyt kell cipelni, plusz kell egy full kiepitett repter, ahova repulögepkent a fokozat leszall. Ezt az oroszok akkor dobtak be, a repulögepkent leszallo Shuttle idejeben, amikor a SpaceX meg nem is letezett, azota a valosag böven meghaladta ezt a koncepciot.
.
Amugy csak hogy lasd, merre megy a vilag, Kina mar nagyban masolja az amerikai megoldast: https://www.globaltimes.cn/page/202304/1288569.shtml
Az ESA is ugyanezt igyekszik fejleszteni, Themis program cimen: https://themis-lanceur.cnes.fr/en/themis-launcher
 

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 112
50 442
113
.
.
A SpaceX megoldasa bizonyitottan muködik es egyszeru. Persze fel lehet ujra talalni a kereket szögleteskent, de minek? A nagy szarnyas megoldas szerinted mivel jobb? :) Semmiben. Cserebe sokkal komplikaltabb, joval nagyobb sulyt kell cipelni, plusz kell egy full kiepitett repter, ahova repulögepkent a fokozat leszall. Ezt az oroszok akkor dobtak be, a repulögepkent leszallo Shuttle idejeben, amikor a SpaceX meg nem is letezett, azota a valosag böven meghaladta ezt a koncepciot.
.
Amugy csak hogy lasd, merre megy a vilag, Kina mar nagyban masolja az amerikai megoldast: https://www.globaltimes.cn/page/202304/1288569.shtml
Az ESA is ugyanezt igyekszik fejleszteni, Themis program cimen: https://themis-lanceur.cnes.fr/en/themis-launcher
Értem én, hogy a SpaceX megoldása bizonyított, de amikor meg ők jöttek elő a megoldásukkal, akkor arra mondták, hogy minek…
Mindennek meg van a maga előnye meg hátránya, de szerintem mellélőttél a siklószárnyas leszállítás legfőbb hátrányával (miszerint reptér kell hozzá), ugyanis inkább az a gond vele, hogy az eddig fejlesztett/használt megoldások (pl Shuttle) túlságosan nagyméretű (/tömegű), komplex szerkezetekkel tudtak csak üzemelni. De semmi se zárja ki, hogy valakik, valahol készítenek majd siklószárnyas visszatérő fokozatokat, amelyek az adott műszaki-gazdasági kontextusban jól használhatók lesznek majd.

(a Shuttle is jó koncepció volt, azzal a fellövésszámmal, amivel tervezték - csak utána egy nagyságrendet vágtak a programon, innentől meg hirtelen a fellövésenkénti ár nagyon magas lett, így már a ‘80as években lassú halálra ítélték a programot)
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 618
6 118
113
Értem én, hogy a SpaceX megoldása bizonyított, de amikor meg ők jöttek elő a megoldásukkal, akkor arra mondták, hogy minek…
Mindennek meg van a maga előnye meg hátránya, de szerintem mellélőttél a siklószárnyas leszállítás legfőbb hátrányával (miszerint reptér kell hozzá), ugyanis inkább az a gond vele, hogy az eddig fejlesztett/használt megoldások (pl Shuttle) túlságosan nagyméretű (/tömegű), komplex szerkezetekkel tudtak csak üzemelni. De semmi se zárja ki, hogy valakik, valahol készítenek majd siklószárnyas visszatérő fokozatokat, amelyek az adott műszaki-gazdasági kontextusban jól használhatók lesznek majd.

(a Shuttle is jó koncepció volt, azzal a fellövésszámmal, amivel tervezték - csak utána egy nagyságrendet vágtak a programon, innentől meg hirtelen a fellövésenkénti ár nagyon magas lett, így már a ‘80as években lassú halálra ítélték a programot)
.
.
Legalább olvasni tudnál vagy akarnál....
Mit irtam fentebb? "Cserebe sokkal komplikaltabb, joval nagyobb sulyt kell cipelni,"
.

