Űrkutatás

[gafzhu]

Mellékesen kis történelem:
2016 ITS első bejelentés
2017 reálisabb tervek
2018 starhopper
2018-2020 "tartályrobbantások"
2020 SN5-SN15
2023 IFT1-IFT2 Superheavy-k csak ekkor repültek.
A "raktáron lévő" Starship prototípusokat több mint 1 éve kezdték építeni. Van rengeteg legyártott és mire repülhetnek elavult hajtóművük.
Ha most kiderül, hogy szerkezeti módosítás szükséges, akkor a prototípusok mehetnek a "levesbe". Sosem értettem, hogy ez így miért olcsóbb és hatékonyabb. De látványosnak látványos. A Falcon9nél (és Falcon1nél) ezt másképp csinálták.

 

[Törölt tag]

Azért nehogy már ne tudja szimulálni egy >20 éves múltra visszatekintő "űrhajós céh" egy rakéta és a bene lütybölődő nafta mozgását a mai számítástechnikai kapacitás mellett. A csempék rögzítését meg a NASA sem tudta jól, gyorsan és olcsón megoldani, pedig volt rá néhány évtizede.

Túl bonyolult. Nem a "lötybölődést" kell csak szimulálni, hanem mondjuk a hajtóművek belső sérüléseit is.
Mert ha megfigyelted, nem az összessel volt gond.
Akkor miért pont azokkal?
A csempék esetén meg a valós terhelési adatokkal lefuttatni a szimulációt, és megnézni, hogy tényleg onnan váltak-e le a csempék, ahol a peak felületi terhelés érte őket, vagy ezek csak random váltak le.

Mellékesen kis történelem:
2016 ITS első bejelentés
2017 reálisabb tervek
2018 starhopper
2018-2020 "tartályrobbantások"
2020 SN5-SN15
2023 IFT1-IFT2 Superheavy-k csak ekkor repültek.
A "raktáron lévő" Starship prototípusokat több mint 1 éve kezdték építeni. Van rengeteg legyártott és mire repülhetnek elavult hajtóművük.
Ha most kiderül, hogy szerkezeti módosítás szükséges, akkor a prototípusok mehetnek a "levesbe". Sosem értettem, hogy ez így miért olcsóbb és hatékonyabb. De látványosnak látványos. A Falcon9nél (és Falcon1nél) ezt másképp csinálták.

A jelek szerint a masodik fokozatnak nem struktúrális hibája volt, hanem kommunikációs zavar volt, ami miatt működésbe lépett az önmegsemmisítés.
Még nagyon sok tesztelni való van, amire el lehet pukkantani a több legyártott prototípust.
Pl. most nem sikerült tesztelni a második fokozat visszatérési manőverét, pedig ez egy kulcs fontosságú mérföldkő.
Az első fokozat szempontjából nagyon fontos tanuláson vannak túl. De így sem teljes a siker, azaz a legyártott modulok további adatokat biztosíthatnak.
A Raptorok felálfozása pedig azért nagyon fontos, mert később sokkal egyszerűbben fogják megkapni az emberes licence-et, mivel a sok hajtóműből rengeteg adat fog rendelkezésre állni a kiértékeleshez.
Mint a töréstteszteknél.
Ez különben az AI fejlesztés/tanításhoz is hasonlatos fejlesztési eljárás.
Minél több nominális teljesítményű indítás van annál többet tudnak az FAA és a Nasa orra előtt lobogtatni.
Szerintem az első fokozat felrobbanásánál sokkal aggasztóbb, hogy mi történt a másodikkal.
Mert a SpaceX nem nyeretlen kétéves a központ-jármű kommunikációban.
Ez vagy valami piti dolog lehet, vagy valami egészen komoly.
Azt mondanám, hogy eddig a SpaceX csapata példás fejlesztési, hibajavítási rátával dolgozik. Ha azonosítanak egy hibát, akkor azt általában a következő indításra jó hatékonysággal küszöbölik ki.

 

[gafzhu]

Szerintem az első fokozat felrobbanásánál sokkal aggasztóbb, hogy mi történt a másodikkal.
Mert a SpaceX nem nyeretlen kétéves a központ-jármű kommunikációban.
Ez vagy valami piti dolog lehet, vagy valami egészen komoly.
Azt mondanám, hogy eddig a SpaceX csapata példás fejlesztési, hibajavítási rátával dolgozik. Ha azonosítanak egy hibát, akkor azt általában a következő indításra jó hatékonysággal küszöbölik ki.