Erre te: "ugyanis inkább az a gond vele, hogy az eddig fejlesztett/használt megoldások (pl Shuttle) túlságosan nagyméretű (/tömegű), komplex szerkezetekkel tudtak csak üzemelni."
.
De ha már fentebb nekikezdtél a témának, mondjál már előnyét a szárnyakkal repülőgépként visszaszálló boosternek a SpaceX-féle megoldáshoz képest.
 
  • Tetszik
Reactions: gafzhu

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 112
50 442
113
De ha már fentebb nekikezdtél a témának, mondjál már előnyét a szárnyakkal repülőgépként visszaszálló boosternek a SpaceX-féle megoldáshoz képest.
Való igaz, valamiért átugrottam a komplexitásról szóló mondataidon, elnézést.

Mi az előnye?
Kisebb igénybevétel a rakétahajtóműveken, lévén csak a felszálló ágon használják, a fékezéshez nem.
Üzemanyag nemigen kell a visszatéréshez, csak az RCS-be, hiszen a gép csak siklik.
Ha a visszatérő eszköz nem csak egy booster (pl a Shuttle), akkor vissza lehet hozni orbitális pályáról pl meghibásodott de csak lent javítható eszközöket is.

Egyébként többször használatos boostereket használt a Shuttle is ;)
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 819
17 953
113
.
.
Az orosz urkutatas rossz helyzeteben Komarov halala a Szojuz-1-ben, a Szojuz-11 vagy az N1 sorozatos kudarcai reg nem relevansak, kizarolag törtenelmi adatok. Az orosz urhajozas jelenlegi helyzetehez sok kis-nagy kudarc, botrany, penzhiany nagyon sok korrupcioval, inkompetens vezetes vezetett. Amit most lehet latni, hogy 30 eve nem inditottak egyetlen bolygokutato szondat se sikerrel, azonnali kudarccal is talan csak kettöt a Luna-25 mostani utja elött, tehat ma nincs olyan felkeszult rutinos mernökgardajuk, aki korabban vegigcsinalt ilyet, akar csak latott ilyet közelröl. Ez egyböl nagy kockazat, pl akar az indiaiakhoz kepest, akik Chandrayaan-böl mar a harmadikat inditjak, es tanulnak az elözöekböl.
A korrupcio szerepere szep pelda, hogyan tunt el a 10-15 eve meg piacvezetö Proton raketa es ugy az oroszok a muholdindito bizniszböl, mar az 2022 elött is, sorozatos kis-nagy hibak, balesetek, akar olyan latvanyos kudarcok is, mint ez:

(Ezutan vegul azt neveztek meg oknak, hogy a gyarto ceg mutyizott, es megprobaltak a raketa bizonyos alkatreszeit olcsobb, azaz gyengebb anyagokkal helyettesiteni, az igy megsporolt penzt meg a vezetök elsikkasztani, de addigra a Protonra megszunt a piac, es inkabb leallitottak a gyartast.)
Vegul a Proton eltunt a piacrol, csak közben a potlasara igert Angara nem erkezett meg. Az is 30 eve halodo program, es lassan mar kar is erkeznie, mert idöközben elavult, plusz vallalhatatlanul draga lenne.
Az Orosz Korrupciót nem vitatom, de a Proton szerintem nem szimplán amiatt esik ki a buliból, hanem simán elavult. A Protonon kivül már csak India (reszben) es Kína használ hiverbolikus üzemanyaggal működő rakétákat, és már ők is tervezik a kivezetésüket, kb úgy egy evtizéden belül.
A videóban levő Proton meghibásodás is inkább a minősegbiztositás, és az alkalmazott munkaerő miatt veszett oda. Konkrétan egy szenzort fordítva erővel nyomott be a muki a foglalatba.

Az olcsóbb anyagokkal való próbálkozás nem csak az Oroszoknál fordult ám elő. Az amerikaiak 700M dolláros Taurus XL rakéta küldetés 2011-ből is azért veszett oda, mert a beszállító nem az előírt összetetelű anyagot használta fel a Fairinghez.
(Valamint könnyen lehet hogy a mostani Vega-C második fokozatának eldurranása is az alkalmazott Carbon-Carbon beszállítói anyag hiba miatt veszett oda)

A Proton emelett egy nagy "Heavy" hordozó, és az elekronika miniatűrizálodása és fejlődésével egyre kevésbé volt igény erre a kategóriára.
Kína és India is kiépítette a saját kapacitását. Az Ariane rakéták pedig az alacsony inklanácios indító állás miatt vitték a GEO piac javát.

Vagyis a korrupció csak egy szög volt a sok másik mellett a Proton koporsójában.
.
A Proton es Angara sztori, a Nauka modul vagy a Phobos-Grunt sztorija a legjobb gyakorlati peldak arra, hogy mi a baj az orosz uriparral, es mostanra olyan lemaradasban, amiböl nagyon nehez lesz visszajönni, es mivel annyi penzuk erre nincs, jo esellyel nem is fognak. Max beallhatnak bedolgozonak Kinahoz, marmint ha azoknak egyaltalan szukseguk van rajuk.
Az Orosz űr iparnak sok baja van, de szerintem pont mérnöki vonalon még ma is jók és potensek, csak két évtized alatt nagyot fordult ez a szektor, és a burokratikus állami vizfej okán nem tudtak időben és kellő rugalmassággal reagálni.
Önmagában még a forráshiany se lehet mentseg, elég csak megnézni az indiai programokat. A kisebb keretből szépen haladnak előre. Versenyképes áron van hordozójuk, fut a Hold program, fejlesztik az emberes kapszulát,
Ejtőernyős teszt;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Vizes teszt;
IMG-20230814-200132.jpg

és emellett vannak tudományos programok is mint a készülő Nap Obszervatórium;

Kínát meg ne is említsük mert köröket vernek rájuk.
.
A Luna25 kapcsan kockazat amugy, hogy politikai nyomasra inditottak el egy kuldetest, ami ezer sebböl verzett, es mar ezerszer el is halasztottak korabban. Most demonstralni kell a vilagnak Oroszorszag erejet, illetve, hogy a szankciok ellenere is kepesek eljutni a Holdra. Pont emiatt az erös politikai szinezet miatt arra is van esely, hogy kudarc eseten megprobaljak eltitkolni.
Eltitkolni egy esetleges kudarcot ma már lehetetlen. 2 aktív nagy felbontású műhold is dolgozik Hold pályán. De ma már az amatőr rádió technika is annyira fejlett a szamitogepes/szoftveres feldolgozás okán, hogy azok is nagy pontossággal képesek meghatározni egy ennél sokkal kisebb szonda helyzetet is a jeladás alapján. -Mint legutóbb a Japán szonda esetén is a rádiós jel doppler eltolodásábol már a hivatalos jelentések előtt volt adat az eszköz elvesztését illetően.
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 618
6 118
113
Az Orosz Korrupciót nem vitatom, de a Proton szerintem nem szimplán amiatt esik ki a buliból, hanem simán elavult. A Protonon kivül már csak India (reszben) es Kína használ hiverbolikus üzemanyaggal működő rakétákat, és már ők is tervezik a kivezetésüket, kb úgy egy evtizéden belül.
A videóban levő Proton meghibásodás is inkább a minősegbiztositás, és az alkalmazott munkaerő miatt veszett oda. Konkrétan egy szenzort fordítva erővel nyomott be a muki a foglalatba.

Az olcsóbb anyagokkal való próbálkozás nem csak az Oroszoknál fordult ám elő. Az amerikaiak 700M dolláros Taurus XL rakéta küldetés 2011-ből is azért veszett oda, mert a beszállító nem az előírt összetetelű anyagot használta fel a Fairinghez.
(Valamint könnyen lehet hogy a mostani Vega-C második fokozatának eldurranása is az alkalmazott Carbon-Carbon beszállítói anyag hiba miatt veszett oda)

A Proton emelett egy nagy "Heavy" hordozó, és az elekronika miniatűrizálodása és fejlődésével egyre kevésbé volt igény erre a kategóriára.
Kína és India is kiépítette a saját kapacitását. Az Ariane rakéták pedig az alacsony inklanácios indító állás miatt vitték a GEO piac javát.