Valamiért a Ship felrobbanása előtt eléggé szerkezeti hibákat mutatott jelentős üzemanyagszivárgásra utalóan. Másrész nem biztos, hogy a booster problémáit egyszerűen és gyorsan meg lehet oldani. És az sem, hogy a Ship nem a szétváláskor sérült meg. Másrész ha 300 féle hiba van, akkor ezek jó része még ki se derül egy ilyen tesztnél. De mindez egy laikus véleménye, ami nem igazán mérvadó, csak segíti a hozzáértőbbeket, hogy fel tudják világosítani a homályt...

 

[gafzhu]

Túl bonyolult. Nem a "lötybölődést" kell csak szimulálni, hanem mondjuk a hajtóművek belső sérüléseit is.
Mert ha megfigyelted, nem az összessel volt gond.

0. milyen gyorsulások hatnak a boosterre
1. mit ver szét a lötybölődő nafta
2. hogy és mennyire kerültek "levegőre" az üzemyanyag-csövek
Ennyi már elég lett volna sok mindenre. Nem is kell a hajtóanyag-vezetékekben létrejövő hidrauliku ütést belevenni, hogy kijöjjenek súlyos hibák.

 

[Törölt tag]

0. milyen gyorsulások hatnak a boosterre
1. mit ver szét a lötybölődő nafta
2. hogy és mennyire kerültek "levegőre" az üzemyanyag-csövek
Ennyi már elég lett volna sok mindenre. Nem is kell a hajtóanyag-vezetékekben létrejövő hidrauliku ütést belevenni, hogy kijöjjenek súlyos hibák.

Tudod, hogy mi a modern F1 legnagyobb problémája?
A csapatok legtöbbet azzal küzdenek, hogy nem korrelál a CFD szimuláció, a szélcsatornás szimuláció, és a pályán mutatott teljesítmény.
Egy szimuláció során általában 1-2 paramétert tudnak csak figyelembe venni. A valós indításkor, viszont az összes paraméter együttesen hat a szerkezetre.

 

[Törölt tag]

Valamiért a Ship felrobbanása előtt eléggé szerkezeti hibákat mutatott jelentős üzemanyagszivárgásra utalóan. Másrész nem biztos, hogy a booster problémáit egyszerűen és gyorsan meg lehet oldani. És az sem, hogy a Ship nem a szétváláskor sérült meg.

Ha a szétválásnál történt valami, akkor azt egy egyszerű szekvencia optimalizálással is meg lehet oldani. pont erre tökéletes a próbálásos adatgyűjtés.

Másrész ha 300 féle hiba van, akkor ezek jó része még ki se derül egy ilyen tesztnél. De mindez egy laikus véleménye, ami nem igazán mérvadó, csak segíti a hozzáértőbbeket, hogy fel tudják világosítani a homályt...

Erről szólnak ezek a látszólag pazarlásos indítások. Minél több hiba jön elő 1 indításnál, annál hatékonyabb ez a módszer. Emiatt volt hasznos ez a mostani indítás, mivel sikerült a különválás, és a 2 részt onnantól külön külön is tudták vizsgálni.

 

[gafzhu]

Ha a szétválásnál történt valami, akkor azt egy egyszerű szekvencia optimalizálással is meg lehet oldani. pont erre tökéletes a próbálásos adatgyűjtés.


Erről szólnak ezek a látszólag pazarlásos indítások. Minél több hiba jön elő 1 indításnál, annál hatékonyabb ez a módszer. Emiatt volt hasznos ez a mostani indítás, mivel sikerült a különválás, és a 2 részt onnantól külön külön is tudták vizsgálni.

Na pont ez a bonyolult rendszer kiszámíthatatlansága a korlátja egy ilyen bonyolult tesztnek is. Töredék adatot ad a lehetőségekhez képest, azok is egymást zavarják. Viszont a szimuláció olcsó, a részleges teszt pontosabb részadatokat ad. Egy IFT-t úgy kéne kezdeni, hogy "papíron" már minden nagyon jól működik. Nem 1000 hiba fog előjönni, hanem néhány. De pl. itt azt nem is lehetett vizsgálni, hogy hogy tud irányítottan leszállni a booster vagy légkörbe belépni a ship.

Mellékesen ha a szétválásnál kapott hősokkot valami szelep, tömítés vagy cső akkor azt nem olyan egyszerű kivédeni.

 

[gafzhu]

Tudod, hogy mi a modern F1 legnagyobb problémája?
A csapatok legtöbbet azzal küzdenek, hogy nem korrelál a CFD szimuláció, a szélcsatornás szimuláció, és a pályán mutatott teljesítmény.
Egy szimuláció során általában 1-2 paramétert tudnak csak figyelembe venni. A valós indításkor, viszont az összes paraméter együttesen hat a szerkezetre.

Szerintem korrelál. Csak olyan, mint az időjárás. Túl sok mindent kéne vizsgálni. De az, hogy az autó 1 másodperccel lassabb, mint a mások, abból nem fogják kitalálni, mi a hiba. Magyarán a "full stack" tesztelés (=F1 nagydíj) nem fogja megmondani, mi volt rossz és mi a jó kombináció.

 

[ms07]

Valamiért a Ship felrobbanása előtt eléggé szerkezeti hibákat mutatott jelentős üzemanyagszivárgásra utalóan. Másrész nem biztos, hogy a booster problémáit egyszerűen és gyorsan meg lehet oldani. És az sem, hogy a Ship nem a szétváláskor sérült meg. Másrész ha 300 féle hiba van, akkor ezek jó része még ki se derül egy ilyen tesztnél. De mindez egy laikus véleménye, ami nem igazán mérvadó, csak segíti a hozzáértőbbeket, hogy fel tudják világosítani a homályt...

Van felvétel a Ship felrobbanásáról is? A Booster durr-t mutatták az élő közvetítésben (spacejunkie), a Shipről csak az volt a képernyőn kiírva, hogy jelre várnak, aztán jött kicsit később a hanganyag valam spacex-es manustól, hogy önmegsemmisült. (Hajtómű még ment, feljutott 148 kmre, aztán valamiért beindult az önmegsemmisítő)

 

[gafzhu]

Van felvétel a Ship felrobbanásáról is? A Booster durr-t mutatták az élő közvetítésben (spacejunkie), a Shipről csak az volt a képernyőn kiírva, hogy jelre várnak, aztán jött kicsit később a hanganyag valam spacex-es manustól, hogy önmegsemmisült. (Hajtómű még ment, feljutott 148 kmre, aztán valamiért beindult az önmegsemmisítő)

Van, de nagyon rossz minőségű, már majdnem a horizont alatt volt. Benne volt az élő közvetítésben is.

 

[gafzhu]

Van felvétel a Ship felrobbanásáról is? A Booster durr-t mutatták az élő közvetítésben (spacejunkie), a Shipről csak az volt a képernyőn kiírva, hogy jelre várnak, aztán jött kicsit később a hanganyag valam spacex-es manustól, hogy önmegsemmisült. (Hajtómű még ment, feljutott 148 kmre, aztán valamiért beindult az önmegsemmisítő)

Fedélzeti kamera képet meg nem publikálták sehol.

 

[gafzhu]

Ha a szétválásnál történt valami, akkor azt egy egyszerű szekvencia optimalizálással is meg lehet oldani. pont erre tökéletes a próbálásos adatgyűjtés.


Erről szólnak ezek a látszólag pazarlásos indítások. Minél több hiba jön elő 1 indításnál, annál hatékonyabb ez a módszer. Emiatt volt hasznos ez a mostani indítás, mivel sikerült a különválás, és a 2 részt onnantól külön külön is tudták vizsgálni.

Mellékesen mi volt a Falcon1-nél?
1. indítás kudarc, összeszerelési hiba miatt
2. indítás kudarc, a 2. fokozatban az üzemanyag "lütybölődése" miatti instabilitás miatt
3. indítás kudarc, az első fokozat Merlin hajtóműve még csuklott egyet és "ráfutott" a fokozat a 2. fokozat hajtóművére.
Ez összesen 3 hiba. A két IFT-ben mennyi is jött elő?
Vagy a Falcon9:
1. indításkor nem kívánt módon forgásba jött a 2. fokozat, de a pályára állás sikerült.
Ennyi. Aztán persze volt még 2 hiba eddig, amiből 1 volt rejtett, a másik hibás gyártás és elégtelen minőségellenőrzésből származott. Már ha jól tudom.