Vagyis a korrupció csak egy szög volt a sok másik mellett a Proton koporsójában.

Az Orosz űr iparnak sok baja van, de szerintem pont mérnöki vonalon még ma is jók és potensek, csak két évtized alatt nagyot fordult ez a szektor, és a burokratikus állami vizfej okán nem tudtak időben és kellő rugalmassággal reagálni.
Önmagában még a forráshiany se lehet mentseg, elég csak megnézni az indiai programokat. A kisebb keretből szépen haladnak előre. Versenyképes áron van hordozójuk, fut a Hold program, fejlesztik az emberes kapszulát,
Ejtőernyős teszt;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Vizes teszt;
IMG-20230814-200132.jpg

és emellett vannak tudományos programok is mint a készülő Nap Obszervatórium;

Kínát meg ne is említsük mert köröket vernek rájuk.

Eltitkolni egy esetleges kudarcot ma már lehetetlen. 2 aktív nagy felbontású műhold is dolgozik Hold pályán. De ma már az amatőr rádió technika is annyira fejlett a szamitogepes/szoftveres feldolgozás okán, hogy azok is nagy pontossággal képesek meghatározni egy ennél sokkal kisebb szonda helyzetet is a jeladás alapján. -Mint legutóbb a Japán szonda esetén is a rádiós jel doppler eltolodásábol már a hivatalos jelentések előtt volt adat az eszköz elvesztését illetően.
.
.
A Proton miért avult volna el? Nem sokkal korábban korszerűsitették, a Proton-M csak 2001-ben indult. A nagyon sok probléma forrásává vált Briz-M végfokozat is 1999-ben indult. És voltak tervek további korszerűsitésekre is, Phase1-4, a negyediket pl 2015 körülre tervezték.
Simán az volt, hogy a rengeteg meghibásodás miatt elfogytak a külföldi megrendelők, a biztositók is folyamatosan srófolták a kockázat miatt az inditásokra a biztositási dijakat, hazai igény meg nem nagyon volt a teherbirására, igy vége lett.
Megjegyzem, a Szojuz rakéta sem újabb, a 2.1b legújabb korszerűsitése is 2008-ban repült először.
.
.

Az Orosz űr iparnak sok baja van, de szerintem pont mérnöki vonalon még ma is jók és potensek,
.
Elvileg lehet hogy igy van, de hogy új űrprogramok hiján szakmai gyakorlatuk nincs új projectekben, abban gondolom egyetértünk. Azt, hogy nincsenek új orosz bolygókutató szondák, új űrállomások, új űrhajók, azt mind látjuk. Az orosz civil űrprogram a Szojuz és Progressz űrhajók sorozatgyártásából és üzemeltetéséből áll, meg az ISS orosz modulok fenntartásából.
.
.
ltitkolni egy esetleges kudarcot ma már lehetetlen. 2 aktív nagy felbontású műhold is dolgozik Hold pályán.
.
Ebben teljesen igazad van, de nem erre gondoltam. Hanem arra, HA leszáll a Luna-25, onnantól azt mondanak, amit akarnak, azt, hogy a szonda műszerei működnek-e, használható adatokat adnak, vagy sem, ott jön az, hogy azt mondanak, amit akarnak.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

cirqle

Well-Known Member
2021. december 5.
9 112
50 442
113
Hanem arra, HA leszáll a Luna-25, onnantól azt mondanak, amit akarnak, azt, hogy a szonda műszerei működnek-e, használható adatokat adnak, vagy sem, ott jön az, hogy azt mondanak, amit akarnak.
Ezt nem értem, valami egy éves élettartamra lett tervezve a gép, azt gondolod majd kamuznak adatokat?
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 819
17 953
113
.
.
A Proton miért avult volna el? Nem sokkal korábban korszerűsitették, a Proton-M csak 2001-ben indult. A nagyon sok probléma forrásává vált Briz-M végfokozat is 1999-ben indult. És voltak tervek további korszerűsitésekre is, Phase1-4, a negyediket pl 2015 körülre tervezték.
Simán az volt, hogy a rengeteg meghibásodás miatt elfogytak a külföldi megrendelők, a biztositók is folyamatosan srófolták a kockázat miatt az inditásokra a biztositási dijakat, hazai igény meg nem nagyon volt a teherbirására, igy vége lett.
Megjegyzem, a Szojuz rakéta sem újabb, a 2.1b legújabb korszerűsitése is 2008-ban repült először.
Egyről beszelünk. Az "elavulást" értsd ahogy részletezem, alkalmazott üzemanyag, maga a mérete, és igen a megtépázott renomé is, vagyis lehet, hogy technológiailag oké a cucc csak senkinek se kell.

.

Az Orosz űr iparnak sok baja van, de szerintem pont mérnöki vonalon még ma is jók és potensek,
.
Elvileg lehet hogy igy van, de hogy új űrprogramok hiján szakmai gyakorlatuk nincs új projectekben, abban gondolom egyetértünk. Azt, hogy nincsenek új orosz bolygókutató szondák, új űrállomások, új űrhajók, azt mind látjuk. Az orosz civil űrprogram a Szojuz és Progressz űrhajók sorozatgyártásából és üzemeltetéséből áll, meg az ISS orosz modulok fenntartásából.
Ez így van.
.
Ebben teljesen igazad van, de nem erre gondoltam. Hanem arra, HA leszáll a Luna-25, onnantól azt mondanak, amit akarnak, azt, hogy a szonda műszerei működnek-e, használható adatokat adnak, vagy sem, ott jön az, hogy azt mondanak, amit akarnak.
Persze, mondani mondhatnak bármit.
Idővel lesz vizuális felvétel is a leszállás helyéről ezért ebben kár kamuzni.
Valamint a rádio jeleket bárki foghatja egy kellő méretű antennával, vagyis megint felesleges kamillázni, mert kurva gyorsan kiderül ha süket a cucc.

Már egy ideje bekövettem pár műhold figyelő/követő rádió amatőrt, és elképesztő mit tudnak a jelekből visszafejteni otthoni hardveren. Pálya korrekciókat LEO és GEO pályán, bolygóközi szonda jelet vesznek, stb. Ahogy említettem a sokkal kisebb japán szondát is lekövettek a jel doppler eltolódásaból nagy pontossággal kiszamolták a szonda sebességét az elvesztése pillanatáig. És ezek csak "amatőrök" egy lavor antennával, akkor az állami szolgálatok képességével ne is beszéljünk.
Szóval esélytelen kamuzni, mert pillanatok alatt lelepleződnek.

IMG-20230814-204548.jpg

A csendes Óceánon az Oroszok radios követő hajója is. A várható jel forrás is ismert C-Band TT&C
 

Capslock27

Well-Known Member
2017. október 30.
2 618
6 118
113
Ezt nem értem, valami egy éves élettartamra lett tervezve a gép, azt gondolod majd kamuznak adatokat?
.
.
Nem erre gondoltam, kamuzni nem mernének, de válhatnak szófukarrá, és a TASSZ jelentheti, hogy "minden műszer terv szerint működik, és a Luna-25 az előre kijelölt tudományos programot hajtja végre." Vagy a szonda pár nap után leáll, de ők még egy darabig jelentgetik, hogy működik. Ilyesmire gondoltam.
.
De inkább azt remélem, hogy leszállnak rendben, és sikeres lesz a küldetés, nem vagyok ellendrukker.
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 819
17 953
113
.
.
Nem erre gondoltam, kamuzni nem mernének, de válhatnak szófukarrá, és a TASSZ jelentheti, hogy "minden műszer terv szerint működik, és a Luna-25 az előre kijelölt tudományos programot hajtja végre." Vagy a szonda pár nap után leáll, de ők még egy darabig jelentgetik, hogy működik. Ilyesmire gondoltam.
.
De inkább azt remélem, hogy leszállnak rendben, és sikeres lesz a küldetés, nem vagyok ellendrukker.
Világos, nem is gondoltam. De még ez a fajta kamuzás is felesleges a vázoltak miatt. Pláne ha működik egy darabig a szonda, azaz veszik a jeleket. Onnan még egyértelműbb ha egyszer csak elhallgat. Az internetnek hála otthon se tudnák eltitkolni.
Én nem is számítok erre, mert hazugsaggal lebukni még nekik is nagyobb arcvesztés lenne mint simán elismerni ha valami félre ment.
 

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 905
11 092
113
Világos, nem is gondoltam. De még ez a fajta kamuzás is felesleges a vázoltak miatt. Pláne ha működik egy darabig a szonda, azaz veszik a jeleket. Onnan még egyértelműbb ha egyszer csak elhallgat. Az internetnek hála otthon se tudnák eltitkolni.
Én nem is számítok erre, mert hazugsaggal lebukni még nekik is nagyobb arcvesztés lenne mint simán elismerni ha valami félre ment.
Maximum úgy kamuzhatnának, mint a filmjeikben: a CIA rontotta el a szondát, hogy ne sikerüljön :)
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 819
17 953
113
Ez a friss hír jól szemlélteti a jelenlegi Orosz űrszektort;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Most jelent meg az Orosz médiában, hogy 2028-ra csuszilk a Oryol kapszula első teszt repülése. Ha ezt az időpontot tartani tudják, úgy "csak" 19 évbe kerül a fejlesztés! Ez kapcsolódik az Angara5 fejlesztéséhez valamint a 2030-ra tervezett ROS állomás üzembe helyezéséhez. De meg lennék lepődve ha tartani tudnák az állomás dátumát.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed

gafzhu

Well-Known Member
2019. június 15.
4 905
11 092
113
Ez a friss hír jól szemlélteti a jelenlegi Orosz űrszektort;
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Most jelent meg az Orosz médiában, hogy 2028-ra csuszilk a Oryol kapszula első teszt repülése. Ha ezt az időpontot tartani tudják, úgy "csak" 19 évbe kerül a fejlesztés! Ez kapcsolódik az Angara5 fejlesztéséhez valamint a 2030-ra tervezett ROS állomás üzembe helyezéséhez. De meg lennék lepődve ha tartani tudnák az állomás dátumát.
Mióta is "szülik" szegényt? Bár a Starliner meg az Orion sem panaszkodhat. Azok a régi szép idők, mikor egy SST-t összedobtak 10-12 év alatt...
 

Zaphod Beeblebrox

Well-Known Member
2020. április 1.
4 819
17 953
113
Mióta is "szülik" szegényt? Bár a Starliner meg az Orion sem panaszkodhat. Azok a régi szép idők, mikor egy SST-t összedobtak 10-12 év alatt...
Ha jól számolok 19éves lessz 2028-ban. De legyünk igazságosak, valószínűleg nem is költenek el közel 11 milliárd dollár (1980-as árfolyamon) mint amibe az űrsikló került.
+ a NASA a program indulás előtt is már sokat foglalkozott a koncepcióval. Mondjuk azért így is furán veszi ki majd magát, hogy lesz új Indiai meg Kínai kapszula.
Meg ott van nekik a Szojúz, szóval annyira nem sürgős.

Ezért ezt egyben kell inkább vizsgálni, mert eleve az Oryol az Angara5-höz készül, meg az új állomáshoz.
Így meg pláne nagyon ambíciozusnak tűnnek a tervek.

De elég csak vissza emlékezni, hogy ugye riohattak az oroszok az ISS-ből való 2024-es kiszállással is. Èn már akkor mondtam, hogy kamilláznak, mert a kanyarban sincs a saját állomásuk, és bár valszeg mehetnének a Kínai Tiangongra, de oda csak Kínai hordozón az állomás alacsony inkláncós pályája miatt. Az meg aztán lenne csak az arc vesztés! Szóval nem meglepő, hogy úgye mégis jók azok az öreg modulok, és valszeg maradnak is a valagukon 2030-ig.

Az Orionnal mi bajod? már régóta kész van.
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and gafzhu