 

[Törölt tag]

Szerintem korrelál. Csak olyan, mint az időjárás. Túl sok mindent kéne vizsgálni. De az, hogy az autó 1 másodperccel lassabb, mint a mások, abból nem fogják kitalálni, mi a hiba. Magyarán a "full stack" tesztelés (=F1 nagydíj) nem fogja megmondani, mi volt rossz és mi a jó kombináció.

Ha maradunk az F1-nél, akkor jelenlegi Starship az F1 téli tesztidőszaknak megfelelő fázisban van. Emlékszel, amikor a Merci utolsó domináns évében 2 teljesen eltérő variánst fejlesztettek, mert nem tudták, hogy melyik válik be. Dupla költség, szimpla élvezet
Ráadásul ott is 1-1 meghatározó alkatrészből 3-4-5 db is felkerül az autóra.
Aztán meg megy a vad flowviz-ezés, hogy rájöjjenek, hogy a valódi körülmények között a kanyarokkal megtűzdelt, kerékvetős, huplis pályán hogyan módosulnak a CFD-ben, meg a szélcsatornában mért adatok.
Mire egy F1-es autóba belekerül egy új fejlesztésű motor, akkor már túl van több 1000 óra próbapados tesztelésen. Mindent leszimulálnak, aztán kigurul az autó a téli teszt első napjára, és kiderül, hogy a 4 kör végére mindent elönt az olaj.
Vagy amikor megjelent az új design, és mindenki számított a delfinezésre, aztán mindenki kapkodta a fejét, hogy rosszul lesznek a versenyzők a fülkében.
A szimulációk jelezték a bajt, de a probléma nagyságát nem.

 

[gafzhu]

Ha maradunk az F1-nél, akkor jelenlegi Starship az F1 téli tesztidőszaknak megfelelő fázisban van. Emlékszel, amikor a Merci utolsó domináns évében 2 teljesen eltérő variánst fejlesztettek, mert nem tudták, hogy melyik válik be. Dupla költség, szimpla élvezet
Ráadásul ott is 1-1 meghatározó alkatrészből 3-4-5 db is felkerül az autóra.
Aztán meg megy a vad flowviz-ezés, hogy rájöjjenek, hogy a valódi körülmények között a kanyarokkal megtűzdelt, kerékvetős, huplis pályán hogyan módosulnak a CFD-ben, meg a szélcsatornában mért adatok.
Mire egy F1-es autóba belekerül egy új fejlesztésű motor, akkor már túl van több 1000 óra próbapados tesztelésen. Mindent leszimulálnak, aztán kigurul az autó a téli teszt első napjára, és kiderül, hogy a 4 kör végére mindent elönt az olaj.
Vagy amikor megjelent az új design, és mindenki számított a delfinezésre, aztán mindenki kapkodta a fejét, hogy rosszul lesznek a versenyzők a fülkében.
A szimulációk jelezték a bajt, de a probléma nagyságát nem.

Hát igen, az első tesztelésen a boxutcát is renoválni kellett, az autó meg egy másodpercig sem működött jól és az első kanyarban leégett, a másodiknál már eljutott a pálya közel feléhez a leégés előtt. Valamiért nekem ez a rakéta kicsit alultervezettnek és erősen (praeflight) alulteszteltnek tűnik. Gonosz vagyok, de ilyen kezdetlegesen ezt az 5000t-ás bombát nem engedném repülni.

 

[Zaphod Beeblebrox]

Ha tényleg az történt (fluid-shock) amire gyanakodnak, akkor azt például hogyan tudnád tesztelni egy indító padon?

Ez pontosan ugyan így tesztelhetetlen másképp, mint valódi repülésekkor. A felvételeket gondolom alaposan kielemzik, és megnézik, hogy az egyes elvált csempéknek a rögzítése tervezési hibás, vagy hibásan került legyártásra.

Nyilván van hiba ami csak a repüléskor jelentkezhet. De egy repülőgép èpitesekor se rögtön kontinentalis repüléssel kezdenek, hanem vannak gurulások, rövid repülések felszállás, stb. stb.

Ha beigazolódik a Hidraulikus sokk teória, akkor az a rossz repülési profil, es Staging tervezést jelent. Ez nem valami ami véletlen előfordulhat. Ilyennek nem szabadna megtörténni. A csempék rögzítésének tesztelése pont végezhető kicsiben rázópadon, illetve ha lenne normális tesztpad, ott teljes idős full trottle tesztken. Amik végén lehetne újravizsgálni az összes alrendszert hajtóművet, de inkább eldobálják, így potenciálisan kisebb akár később jelentkező hibák feltárására sincs esély.

 

[Törölt tag]

Nyilván van hiba ami csak a repüléskor jelentkezhet. De egy repülőgép èpitesekor se rögtön kontinentalis repüléssel kezdenek, hanem vannak gurulások, rövid repülések felszállás, stb. stb.

Ha beigazolódik a Hidraulikus sokk teória, akkor az a rossz repülési profil, es Staging tervezést jelent. Ez nem valami ami véletlen előfordulhat. Ilyennek nem szabadna megtörténni. A csempék rögzítésének tesztelése pont végezhető kicsiben rázópadon, illetve ha lenne normális tesztpad, ott teljes idős full trottle tesztken. Amik végén lehetne újravizsgálni az összes alrendszert hajtóművet, de inkább eldobálják, így potenciálisan kisebb akár később jelentkező hibák feltárására sincs esély.

Rázópadon hogy teszteled a teljes szerkezet alakváltozásait? Nem egy 4mx4m-es felületről van szó, ráadásul elég komoly hőingadozásnak is ellen kell állnia a rögzítési pontoknak. Ehhez még az is hozzájön, hogy irgalmatlan sebességgel tépi a deformált széleket a menetszél.
Ez pont a flowviz típusú "a puding próbája az evés" teszteket igényel.

 

[Zaphod Beeblebrox]

November 20-án lett 25 èves az ISS.

Ennek kapcsán hoztam két új kiváló képet. A kupolából fotózták a Nauka modult, amin jól megfigyelhető a felszerelt zsilip, a SAR antenna, ès egyéb apróságok. Èrdemes belenagyitani, tök jól megfigyelhető a kissé kaotikus kábelezès, a megannyi különböző antenna!

Itt már a Európai robotkar és a kilyukadt Hűtőpanelt is látszik;

 

[Kim Philby]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Zaphod Beeblebrox]

Rázópadon hogy teszteled a teljes szerkezet alakváltozásait? Nem egy 4mx4m-es felületről van szó, ráadásul elég komoly hőingadozásnak is ellen kell állnia a rögzítési pontoknak. Ehhez még az is hozzájön, hogy irgalmatlan sebességgel tépi a deformált széleket a menetszél.
Ez pont a flowviz típusú "a puding próbája az evés" teszteket igényel.

Jaj ne akarj már ennyire értetlen lenni. Megvannak erre a technikák. Vákumkamra ha kell. Kemence, ha a különböző hőmérsékleten akarsz tesztelni. Ha az egészet nem is tudod egyszerre de nagy paneleket igen. De kár ezt kiragadni, mert épp más komolyabb gond is van rakétával. De persze már ripityára törve az óceán alján fekszik nehogy lehessen vizsgálni.

Ahogy már írtam lehet hiba ami tènyleg csak a repüléskor jön elő. Ezért van is létjogosultsága a teszt repulesnek. De meggyőződésem, hogy kihagyni pár földön elvégezhető tesztet csak mert "olyan rohadt progresszívek vagyunk, hogy nekünk nem kell tesztpad" címen, nettó hülyeség.

 

[misinator]

Jaj ne akarj már ennyire értetlen lenni. Megvannak erre a technikák. Vákumkamra ha kell. Kemence, ha a különböző hőmérsékleten akarsz tesztelni. Ha az egészet nem is tudod egyszerre de nagy paneleket igen. De kár ezt kiragadni, mert épp más komolyabb gond is van rakétával. De persze már ripityára törve az óceán alján fekszik nehogy lehessen vizsgálni.

Ahogy már írtam lehet hiba ami tènyleg csak a repüléskor jön elő. Ezért van is létjogosultsága a teszt repulesnek. De meggyőződésem, hogy kihagyni pár földön elvégezhető tesztet csak mert "olyan rohadt progresszívek vagyunk, hogy nekünk nem kell tesztpad" címen, nettó hülyeség.

S ez az ötvenes évek volt...:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása